Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-27 / 149. szám
1982. JÚNIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A többletet is megtetézték Á MEZŐGÉP exporttervoi Az idei tervekben 2 milliárd 120 millió forint termelési érték elérését célul kitűző Szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál, az értékesítési lehetőségek számbavétele után, tavaly év végén úgy határoztak, hogy az 1981. évi 151 millió forintról ebben az esztendőben 280 millió forintra növelik a tőkés export bevételeit. A nyugati eladások értékének 80 százalékos növekedéséhez a vállalat piaci alkalmazkodó képessége (öt év alatt szinte teljesen átalakult a termékszerkezet), a technológiai feltételek fokozatos Javulása teremtett alapot. A szolnoki vállalatnak hosz- szú évek óta igen jó kapcsolata van az NSZK-beli Claas céggel. Bár a keményedé világpiaci környezetben a régi partner is szigorúbb feltételeket diktál, a két vállalat kapcsolata nem lazult. Megrendelőjük igényeit elvben az esztendőben a szolnokiak például 2800 különböző típusú szalmaszecskázó berendezést, 3000 rotációs fűkaszát és 1000. kombájnok készítéséhez használt, rostaszerkezetet szállítva elégítik ki. A hagyományos partnerek megtartása üzleti biztonságot ad, a „tradicionális” kapcsolat azonban egyáltalán nem enegedi meg a kényelmességet. az együttműködés továbbfejlesztésének elhanyagolását. Ezt bizonyítja a Claas-kooperáció hosszú élete. és a legújabb példa, a szolnoki MEZŐGÉP és a Hesston cég közös tevékenysége. A MEZŐGÉP 1980-ban kezdett tárgyalni az amerikai központi vállalat képviselőivel, megvásárolta egy nagyméretű bálákat készítő berendezés licencét. A gyártási dokumentumok árát Magyarországon készített bálázók egyenlítették ki. A kapcsolat mára lényegesen sokrétűbbé vált, az idén a MEZŐGÉP üzemeiből már magyar tervezésű rendfelszedő berendezéseket és adaptereket is szállítanak a Hesston francia leányvállalatának, a partnertől kapott tervek alapján gyártanak külföldi eladásra 200 bálamozgató eszközt és automatikusan dolgozó bálaszállító pótkocsikat. (Rövid kitérőként érdemes megemlíteni: a MEZŐGÉP— Hesston kooperáció azzal segítette leginkább a határokon túli — és a hazai — piaci lehetőségek kiaknázását, hogy a magyar vállalat szakosodott a szálas takarmányokat betakarító gépsorok készítésére.) Az export idei gyors növekedése (az év első öt hónapjában időarányosan teljesítette tervét a vállalat) a céltudatos piaci munka mellett a technológiai feltételek fokozatos fejlesztésének köszönhető. A MEZŐGÉP-nek ma már nyolc üzemében képesek olyan minőségű munkát végezni, amely a szigorú külföldi vásárlók igényeit is kielégíti. Legutóbb például Tószegen korszerűsítették a felületelőkészítés technológiáját, Cibakházán a darabolási és hidegalakítási műveleteket elvégző modern berendezéseket szereltek fel, az egész vállalatot ellátták saját tervezésű hegesztő célgépekkel. A minőségi munkát biztosító műszaki fejlesztés a vállalat teljesítő képességét is növelte, az exporttöbblethez nélkülözhetetlen kapacitásbővülést azonban a termelésszervezés is segítette: a technikai korszerűsítéssel párhuzamosan a gyárak és gyáregységek szakosodtak. Egy-egy késztermék gyakran 6—7 üzemegységben készül el. a viszonylag állandó műveletek miatt így ritkán kell időt vesztegetni az átállásokra. a nagy sorozatok kifizetődővé teszik egy-egy speciális gép megvásárlását. A szolnoki MEZŐGÉP a hazai igények kielégítését, valamint az összesen 1 milliárd forintot kitevő szocialista és tőkés exportszerződések teljesítését vállalva feszített terveket készített. A termelési lehetőségek év eleji felmérésekor — nem okozott ez a vezetőknek meglepetést — igen sok, közel másfélmillió normaórányi kapacitás hiányzott a célok elérésének biztosításához. A hiányt, a külső kooperáció bővítésével sikerült jelentősen mérsékelni, számos idegen vállalat kapotj megbízást a MEZŐGÉP hagyományos termékeihez használt részegységek készítésére. Igyekeznek kihasználni a saját üzemeken belül is a termelés növelésére kínálkozó lehetőségeket. Az év második felében ■— a változások előkészítése jól halad — a vállalatnál több, például t a forgácsoló és az acélszerkezet-gyártó kapacitások növelésére módot adó. kisvállalkozás gazdasági munka- közösség kezd dolgozni. Az eddigi és a jövőbeni