Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
10 Kulturális kilátó 1982. JÚNIUS 26. Tudomány és decentralizáció A Magyar Tudományos Akadémia területi bizottságairól meglehetősen keveset tud az országos közvélemény, pedig az első ilyen bizottság már több mint húsz éve myködik. A regionális akadémiai bizottságok születési sorrendje a következő volt: A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) 1961-ben, a pécsi (PAB) 1970-ben,. a veszprémi (VEAB) 1973-ban, a debreceni (DAB) 1976-ban, a miskolci (MAB) 1978-ban jött létre. Az öt vidéki egyetemi városban székelő bizottságok működési körzete általában három megyét átfogó régióra terjed ki, kivétel a VEAB-régió, amihez hat közép- és észak-dunántúli megye tartozik. szintén egy kutatóintézettel a háttérben. A Veszprémi Akadémiai Bizottság létrejötte új lendületet és minőséget hozott a vidéki bizottságok munkájába (termékeny kapcsolat a helyi politikai és gazdasági vezetőkkel, intézményekkel* regionális pályázati rendszer meghonosítása, kiadványok stb.). A Debreceni Akadémiai Bizottság már három működő bizottság tapasztalatait felhasználó indulása — ahogyan ezt Szentágothai János, az Akadémia elnöke megfogalmazta — „lényegesen kihatott az Akadémia területi hálózatának egészé-. re”. Debrecenben ugyanis már a munka elkezdésekor ■ A magyarországi tudományos intézmények és kutatóhelyek regionális elhelyezkedése kedvezőtlenül alakult a múltban. Túlnyomó többségük — akkor is, ha ez nem volt teljesen indokolt — a fővárosba települt. A nSm fővárosi kutatóhelyek, egyetemek részvétele az országban fol>ó kutatásokban sem mennyiségileg, sem minőségileg nem él te cl ■ a kívánatos Szintet, még ma is jelentősen rosszabb a nemzetközi arányoknál. Tudománypolitikánk és tudományszervezésünk .túlzottan és egészségtelenül centralizált, egyes fővárosi kutató- intézetek monopol helyzetbe kerülhettek. . A , regionális központ szerepét betöltő vidéki egyetemi városokban ugyanakkor mind erősebbé vált az igény a helyi tudományos élet fejlesztésére; a régióközpont és környező vidéki tudományos erőinek összefogására, a terület nép- gazdasági, társadalompolitikai és kulturális tervei tudományos szükségleteinek kielégítésére. Az országos és a helyi szervek vezetői egyaránt szükségesnek látták olyan hálózat és kapcsolat- rendszer kiépítését, amely szervezett formában teszi lehetővé a Magyar Tudományos Akadémia és a területi központok tudományos szakemberei közötti együttműködést — nemegyszer éles vitákban — igyekeztek tisztázni, hogy milyen koncepció alapján dolgozzon a bizottság az ország egyik legrégibb hagyományokkal rendelkező egyetemi városában, ahol helyi, országos és nemzetközi lehetőségű és jellegű kutatások egyaránt folynak. A legfia- , talabb, a Miskolci Akadémiai Bizottság megalakulása után az Akadémia elnöksége felülvizsgálta g területi bizottságok egész addigi munkáját, és megállapította, hogy az 1961-ben megjelölt célok túlhaladottá váltak, a bizottságoktól mind a pártós állami vezetés, mind a tudományos, mind a gazdasági élet sokkal többet vár, mint korábban. Az elnökség újrafogalmazott koncepciója és irányelvei szerint a területi bizottságok fő feladata: a területi jelleg erősítése, a tudományos munkának és tudományos szellemi potenciálnak a régióban való összehangolása, a helyi erőforrások és igények tudományos vonatkozásainak feltárása és a központi elgondolásokkal egyeztetett hatékony fel- használásának előmozdítárendezvénye országos) sőt nemzetközi .figyelmet keltett (például a VEAB település- fejlesztési konferenciája, a DAB vitaülése a Magyarország története sorozat eddig megjelent köteteiről, vagy ugyancsak a DAB által szervezett tudományos dialógus marxista filozófusok és protestáns teológusok részvételével). A vidéki bizottságok közös tudományos rendezvényeire is vannak már szép példák. A PAB