Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

xxxHi. évf. 148. sz. 1982. június 26., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Mezítláb a gázpedálon Péter-Pálkor „lovat váltanak” Nyári színház Szolnokon Vándorló falu az MSZMP A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1982. június 23-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke és titkára, a Központi Bizott­ság osztályvezetői, a niegyei pártbizottsá­gok első titkárai, a Budapesti Pártbizott­ság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal elnöke, a Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke, a Világgazdasági Kutató In­tézet igazgatója és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlé­kezett meg elhunyt tagjáról, Papp Árpád elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta: — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékozta­tót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az 1982. évi nép- gazdasági terv végrehajtásának eddigi ta­pasztalatairól adott tájékoztatót, továbbá a külgazdasági kapcsolataink alakulásáról, fejlesztésének feladatairól készült jelen­tést. w A Központi Bizottság áttekintette az áp­rilisi ülése óta eltelt időszak fontosabb nemzetközi eseményeit, a párt- és állam­közi kapcsolatok alakulását. I. _ A Központi Bizottság megállapítot­ta. hogy a nemzetközi helyzet válto­zatlanul feszült. Ennek alapvető oka az imperializmus szélsőséges köreinek ag­resszív politikája, az a törekvés, hogy ka­tonai erőfölényre tegyenek szert, és ezáltal a maguk javára megváltoztassák a törté­nelmileg kialakult nemzetközi erőviszonyo­kat. A nemzetközi életre károsan hat e kö­röknek a nemzetközi biztonságot veszé­lyeztető magatartása és erőfeszítései a fegyverkezési hajsza fokozására, a helyi háborúk kirobbantósára. A nemzetközi helyzet alakulására ked­vező befolyást gyakorolnak a Szovjetunió, a szocialista közösség újabb kezdeménye­zései és lépései az enyhülés eredményei­nek megőrzése, a fegyverkezési verseny megállítása és a békés egymás mellett élés politikájának folytatása érdekében. A Központi Bizottság támogatásáról biz­tosította azokat a konstruktív szovjet ja­vaslatokat, amelyeket Leonyid Iljics Brezs- nyev ismertetett a Komszomol XIX. kong­resszusán, s azokat a kezdeményezéseket, amelyeket az ENSZ-közgyűlés második, rendkívüli leszerelési ülésszakán előter­jesztett szovjet memorandum tartalmaz. A bizalom erősítése szempontjából nagy je­lentőségűnek tartja a Szovjetunió kötele­zettségvállalását, hogy elsőként nem alkal- , máz nukleáris fegyvert. A magyar közvéle­mény is örömmel üdvözölte, hogy megál­lapodás jött létre a stratégiai fegyverzet korlátozásáról, csökkentéséről szóló szov­jet—amerikai tárgyalások megkezdéséről. Bízunk benne, hogy ezek a tárgyalások, csakúgy, mint az európai közép-hatósuga­rú nukleáris fegyverekről folyó megbeszé­lések, olyan megegyezést eredményeznek, amelyek elhárítják az Európa és a világ békéjét fenyegető veszélyeket. Üdvözöljük a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti legmagasabb szintű találkozó gondo­latát. Világszerte növekszik azoknak a külön­böző politikai meggyőződésű és világnézetű embereknek a tábora, akik fellépnek a fegyverkezés ellen, a béke védelmében. A béke ügye mellett foglalt állást a világ­vallások moszkvai békekonferenciája is, amelynek munkájában aktívan részt vet­tek a magyar egyházak felelős személyisé­gei. A Magyar Népköztársaság az ENSZ- közgyűlés második, rendkívüli, leszerelési ülésszakán olyan átfogó leszerelési prog­ram elfogadása mellett szállt síkra, amely lehetőséget teremt a konkrét leszerelési intézkedések kidolgozásához. Hazánk ab­ban érdekelt, hogy az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó mad­ridi találkozó munkája tartalmas és előre­mutató záródokumentum elfogadásával fejeződjék be. Közlemény Központi Bizottságának 1982. június 23-i üléséről Pártunk és kormányunk nemzetközi ■ tevékenységében megkülönböztetett figyelmet