Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-17 / 140. szám

1982. JÚNIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egy forradalmi életút tablója 3. Száz éve született Georgi Dimitrov ______Harc a törpe vádlókkal Dimitrov 1909-től 1923-ig az Általános Munkás Szak- szervezeti Szövetség titkára­ként dolgozott. Lenint kö­vetve fellépett az értelmet­len háborúval szemben, részt vett a Balkáni Szociálde­mokrata Föderáció és a Kom­munista Intemacionálé mun­kájában. 1923. június 9-én Cankov generális jobboldali államcsínnyel átvette a ha­talmat. Az elllene szervezett felkelés szeptember 23-án Vrescs községből indult, és hamarosan az egész észak- nyugati országrészre átter­jedt. Dimitrov és Kolarov vezetésével nyolc városban és 440 községben létrehozták a munkások és pairasztok forradalmi hatalmi szerveit, amelyhez a fasizmus ellenes középrétegek is csatlakoztak. Az élet igazolta a dimitrovi egységpolitika életképességét, annak ellenére, hogy a bol­gárok első népi-nemzeti an­tifasiszta harca akkor még nem győzhetett. Véres megtorlás követke­zett, Dimitrov emigrációba kényszerült. A következő év­tizedben Európa különböző városaiban; Moszkvában Ber­liniben élt, és minden erejét a bolgár, a balkáni és a nyugat-európai kommunisfta­és munkásmozgalom kibon­takoztatására fordította. A Kommunista Imternacion ál é tekintélyes vezetőjeként nagy erőfeszítéseket tett a nem­zetközi proletár egységfront létrehozása és a szövetségi politika kidolgozása érdeké­ben. Amikor Hitlert 1933-ban 'Németország kancellárjává választották, első dolga volt lecsapni a haladó mozgal­makra. Ennek előkészítése­ként 1933. február 27-én éj­jé! — mint azóta ismeretes —• a nácik felgyújtották a Reichstag épületét. Provoka­tív céljuk az volt, hogy a választások előtt a német nép sőt az egész világ előtt kompromittálják a kommu­nistákat, megvádolva őket a bűntett elkövetésével. A Reichstag még lángokban állt, a vizsgálatot még el sem kezdhették, de a fasisz­ta sajtó máris tényként tá­lalta.: „A gyújtogatás a kommunisták műve volt, és egy nemzetközi kommunista felkelés jeladásának szán­ták”. Megkezdődött a kom­munistáik, szociáldemokraták, szakszervezeti aktivisták le­tartóztatása. Őrizetbe vették Diimitroyot és két bolgár harcostársát is. Göring monstire-pert készített elő, amellyel a fasiszta terror a koncentrációs táborok felál­lításának szükségességét kí­vánta indokolni. A birodal­mi rádió egyenes adásban közvetítette a tárgyalást. Göbbels a győzelem biztos tudatában rengeteg újságírót csődített össze, a hamis ta­núk sokaságét, sorakoztatta fel. Tervük" azonban csődöt mondott. Dimitrov — aki vállalta saját védelmét —a per során higgadt alaposság­gal, érvekkel, nagyszerű agi­tátor erényeket csillogtatva pan tiróLpontira megdá folllta ja vád képtelen állításait. Át­látva a fasiszták szándékán, nem védekezett, vádlottból vádlóvá lépett elő: feltárta a fasiszta provokáció céljait, s nevetséges helyzetbe hozta a német fasizmus főkolompo­sait. Emlékezetes záróbeszédé­ben az alábbiakat emelte ki: „Védelmezem kommunista forradalmi becsületemet... Védelmezem életem értel­mét és tartalmát... ezért akartaim bebizonyítani, hogy a. kommunista pártnak egy ilyen