és a DAB a pedagógia, a VEAB és a DAB a környezettudomány területén szerveztek ilyeneket. A regionális tudományos pályázatok rendszere is bevált. A magas színvonalú tudományos rendezvények anyagait rendszeresen megjelentetik a bizottságok, és az arra érdemes pályamunkák kiadásáról is igyekeznek gondoskodni. A területi bizottságok ezen kívül részt vesznek regionális és országos vonatkozású tudományos koncepciók, kutatási irányok, programok és különböző tanulmányok kidolgó- zásában, vélem inyezésében. Kezdeményezik a nagy gyakorlati jelentőségű kérdések felvetését, döntést hozó szervek felkérésére véleményeznek különböző jelentéseket, tervezeteket stb. A lassú és indokolatlanul elhúzódó két évtizedes folyamat során az Akadémia területi hálózatának (8 megyét átfogó kiépítése teljessé vált. A kifejezetten egy városra és akadémiai kutató- központra orientál! Szegedi Akadémiai Bizottság tízéves útkeresése után a Pécsi Akadémiai Bizottság már regionális feladatokat is vállalt A területi bizottságok kezdettől fogva testületi fórumként működnek. A bizottságok keretében a helyi tudományos erőknek és sajátosságoknak megfelelően társadalom-, természet-, agrár-, orvos- és műszaki tudományi szakbizottságok, ezeken belül pedig különféle munka- bizottságok dolgoznak. Mind a területi bizottság, mind a szak- és munkabizottságok társadalmi alapon végzik tevékenységüket. A területi bizottságok vállalkoznak nagyobb szabású tudományos ülések és konferenciák megszervezésére is. Az elmúlt években egyik- másik bizottság tudományos Tudományos életünk, tudományszervezésünk decentralizálásában még a kezdeteknél tartunk. A regionális bizottságok létrehozása és eddigi működése fontos része volt és lesz ennek a — későbbiekben bizonyára gyorsabbá váló — folyamatnak. Nyilvánvalóan a jövőben is szükség lesz a bizottságok működési elveinek, módszereinek folyamatos finomítására, gazdagítására, feltétlenül szükség volna a területi bizottságok egymás közötti együttműködésének szorosabbá tételére is, hiszen- a Akadémia elnökének iránymutató szavaival szólva- „A területi bizottságok ereje nem az elkülönülésben, hanem az együttműködésben van; az összehangolt munkában, a friss szellemi erők felszínre törésében, a közös tervekből fakadó közös eredményekben.” E cél szolgálatában kezdeményezte . a Debreceni Akadémiai Bizottság a területi akadémiai bizottságok első országos találkozójának és tapasztalat- cseréjének a megtartását, amelyre ez év őszén kerül sor. Soós Pál, a Debreceni Akadémiai Bizottság rhb. titkára KODÁLY SZELLEMÉBEN ~Ma kezdődnek a békés-tarhosi zenei napok Ma este 6 órakor leplezik le Kodály Zoltán szobrát — Marton László alkotása — a békési Dózsa ligetben, majd fél 8-kor Tarhoson a nagy zeneszerző és pedagógus által 1953-ban felavatott zenepavilonban Szokolay Sándor, a Magyar Kodály Társaság elnöke megnyitja a VI. békés-tarhosi zenei napokat. Az első nap ünnepi eseménye lesz Kodály Székelyfo- nójának és a Psalmus Hun- garicus előadása Palcsó Sándor, Köröndi György, Melis György, Mészöly Katalin, Szabó Anita, Zempléni Mária, a debreceni Kodály és Meróthy kórus, a debreceni MÁV filharmonikus zenekar előadásában. Vezényel Szabó László és Gulyás György. Holnap este a szabadtéri színpadon Megrakják a tüzet címmel népzenei találkozót rendeznek, amelyen az ország legjobb pávakörei vesznek részt, köztük a mezőtúri 2-es számú általános iskola népdalszakköre, -Kávási Sándor vezetésével. Kodály szerepe a magyar zenei közművelődésben címmel kezdődik szakmai tanácskozási hétfőn, amelyet dV. Eösze László, a Nemzetközi Kodály Társaság titkára és Gulyás György, a debreceni Kodály kórus karnagya vezetnek. Ezután Kocsis Zoltán zongoraestjére kerül sor. Másnap országos zongoraversenyt tartanak a zeneművészeti szakközépiskolák hallgatói számára. A SZOKOLAY SÁNDOR: Talán azért hangoztatom a