fordít a szocialista orszá­gokkal fenntartott kapcsolatok fejleszté­sére. A magyar—szovjet kapcsolatok fejlődé­séhez jelentős mértékben járultak hozzá Kádár János és Nyikolaj Tyihonov elvtárs budapesti megbeszélései, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyetteseinek ma­gyarországi tárgyalásai, valamint' a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja képviselőinek vé­lemény- és tapasztalatcseréi az időszerű nemzetközi, gazdasági és társadalompoliti­kai kérdésekről. A magyar—lengyel kapcsolatok kiemel­kedő eseménye volit a Wojciech Jaruzelski elvtárs vezette párt- és állami küldött­ség hivatalos, baráti 'látogatása hazánk­ban. A tárgyalásokon megerősítettük pártunk népünk szolidaritását a 'lengyel kommunistáknak, valamennyi ■ lengyel ha­zafias erőnek a válság leküzdésére, a szo­cialista konszolidáció kibontakozására irá­nyuló tevékenységével. A legfelső szintű találkozó, csakúgy mint a két párt és kor­mány, a tömegszervezetek képviselőinek megbeszélései, a megélénkült testvérme­gyei kapcsolatok tovább szilárdították pártjaink, országaink együttműködését, népeink barátságát. A Német Demokratikus Köztársaság Erich Honecker elvtárs vezette párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatása fontos állomása volt a párt­jaink, országaink közti kapcsolatok to- —vábbi erősítésének és a két nép barát­sága elmélyítésének. A találkozó, a tár­gyalások újabb ösztönzést adtak politikai, gazdasági, kulturális együttműködésünk továbbfejlesztésére és elmélyítésére. A szocialista országok közötti sokoldalú kapcsolatok fejlesztését, az építőmunika tapasztalatainak megismerését és haszno­sítását az elműt hónapokban is jól se­gítették a testvárpártok képviselőivel folytatott tanácskozások, valamint a kor­mányközi gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottságok ülés­szakai. szélyeziteti a térség népeinek biztonságát, és tovább növeli a nemzetközi feszült­séget Az újonnan kirobbant válság to­vábbterjedésének megakadályozásához el­engedhetetlen a Libanon elleni fegyve­res támadás azonnali megszüntetése, az izraeli csapatok haladéktalan, feltétel nélküli kivonása, Libanon szuverenitásá­nak. tiszteletben tartása.- Pántunk az elmúlt hónapokban is ■ széles körű tevékenységet folytatott a kommunista és munkáspártokhoz fűződő kapcsolataink erősítése érdekében. A magyar kommunisták internaciona­lista szolidaritását juttatta kifejezésre pántunk küldöttségeinek részvétele a Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Írország Kommunista Pártja, a Laoszi Népi For­radalmi Párt és a Vietnami Kommunista Párt kongresszusán. Egymás helyzetének jobb megértését, az együttműködés elő­mozdítását szolgálták pártunk képviselői­nek találkozói több tőkésországbeli kom­munista és munkáspárt vezetőivel. 7 A nemzetközi kommunista mozga- ■ lom, a haladó emberek világszerte méltóképpen megemlékeztek a nagy forradalmár, Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulójáról. Pártunk delegációval képviseltette magát a Szófiában rendezett nemzetközi tanácskozáson és emlékünnep­ségen. A több mint 140 párt és mozgalom vezető képviselőinek részvételével megtar­tott rendezvények meggyőzően tanúsították a nagy forradalmár tevékenységének ki­emelkedő jelentőségét a nemzetközi kom­munista mozgalom fejlődésében, a dimit- rovi életmű időszerűségét a-társadalmi ha­ladásért és a békéért vívott harcban. II. A Központi Bizottság áttekintette az 1982. évi népgazdasági terv végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatait. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott belpolitikai légkörben céltudatosan dolgozik az idei terv valóra váltásán. 