intézkedések eredményekén! a szolnoki MEZŐGÉP teljesíteni tudja exporttervét. A jelek szerint a múlt év végén számítottnál jobb eredmény elérésére is képes a vállalat. A külkereskedőkkel együttműködve ezért is kezdtek tárgyalásokat újabb — összesen mintegy 50 millió forint bevételt biztosító — külföldi szerződések megkötéséről. A határokon túlról érkezett megrendelésre rövidesen megkezdődik például a tehergépkocsi-motorok részegységeinek felújítása, takarmánykeverő kocsik készítése, acélszerkezetek gyártása, megteremtik a szálmarad- vány betakarító gépek termelésének feltételeit is. V. Sz. J. Sokan élnek a lehetőséggel, hogy az alkalmi fűnyerő helyeken — utak mentén, árok- és csatornapartokon, töltéseken — termett széna összegyűjtésével tegyék olcsóbbá háztáji állataik takarmányozását. Felvételünk a 4-es számú főút mellett szénát rakodó Kiss László nyugdíjast és feleségét örökítette meg. A szajoli házaspár másfél kilométernyi útszéli fűterületet bérel a KPM-től, és a törökszentmiklósi Béke Tsz-től bérelt két és fél hektárnyi erdőben kaszálja a fák alatt a szénának valót — (T. F.) Vállalkozókat keres a Ganz Gazdasági munkaközösségek alakulnak Vállalati gazdasági munkaközösségek létrehozását tervezik az új rendelkezések értelmében a Ganz Villamos- sági Művek szolnoki gyárában. A szervezés a hét elején kezdődött, a szakemberek tanácskozásával. Tekintve, hogy a megnövekedett gazdasági feladatok ellátására a harmadik negyedévben több mint 50 ezer normaórára nincs megfelelő kapacitás, és a kooperációs vállalkozás is korlátozott, úgy döntöttek, hogy a vasmagrakást megszüntetik és az ott felszabaduló munkaerőt átcsoportosítják. A vasmagrakás műveletét — több mint 17 ezer normaórában — a gazdasági munkaközösségek végzik majd el. Erre a munkára maximum 30 vállalkozóra számítanák. Kiadják még a nagy teljesítményű, 7 méteres hosszban hajlító gép folyamatos üzemeltetését is, mert eddig a kiszolgáló személyzet hiányában akadozott az üzemeltetése. Az élhájlító munkára további lö vállalkozó jelentkezését várják. Augusztus 1-től tervezik a vállalkozók munkájának kezdetét, addig a szerződés- kötés jogi és ügyviteli részét rendezi a gyár. Kétezer méhcsalád végzi a lucerna beporzását az alföldi gyepvetőmag-ter- mesztési rendszer gazdaságaiban. A szorgos méhek úgynevezett irányított módszerrel segítik a magitermés növelését. A kaptárai bejá- ratii nyílásait leszűkítették, ígv a kaptárba igyekvő mé- hekről a virágpor egy kívül elhelyezett, gyűjtőbe lehullik, s a méziterméshez szükséges virágpor hiánya újabb gyűjtőútra serkenti a méz. ’édes nektár után áhítozó rovarokat. Mérföldkő a lenini úton •---------------—* napok, hetek, Válságos hónapok után ■ ült össze 25 esztendeje a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957. június 27-én az első — és máig egyetlen — országos értekezlete. Az 1956-os ellenforradalmi támadás leverését követően, amikor a párt újra magára talált, amikor az ország folytatta a rövid időre megszakadt szocialista építőmunkát. A június 27—29. közötti tanácskozásnak kettős feladata volt. Megszüntetni a párt életében az ideiglenességet, visszaállítani az alkotmányos és törvényes pártéletet, ezzel mintegy hitet tenni az 1956. november 4-e után hozott határozatok helyessége mellett; kijelölni a jövő útját az MSZMP-nek éppen úgy, mint az országnak. A Kádár János nevével fémjelzett értekezlet mindkét feladatát teljesítette. Az a tény, hogy a konferencia munkája sok tekintetben a múlthoz kapcsolódott, úgy- <*- mond a múlthoz fordult, hogy levonja tapasztalataiból a szükséges tanulságokat és következtetéseket, nem ho- mályosította el a jövőt alapozó perspektivikus útmutatást nyújtó munkát. Jóváhagyta az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956 decemberi határozatát, melyben leszögezte, hogy az októberben bekövetkezett eseménynek négy alapvető oka, illetve mozgató fényezője volt. Azt is megállapították: ezek az okok már jóval az ellenforradalmi felkelés kirobbanása előtt „egyidőben, egymás mellett, egymásba kapcsolódva és egymással kölcsönhatásban hatottak, és együttesen vezették az eseményeket tragikus alakulásuk felé”. A négy okból elsőként a Rákosi—Gerő-klikk tevékenységét említette meg a határozat, megálllapítva, hogy ennek a csoportnak a pártban és a kormányban döntő