Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

1982. MÁJUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiváló a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz A kitüntetést Sarlós István nyújtotta át A Minisztertanács megtárgyalta Tovább bővül a vállalatok hatásköre (Folytatás az 1. oldalról) üzemét. Ez utóbbiban az ott dolgozó kollektívák kérésébe néhány elismerést kifejező sort írt a Hámán Kató és a November 7. Szocialista Brigád naplójába. Délután a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára Majoros Károly kíséretében, a község művelődési házában, a szövetkezeti tagság ünnepi küldöttgyűlésén vett részt. Itt a köszöntő szavak után Fekete Tibor, a gazdaság el­nöke mondott ünnepi b#iszé- det, amelyen többek között szólt a gazdaság ötödik öt­éves tervidőszakban, vala­mint 1981-ben elért eredmé­nyeiről. Megemlítette, hogy Teljes a nagyüzem a jász- szentandrási határban: kilenc, MTZ vontatta palántázógép „ülteti” a paradicsompalán­tákat a John Deerekkel előre elkészített, végeláthatatlannak tűnő ágyásokba. Az alsóta­nyasi táblában Batta András brigádvezető irányítja a ker­tészeket, a vízszállítókat és a palántákkal teli rekeszeket hordó fogatokat. Nagy gya­korlata van ebben, hiszen 1972 óta dolgozik a téesz ker­tészetében. — Késlekedett az idén a ta­vasz, megkéstünk most kicsit mi is a Soroksári Paradicsom Rendszer keretében termelt paradicsom palántáinak a ki­ültetésével. A járástanyai hajtatótelepen is lassan fej­lődtek a növények, hiába a fóliasátor, ha nincs meleg, meg napfény. Nem fűtöttünk a palántákra, mert nagyon megdrágult az olaj. Igaz, hi­ába is nőttek volna' meg előbb, eddig úgysem ültethet­tük volna ki őket a hajnali hidegek miatt. Jól előkészített, nedves föld Dimbes-dombos az alsóta­nyasi tábla, mire a második hajlatban eltűnnek a palán- tázógépek, lekókadnak a táb­la innenső szélén a palánták. — Nem baj, — mondja a brigádvezető — jól előkészí­tett, nedves földbe rakják a gépek. Pár napja esett, any- nyira, hogy akkor csak a ho­mokosabb részeken palántáz- hattunk. Utána vagyunk mostmár Szerváénak, Pong- rácnak, Bonifácnak, reméljük jó májusi nevelő időjárás kö­vetkezik. Hamar megerednek ezek a kókadt paradicsomtö­vek is, ha holnap ilyenkor er­kialakult a szakosodott nö­vénytermesztés, színvonalas a munka a szarvasmarha és a sertés nagyüzemi szakte­lepeken, s kiépült a korsze­rű, a Tisza Cipőgyárral ko­operáló, a tagság 50 százalé­kát magába foglaló ipari te­vékenység. Az ünnepi beszéd után Sarlós István adta át a Kiváló Szövetkezet címet do­kumentáló oklevelet. Elisme­réssel szólt a délelőtt látot­takról, a jól szervezett mun­káról, arról, hogy a szövet­kezet jelentős mértékben al­kalmazza a tudomány és a technika vívmányait. Meg­említette, hogy ezekben a he­tekben a megye 57 termelő- szövetkezetéből 12-en kap­ják meg a kiváló címet. Ezek re járna, meglátná, hogy talpraállnak. Nem csak Bata András, de a palántázó gépeken sűrűn hajlongó asszonyok közül is többen sok év óta kertészked­nek a jászszentandrási szö­vetkezetben. Kerek Jánosné például 1966-ban ültetett elő­ször paradicsomot a Haladás Tsz földjein. Megváltozott a munka — Más volt tizenöt évvel ezelőtt ez a munka is — so­rolja, miközben újabb palán­tacsomókat készít elő a kö­vetkező fordulóhoz. — Akkor’ még egyikünk nyalábban vit­te a palántát, a másikunk kis kapával vágta ki a helyét az utallóval kihúzott sorokban. Utána locsoló kupákkal hord­tuk rá a vizet a tábla szélén lévő kádakból. Mutatja Kerekné, hogy most a gép hasító csoroszjája