3 Június elején Budapesten a tagáil- ■ lám ok miniszterelnökei által veze­tett küldöttségek részvételével meg­tartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVI. ülésszak át. E jelen­tős ülésszak jól szolgálta a szocialista gazdasági integráció elmélyítését, a tag­országod együttműködését. Szemléletesen bizonyította, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, amikor az impe­rializmus legreakciósabb körei mértékte­len fegyverkezési versenyt akarnak rá- ' kényszeríteni a viliágra, és megkísérlik befagyasztani a kölcsönösen előnyös gaz­dasági kapcsolatokat, a szocialista orszá­gok a békés építésre összpontosítják erő­feszítéseiket, é*s a -nemzetközi együttmű­ködés kiszélesítésén munkálkodnak. 4 A Magyar Népköztársaság a békés ■ e?vmás mellett élés elve alapián fejleszti kapcsolatait a más társa­dalmi berendezkedésű országokkal. A Központi Bizottság, abból -kiindulva, hogy a kölcsönösen előnyös kelet—nyu­gati gazdasági kapcsolatok stabilizáló ha­tást gyakorolnak a nemzetközi viszonyok alakulására, pozitívan értékelte azt a lá­togatást, amelyet Kádár János elvtárs Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására tett a Német Szövetségi Köztársaságban. E tárgyalások is hozzá­járultak a .kétoldalú -kapcsolatok fejlő­déséhez, továbbá a -két világrendszer or­szágai közötti párbeszéd fenntartásához. A politikai, gazdasági és egyéb kap­csolatok fenntartásában és fejlesztésében való kölcsönös érdekeltséget fejezték ki Marjai Józsefnek, a kormány elnökhe­lyettesének tárgyalásai az Egyesült Álla­mokban. valamint hazánk képviselőinek egyéb találkozói számos tőkés ország felelős -tényezőivel. •Hazáink és a fejlődő országok kapcsola­tainak erősítését szolgálja Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének látogatása Burmában és a Fülöp-szigeteken. 1 Az ipari termelés az év első öt hó- *■ napjában a tervezettet megközelítő­en, továbbra is differenciáltan nőtt. Az értékesítés elmaradt a termelés növe­kedési ütemétől. Az időszerű mezőgazda­sági munkákat rendben elvégezték. A ga­bonafélék vetése a tervezett körül alakult, az állatállomány gyarapodása pedig meg­haladja a tervezettet. A tavalyinál vala­melyest több vágóállatot és állati terméket vásároltak fel. A külkereskedelmi áruforgalom kisebb a tavalyinál, a cserearányok romlottak. A lakosság pénzbevétele, a kiskereske­delmi áruforgalom az év első öt hónap­jában a tervezettnél gyorsabban nőtt. — A kiegyensúlyozott áruellátást összességé­ben biztosítani tudtuk. 9 A nemzetközi gazdasági körülmé- "■ nyék a korábbinál is nehezebbé vál­tak, az értékesítési lehetőségek és a pénzügyi feltételek tovább romlottak. Mindezek ellensúlyozása a ríépgazdaság teljesítőképességének fokozását követeli. Az 1982. évi népgazdasági terv megvaló­sítása, a külgazdasági egyensúly javítása, a gazdálkodásban a tartós eredményt biz­tosító minőségi változások még gyorsabb kibontakoztatása az irányításban és a vég­rehajtásban egyaránt az eddiginél is na­gyobb erőfeszítéseket igényel. A Központi Bizottság megállapította, hogy céljaink elérése érdekében elenged­hetetlen a gazdálkodás hatékonyságának és a külpiaci értékesítésnek a javítása, az energiával és az anyagokkal való takaré­koskodás. ' a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás mérséklése, valamint a teljesítmények és a bérek összehangoltabb alakítása. A gazdasági irányításban, a gaz­dálkodó egységekben növelni szükséges .a kezdeményezőkészséget, a szervezettséget, a kereslethez való jobb alkalmazkodást. A nagyobb követelmények érvényesítését ha­tározottan vállaló vezetőket támogatni kell. 5 A Központi Bizottság közvélemé- ■ nyűnkkel együtt határozóban el­ítéli a Libanon és a palesztínai arab -nép eVeni újabb -izraeli agressziót, és is­mételten' áiV.'ás-t foglal a közel-keleti prob­léma tárgyalások útján történő átfogó. • igazságos rendezése mellett. Az izraeli vezetés kalandor politikája súlyosan ve­9 A Központi Bizottság felhívja a párt- *»■ szervezeteket, hogy aktív politikai meggyőző és szervezőmunkával, kez­deményezéseikkel járuljanak hozzá a ten­nivalók eredményes elvégzéséhez. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1982. évi tervben foglalt- feladatok népünk egységes akaratával, cselekvő ösz­szefogásával, jobb munkával az adott fel­tételek mellett is teljesíthetők. III. A Központi Bizottság áttekintette kül­gazdasági kapcsolataink alakulását az 1970—1981-es időszakban. Megállapította, hogy az 1970-es évek elején a magyar nép­gazdaság dinamikusan és alapjában véve kiegyensúlyozottan fejlődött. 1973—74-től kezdődően azonban gyökeres változások következtek be a világgazdaságban. Nagy mértékben drágultak az alapanyagok, az energiahordozók, s azt követően a nemzet­közi kereskedelmi forgalom növekedése lelassult. Mindez alapvetően megváltoztat­ta gazdasági fejlődésünk külső feltételeit. 1 A Központi Bizottság hangsúlyozza: ■ gazdaságpolitikánk hosszú távra szó­ló céljai változatlanok, a külső fel­tételek lényeges megváltozása azonban módosította a gazdasági munka súlypont­jait, a célok elérésének módozatait. Pártunk XII. kongresszusa 1980. már­ciusában kimondotta, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában, az adott kö­rülmények között a gazdasági tevékenység legfontosabb feladata a külgazdasági egyensúly helyreállítása, a lakosság, élet- színvonalának megőrzése, a további fejlő­dés feltételeinek megteremtése. A kong­resszus hangsúlyozta azt is, hogy "e célok csak saját munkánk színvonalának emelé­sével. a gazdasági hatékonyság növelésével, a termelési szerkezet és az exportképesség javításával érhetők el. Ezt a programot közvéleményünk meg­értéssel fogadta, végrehajtását cselekvőén támogatja. Ennek eredményeként az adós­ságállomány növekedése lényegesen mér­séklődött, és sikerült megőrizni az elért életszínvonalat. Népgazdasági terveink jobban számí­tásba veszik a gazdálkodás változó körül­ményeit, és a korábbiaknál rugalmasab­bak. Az ár- és szabályozórendszer a vál­lalatok számára jobban közvetíti a nem­zetközi piac értékítéletét, a növekvő köve­telményeket. Az irányítás rendszere, a ter­melés és a külkereskedelem szervezete kor­szerűsödött. A szocialista külkereskedelmi forgalomban vállalt kötelezettségeinknek pontosan eleget tettünk. A nem rubelel­számolású forgalomban — az előrelátható- nál is nagyobb mértékben romló külső fel­tételek ellenére — 1980—81-ben az egyen­súlyt megközelítő helyzet alakult ki. 2 A külgazdasági egyensúly elérése és ■ stabilizálása belátható ideig gazda­ságpolitikánk kiemelt feladata ma­rad. A hazai gazdasági növekedés ütemét hosszabb távon is az határozza meg, hogy mennyire tudjuk az export gazdaságossá­gát javítani. Megalapozott gazdasági fejlő­dés csak az exportképesség erőteljes növe­lése és az import ésszerű — a műszaki fej­lődést nem gátló — mérséklése útján ér­hető el. A magyár népgazdaság fejlődésében alapvető, általános követelmény a termé­kek megfelelő minőségének biztosítása. Ez egyaránt vonatkozik a hazai és a nemzet­közi piacra szánt termékekre. Ennek meg­felelően gazdaságpolitikánk az eddiginél; is fokozottabban mozdítsa elő a magyar termékek nemzetközi versenyképességének javítását. Szükséges, hogy a külkereskedel­mi forgalom fejlődésének üteme a gazda­ság növekedését, az export pedig az im­port emelkedését hosszú távon is megha­ladja. 3 Hazánk aktív tagja a szocialista or- ■ szágok gazdasági közösségének, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának. Nemzetközi gazdasági stra­tégiánkban továbbra is az a meg­határozó, hogy alapvető nemzeti ér­dekünk a gazdasági együttműködés el­mélyítése a KGST-országokkal. A mi­nőségi tényezőkön alapuló gazdasági fejlődés kibontakozásának, a jelenlegi vi­lággazdasági helyzetből adódó feladatok teljesítésének döntő feltétele — a belső erőfeszítések mellett — a szocialista gaz­dasági integráció magasabb szintre eme­lése, hatékonyabbá tétele. A Központi Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi gaz­dasági feltételek között a KGST-n belüli együttműködés stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fejlődésében. Üdvö­zöljük a XXXVI. ülésszaknak az együtt­működés fejlesztését elősegítő állásfoglalá­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents