Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

Brezsnyev üzenete az ENSZ-hez II Szovjetunió nem alkalmaz elsőként atomfegyvert Gromiko beszéde a leszerelési ülésszakon „Megállítani az egyre pusz- títóbb fegyverfajták gyártá­sának véget nem érő fokozá­sát, áttörést érni el a nem­zetközi viszonyok javulása felé, megakadályozni a nuk­leáris katasztrófát” — ebben jelölte meg Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke az emberiség legsürge­tőbb gondját napjainkban. Brezsnyev bejelentette: a Szovjetunió ünnepélyes kö­telezettséget vállal arra, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. Brezsnyevnek az ENSZ- közgyűlés második rendkí­vüli leszerelési ülésszakához intézett üzenetét kedden délelőtt New Yorkban And­rej Gromiko külügyminiszter ismertette. Brezsnyev az üzenetben ünnepélyes beje­lentést tett: „A Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetsége kötelezettséget vállal arra, hogy nem alkalmaz el­sőként nukleáris fegyvert.” A kötelezettségvállalás az ENSZ-közgyűlés szónoki emelvényéről történt meg­hirdetését követően azonnal hatályba lépett. A szovjet államfő hangsú­lyozta: erre a lépésre a Szov­jetunió olyan pillanatban szánta el magát, amikor a NATO nukleáris hatalmai, köztük az Egyesült Államok nem is titkolják: az ő kato­nai doktrínájuk nemcsak hogy nem zárja ki az atom­fegyverek elsőként való be­vetését, hanem lényegileg éppen erre a veszélyes felté­telezésre épül. „E döntés meghozatalánál a Szovjetunió abból a vitat­hatatlan és a jelenlegi nem­zetközi helyzetben meghatá­rozó tényből indul ki, hogy a nukleáris háború, ha egy­szer elkezdődik, az egész emberi civilizáció megsem­misítését, s lehetséges, hogy az egész emberi élet meg­szűnését jelentené a Földön.” Ilyen körülmények között a béke sorsa felett felelősséget érző politikai vezetőknek kötelessége mindent megten­ni annak érdekében, hogy a nukleáris fegyverek sohase kerülhessenek bevetésre. „A világ népei joggal vár­ják el, hogy a Szovjetunió döntését válaszlépések kö­vetik más nukleáris hatal­mak részéről” — szögezte le üzenetében az SZKP KB fő­titkára. Hozzáfűzte: a Szov­jetunió továbbra is annak figyelembevételével alakítja politikáját, hogy milyen ma­gatartást tanúsítanak a töb­bi nukleáris hatalmak, hall­gatnak-e a józan ész szavá­ra és követik-e a jó példát, vagy tovább sodorják a vilá­got lefelé a lejtőn, az atom­háború szakadéka felé? A szovjet kezdeményezés, hangsúlyozza Brezsnyev, egy­ben a bizalom szintjének növelését is szolgálja az álla­mok közötti kapcsolatokban, s ez különösen fontos a jelen időszakban, amikor ez a bi­zalom alaposan megrendült a Szovjetunió feletti katonai fölény elérését és az enyhü­lési korszak eredményeinek megsemmisítését célzó tö­rekvések miatt. Üzenetének második részé­ben Leonyid Brezsnyev kije­lenti: az atomfegyverek köl­csönös befagyasztása a jelen­legi szinten, mint e fegyve­rek csökkentésének, végül teljes megsemmisítésének el­ső lépése, olyan elgondolás, amely közel áll a szovjet ál­lásponthoz. A Szovjetunió tett is konkrét javaslatokat, amelyek célja a mennyiségi és minőségi nukleáris fegy­verkezési hajsza megállítá­sa. Végül Leonyid Brezsnyev üzenete felhívja a rendkí­vüli ülésszak figyelmét a tö­megpusztító fegyverek más típusainak gyártásából és felhalmozásából származó veszélyekre, különös tekin­tettel a vegyi fegyverekre. „Mindent meg kell tenni an­nak érdekében, hogy a ve­gyi fegyvereknek nyoma se maradion a Földön. A Szov­jetunió ennek meggyőződé- ses híve. Készek vagyunk haladéktalanul megállapod­ni a vegyi fegyverek teljes betiltásáról' és a meglévő készletek megsemmisítésé­ről.” A szovjet államfő végeze­tül kifejezi meggyőződését, hogv az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülés­szaka hatékony ösztönzést ad a fegyverkezési hajsza megállításához, a reális le­szereléshez vezető gyakorla­ti l^nésekhez. (Folytatás a 2. oldalon) A Május 1. Ruhagyár túrkevei telepén jelenleg a belkereskedelem részére varr­nak téliesített kabátokat. A két műszakban dolgozó üzemben havonta mintegy 20—25 féle fazonban átlag 10 ezer kabát készül el. Szervezettebb növényvédelmet érdemelnek a cseresznyéskertek Szakmai tanácskozás és bemutató Nagykörűben Megkezdődött a cseresznyeszüret a nagykörűi kertekben. A Szőke Tisza Áfész a hét végétől már három felvásárlóhe­lyen veszi át a gyümölcsöt a kistermelőktől Szakemberek és érdeklő­dők nagy szám>ban veíttek részt tagnap Nagykörűben azon a községi művelődési házban megtartott tanácsko­záson, .amelyen a zártkertek hasznosításáról, valamint a cseresznye és a meggy kor­szerű növényvédelméről vál­tottak szót a ielenlevők. A bemutatóval egybekö­tött tanácskozáson dr. Bálint György, a Kertészet-szőlészet című szaklap nyugalmazott főszerkesztője tartott vitain­dító előadást, amelyben töb­bek között a zártkertek leg­célszerűbb hasznosításához, a cseresznyések és a megy- gyesek hatásos növényvédel­méhez adott hasznos taná­csokat. Szólt az előadó a kertbarátmozgalom közös­ségformáló szerepéről is, és hangsúlyozta, a kistermelés jelentőségét a hazai ellá­tásiban és a zöldség-gyümölcs exportban. Az előadást kö­vető vitában jónéhány szak­ember és kistermelő vetett fel olyan problémákat, ame­lyek — idézzük az egyik hozzászólót — veszélyeztet­hetik az országhatárainkon túl is ismert nagykörűi cseresznyéskertek termésho­zamait, az onnan kikerülő gyümölcsök exportképességét. Egyetértettek a tanácsko­zás résztvevői abban, hogy bár a kistermelők tulajdoná­ban levő zárt kertekről van szó, nagyüzemi méretekben kell megszervezni a gyümöl­csösök növényvédellmét. Eh­hez elengedhetetlen a jobb együttműködés kialakítása a kisüzemi termelés segítésére hivatott helyi szervezetek, valamint a növényvédelmi hatóság között. A rendező szervek nem véletlenül1 vlasztották a ren­dezvény színhelyéül Nagy­körűt1. A tlam/cskozás ulttán megtartott bemutatón ugyan­is a résztvevők meggyőződ­hettek arról, hogy a növény- védelmi gondok ellenére, a gyümölcsösök tulajdonosai eredményesen ápollják az ottani zártkertek szervezett hasznosításának lassanként 2 évtizedes hagyományait. A település kertjeiben, udva­raiban és útszélein termő több mint negyvenezer meggy- és cseresznyefa 60 százalékát b Szőke Ti(sza Áfész szakcsoport jának 170 tagja gondozza. A fogyasztá­si szövetkezet többek között szakmái előadások megtar­tásával. a repülőgépes nö­vényvédelem megszervezésé­vel, és a termés érté­kesítésének bonyolításával segíti a kistermelőket. üzemanyagon kívül kenőolajokkal Is a szajoli ÁFOR-bázis telep látja el a Tiszántúl nagy részét. Felvételünk a flakono zásról készült Losonczi Pál Burmába és a Fülöp-szigetekre utazik i :m Haszon a kényszerből avagy egy mezőtúri példa 3. oldal A szerkesztőség postájábél 4. oldal Könnyűszerkezetes program Aluminium csarnokból aluminium épületek Több mint kétezer négy­zetméter alapterületű, alu­mínium üzemcsarnok került tető alá a hódmezővásárhe­lyi Fémipari Vállalat mind­szenti gyárában, s megkez­dődött benne a vállalat egyik új termékének készí­tése, az alumínium lakótér­elem tömeges gyártása. Az esemény érdekessége, hogy a csarnok maga, és a belőle kikerülő gyártmány egy­aránt a könnyűszerkezetek széles körű