befolyása volt, s hogy tagjai már 1948 végétől kezdve letértek a marxizmus —leninizmus elvi alapjáról. „Az októberi események keletkezésében és azok tragikus fordulatában súlyos szerepet játszott a korábbi években kialakult és állandóan növekvő pártellenzéknek az a szárnya is, amely Nagy Imrét és Losonczy Gézát választotta zászlajául” — fogalmazza meg a második okot a párthatározat. A továbbiakban ez olvasható: „Az októberi események előkészítésében és kirobbantásában alapvető tényező volt a Horthy-fasiszta és magyar kapitalista-földesúri ellenforradalom, amelynek jelentős erői működtek illegálisan idehaza ... A magyarországi eseményekben végül döntő és alapvető szerepet játszott a nemzetközi imperializmus, amelynek céljai természetesen túlmentek a magyar kérdésen”. És a júniusi pártértekez- let — az ország nagy többségének egyetértésével találkozva — értékelte és nagyra becsülte a forradalmi erők fellépését, azoknak az elvtársaknak a proletárhatalom védelmében és megszilárdításában kifejtett tevékenységét, akik a döntő percben merték vállalni a sorsdöntő lépést és a Szovjetunió segítségével megvédték a munkáshatalmat országunkban. A pártértekezlet a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány, a párt új vezető-* ségének a fellépését a magyar nép, a magyar munkás- osztály, a nemzet érdekében végzett hazafias cselekedetnek nyilvánította. Olyannak, amelynek helyességét a történelem igazolta. Az értekezlet határozata méltatta azt a tényt és e mondatokból kiderül az. hogy döntő fordulatként értékelték a november 4-én bekövetkezett eseményeket; az egész nép. a munkásosztály érdekében végrehajtott cselekedetnek, a munkásosztály, a dolgozó nén legjobbjai cselekedetének. Hangsúlyozva a pártszervezés és a kormány addigi politikájának helyességét az alapkérdésekben, Kádár János kijelentette, hogy korai lenne még a „dicsőségen osztozkodni”. Erre annál kevésbé van szükség, mert a dicséret és a hála elsősorban a tömegeket, a magyar munkásosztályt és a proletár internacionalizmust, a szocialista országok anyagi, fegyveres és politikai segítségét illeti. 1957 közepére már megújult párt adhatot számot munkájáról, célkitűzéseiről. Erre az időszakra már teljes biztonsággal mondhatták ki: a párt újjászervezése az ellenforradalmi erők elleni súlyos harcban sikerrel befejeződött, a politikai konszolidáció első szakaszát sikerrel vívták meg a szocializmus erői. A tagság létszáma addigra megközelítette a 350 ezer főt, 85 százalékuk az MDP volt tagjainak legszilárdabb és legáidozatkészebb részéből tevődött ki. Azok léptek a pártba, akik felismerték az ellenforradalom veszélyét, aktívan részt vettek a rend helyreállításában, nagyra értékelték az Ideiglenes . Központi Bizottság határozott szembefordulását az 1956 előtti hibákkal. A párttagság eszmei-politikai egysége megszilárdult, s így az alacsonyabb létszám (az MDP tagságának 40 százaléka) mellett is) összehasonlíthatatja- nul erősebb volt az MDP-nél. , vonása ennek L6nyG96S az időszaknak . — s ezt a júniusi országos értekezlet konstatálta —, hogy az élcsapat újjászervezése együtt haladt a népi hatalom megvédésén és megszilárdításán túlmenöleg új munkastílus kialakításával, a lenini normák helyreállításával. És milyen éberen vigyázott a párt arra, hogy valóban élcsapat legyen', visszatérjen szerepének lenini felfogásához! Hadd idézzünk az Ideiglenes Központi Bizottság 1956. december 5-i határozatából: „A párt politikai és ideológiai vezető szerepét az állami szervek tevékenységében és a dolgozók más társadalmi szerveiben nem utasításokkal. nem a kötelezőként kimondott határozatokkal biztosítja, hanem a célok és feladatok helyes meghatározásával, a dolgozó nép és az ország felemelkedését szolgáló javaslatokkal, e szervekben dolgozó párttagok példamutató, szerény, áldozatkész munkájával.” Jó érzés visszatekinteni 25 év távlatából az 1957-es júniusi pártkonferenciának a jövőt formáló, perspektívát mutató munkájára, amely a pártéleten túlmenöleg elsősorban a gazdaságpolitikára, a szocializmus építésének a tr vábbtolytatására vonatkoztak A gazdasági építés feladatait illetően két alapvető célt hangsúlyozott: biztosá- tan'i akizsákmányolástól mentes szocialista társadalom felépítését, s ezzel egyidejűleg a dolgozók életszínvonalának emelését a termelőerők