Szolnok Megyei Néplap, 1982. június (33. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-02 / 127. szám
1982. JÚNIUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Néptáncosok „Érettségi” találkozó A sün és nyúl meséjétől a Cantata profanáig Hangocska gyermekklub Karcagon A lemezjátszó hangszórójából áradó lüktető latinamerikai muzsika hangjaira nyolc-tízéves apróságok lejtik a táncot. Nagy kedvvel, felszabadultan mutatja be ki-ki saját figuráit. A szám végén a gyerekek körbefogják Katit, a foglalkozás vezetőjét. Egyszerű kis dalla- mocskákat rögtönözve mutatkoznak be, majd közös ének, tapssal ritmizálás, körjáték következik. Kodály Zoltán muzsikája kíséretében nagy élvezettel keltik életre a Háry János egyik jelenetét. A karcagi Déryné Művelődési Központ „Hangocska” gyermekklubjának egyik foglalkozására látogattunk el. egymást, merjenek idegenek előtt is megszólalni, énekelni. Igyekszünk segíteni a személyiség formálását, találkozásainkon ráóreztetni az önfeledt mozgás örömére. — Ügy tudjuk, bemutatóra készülnek. — A szülők már többször megkeresték a művelődési központot és elújságolták, mióta gyermekük ide jár, otthon is leül rajzolni, énekelget. Május 29-én az anyukáknak, apukáknak tartottunk egy bemutató klubfoglalkozást. A szokásos programjaink mellett meglepetésnek szántuk a népi játékok előadását. A gyerekekkel közösen egy mozgássort — ha úgy tetszik, koreográfiát — állítottunk össze A hét végén a fővárosban tartattak a néptáncosok „érettség?” találkozóját, amelyen azok a táncosok vettek részit, akik 1961-ben .— vagy ezt megelőzően — kapcsolódtak be a magyar néptáncmozgalomba. A találkozót szervező Bartók-, Vadrózsák-, Bihari- és a Nemzetiségi Együttes „öregjein” kívüli ott voltak a szakmai megbeszélésen, hangulatos összejövetelen a szolnoki Tisza Táncegyüttes hajdani és mai táncosai is, köztük F. Bede Ferenc, a néptáncmozgalom „doyenje” is. A népsizerű örök ifjú, „Ferike” 1953 óta táncol, — volt hivatásos táncos is: a Budapest Táncegyüttesben — számos hazai és nemzetközi siker részese. Ma sem csupán tiszteletbeli tagja a Tisza Táncegyüttenek, erőtől duzzadó szólói még most is parádésak. F. Bede Ferencet nemcsak a szolnoki együttess de az egész magyar néptáncmozgalam „legöregebb” táncosaként ünnepelték. Eredményes anyanyelvi nevelés Kazinczy-ösztöndíjat kapott a Kassai úti iskola Eredményes anyanyelvi oktató-nevelő munkájáért idén a szolnoki Kassai úti Általános Iskola is megkapta az Országos Úttörőelnökség Kazinczy-ösztöndíját. Az elismerést a közelmúltban, az immár gazdag hagyományokkal ' rendelkező, szép, hasznos mozgalommá nőtt megyei Verseghy nyelvművelő verseny döntőjén vehette át az iskola úttörő- csapata és nevelőtestülete. — Az iskola diákjai már a kezdetek óta részt vesznek a Kazinczy kiejtési versenyen, de szép számmal kapcsolódnak be a megyei nyelvművelő versenybe is — mondja dr. Horváth Ferenc- né igazgatóhelyettes. Ebben a tanévben csaknem hatvan felsőtagozatos diákunk vett részt a megyei versenyen, ketten közülük megkapták a Verseghy-emlékplakettet is. — Az eredményekben nyilván „oroszlánrésze” van a pedagógusoknak. — Általában azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek érdeklődnek a tárgy iránt, szeretnek olvasni, túlnyomó részük