gyerekkori zenetanítás fontosságát, mert számomra meghatározó a gyerekkor. Muzsikus család voltunk, apám karnagy, nagyapám négy-öt hangszeren játszott. Amikor tehetségkutató versenyt hirdettek, szüleim Békéstarhosra vittek, ahol megnyílt az első, Kodály elvein alapuló zenei általános iskola. Az ottani — természeti és emberi — környezet sose múló emlék, élmény számomra. Példaképem lett Bartók és Kodály. A felszabadult, játékos tanulás közös élménye ki- virágoztatta a gyerekek természetes adottságait. Tarhos nem a vájtfülű kevesek iskolája volt! Mégis'sok — ma már világhírű — muzsikus röppent ki a falai közül. Bizony, Tarhos nélkül aligha váltam volna jó muzsikussá ... kedd esti program: hangverseny Kodály kórusműveiből a békési református műemléktemplomban. Közreműködik a debreceni Kodály kórus és Sirák Péter orgonán. t Szerdán tartják a II. országos tarhosi zongoraversen.y döntőjét. A felsorolt műsorokkal, rendezvényekkel párhuzamosan számos továbbképzést, szakmai tanácskozást tartanak. Érdekesnek és színvonalasnak ígérkezik a békés-tarhosi napok júliusi programja is. Július 17-én este a Ca- merata Hungarica vendégszerepei — művészeti vezető Czidra László — Békésen, másnap tartják a békés-tarhosi baráti kör tisztújító közgyűlését, majd délután „Az unokák” koncertjét. A házigazda Szokolay Sándor volt tarhosii 'diák, közreműködik — többek között — Szokolay Balázs (zongora), Szokolay Ádám (fuvola), Szokolay Gergely (zongora). Naiv művészek tárlata Debrecenben A kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumának gyűjteményéből nyílt kiállítás Debrecenben, a Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központban. A válogatás 1910-táJ ad áttekintést a huszadik századi magyar naiv művészetről. Az érdeklődők *"többek között Süli András, Balázs János, Czene Jánosné, Gajdos János, Orsós Teréz, Olájr János festményeit, valamint Csordás Ferenc és a közelmúltban elhunyt karcagi naiv szobrász Örsi Imre és Csordás Ferenc szoborfaragásait láthatják augusztus 22-ig. AGRIA ’82 Szabadtéri előadások, orgonahangversenyek A nyolcadik évad kezdődik meg-június 30-án Eger „csillagtetejű'’ színházában. A nyitóelőadás a vár rom- kertjében Euripidész drámája, az Iphigeneia a Tuniszok földjén, amelyet Goethe hasonló művének felhasználásával átdolgozva 'Juthat a közönség. A főszerepet. Rutt- kai Éva Kossuth-díjas Kiváló művész alakítja, a többi szerepben pedig a Színház- és Filmművészeti Főiskola harmadik évfolyamának hallgatói lépnek színre. Az előadást Valló Péter Jászai- díjas rendezi, s a bemutatót követően még hat alkalommal, július 1-én, 2-án, 3-án, 4-én, 7-én és 8-án nézheti meg az előadást a közönség. Az idén ugyancsak tartanak színházi előadásokat a volt líceum — a Tanárképző Főiskola — udvarán. A július 9-i premier egyben magyarországi bemutatója lesz Carl Zuckmayer A köpenic- ki kapitány című kétrészes mesejátékának. Az első világháború előtt .Berlinben és környékén játszódó darab főbb szerepeit Szilágyi Tibor. Tímár Éva Jászai-díjas. Érdemes művészek. Szombathy Gyula, Miklósy György és Blaskó Péter Jászai-díja- sok alakítják. Az idei egri nyári kulturális program újdonsága a népszerű Dobos* cukrászdában az Agria Pódium, amelyen a városban vendégszereplő művészekkel irodalmi előadóesten i*s találkozhat a közönség. A néptánc és a zene kedvelőiről sem feledkeztek meg az egri nyár rendezői, ma este a Gárdonyi Géza Színházban a Budapest tánc- együttes, augusztus 7-én a Tanárképző Főiskola udvarán pedig az egri és a nógrádi néptáncegyüttes ad műsort. A felújított Egri Képtár a Dobó István Vármúzeumban olasz, német-alföldi, spanyol és magyar festők műveivel várja az érdeklődőket. Képünkön Kovács Mihály (Abádsza- lók, 1818. július 25.) Dózsa kiátkozása című monumentális festménye Bizonyára szép élményben lesz részük azoknak, akik jegyet váltanak holnap estére a székesegy)o»zban sorra kerülő Beethoven-estre. A műsorban a Fidelio-nyitány,- a Hármas verseny, valamint az V. (Sors) szimfónia hangzik fel az Egri. szimfonikus zenekar előadásában, az osztrák Wolfgang Mayer gordonkaművész közreműködésével. Július 1-én ugyancsak a székesegyházban a barokk zenéből ízelítőt adó hangversenyre kerül sor. július _5-én pedig a debreceni nemzetközi kórusverseny résztvevői lépnek az egri közönség elé. A nyár folyamán L#- hotka Gábor. Baróti István és Pécsi Sebestyén ad orgonaestet a székesegyházban. A színházi előadások, zenés estek mellett számos kiállítás is nyílik a városban. A megyei művelődési központban többek között Somogyi József szobraiból és Kornis Péter néprajzi tárgyú fotóiból nyílik kiállítás. A várban , az állandó tárlatok mellett, a nyáron korai oszmán szőnyegeket bemutató kiállítás nyílik, míg a színház augusztusban az országos akvarell biennálé- nak ad otthont. A kulturális rendezvényen mellett -tudományos tanácskozásokat is tartanák Egerben. A két nyári egyetem keretében „a természetvédelem, a környezetvédelem és a műemlékvédelem kapcsolatát”. valamint Radnólí László munkásságát elemzik a résztvevők. T. G. Megjelent a História Királyi konyhák — Ki volt Makarov — Vita a történelemtanításról Megjelent a História várva várt legújabb , száma, amelyben a folyóirat közli A. I. Puskás cikkét a — az- előző számban már jelzett — Makarov-levelekről. Andrej Puskas professzor, a történettudományok doktora (Moszkva) mostani publikációjával felfedi Fjodor Ma.r- kovics Makarov alezredes kilétét, aki sajnos már nem él. 1944 augusztusában egy Szlovákiába érkezett partizánegység politikai tisztje volt, felvette a kapcsolatot a Losoncon állomásozó magyar katonai parancsnoksággal az ellenségeskedés beszüntetése érdekében. Makarov levele eljutott a magyar kormánykörökhöz, majd a Faragho tábornok vezette kormányzati delegáció segítségükkel jutott el Moszkvába. A sokat vitatott Makarov-levelek tehát léteztek — -a rrtagyar kormányhoz szóló békef^hí- vások egyike volt. Fjodor Markovics Makarov 1960-ban halt meg Csernoviciben. Nem kevésbé érdekes az előzőeknél Karsai Elek publikációja, aki az 1944 októberében Moszkvában tárgyaló magyar békedelegáció és Budapest távi rat váltásait, valamint a békedelegáció' szovjet kormányhoz intézett jegyzékeit teszi közzé. A Históriában most először olvasható iratanyag több vonatkozásban új megvilágításba helyezi a - fejleményeket. Az előző témakörhöz tartozik még L. Nagy Zsuzsa tanulmánya A liberális polgári ellenzék 1943—44-ben címmel, amely a különböző antifasiszta csoportok — Szent-Györgyi Albert, Tildy Zoltán stb. — szerepét tisztázza. A kor gyászos emlékű éveinek külpolitikai összefüggéseivel Oszd meg és uralkodj című_ munkájában Rárcki György foglalkozik, feltárva Hitler és Tiso szlovák „államelnök”, valamint Hitler és Antonescu román miniszterelnök kapcsolatait. Sipos Péter cikke a Figyelő rovatban a Magyar Televízió ítélet és igazság című tévéfilmjéhez kapcsolódik, Imrédy vagy Hanzély Imre? címmel elemzi a' „magyar Savanarola” politikai alkatát. Akik a régmúlt eseményei iránt érdeklődnek, azok is számos érdekes olvasnivalót találnak a folyóirat új számában, így — többek között — az Ételek és étkezési szokások az ókori Indiában című dolgozatot, A bűnüldözés a középkori Magyarországon című publikációt. Különösen a pedagógusok számára értékes, de mindenki haszonnal olvashatja a történelemtanításról és a történelem tankönyveinkről szóló vitát. Ez utóbbiban Szabolcs Ottó így teszi fel a kérdést: Mikor lesz a történelemtankönyv történelem- könyv? — ti — A szentesi -Kisgalériá- ban láthatók Kovács Éva keramikusművész munkái. A torontói ipar- művészeti világkiállításon is sikerrel szerepelt művész legújabb alkotásait is bemutatja a szentesi-tárlaton, amely július II-ig tart nyitva.