bevezetésének országos programját moz­dítja elő. Valamennyit az Alumíniumipari Tröszt szakemberei fejlesztették ki. Az üzemépület újdonsága, hogy az úgynevezett donga­íves megoldással felesleges­sé váltak a hagyományos, költséges, rácsos acél tető- szerkezetek. Nemcsak a te­tő, hanem az ajtók, abla­kok és a falaik is alumí­niumból vannak; ez utób­biak középen hőszigetelő anyaggal kitöltött szendvics szerkezetűek. Hasonlóak a csarnokiban gyártott cikkek, az egyenként tizenhat négy­zetméteres előregyártott la­kótérelemek. Ilyen elemek­ből napok alatt összeállít­hatók és szétszerelhetők tet­szés szerinti alapterületű építőipari félvonulási épüle­tek, készíthetők belőlük is­kolák, óvodák, vagy autó­garázsok is, ebben az évben összesen ezerkétszáz négy­zetméter alapterületű épü­let összeállítására alkalmas alumínium térelem készül az új csarnokkal kibővített mindszenti gyárban. Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke U San Yu- nak, a Burmái Unió Szocia­lista Köztársaság elnökének, valamint Ferdinand E. Mar­dokumentum. az 1952. június 17-n aláírt gyáralapító ok­mány. Zsofinyecz Mihály miniszter kézjegye egy új gyár építésének startját je­lentette Jászberényben A Fémnyarhó és Lemezárugyár azaz a későbbi Hűtőgépgyár hat és félezires kollektívája az alapítás harmincadik év­fordulóját ünnepli június 18- án. A sportcsarnok ban tar­tandó jubileumi nagygyűlés jó alkalom a megtett út elemzésére. A hőskorszakként emlege­tett első öt év, az idő meg­szépítő távlatából nézve is a legnehezebb szakasz volt. Az alapítókat ezért is övezi megkülönböztetett, tisztelet a hűtősök nagy családjában. A fő profil az alumínium- edények, ládák, tálcák ké­szítése volt. Minden munkát vállaltak a vezetők, mert a felvételi iroda előtt annyian várakoztak, mint a jegyrend­szer idején a péknél. Az újabb szakaszt fejlet­tebb technológia jellemzi és újabb vállalkozások. A szi- fongyártás „sima” ügy volt, de a hűtőszekrény országos témává vált. Az eddig gyár­tott több mint 6 millió ház­tartási hűtőszekrény bizo­nyítja, érdemes volt akkor makacsnak lenni. Az első nemzetközi sikert Köztársaság elnökének meg hívására június 16-án hiva­talos baráti látogatásra Bur­mába és a Fülöp-szigetek­re utazik. állításon hozta meg a Heller —Forgó-féle erőművi vízhűtő berendezés, amely naigydíjat kapott. Ma a gáz- és olaj- hűtők, ipani hőcserélők kere­settek a világpiacon. Az 1964-es esztendő újabb mérföldkő; egyesülés a bu­daipesti Hűtőgépgyárinál. In­nen a mai név. A gazdasági reform minden eddiginél na­gyobb fejlődést tett lehetővé: Mcenc- és know-how-vásár. lásokat, fejlett technikát, be­kapcsolódásit a nemzetközi kereskedelembe, úi piacokat és úi igényeket és egyúttal kimerülő munkaerő-tartalé­kokat. Ekkor kezdődött egy imáig is tartó szakasz: ipar­telepítés J ás abold oglházá ra, | J áiszánokszá 11 ásíta, Töröfc- szentmdklósra és a nyugati export erőteljes növelése. Jászberény munkásságá­nak közel 40 százaléka a Hűtőgépgyárban dolgozik. A gyár erejéhez mérten anya­gi áldozatot vállalt a város- fejlesztésben. Több mint ezer család lakásgondját oldotta meg, illetve segítette a meg­oldást három évtized alatt. Az V. ötéves terv a nagy építkezésiek időszaka, több mlint 1 miiilliárdot költöttek új beruházásokra, ugyanek­kor félmffliárdot szociálpoli­tikáira. cos-nak, a Fülöp-szigeteki Harmincéves óriás Jubileumra készül a Hűtőgépgyár Féltve őrzött ipartörténeti az 1958-as brüsszeli világlki­Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxiii. évf. 139. sz„ 1982. június 16., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents