Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-25 / 147. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 25. Útnak indult a szovjet- francia űrexpedíció (Folytatás az 1. oldalról) sítéseket kapott mind elmé­leti, mind' gyakorlati tár­gyaiból, és nagyszerűen tu­dott együtt dolgozni szovjet társaival. A szovjet—francia űrexpe­díció az első alkalom arra, hogy szovjet űrhajóval nem szocialista ország űrhajósa indul útnak. A szovjet—francia együtt­működésnek a világűr békés célokat szolgáló kutatásában viszont több mint egy évti­zedes, folyamatos története van; az első megállapodást még 1966-ban, csaknem pon­tosan 16 évvel ezelőtt írták alá. Az első francia űrhajós út­ja iránt igen nagy az érdek­lődés a Szovjetunióban: a rajt előtt nagyon sok távira­tot, levelet küldtek a nem­zetközi expedíció tagjainak szovjet emberek, üzemi kol­lektívák. Jó rajtot, a felada­tok sikeres végrehajtását és sima leszállást kívántak Jean-Loup Chrétiennek és két szovjet társának. A nyugat-németországi Frankfurtban az AEG-Telefunken gyár dolgozói munkahelyeik megtartásáért tüntetnek (Tele- fotó — KS) Folytatódtak a harcok Libanonban Kádár János és Losonczi Pál üdvözlő távirata Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke táviratban üdvözölte Sa- mora Machelt, a Frelimo Párt elnökét, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökét, Mozambik nemzeti ünnepe, függetlenné válásának 7. év­fordulója alkalmából. Merényletkísérlet Mugabe ellen Tegnap reggel a zimbab­wei fővárosban ismeretlen tettesek mozgó gépkocsiból tüzet nyitottak Robert Mu­gabének, az ország minisz- terelnökének rezidenciája el­len. A kormányfő sértetlen maradt. Hivatalos források szerint a fegyveresek a Mugabe la­kóházát körülvevő téglakerí­tésre lőttek, majd húsz perc­cel később Enos Nkala or­szágos ellátási miniszter ott­honát támadták meg. Itt azonban a miniszter testőrei viszonozták a tüzet, és lelőt­tek egyet a támadók közül. Nem hivatalos közlések sze­rint a támadók automata fegyvereket és egy. páncélök­löt használtak. Állítólag a merénylők egy laktanyából lopták a fegyvereket. 1980 áprilisa, Zimbabwe függetlenné válása óta ez az első eset, hogy merényletet kísérelnek meg az ország ve­zető politikusai ellen. Reagan-Thatcher találkozó Az Egyesült Államok nem ért egyet Nagy-Britanniával abban, ahogyan London az Argentína elleni háború után a falklandi kérdést, kezeli. Ezt szivárogtatta ki a Fehér Ház Ronald Reagan ameri­kai elnök, és Margaret Tha­tcher brit miniszterelnök szerdai washingtoni megbe­szélése után. A találkozó leg­fontosabb eredménye azon­ban mégiscsak az volt, hogy Thatcher asszony ígéretet kapott: az Egyesült Államok elvben hajlandó lenne csa­patokat küldeni a Falkland- szigetek feletti brit fennha­tóság garantálására. Reagannal folytatott meg­beszélése előtt Thatcher asz- szony több fórumon is kifej­tette országa „új” és ameri­kai hírmagyarázók szerint is a legteljesebb hajthatatlan- sággal egyenlő álláspontját a dél-atlanti helyzetről. Nagy- Britannia semmilyen körül­mények között sem hajlandó lemondani — vagy akárcsak tárgyalni is — a szigetek fe­letti fennhatóságról. Washington tehát nem gör­dít tényleges akadályokat a brit gyarmati uralom fenn­tartása elé. Reagan elnök ar­ról is biztosította Tthatcher asszonyt, hogy mindaddig nem szünteti meg az Argen­tína elleni szankciókat, „amíg Argentína ki nem jelenti, hogy a háborút befejezettnek tekinti”. (Folytatás az 1. oldalról) gat-Beirut elfoglalása ellen szólaltak fel. Izraeli sajtójelentések sze­rint a kabinet tagjai először meghallgatták Begin beszá­molóját a washingtoni tár­gyalásairól, majd — most már az Egyesült Államok nyílt támogatásának birtoká­ban — megerősítették Tel Aviv eddigi politikáját, amely szerint az izraeli csa­patok mindaddig nem hagy­ják el Libanont, amíg a PFSZ meg nem adja magát, s nem vonul ki Beirutból. Tegnap délután is folyta­tódtak — a korábban meg­hirdetett tűzszünet ellenére — a harcok Libanonban. Az izraeli tüzérség Beirut déli részét vette tűz alá, elsősor­ban az ott található palesz­tin menekülttáborokat és a repülőtér körzetét. Találatok érték a sűrűn lakott síita ne­gyedet is. Harckocsik, ágyúk és repü­lőgépek bevetésével heves harcok folytak a Beirut— Damaszkusz országút men­tén is. Damaszkuszi katonai jelentés szerint a Szíriái erők megállították az izraeli előrenyomulást. A közlemény hozzátette: a térségben foly­tatott légicsatában az ellen­ség lelőtt két Szíriái repülő­gépet. „Nincs más választásunk, ellenállunk a végsőkig” — A NATO állandó tanácsá­ban megkezdődött a hadá­szati fegyverzet korlátozásá­ról és csökkentéséről Géni­ben tartandó szovjet—ame­rikai tárgyalásokkal kapcso­latos előzetes véleménycse­re. A június 29-én kezdődő tárgyalásokról Edward Row- ny amerikai küldöttségvezető nagykövet — és helyettese, James Goodby adott tájékoz­tatást, ismertetve a szövet­ségesekkel az amerikai el­képzeléseket és javaslatokat. A májusi luxembourgi kül­ügyminiszteri tanácsülésen, döntöttek úgy — a nyugat­jelentette ki Abu íjad, a Palesztin Felszabadítási Szervezet és az El Fatah má­sodik embere a körülzárt Beirutban a belga De Stan- daard tudósítójának adott nyilatkozatában. „Készek vagyunk vissza­vonulni táborainkba, hogy ott végső harcot vívjunk, de sohasem fogjuk megadni ma­gunkat — jelentette ki Abu íjad. Harcolni fogunk az utolsó emberig, mert ügyünk csak így élhet tovább. Aján­latunk a libanoniak mesiki- mélését célozza.” A PFSZ V. B. tagja han­goztatta, hogy a vezető tes­tület mind az öt tagja a kö­rülzárt városrészben tartóz­kodik és ott is fog maradni az utolsó pillanatig. Abu íjad keserű szavakkal szólt az arab országokról, ame­lyek magára hagyták a pa­lesztinokat ebben a háború­ban. Azt várjuk a Szocialista In- ternacionálé vezetőitől, hogy hozzanak konkrét, hatékony intézkedéseket a Libanont ért barbár izraeli invázió fel­tartóztatására, illetve az ag- resszor feltétel nélküli visz- szavonulásának kikényszerí­tésére — hangzik Jasszer Arafatnak Kreisky kancel­lárhoz intézett üzenetében, amelyet a PFSZ VB elnöke a Ciprusi Szocialista Párt el­nökén keresztül juttatott el az osztrák kormányfőhöz. európaiak sürgetésére —, hogy hasonlóan a középha­tótávolságú nukleáris csa­pásmérő eszközökről folyó tárgyalásokhoz, az újabb ha­dászati fegyverzetkorlátozá­si és csökkentési (SALART) tárgyalásokról is folyamato­san tájékoztatást kapnak a szövetségesek és a tárgyalási álláspontokat előzetesen egyeztetik. A SALART-tárgyalások első fordulója előrelátható­lag hat-nyolc hétig tart majd, utána szünetet iktatnak be, hogy mindkét féh értékelhes­se az előterjesztett javasla­tokat. NBIO - SULIM Előzetes véleménycsere Pártkongresszus Jugoszláviában Belgrádi számvetés Holnap ül össze a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsé­gének XII. kongresszusa. A 29-ig tartó tanácskozást más­fél éves gondos előkészítés előzte meg. A tanácskozáson száznál több kommunista és munkáspárt — köztük az MSZMP —, továbbá szocia­lista, demokratikus, haladó párt és mozgalom is képvi­selteti magát. A szocialista Jugoszlávia létrejötte óta ez déli szomszédunk kommu­nistáinak első olyan országos kongresszusa, amelyen nem vesz részt kimagasló törté­nelmi személyiségük, Joszip Broz Tito. Két évvel ezelőtti halála természetesen űrt ha­gyott maga után, nem hozott azonban változást sem a bel-, sem pedig a külpolitikai irányvonalban. A mostani belgrádi számvetésre így a folyamatosság jegyében ke­rülhet sor. Közismert, hogy a szocia­lista Jugoszlávia az elmúlt évtizedekben gyors ütemben fejlődött és közepesen fejlett országgá vált, ahol az egy fő­re jutó nemzeti jövedelem háromezer dollár körül mo­zog. Az utóbbi években azon­ban súlyos gazdasági nehéz­ségek jelentkeztek, ezért a kongresszus a gazdasági sta­bilizáció problémáira fordít­ja a fő figyelmet. Arra a kér­désre kell választ adnia, ho­gyan lehet leküzdeni a gon­dokat, megőrizni a dolgozók életszínvonalát, s biztosítani az előrehaladást. Az előzetes vitákban egyöntetű állásfog­lalásként alakult ki az a né­zet, hogy tovább kell erősí­teni a termelőerők társadal­mi jellegét, a szocialista ön- igazgatási rendszert, fel kell tárni a. szocialista építés me^ netében jelentkezett társa­dalmi ellentmondásokat, szi­lárdítani kell az ország nem­zeteinek — és nemzetiségei­nek testvériségét — egységét, átfogóan elemezni a nemzet­közi helyzetet, s folytatni az eddigi el nem kötelezett kül­politikát. A kongresszus minden bi­zonnyal pontot tesz a JKSZ demokratikus centralizmusa körül kialakult vitákra. Eze­ket Dusán Dragoszavac, a KB elnökségének elnöke a követ­kezőképpen összegezte: „Ju­goszlávia föderatív állam és nem lehet más. Ugyanakkor a kommunista szövetség nem lehet föderatív szervezet, ha­nem egységesnek kell lennie, mert éppen ez biztosítja rendszerünk egységét. Szá­munkra ezért lényegbevágó- an fontos a demokratikus centralizmus, éspedig mind­két összetevője.. A politikai vonal kialakításakor növel­jük a demokráciát, serkent­jük a vitákat, de a határo­zatok végrehajtásában nélkü­lözhetetlen a fegyelem, az egység”. A legmagasabb pártfórum várhatóan értékeli Koszovo autonóm tartomány politikai­biztonsági helyzetét, amely a tavaly tavasszal és az azóta lezajlott albán nacionalista megmozdulások, ellenséges akciók következtében még mindig igen bonyolult. Vár­hatóan megerősítik a Köz­ponti Bizottság erre vonatko­zó tavalyi határozatát, amely rögzítette a teljes és tartós normalizálás érdekében meg­valósítandó politikai és egyéb feladatokat is. A kongresszus előkészítésé­ben közvetlenül és tevéke­nyen részt vett az egész párt­tagság. A demokratikus vi­tákban minden lényeges kér­désben egységes álláspont alakult ki. így a legmagasabb pártfórum egyértelmű hatá­rozatokat hozhat. Gyakorla­ti megvalósításukhoz pedig biztos alapot adnak az orr szág szocialista építésében az elmúlt évtizedekben elért va­lóban komoly eredmények. Márkus Gyula NSZK-kormánynyilatkozat Nem folytatnak kereskedelmi háborút a Szovjetunióval Befejeződött az NSZEP KB ülése Tegnap véget ért Berlin­ben a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságá­nak kétnapos ülése. A ta­nácskozás eredményeit Erich Honecker, a Központi Bizott­ság főtitkára összegezte záró­beszédében. Az elhangzotta­kat, valamint a Politikai Bi­zottság szerdán előterjesz­tett beszámolóját a Közpon- Bizottság jóváhagyta. A Központi Bizottság tag­jává választották Wilhelm Ehmet, Bruno Lietzet, Hang Piskót, Edit Webert és Ma­rianne Weinhauert, a KB póttagjait. Erich Honecker beszédének központi mondanivalója az NDK új gazdasági feladatai­nak meghatározása volt, kü­lönös tekintettel a megnöve­kedett követelményekre és a nehezebbé vált világgazdasá­gi feltételekre. Francia nemzetgyűlés Bizalmi szavazás A francia nemzetgyűlés baloldali többsége tegnapra virradóra — a gazdaságpoli­tikával kapcsolatban — 329 szavazattal 157 'ellenében bi­zalmat szavazott a kormány­nak, majd egy második sza­vazás során ugyanilyen több­séggel elutasította az ellen­zék bizalmatlansági indítvá­nyát. A szavazást megelőző vita során André Lajoinie, a kom­munista képviselőcsoport ne­vében kijelentette: a kom­munista képviselők helyeslik az árak rögzítését, de hely­telenítik a bérek befagyasz­tását. Pierre Mauroy miniszter- elnök a felszólalásokra vála­szolva élesen bírálta az Egye­sült Államok magatartását. Hangsúlyozta, hogy az ame­rikai magatartás gazdasági téren súlyoS nyugtalanságot okoz .partnereinek. így a földgázvezeték ellen irányuló amerikai szankciók, a nyu­gat-európai acélipar ellen hozott intézkedések, valamint az a tény. hogy az Egyesült Államok a pénzpiacokon csak „nagyon óvatosan” avatko­zik be a dollár-árfolyam emelkedésének fékezésére — mindez együttvéve arra mu­tat. hogy Washington nem tartja be a Versailles-i csúcs- konferencián elfogadott irányelveket, ezért Francia- országnak és közöspiaci part­nereinek erőteljesen reagál- niok kell erre. Á nyugatnémet kormány nem hajlandó kereskedelmi háborút folytatni a Szovjet­unióval, mert ez a hideghá­ború új korszakának bekö­szöntéséhez vezethetne — je­lentette ki tegnap a nyugat­német parlamentben elhang­zott kormánynyilatkozatában Helmut Schmidt kancellár. A Versailles-i gazdasági és a bonni NATO-csúcstplálko- zóval, valamint Ronald Rea­gan amerikai elnök NSZK- beli látogatásával foglalkozó nyilatkozatában a nyugatné­met kormányfő nyomatéko­san leszögezte: az NSZK kor­mánya „aggodalommal és sajnálattal” vette tudomásul az amerikai kormánynak a szovjet—nyugat-európai föld- gázcső-szerződés ellen irá­nyuló legutóbbi döntést. Er­re a döntésre a nyugat-euró­pai szövetségesekkel való mindenfajta tanácskozás nél­kül került sor; az egyet je­lent a nemzetközi jog meg­sértésével és elfogadhatatlan a Közös Piac tagállamai szá­mára — mondta Schmidt. Mivel az amerikai lépés el­lentétes a Versailles-ban kö­zösen elfogadott határozattal, amely a szocialista országok­kal való kereskedelmet — ha megszigorításokkal is — a kölcsönös előnyök és a ke­reskedelmi józanság alapján változatlanul követendőnek tartatta, az NSZK kormánya kitart a szerződés mellett — hangsúlyozta a kancellár a gáz-szerződés hozzájárul az A szerdai felszólalásokkal véget ért az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszere­lési ülésszakának általános vitája. A hét hátralévő ré­szében a nem kormányszintű szervezetek képviselőié a szó, majd a munkabizottságok dolgoznak a tanácskozás zá- * róokmányán. Az általános vita a nem­zetközi feszültség számos okára mutatott rá, és a dele­gációk — kevés kivétellel — egyetértettek abban, hogy a fegyverkezési hajsza megfé­kezése a feszültség enyhíté­sének fontos feltétele. A vita NSZK jobb energiaellátásá­hoz, nem vezet függőséghez, a nyugatnémet fél meg fog­ja tartani a szerződésben vál­lalt kötelezettségeit. Schmidt közölte: az NSZK nyugat-európai szövetségesei­vel együtt tárgyalásokat kezd a Reagan-kormánnyal, ame­lyek során rá kíván mutat­ni, hogy az amerikai döntés veszélyezteti Nyugat-Európa és az Egyesült Államok gaz­dasági együttműködését. A kancellár beszédében a Szovjetunióra hárította a fe­lelősséget' a fegyverkezési versenyért, mondván, hogy a Szovjetunió „túlzott bizton­sági igénye miatt folytat mértéktelen fegyverkezést”. Az NSZK emiatt fenyegetve érzi magát és veszélyeztetve látja a katonai erőegyensúlyt — mondta Schmidt. Schmidt ugyanakkor üd­vözölte, hogy az elmúlt idő­ben mozgásba lendült a két nagyhatalom párbeszéde, és reményét fejezte ki: a külön­böző fegyverzetellenőrzési és leszerelési tárgyalások olyan eredményekhez vezetnek, amelyek alacsonyabb színvo­nalon biztosítják a két fél közötti erőegyensúlyt. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter, az FDI^ el­nöke felszólalásában az euró­pai középhatótávolságú fegy­verekkel kapcsolatban a nyu­gati félnek egyoldalú előnyö­ket biztosító „nulla-megol­dás” megvalósítását szorgal­mazta. középpontjában — nem utol­só sorban a nemzetközi köz­vélemény nyomására — vé­gig az atomháború megaka­dályozásának kérdése állt. Az általános vitában a na­pirenden szereplő kérdések kivételes jelentőségét aláhú­zandó 17 állam- és kormány­fő mondott beszédet, össze­sen 33 ország, köztük a szo­cialista országok többsége, külügyrpiniszteri szinten kép­viseltette magát. Hazánk ál­láspontját a fegyverzetkorlá­tozás és a leszerelés időszerű kérdéseiről Púja Frigyes kül­ügyminiszter ismertette. ENSZ leszerelési ülésszak Véget ért az általános vita

Next

/
Thumbnails
Contents