állandó fejlesztésének útján. Ehhez biztosítani kellett a reális tervezést, előtérbe állítani a termelés gazdaságosságát, és anyagi ösztönzéssel is mozgósítani a dolgozókat a tervek. megvalósítására. A határozat ismét állást foglalt a szocialista iparosítás folytatása s ezen belül a nehézipar hazánkban szükséges mértékű fejlesztése mellett. Felhívta a figyelmet arra, hogy azokat az iparágakat kell gyorsabban fejlesz- leni. amelyek hazai adottságainknak legjobban megfelelnek. Élesen elhatárolta magát a régi voluntarista koncepciótól. hangsúlyozva, hogy a népgazdaság fejlesztését az ország adottságaira kell alapozni, számolva a nemzetközi együttműködés kölcsönösen előnyös lehetőségeivel. A korábbi gazdaságpolitika súlyos hibáit a központosítás éltül zásában. az ebből eredő bürokratizmusban, a mezőgazdaság szocialista átalakításában elkövetett erőszakosságokban, a helyi szervek önállóságának a megfojtásában látták. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a szocializmus építése megköveteli az állam központi irányító szerepének érvényesítését a gazdasági életben. Kimondták: a pártszervezetelmek kötelessége a gazdasági építőmunka segítése. Ami az agrárpolitikát illeti, helyesnek tartotta azokat a kedvezményeket, amelyek az egyénileg dolgozó parasztság helyzetét köny- nyítették és termelési biztonságát növelték. „Mezőgazdaságunk fejlődése — állapította meg a határozat — erősen elmaradt az ipar fejlődése mögött, ennek az aránytalanságnak megszüntetése olyan gazdaságpolitikát kíván, amely az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek mellett az egyénileg dolgozó parasztságot is hozzásegíti ahhoz, hogy termelését növelje.” Ez persze nemcsak gazdaságpolitikai kérdés volt, hanem a munkás—paraszt szövetség megerősítésének igen fontos politikai kérdése is. Ugyanakkor a pártértekezlet határozata is megerősítette, hogy a szocializmus további építésének központi kérdése a mezőgazdaság szocialista átalakítása. Ügy értékelte a helyzetet, hogy az agrárpolitikai hibák kijavításával megteremtődtek a kedvező feltételek ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom egészségesen haladjon előre. Ehhez a pártnak és a» államnak minden lehetséges segítséget meg kell adnia. A pártértekezlet tehát már elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalmat kimozdítsa a holtpontról. De a mozgalom r agyarányú számszerű fejlesztését még nem tartotta időszerűnek. E gazdaságpolitika szellemében készült el a hároméves tl>rv koncepciója, amit gazdaságilag alátámasztott az a tény: 1957 második felében mind az ipari, mind a mező- gazdasági termelés szintje elérte, sőt több vonatkozásban túl is haladta az 1955-ös szintet. Az új hároméves terv kidolgozását a párt már 1957 februárjában kezdeményezte. A júniusi országos értekezlet megerősitette a párt februári határozatát, hangsúlyozva: „három év alatt el kell érnünk, hogy saját erőnkből biztosítsuk népgazdaságunk egyensúlyát és egészséges továbbfejlődését”. A terv előkészítése során különös figyelmet kell fordítani a termelés és a fogyasztás növekedésének összhangjára, a termelékenység növelésére és az önköltség csökkentésére. Vigyázni kellett arra is, hogy a korábbi túlfeszített tervek tanulságait a tervkészítők kellően figyelembe vegyék. Mindezek alapján a terv a hároméves időszakra az ipari termelés 25 százalékos, a termelékenység 15 százalékos, a nemzeti jövedelem 13 százalékos emelését irányozta elő. A tervidőszak első évének iparfejlesztési eredményei jóval meghaladták az elképzeléseket. 1958-ban az ipafi termelés 13 százalékkal, a termelékenység 9 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 6 százalékkal emelkedett. Így a hároméves tervet két év alatt teljesítettük. — ........ júniusi orf lz1957-es szágos párt, — értekezlet, melynek 25 éves évfordulóját köszöntjük, a kongresszusok közötti időszakban méltán töltötte be a párt legmagasabb fórumának szerepét. Az azóta eltelt negyedszázad bebizonyította: az akkor hozott határozatok időt állóak voltak, olyan elképzeléseket tartalmaztak, amelyek megvalósítása, a szocializmus alapjainak lerakását, a fejlett szocialista társadalom építését tette lehetővé. Éppen ezért e pártértekezletet máig élő tanulságokat szolgáló tanácskozásként tartjuk számon. Fodor László Méhek a lucernában