jó kifejezőkészséggel rendelkezik — veszi át a szót Zakár Zoltánná magyarnyelv és -irodalomszakos tanár. — Természetesen a tanórákon és órákon kívül is nagy figyelmet szentelünk arra, hogy a gyerekek a helyes, szép magyar beszédet sajátítsák el, gazdagodjon szókincsük, egyáltalán tudjanak beszélni, tudják kifejezni gondolataikat. Az új tanterv különösen sok lehetőséget ad arra, hogy a gyerekeknek „megmozduljon” a fantáziája. Nincs túlsúlyban a teszt, az írásbeli, de nem csupán a magyárórákon, általában minden órán a szóbeli felel- tetések, beszélgetések kerültek előtérbe. — A beszélő környezet rossz hatásait sajnos az iskola sem tudja teljes egészében ellensúlyozni — jegyzi meg dr. Csabai Gyu- láné magyarszakos pedagógus. — Általános tapasztalat az is, hogy a szülők keveset beszélgetnek gyermekeikkel, nincs rá idő, rohan a szülő, rohan a gyerek. Nagyon fontos az olvasás is, ám ha otthon nem kap kellő ösztönzést ehhez a gyerek, lehetséges, hogy még akkor sem emeli le a polcról a könyvet!’, ha karnyújtásnyira van tőle. Szerencsére iskolai könyvtárunk gazdag, a könyvtárban tartott foglalkozások a gyerekek többségének felkeltik az érdeklődését. Az olvasás rendkívüli módon gazdagítja szókincsüket, mi is arra ösztönözzük őket, hogy használják az írók, költők kifejezéseit. Jó módszer erre egy-egy novella, irodalmi alkotás dra- matizálása. Ma már nem is fejeződhet be magyaróra „előadás” nélkül. A gyerekek szeretnek játszani, al- kotöképzeletük kimeríthetetlen. — Érdemes megjegyezni azt is — teszi hozzá dri Horváth Ferencné —, hogy azok a diákok, akik elmélyültebben foglalkoznak a magyar nyelvvel, az irodalommal, részt vesznek a különböző kiejtési és nyelvművelő versenyeken, az iskolai életben is sokkal aktívabbak, bátrabban állnak ki a többiek elé, bátrabban fejtik ki véleményüket, egyszóval a jó beszédkészség kialakítása a közéletiségre való nevelés egyik fontos alapmotívuma kell, hogy legyen. T. E. A Verseghy Könyvtár új kiadványa/ Bibliográfiák, az Irodalmi Kurír hasonmás kiadásban — A csoportot február végén alakítottuk meg — mondja Zsákai Katalin, az intézmény művészeti előadója, a klub vezetője. — A Kálvin úti Általános Iskola napközis csoportjainak felajánlottuk, hogy hetente egy alkalommal tartunk • foglalkozást, amellyel segítjük a művészeti nevelést. Másodikos és harmadikos gyerekeket toboroztunk a Hangocskába. — Csak három hónapja létezik a csoport, de már nagyon összeszokottnak tűnik. — Azt hiszem, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a gyerekeket a rögtönzésre, az improvizálásra ösztönözzük a táncban, a játékokban, a versek feldolgozásánál. Bátran „elengedhetik” fantáziájukat, elmondhatják elképzeléseiket s mindez nagyban segíti, hogy gyorsan, könnyen megismerjék Bartók Béla Cantata profanájára. A klubtagok tizenöt tablót készítettek, melyeken a mű cselekményét ábrázolták. Ezek a képek alkották a díszletet az előadáson. A klubdélután végén a szülőket is megtáncoltattuk. A foglalkozásnak nem akar végeszakadni, a gyerekek még játszani szeretnének, vagy legalább egy mesét „kicsikarni”. — Ügy szeretünk idejárni — lelkendezik Csókái Diána másodikos kislány. — Sok dalt, játékot tanulunk. Az iskolában nem szoktunk lemezt hallgatni és ritkábban mesélnek. Itt hiába nincs olyan nagy szigorúság, mint a suliban, azért rendesen viselkedünk. A fiúk ugyan többet szaladgálnak, vidámabbak, de hát ők fiúk ... F. S. Katonazenészek Hangverseny az egri várban A Killián György Repülő Műszaki Főiskola zenekara az utóbbi időben egyre több alkalommal szerepel nemcsak fegyveres testületek rendezvényein, hanem a polgári zenei életben is. Ez annál inkább örvendetes, mert megyénk fúvószenekari kultúrája meglehetősen sok kívánni valót hagy maga után. A főiskola zenekara június 6-én Mátraházán és Galyatetőn, június 7-én pedig az egri várban ad hangversenyt. Június 9-én az egri helyőrség zenekarával együtt a felújított szolnoki szabadtéri színpadon lépnek a közönség elé. Július 4-én Budapesten a Nemzeti Galéria előtti térzenéjüket a rádió is közvetíti. Július 31- én a főiskola zenekara a szolnoki Tisza Szállóban operett, esten működik közre. Augusztus 8-án pedig ismét Budapesten, a Halászbástyán ad térzenét. flz NSZK-ba utazott a Baranya együttes Az Európa-díj Társaság meghívására tíznapos NSZK-beli vendégszereplésre utazott tegnap a Baranya táncegyüttes. Ez az alapít- ványjellegű társaság adományozza a kontinensünk népei közötti barátság és együttműködés előmozdítását, ápolását elismerő Her- der-díjat, amelynek magyar kitüntetettjei között olyan személyek vannak, mint Kodály Zoltán, Nagy László és Varga Imre. Időről időre a társaság vendégül lát egy- egy neves európai művészeti együttest is a Német Szövetségi Köztársaságban. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem 36 tagú tánc- és zenei együttese — Vidákovics Antal művészeti vezető irányításával — a Kárpát-medence népeinek táncaiból ad majd ízelítőt Hamburgban és környékén. A hagyományokhoz híven, a Verseghy Ferenc megyei Könyvtár az idei ünnepi könyvhéten is jelentkezett a könyvtári műhelymunka elimélyültségét reprezentáló kiadványokkal: két új bibliográfia,. illetve az 1931—32-ban Szolnokon megjelent Irodalmi Kurír című folyóirat hasonmás kiadása látott napvilágot a könyvtár jóvoltából. Az egyik „friss” bibliográfia a Történelmünk fordulói című sorozat 7—8. füzetét tartalmazza, s a reformkor és a szabadságharc irodalmát tárja fel. A másik kis „könyvészet” a gyermekkönyvtár állományát tekinti át, sajátos szempontból: ünnepeinkhez kapcsolódó irodalmat ajánl. Tanulók és pedagógusok haszonnal forgathatják mindkét bibliográfiát. Az Irodalmi Kurír hasonmás kiadása — a könyvtár tervei szerint — egy olyan sorozat indítását jelenti, amelynek egyes darabjai a ma már alig fellelhető, progresszív tartalmú, Szolnok megyei — vagy megyei kötődésű — folyóiratok hasonmás kiadásai lesznek. Mindez természetesen szerves részét képezi a megye sajtótörténete szisztematikus feldolgozásának. (Korábban már elkészült a Szolnok megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája, a Múzeumi Levelek és a Jászkunság repertóriuma, s folyik a Szolnok megyei Néplap repertorizálása is.) Az Irodalmi Kurír — elődeivel, a Reklám Kurírral, és a Kurírral együtt — mindössze tizenkét megjelenést ért meg — mindvégig a néhány éve elhunyt, íróként, szerkesztőként, szobrászként ismert és elismert Szandai Sándor szerkesztésében. Mindazok számára, akik hivatásosként vagy laikusként érdeklődnek szőkébb pátriánk művelődés- története, kulturális múltja, a két világháború közötti évek haladó szellemi áramlatai, sajtótörténete iránt — fontos és érdekes olvasmányt kínál a Verseghy A V Moto-Rock új albuma öt esztendeje lesz szeptemberben, hogy a Ber- gendy együttes egykori basszusgitáros-énekese, szerzője, Demjén Ferenc megalakította új zenekarát, a V’ Moto-Rockot. Kiválását igencsak megérezte volt együttese. Több énekessel, stílusváltással próbálkoztak, de igazán egyik sem vált be, közel nem értek el olyan sikereket, mint a hetvenes évek elején. közepén. És a V’ Moto- Rock? Megtalálta Demjén a számítását? A ’77-ben létrejött csoport munkája iránt természetesen nagy volt az érdeklődés, hiGyertyák szén a magyar könnyűzene egyik legmarkánsabb, sokoldalú egyénisége hívta életre. Pályafutásuk a szokásos módon indult: kislemez, koncertsorozat, nagylemez. Mindezt siker kísérte, de nem az a kirobbanó, világot rengető. Szívemben zengő dal címmel írtak nagylemeznyi számot Kovács Katinak, Katona Klári albumán is közreműködtek. Egyszóval színen vannak, tudatják, hogy léteznek, dolgoznak. Nem tartoznak a műfaj nagy öregjei közé, mint az LGT, vagy az Omega, de nem sorolhatók a fiatalabb csoportok — Bobo Bjlues Bandi Edda, KFT — sorába sem. Gyertyák címmel jelent meg a V’ Moto-Rock új albuma. Mindenképp kuriózumnak számít a nyitódal (A Gömb). Demjén Ferenc szerzeményében a szép muzsika alatt Sztankay István kellemes orgánumát élvezhetjük. Érdemes csupán a zene és a hangszín összhangjára figyelni, ugyanis a szöveg meglehetősen naív, s ez esetKönyvtár kiadványa. A' Szolnokon megjelent lapban — hogy csak néhány nevet emeljünk ki — publikált Kassák, Radnóti, Gelléri Andor Endre, Nagy Lajos, Bányai Kornél, Zsolt Béla, tudósítások, kritikák, beszélgetések számolnak be a város képzőművészeti életéről, a Kultúrkrónika című rovat rendszeresen közölt recenziókat (egyik-másik határozott társadalmi-politikai hovatartozást tükröz), s ugyanabban a rovatban olvashatunk Szolnok színházi életéről, korabeli filmekről, sőt a rádiózásról is. A régi kiadványok lapozgatása mindig tanulságos^ ezúttal egy kivételesen jó érzékkel alakított, külsőleg is igényesen megformált irodalmi, művészeti folyóirat, jóvoltából pillanthat be az olvasó Szolnok ötven év előtti kulturális életének mindennapjaiba. A hasonmás kiadás szerkesztését Szurmay Ernő végezte, ugyanő írt bevezetőt is. — sz. j. — ben illúzióromboló is. A Boszorkányéj című szám nem csordul túl a zenei ötletektől, viszont A pedálban virtuóz módon „teker” a szólógitáros Menyhárt János, pazar effekteket alkalmaz az együttes. Az oldalt a címadó dal zárja. Bár a szöveg szentimentálisra sikeredett, a felcsendülő muzsika némiképp pótolja ezt a hiányosságot. A korong B oldalát indító Üj év lendületes, sajátos hangulatú kompozíció. A Jégszívben Rózsi (azaz Demjén) kitűnő énekesi adottságait csillogtatja a billentyűs hangszerek kezelője, Lerch István mesteri játékával egyetemben. Profi munka a hangszerelés s ez elmondható az album valamennyi szerzeményére. Valószínű, a slágerlistákon dobogós lesz a Világvevő című szám. Érdemes odafigyelni az Angyallány szerkesztésére, finom megoldásaira. A nagylemez záródala (Barbara) eléggé bizarr, a végén gyermeksírás hallatszik. ízlés szerint lehet asszociálni!
