Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-03 / 128. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JÚNIUS 3. IA tudomány világa 1 Robi és társai Világszerte, így hazánkban is egyre nő az igény az univerzális kerti kisgépek iránt. Némi túlzással kistraktoroknak is nevezik e hasznos, többféle kerti munkára használható kis erőgépeket, amelyeknek egyik reprezentánsa a ma már nálunk is sokfelé kapható, bárki által megvásárolható Robi—50. A francia kooperációban készülő kisgép első szállítmányai még csak rotációs kapával kerültek a boltokba. Ma már viszont megvásárolható a hozzá való két kerék, a töltögetőeke, a pázsitnyíró, az öntözőszivattyú és a pótkocsi is (a licencért, a kismotorért egyébként ezekkel a hazai gyártmányú adapterekkel fizetünk a franciáknak). A tengely, illetve a kerekek nyomtávja állítható. A tengelyvégek mindkét oldalon tíz-tíz centivel rövidíthetők vagy hosszabbíthatok. Ezáltal a rotációs kapa 40 és 60 centiméter szélességre állítható, akárcsak a kerekek. Az önötzőszivattyú óránként 6000 liter víz kilocsolására alkalmas. Az üléssel, rögzítőfékékkel ellátott utánfutó 250 kiloKépeinken: a Robi—50-et láthatjuk kétféle összeállításban, rotációs kapával, illetve szállításra alkalmas pótkocsival. Másfajta kerti traktorhoz is hozzájuthatnak a kertbarátok és háztáji-művelők, nevezetesen az 1981. évi őszi BNV-n nagy sikert aratott Hondához. Ez két változatban kerül hazai forgalomba. Egyik a Honda F—600-as, a másik a Honda F—400-as. Áz előbbi 4,5, az utóbbi pedig 2,6 kW — 6, illetve 3,5 LE — teljesítményű. Szinte minden munka elvégezhető az alapgéphez kapható 21 munkaeszközzel. A négyütemű belsőégésű motor csaknem zajtalanul, nagy biztonsággal működik/ Az utánfutó részt vehet a közúti forgalomban is, ha felszerelik rá az előírás szerinti világítóberendezéseket. Páratlan vastagságú földkéreg gramm teherbírású. A Szovjetunió legdélibb csücske, amely közvetlenül határos Afganisztánnak Pakisztánnal, Indiával és .Kínával, földrajzi és geológiai adottságainak sok ellentmondásával régóta foglalkoztatja a tudósokat. Tudnivaló, hogy e tadzsikisztáni területen vannak a Szovjetunió legmagasabb, általában lakhatatlan hegyei. A Turáni Alföldet övező hegyek, köztük a Pamir csúcsai 7000 méter felettiek. A csúcsok, a gerincek mindenütt eljegesedtek. A Pamírból kb. 8000 négyzetkilométernyi területet 20—30 méteres vagy még vastagabb jég borít. Ezen a tájon még a völgytalpak is négyezer méter magasan vannak. A közelmúltban értek véget azok a helyi kutatások, amelyeknek adatai lehetővé teszik, hogy kialakítsák bolygónk kérgének legvalószínűbb modelljét e térségre vonatkozóan. Sikerült kísérleti úton megerősíteni azt a feltevést, hogy a földkéreg e helyen páratlanul megvastagodott. A kéreg, ami az óceánok alatt igen vékony, a nagy kontinentális területek alatt pedig általában 30—40 kilométer vastagságú, a Pamir és a Himalája alatt eléri a 75 kilométert is. Sehol másutt a világon nem védi ilyen vastag „páncél” Földünket. A tudósok egy része azt tartja, hogy itt megkétszereződött földkéregről van szó, mások szerint viszont a megvastago- dás grandiózus hegyképződési folyamatok eredménye, amelyek során az égbe nyúló hegyvonulatok sajátos „csomóba” kötődtek, s ez a földkéreg szokatlan mértékű begyűrődését eredményezte. Képünkön a kutatást végző nemzetközi tudóscsoport táborát láthatjuk a hófödte hegyek lábánál. A geofizikusok nyolc ízben törték meg a hegyek birodalmának évezredes csendjét, öt-tíz tonnás trotiltölteteket robbantva fel, és regisztrálták a detonációk értékes információkkal szolgáló lökéshullámait. A hágók tövében, a magasan fekvő völgyekben, a gerincek nehezen megközelíthető pontjain számos regisztráló automatát, gravimetriai és geomagnetikai berendezést, műszert helyeztek el. Tisztább a Volga Az 1,3 millió lakosú Gorkijban üzembe helyezték a városi szennyvíztisztító komplexum első egységét. A berendezés naponta 600 ezer köbméter szennyvíz mechanikai tisztítását végzi el. A biológiai komplexum építését jövőre fejezik be, és akkor a Volgába visszajutó víz tisztább és oxigéndúsabb lesz, mint maga a folyó. A Volga és az Ural folyó medencéinek tisztántartására vonatkozó törvényerejű rendelettel összhangban több Volga-menti városban is folynak hasonló jellegű munkálatok. flz influenza Hónapról hónapra a szakemberek új influenzavírus megjelenésére számítanak. Egy, az egész világra kiterjedő, előzetes vizsgálat és védekezés indult meg, amelynek célja: hogy kinyomozzák a szakemberek a leggyilkosabb és legbizonytalanabb vírusokat. Ma már nyilvánvaló, hogy az emberiség nem tud véglegesen megszabadulni az ifluenzá- tól, ennek vírusai más természetűek, mint egyéb betegségek vírusai. Viszont jobban fel lehet készülni a betegség támadása ellen. Egyrészt úgy, hogy a vírusoknak két járvány közti tartózkodási helyeit — ezek rendszerint állatokban vannak — ellenőrzés alá lehet venni, másrészt úgy, hogy újabb, jobb oltóanyagot lehet kitermelni, és olyan új, hatásosabb gyógyszereket előállítani, amelyek az influenza leküzdésére az eddigieknél alkalmasabbak. Csillagvizsgáló Hawaiiban A csillagvizsgálók helyének megállapítása nem egyszerű feladat. A legkedvezőbb helyek azok, ahol az atmoszféra tisztasága, a nedvesség csekély volta a legtöbb megfigyelésre alkalmas nap van egy évben. Természetesen a magas hegyek, az Alpok, a Cordillerrák, a Pi- reneusok voltak ezek a helyek, ahová a nagy csillag- vizsgálókat telepítették. A legújabban a Csendes-óceán által körülvett Hawaii-szigeten létesítettek egy nagyszabású csillagvizsgálót, ahol a világ egyik legtisztább ege alatt indul meg a munka 4200 m magasságban. Az obszervatóriumot franciák létesítették, és francia, kanadai csillagászok dolgoznak itt. Mikor kerül a boltokba a propolisz? Néhány hete kapott szárnyra a hazai sajtóban a hír, hogy két veszprémi kutató kidolgozta azt az ötletes, de rendkívül egyszerű eljárást, amellyel a propolisz alkotóelemeire bontható. Mi a propolisz? A méhek váladéka, amelyet feltehetően énoen ezekben a tavaszi hetekben termelnek a szorgos állatkák. Kúráló, gyógyító hatását pedig ősidők óta ismerik az emberek: S ma is sokan remélnek tőle gyógyulást, ha hozzájuthatnának. Dr. Bencze Lajos, a Veszprémi Vegyipari Egyetem docense (Fátrai Lászlóval dolgozták ki az eljárást) nem szívesen - nyilatkozik, hiszen önként vállalt feladatukat megoldották, számukra az lenne természetes, ha valóban mindennapi cikk lehetne ez a csodálatos, természet adta anyag. — Az elmúlt hetekben több vállalat megkereste önöket. Mikorra várható a gyártás kezdete? — Huszonöt vállalat jelentkezett a propolisz hasznosítására. Ezek közül többnek van rá pénze, s néhány olyan műszaki szinten áll, hogy minden beruházás nélkül, azonnal megkezdhetné a gyártását. Egy-két céggel elkészítettük a hasznosításra vonatkozó szerződéstervezetet. — A gyártás alapja a propolisz begyűjtése... — Eddig nemigen foglalkozott vele senki. Egy-egy méhész négy-öt kilogrammot is gyűjtött, de nem volt, aki átvegye tőle. (Külföldön negyven dollárt fizetnek egy kilóért.) Ha valamelyik cég elindítja a gyártást, az áfé- szek segíthetnének a propolisz begyűjtésében. — Mennyire jogos a rokkant, bénult betegek reménye a propoliszban? — Nem vagyok szakértő ebben, de most készítettünk el egy százoldalas jelentést, amelyben orvosi igazolásokkal bizonyítjuk, hogy ez á hatóanyag hét betegségcsoport gyógyításában eredményes. Az egyik mikrobiológiai intézetben például kimutatták, hogy a gyulladást okozó és gennykeltő baktériumokkal szemben rendkívül hatásos és más antibiotikumokkal elentétben nem káros a vérflórára. Néhány hete keresett meg az egyik budapesti klinika professzora, aki egy gombás betegség folytán lebénult beteget kezel. A propolisz háromnapi adagolása után megkezdődött a bénult testrészeken a hőérzékelés ... — Végül is mikor kaphatjuk meg a készítményeket a boltokban? — Ha sikerül szerződést kötnünk valamelyik vállalkozóval, remélhetőleg még ez év második felében kapható lesz kozmetikum és élelmiszer formájában. Néhány száz kilóval el lehetne kezdeni a gyártást, egyébként öt tonna propolisz kielégítené a hazai igényeket. A Szovjetunióban tizenöt tudományos intézet, az NDK-ban és Lengyelországban pedig három orvostudományi egyetem foglalkozik aű propolisz kutatásával, hatásainak vizsgálatával. És számos környező országban kapható a gyógyszertárakban is. G. M. Sarki fények kutatása radarral A sarki fény általában a sarkvidékeken fellépő fényjelenség. Ügy keletkezik, hogy a napszéllel érkező nagy energiájú protonok és elektronok az ionoszfé- rában levő oxigén- és nitrogén- atomokat gerjesztik. A sarki fénynyel kapcsolatos jelenségeket rakétaszondák, műholdak segítségével is kutatják. A’ hetvenes évtizedben a mesterséges holdak mellett a radart is bekapcsolták a sarki fénnyel kapcsolatos kutatásokba. A hetvenes évtized végén kezdték meg az EISCAT-progra- mot, amelynek során radarhullámokkal pásztázták a sarki fények keletkezésének övezeteit. Ebben a programban angolok, nyugatnémetek, franciák, svédek, finnek és norvégok vettek részt. A radarhullámok segítségével az ionoszféra meghatározott pontján mérték az ionrészecskék mozgását. Sikerült ezzel a módszerrel háromdimenziós részecsketérképet készíteniük a tudósoknak. A radaros mérési módszer a plazmaréteg kiterjedését és mozgását szemlélteti a sarki fények övezeteiben. A hetvenes évtizedben zajlott le a közös szovjet— francia ARCADE nevű űrkutatási program, amelynek Képünkön: a radarberendezés antennáinak beállítását látjuk során műhold fedélzetéről mérték a sarkifény-övezet- ben levő proton- és elektronrészecskéket. A Szovjetunióban az In- terkozmoszprogram keretében is foglalkoznak a sarki fény természetének. radaros kutatásával. A sarki fény bizonyos fokig zavarhatja a rádióhullámokat. A Szovjet Tudományos Akadémiához tartozó Kolszkij intézet geofizikai laboratóriumának tudósai aktívan részt vesznek ebben a munkában.