nyitja meg a talajt, a. tömörí­tő kerék szorítja a földet a tövekhez, a tartályból mind­járt vizét, és benne feloldott alapműtrágyát is kapnak a palánták. — Persze a mi munkánk se csak annyiból áll, hogy ülünk a Zetorok mögött, a palántá­zó gépen. A tőtávolságot ne­künk kell betartani. A fajtá­tól függően úgy kell adagol­nunk a palántákat, hogy pon­tosan huszonöt vagy harminc centire ültesse azokat a gép. Így, ültő helyünkben is elég napi tíz órát hajlongani! Igaz, most a palántázási szezonban eléri a fizetésünk az öt és fél, hatezer forintot is. A szőlő­ben, a kötözéssel például jó ha a felét megkeressük egy hónapban. Kézzel 1400—1500 négyzet­a számok kellően bemutat­ják a megyei mezőgazdasági üzemek termelési színvona­lát. A Politikai Bizottság tag­ja a megyének sok, a jász- alsószentgyörgyihez hasonló gazdaságot, az országnak pe­dig sok hasonló megyét kí­vánt. Ezután kitüntetések átadá­sára került sor, a szövetke­zet Osztyapenkó Szocialista Brigádja, a Szakma Kiváló Brigádja címet kapta meg, hárman a Kiváló Munkáért, ketten pedig a Kiváló Ter­melőszövetkezeti Munkáért kitüntjétést vették át. Az ün­nepi küldöttgyűlés a Jászsá­gi Népi Együttes műsorával ért véget. Sarlós István az est folyamján visszautazott a fővárosba. métert ültettek be annak ide­jén Kerekesné, meg a ker­tésztársai. Hatan ülnek most egy-egy palántázó gépen, ké­ső délutánra már négy hek­táron sorjáznak mögöttük a paradicsompalánták. Az ül­tetni valót lovaskocsik szál­lítják a járástanyai fóliate­lepről a palántázáshoz előké­szített táblák szélére. — Ebben az energiaválsá­gos világban újra megnőtt a becsülete a gazdaságban a ló­nak, a kocsinak — mondja Kaszab Miklós fogatos. — Jó hasznát vesszük a háztáji ter­mény széthordásakor, a bálá­zott szalma szállításakor, de legjobban a kertészet tudja kihasználni a fogatokat. A palántával teli rekeszeket nem lehet egymásra pakolni, így hát a zetorok pótkocsiján se tudnánk elhozni többet. Csakhogy sokba kerülne az a téesznek, ha a hat gumikere­kes kocsi helyett hat MTZ forgolódna a fóliatelep meg a paradicsomtáblák között! Nyár végére igaz lehet Lassan újra eltűnnek a pa- - lántázógépek a bakhátakkal sűrűn csíkozott dombok kö­zött. Hajráznak a szentand- rási kertészek, mert május húszadikára mind a 300 hek­tárra ki szeretnék ültetni a palántákat. Ha készen lesznek addigra, akkor elmondhatják, hogy behozták a kései kita­vaszodás okozta lemaradást. És bízhatnak hozzá,, hogy nyár végére igaz lesz, amit a távolodó gépeken dúdolgató asszonyok felől hoz a friss májusi szél: piros lesz a pa­radicsom, nem sárga... T. F. Szolnokon Afrikai szakszervezeti vezeték látogatása A SZOT Központi iskolá­ján tanulmányaikat folytató afrikai szakszervezeti vezető tisztségviselők huszonnyolc tagú delegációja látogatott tegnap Szolnok megyébe, Rahamefy Adeleine asszony, a madagaszkári szakszerve­zeti nőszövetség elnökének vezetésével. A vendégek délelőtt a Szakszervezetek megyei Ta­nácsánál tettek látogatást, ahol Árvái István vezető tit­kár tájékoztatta őket az idő­szerű szakszervezeti kérdé­sekről és feladatokról. Ebéd után a delegáció a Tisza- menti Vegyiművekbe látoga­tott, ahol Szikszai Ferenc műszaki igazgató és Bauer István SZB titkár adtak tá­jékoztatót a vállalat gazda­sági és szakszervezeti tevé­kenységéről, majd termelő egységeket, szociális és kul­turális létesítményeket te­kintett meg. Az afrikai küldöttség a késő esti órákban visszauta­zott Budapesté. Üzemi energetikusok szakbizottsága alakult Tegnap az Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesü­let