bűncselekményben va­ló részvételihez semmi köze nem volt..Tudta, hogy beszéde nemcsak a bíróság­nak szól, hanem elsősorban a német kommunistáknak, ezért meghatározta közvetlen feladataikat: „Tömegmunka, tömegharc, tömegellenál'lás, egységfront, semmiféle ka­land !” Dimitrovot bátor és követ­kezetes magatartása miatt, valamint a világ haladó köz­véleményének tiltakozására harcostársaival együtt 1933. december 23-án a fasiszta bír őseiig kénytelen volt fel­menteni. A törpék vesztet­tek. Vasvári ’ Ferenc (Következik: 4. Egység — Dimitrov szellemében) Teljes az Arpád-hid déli pályája Autó helyett az információ utazik Gazdasági közösség a gépjárművek adás-vételének közvetítésére MOBIL néven adás-vételt közvetítő gazdasági munka- közösség alakult Szolnokon. A munkaközösség vállalja használt gépjárművek illetve ezék alkatrészei és tartozé­kai eladására és vételére vo­natkozó információk beszer­zését, összesítését és közve­títését az érdekelt ügyfelek részére. Az eladni szándéko­zók — 250 forint befizetése ellenében — a befizető pos­tai szelvény hátlapjára írják majd fel azokat az adatokat, amelyék egy-egy gépjármű legfontosabb jellemzői. Így féltüntetik az autó korát, el­adási árát, színét, a főda­rabok cseréjét, a tulajdono­sok számát. Ezt a bejelemtést a gazdasági munkaközösség nyilvántartásba veszi és há- róm hónapig hirdeti az ér­deklődőiknek.' Az eladók minden hónapban listát kap­nak a leendő vevők címéről. Három hónap után . újabb pénzösszeg befizetésével az eladási igény megújítható. A vevő oldaláról nézve szintén 250 forintért számítógép se­gítségével összeállított listát kapnak kocsitípusonként az élőbb feltüntetett műszaki jellemzőkkel. A közösség személygépkocsik esetében csalk a 3 évesnél idősebb autók adásvételének közvetí­tésére vállalkozik. Az ér­deklődök az 5000 Szolnok, poS'tafiiók 232 címre írva részletes tájékoztatást kap-, nak az adásvétel módjáról. Az Árpád-híd építésének történetéiben kiemelkedő je­lentőségű volt a szerdai nap: reggel 7 és 8 óra között, a kitűzött határidőnél két hét­tel korábban beemelték az utolsó elemet a híd úgyne­vezett déli pályáján. Ez az akció egyesztendős munkára tett • pontot: ennyi idő alatt épült fel egy 940 méter hosszú és 4200 tonna súlyú úi híd az „eredeti” mellett, ahhoz csatlakozva. Buda és Pest között immár teljes, a pálya, melynek -a Margitszi- g.o+ és Pest közötti szakaszán néhány napja már megin­dult a közúti forgalom. Most, amikor az utolsó ele­met is elhelyezték, a Mar­gitsziget és Buda közötti szakaszon hozzákezdenek a szigetelési, aszfaltozási mun­kákhoz, melyek előre látha­tólag kora őszig tartanak. A törökszentmiklósi Gép­gyártó és Javító Ipari Szövetkezetben évente 12 millió forintos termelési értékben festékgyárak részére mintegy 250 ezer húszliteres kannát gyár­tanak ! Kőtelken Magyar— csehszlovák barátsági gyűlés Tibor Chovan, a Csehszlo­vák Kulturális Központ ligazgatóhelyetttiese tegnap felkereste a Hazafias Nép­front megyei bizottságát,azt követően pedig Köteleikre utazott, ahol a vendéget a község politikai, társadalmi ég gazdasági életének vezetői fogadták. Kőtelek történetét _ és mai életét Boros Imre, a HNF községi bizottságának ellnöke ismertette meg a vendégekkel. A helyi Ady Tsz életét pedig dr. Berényi István tsz-elinök mutatta be. A község és a termel őszö- •vetkezet megtekintése után a művelődési házban ma­gyar—csehszlovák barátsági 'gyűlést tartottak. Tibor Cho­van beszélt a magyar—cseh­szlovák gazdasági kapcsola­tokról. A barátsági gyűlés Ikuilturádlis műsorral zárult, melyen közreműködött az Akórdeon duó (Ráez Tibor és Tomovic Jaroslav) is. Mérőműszerek A Ganz Műszer Művek lipencszerződést kötött az Intercooperation Kereskede­lemfejlesztési Részvénytár­saság közvetítésével egy osztrák céggel, hőközponti mérőműszerek gyártására. A norma szerint 7 ezer 740 peremező gyűrűt kellene napon­ta elkészíteni egy-cgy betanított munkásnak a mezőtúri Dó­zsa Tsz ketpói kisüzemében, de gyakorlat teszi a mestert: van, akinek már 13 ezret is sikerül. Az IFA-gépkocsik hen­gerfejtömítéséhez nélkülözhetetlen alkatrészt az AFIT túr- kevei üzemének szállítják 1 tükrében ZZKereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom Megyénk kereskedelempo­litikai céljai az ellátási szín­vonal tartására, illetve a le­hetőséig szerinti javítására irányulnak a VI. ötéves terv­ben. Az előzetes számítások szerint ebben az időszakban a megye egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalma folyó áron számítva 34i—35 százalékkal emelkedik. Az árufongaliomt az iparcikkek javára módosul. A vendéglá­tóipari forgalom megyei fej­lődési üteme nagyobb az országos átlagnál. Ebben közrejátszik, hogy a diákét­keztetést a 'vendéglá­tóipar veszi át. A megye idegen f or galmii s zerepének növekedése újabb szálláshe­lyek létesítését indokolja. A VI. ötéves tervidőszak­ban a bolti hálózatnál 14— 15 ezer néigyzetiméter, a ven­déglátóiparnál — a diákét­keztetésen felül — 8—9 ezer négyzetméter üzlettér meg­építésével számolnak. A tu­rizmus fejlődése érdekében hetvenöt személyes téliesített szálló épül Cserkeszőlőn. Bővül a berekfürdői, a tisza­füredi. és a cserke- szőlői kemping. Üj kempin­get létesítenek Abádszaló- kon és Kisújszálláson. Dióhéjban ennyit a célki­tűzésekről. Valóra váltásuk eddigi tapasztalatairól pedig —^ szinte csaik vázlatokban — a következőket: Nemcsak befektetés Megyénk kiskereskedelmi forgalma tavaly — az előző évhez viszonyítva — folyó árakon számítva 8,6 száza­lékkal növekedett. Árufor­galmunk megegyezik az országos átlaggal. Kedvező tapasztalat: a kereslethez ru­galmasan alkalmazkodott az árukínálat. A boltok áru­készletének értéke 8,2 száza­lékkal emelkedett. Általában javult az áruellátás színvo­nala. A tervhez viszonyítva kiemelkedő túlteljesítés mu­tatkozik a ruházati cikkek­nél. A kiskereskedelem élt a megyén kívüli árukínálat­tal, javította a termelőkkel az együttműködést. MindeimeHett néhány ter­mékcsoportban voltak és vannak választékpróblémák, esetenként áruhiány is — így például a harisnyanad­rágból. A vas- és műszaki áruk körében elég gyakori a nehezen helyettesíthető áruk hiánya. Ami pedig az ide árufor­galmi előirányzatokat illeti: teljesítésükhöz a kereslethez jól alkalmazkodó árukínálat és árukészlet szükséges. Ugyanígy az, hogy kereske­delmi szerveink rövidítsék az áru útját, a lehetőségek szerint a termelőktől sze­rezzék be készleteiket. Több szempontból —■. tervszerű utánpótlás, stabil árak, taka­rékos gazdálkodás — az sdükséges, hogy árukészle­tük nagyobb részét szerző­déses, megállapodásos rend­szerben biztosítsák. A hi­ánycikkek termeltetésébe vonják be az ipart és mező­gazdasági szövetkezeteket és a szabad kapacitással ren­delkező vállalatokat. Az új szervezeti formák — például a társulások — lehetőségeit használják ki az árualapok bővítésére. A megye áruellátásának javítása érdekében egyéb­ként több lehetőség is kínál­kozik. A kelleténél még min­dig nagyobb például a boltok megkötöttsége, önállóságuk növelése mindenképpen in­dokolt. A vállalatok közötti versenyfeltételek erősítése is rejt lehetőségeket. Jól példázza ezt a szolnoki áru­házak tevékenysége. Na­gyobb figyelmet kell epe fordítani a kisebb települé­sek lakosságmegtartó szere­pének növelése miatt is az ottani alapellátás javításéra. Jobban lehetne alkalmazni régi, jól bevált kereskedelmi fogásokat is, például áruis­mertető füzeteket kiadni. Bevált a diákétkeztetés Megyénk vendéglátóipart forgalma tavaly 14,2 száza­lékkal nőtt. Ügy tűnik, az előfizetéses ebéd egyre köz­kedveltebbé válik. Erre vall, hogy a vállalatok átutalásos étkezés.] hozzáiárutósa 1981- ben megkétszereződött. A diákétkeztetésben az elmúlt év fordulópont volt. Akkor ugyanis a kulturális ágazat­tól 72 diákétkeztetési kony­hát és hatszázötvenkét dol­gozót vett át a. kereskedelmi vendéglátás. Ma már a diákétkeztetés­nek közel 90 százalékát a vendéglátó szakvállalatok biztosítják. A tervezettnél gyorsabban, a vártnál keve­sebb gonddal tértek át erre. Sok előnnj'el járt egyébként az átszervezés. Korábban például az ezen a munka­területen dolgozók hatvan százalékának nem volt szak- képzettségei A manapság ki­szolgálj ételek jobban meg­felelnek a diákok életkori követelményeinek. Az egész­ségügyiek és a tantestületek tagjai egyértellmű elismerés­sel nyugtázzák ezt. Egészében kedvezően ala­kult a vendéglátóipar étlap szerinti melegétel-, büfé- és cukrászati forgalma. Ha nem tudnánk, ho«” milyen nagy­mérvű megyénkben is az italozás, megelégedéssel nyugtázhatnánk, hogy tavaly az üdítő italok eladása '12,3 százalékkal nőtt, míg az alkoholtartalmúaké „csak” 3,9 százalékkal. Több az idegen A statisztikai adatok arra vallanak, hogy lassan, de biztosan látogatottabb lesz megyénk. Erre utal az. hogy javult az idegenforgalmi szálláshelyeik vendégforgal­ma. A megye száll ódáiban 16 százalékkal nőtt a vendég- éjszakák száma. Növekedett a belföldi vendégek aránya. Emelkedett fogadóinak ven­dégforgalma is, de csökkent a bennük eltöltött éjszakák száma. A külföldiek elsősor­ban a nyaralóházakat és a kempingeket kedvelik. A vendégek szárma fizetőven- déglátásiban is gyarapodott. Megyénk idegenforgalmá­nak jelentősége több szem­pontból — köztük a felka- pottabb üdülőhelyek teher­mentesítése miatt — meg­nőtt. Nem hagyhatjuk figyel­men kívül az ötnapos mun­kahét eredményeként növek­vő belföldi turizmust sem. Számítani kell arra is, hogy sok külföldi inkább a csen­des, pihenésre, kikapcsoló­dásra alkalmas helyeket sze­reti. Sok tényező indokolja tehát azt, hogy az idegen­forgalomban is jobban él­jünk a helyi kezdeményezé­sekkel. . S. B, A Dimitrov-múzeum egyik részlete

Next

/
Thumbnails
Contents