Szolnok megyei csoport­ján belül megalakult a he­lyiipari vállalatok, az ipari szövetkezetek és a tanácsi intézmények üzemi energeti­kusait tömörítő szakbizott­ság. Az alakuló ülésen az ipari energiagazdálkodás ak­tuális kérdéseiről dr. Varga Sándor, az Ipari Miniszté­rium főenergetikusa tartott előadást. A tegnapi tanácskozáson hirdették ki az ipari szövet­kezetek tavalyi energiagaz­dálkodási versenyének vég­eredményét is. Az első he­lyezett a Jászsági Építőipari Szövetkezet, a második a kisújszállási Vas-. Fa- és Építőipari Szövetkezet. a harmadik pedig a Minőségi Szabók Ruhaipari Szövetke­zete lett. A mezőgazdasági és élel­miszeripari termelést meg­alapozó, a két ágazat ered­ményeiben meghatározó sze­repet betöltő' háttéripar hely­zetéről, fejlesztésének lehe­tőségeiről tartott előadást tegnap délután Szolnokon dr. Kovács Imre, a MÉM minisz­terhelyettese. Elöljáróban élelmiszergazdaságunk ered­ményeiről tájékoztatta az SZMT székházában megtar­tott tanácskozáson részt vett mezőgazdasági, feldolgozó- és tartósítóipari vezetőket, szakembereket. Elmondta többek között, hogy az MSZMP huszonöt évvel ezelőtt meghirdetett agrárpolitikájának helyessé­gét igazolva, a magyar élel­miszertermelés nemzetközi összehasonlításban is meg­állja a helyét, sőt a gabo­na- és a hústermelésben a legiobbak között tartják szá­mon hazánkat. A mezőgaz­daság és az élelmiszeripar — amelyben a foglalkozta­tottak 24 százaléka dolgozik — az ország termelésének 26 százalékát, és kivitelünk A Minisztertanács döntése értelmében az irányító szer­vek újabb jogköröket adnak át a vállalatoknak, tovább növelve azok önállóságát. Éz a folyamat már korábban megkezdődött: tavaly óta a minisztérium helyett a vál­lalati vezetők engedélyezik1, hogy dolgozójuk közületi gépkocsit vegyen igénybe hivatalos külföldi útjára, a korábbiaknál magasabb ösz- szegig önállóan állapíthatják meg a vállalati személyi fi­zetéseket. s nem a miniszté­rium útján, hanem közvetle­nül kérhetik a fővárosi ta­nács engedélyét dolgozóik budapesti ingatlanszerzésé­hez. Az intézkedések beváltak, a vállalatok kevésbé osztják meg a felelősséget, s az irá­nyító szervek is mentesül­tek több adminisztratív fel­adat ellátása- alól, nagyobb mértékben összpontosíthat­nak a tényleges elvi irányí­tó munkára. A Minisztertanács tegnap hozott rendeletéi is ilyen jel­legű hatásköröket ruháznak át. Eddig az állami vállala­tok csak a felügyeleti szerv engedélyével, illetve a pénz­ügyminiszter előzetes egyet­értésével vásárolhattak bi­zonyos .értékhatár felett magánszemélyektől ingatla­nokat, köthettek bérleti szer­ződéseket, és szerezhettek be árukat. A jövőben ezekre nem kell engedélyt kérni, s az ingatlanvásárlás feltéte­leit egységes jogszabály írja elő. A vállalatok veszik át a karácsony és újév közti munkanapokat érintő mun­karend változtatásának jog­körét is: a jövőben azok a vállalatok is módosíthatják önállóan munkarendjüket, amelyek eddig azt csak a A Fővárosi Kézműipari Vállalat Ruhaipari Gyáregy­sége abádszalóki telepén már több mint 300. koráb­ban a háztartásban vagy a mezőgazdaságban dolgozó helybeli nő talált munkát. Az üzem éves termelési ér­téke eléri a 38 millió forin­tot. A két műszakban dolgo­egynegyedét produkálja. Ab­ban, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk a mint­egy 4500 féle élelmiszeripari és élvezeti cikk termelésével illetve előállításával a lakos­ságnak jó színvonalú ellátást és gazdaságos exportot tud biztosítani, jelentős szerepe van a háttériparnak is. A mezőgazdasági gépek, kemi­káliák, szállító, tároló, fel­dolgozó- és tartósítóipari berendezéseket gyártó álla­mi és szövetkezeti üzemek szerepét az is aláhúzza, hogy gazdaságunkban az esz­közigényességet illetően a bányászat után mindjárt másodiknak következik a mezőgazdasági termelés. Beszélt a miniszterhelyet­tes a háttériparral kapcsola­tos gondokról is, többek kö­zött a mezőgazdasági beren­dezések túlzott energiaigé­nyességéről, a gépek beszer­zési ára és a minőségük kö­zötti ellentmondásokról, az alkatrészellátási nehézségek­ről. Az élelmiszergazdaság jövőjéről szólva pedig hang­súlyozta: a következő évek felügyeleti szerv engedélyé­vel tehették meg. Eddig a miniszterek a hozzájuk tartozó vállalatok­hoz érkezett panaszok, beje­lentések intézéséről készített kétévenkénti elemzésükhöz külön információkat kértek a vállalatoktól. Ezután a rendelkezésükre álló egyéb információk alapján készítik el az elemzést, ilyen kötele­zettségük többé nem lesz a vállalatoknak. Több területen megszűnik a felügyeleti szervek közve­títő funkciója a vállalatok és egyes irányító szervek között. Például a mérnökök közgazdasági továbbképzését eddig a vállalat javasolta, s ezt a javaslatot a felügyele­ti szerv a Művelődési Mi­nisztériumnak, illetve az egyetemnek továbbította. Ezentúl a vállalatok mérnö­keiket közvetlenül az egye­temre javasolhatják. A Minisztertanács tegnapi rendeletéivel összhangban miniszteri rendelet módosít­ja a vállalatok néhány — főként munkaügyi jogkörét. A jövőben nem szükséges a felügyeleti szerv engedélye a külföldön munkát vállalók itthoni fizetésének megálla­pításához. továbbá ahhoz sem, hogy az ösztöndíjjal külföldön tartózkodók itthon megkapják átlagkeresetüket. A kollektív szerződéseket sem kéri be ezentúl a fel­ügyeleti szerv, azzal a jövő­ben csak akkor foglalkozik, ha vitatott. Korábban a felügyeleti szerv állapította meg, hogy a dolgozó másodállása össze­fér,hetetlen-e a főfoglalko­zásával, s adhatott ez alól mentesítést. A jövőben — az igazgatók és igazgatóhelyet­tesek kivételével — mindez a vállalati vezetők hatáskö­rébe kerül. zó asszonyok, lányok a női blúzok, frottirruhák. színes úgynevezett nagy- és kiska­masz dzsekik összeállításán, varrásán kívül jelenlegi munkáikkal már a télre ké­szülődnek: ezekben a hetek­ben már kétezer lányka téli­kabát kerül ki a kezükből. legfontosabb feladatai közé tartozik a mezőgazdasági nagyüzemek biológiai adott­ságaihoz, az exportképes fel­dolgozóipari kapacitásokhoz és a kisgazdaságok igényei­hez egyaránt rugalmasan iga­zodó háttéripari fejlesztés is. Sok a tennivaló az anyag- mozgatás és a tárolás kor­szerűsítésben, az élelmiszer és élvezeti cikkek minőségét megőrző, tetszetősebb csoma­golás biztosításában, a me­zőgazdaságban és az élelmi­szeriparban keletkező nagy mennyiségű melléktermék és hulladék lehetőleg energiát helyettesítő hasznosításában. Ha mindennek a megvalósí­tása még az ipari eszközöket, anyagokat felhasználó gaz­daságok és üzemek és a gyór- tó vállalatok, szövetkezetek közötti iobb együttműködés­sel is párosul. — mondta tá- iékoztatóiának végén dr. Ko­vács Imre miniszterhelyettes — akkor reális lehetősége van annak a hosszabb távú elképzelésnek, hogy az ezred­fordulóig akár 80 százalék­kal is növelhető élelmiszer- termelésünk. Piros lesz a paradicsom... Hajráznak a jászszentandrási kertészek Élelmiszergazdaság Meghatározó a háttéripar színvonala II MÉM miniszterhelyettesének tájékoztatója Szolnokon Abádszalók: Kereseti lehetőség helyben

Next

/
Thumbnails
Contents