Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-09 / 107. szám
,1982. MÁJUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A győzelem napja alkalmából Koszorúzási ünnepségek A hitleri fasizmus feletti győzelem 37. évfordulóján tegnap koszorúzási ünnepséget tartottak a szolnoki temetőben. a szovjet 'hősök emlékművénél. Márton Ernő, a szolnoki Városi Tanács pántvezetőségének titkára mondott beszédet majd az MSZMP városi bizottsága nevében Jakatics Árpád, a városi pártbizottság titkára és Szűcs Gyula, a vánosi pártbizottság tagja helyezte el a megemlékezés koszorúját. Ezt követően a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapaltok képviselői a szolnoki Városi Tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, a fegyveres testületek, a lakosság helyeztek el koszorút az emlékmű talapzatán. A szolnoki Hősök terén levő szovjet hősi emlékműnél Brezvai István, a városi pákltlbizottság tagja mondott ünnepi beszédet, méltatta, hogy a szovjet nép milyen áldozatokat vállalt a fasizmus leveréséért, hangsúlyozta hazánk felszabadulásának ielemtőségét. népünk felszabadítók iránti háláját. Az MSZMP megyei bizottsága nevében Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára és Nagy Miklós, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács képviseletiében Bartia László. a megyei tanács elnöke és Uiveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese helyezték el a megemlékezés koszorúit. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselői, a fegyveres testületek, a- megyei társadalmi és tömegszervezetek, a vállalatok, üzemek koszorúi után a lakosság virágait helyezték el a szovjet hősök emlékműve talapzatán. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Képünkön: Mohácsi Ottó és Nagy Miklós koszorúz a megyei pártbizottság nevében. fl fél megyét ők látják el Szombaton is 130 ezer literhej Hajnali I féi négytől a tejüzemben Ha 1954-ben, amikor a szolnoki tejüzem épült, valaki azt jövendölte volna, hogy 1982-ben naponta több mint százezer liter tej kerül ki onnan a boltokba, alighanem megmosolyogják. Az üzem kapacitása ugyanis mindössze huszonötezer liter volt, és a tejipar titka, hogyan tudták ötszörösére növelni a tej mennyiségét, hiszen az üzemen nem sokat bővítettek. Annyit legalábbis semmiképp, ami kényelmesen lehetővé tenné a naponkénti százezer liter „kiszerelését”, elszállítását. Hegyi Sándor üzemvezető ezért újságolta örömmel, hogy ha minden jól megy, 1985- re elkészül \ a Landler Jenő úton az új, 150 ezer liter kapacitású tejüzem. ■ — Szinte másodpercre ki kell számítanunk, melyik gépkocsi mikor érkezik és indul, mert a huszonhét autóból legfeljebb kettő képes egyszerre forgolódni az üzem területén — mondja az üzemvezető, hogy ezzel is bizonyítsa: égetően szükség van az új üzemre. Ezt a nyilvánvaló szükségszerűséget persze a számok is alátámasztják. A szolnoki üzembe 42 termelőszövetkezettől, állami gazdaságtól és 22, a Tejipari Vállalat által fenntartott begyűjtőhelyről érkezik minden nap a nyersanyag, amelyből nem csupán a boltokba kerülő zacskós Este hétig zacskóba zárják a tejet tej készül, hanem a kannás is, sőt különböző tejtermékek, túró, tejföl, vaj és tejes kakaó. Könnyű belátni, hogy a nagy mennyiség zökkenő- mentes elszállítását úgy kell megszervezni, hogy a „stratégiában” a legkisebb hézag sem lehet. Az üzemben este hétig folyik termelőmunka, éjszaka csak az elosztást, szállítást végzik. Az első fuvar hajnali egykor indul, az utolsó pedig hét óra körül. A gépkocsik némelyike reggelig kétszer is megfordul, hogy a rájutó hetven bolt, üzemi konyha idejében megkapja a tejet, tejterméket. Összesen hatszáz helyre kell a huszonhét autónak eljutnia. A fél megyét Szolnokról látják el. Vígh Zsigmond 1980 óta kocsikísérő a szolnoki tejüzemnél és gépkocsivezetőjével, Brassói Lászlóval minden nap hajnali fél négykor kezdik a munkát, hogy harminc szolnoki boltba odaérjen a reggelinek való. Nyoma sincs Vígh Zsig- mondon a fáradtságnak, bár nem különösebben örül, hogy feltartom. A beszélgetésünk éppen ezért rövid. Elmondja, hogy háromkor csörög az óra, szombaton is, gyors pillantás a két kicsi utódra, futó hajnali búcsú a feleségtől, és fél négykor már az üzemben, pontosabban a rakodóhelyen van. — Vannak, akik egész életükben korahajnalban kezdik a munkát, szerintem viszont öt-hat évnél tovább nem lehet csinálni — mondja a kocsikísérő, és elgondolkodva dörzsöli frissen borotvált állát. — A fizetés, ha bejön a kereskedelmi és minőségi prémium is, 4 ezer 200 forint körül van — teszi hozzá. — A szombati munkáért természetesen a hét egyéb napján megkapják mindany- nyian a szabadnapot — szól közbe Hegyi Sándor, akitől még megtudom, hogy ha a kereskedelem vállalná a nappali szállítmányok fogadását és tárolását, nem lenne szükség éjszakai műszakra. De hát ez egyelőre távoli ábránd. És addig a tejüzemek harmadik műszakjára is szükség van, hogy reggelenként — szombaton is — friss tejet vehessünk. B. J. Fotó: T. K. L. Építésük gyorsabb Családi házak A közvélemény elítéli Szigorúbb belső ellenőrzést! panelből Mezőtúron megkezdte az első panel családi házak szerelését a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. Egyelőre négy lakást építenek fel a vállalat polygon- üzemében előállított termékekből. A kétszintes új otthonok megközelítően feleannyi idő alatt készülnek el, mint a hagyományosan épített családi házak. A lakások 84 négyzetméter alapterüle- tűek, elrendezésüknél fogva egy hattagú család igényét is kielégítik. Földszintjén található a konyha, az étkező, a nappali szoba és a toalett. Az emeletre az étkezőből íves karú lépcsőn lehet feljutni. A második szinten egy kétszemélyes és két egyszemélyes szoba, továbbá a fürdőszoba és az éléskamra található. Az új lakások, amelyek az év második felére készülnék el, az új építési módszert hivatottak reprezentálni. Az OTP beruházásában hasonló' típusú panel családi házak felépítését tervezik Szolnokon. Takarmány melléktermékből Befejeződött a szezon a Szolnoki Cukorgyár mellék; termékére a száraz répaszeletre és a melaszra alapozott urebetin, takarmánykeverék-előállító üzemben. A gyár szárazrópaszelet-raktá- rában nemrégiben keletkezett tűz csak rövid kiesést okozott a termelésből, nyolc nap után ismét megindult a koncentrátumok gyártása, a karbamidot, ásványi sóikat és más anyagokat tartalmazó speciális tápokból azóta kétezer tonnát készítettek és zsákokban tárolva helyezték el a készáruraktárakban. A tűz következtében elpusztult, régi szeletraktár újjáépítésére megkezdték az előkészületeket. Megrendelték a terveket, s júniusban a kivitelezésre is sor kerül-. A tűzbiztonsági előírásoknak megfelelő új raktár vasvázait a budapesti Hőtechnikai Vállalat, beton elemeit a BVM szolnoki gyára, míg a kivitelezést a KÉV Metró Vállalat végzi; átadására a jövő év elején kerül sor. öbb mint 19 és félezren követtek el 1981-ben lopást és betöréses lopást. De csaknem négyezer azoknak száma is, akik ellen az elmúlt évben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás vagy csalás miatt emeltek vádat. Ök azok, akik „összetévesztik” a köztulajdont saját, személyi tulajdonukkal. Pontosabban fogalmazva: saját zsebükbe teszik azt, aminek a közös kasszában van a helye. Mint például az a boltvezető — a legfőbb ügyész tájékoztatójából idézve az esetet —, aki nem létező árucikkek „eladásából”, továbbá árdrágításból, sikkasztásból és egyéb, mindezekkel összefüggő bűn- cselekményekből több millió forint értéket harácsolt ösz- sze. Mások — a Pénzügyminisztérium vizsgálata szerint — papíron igazoltak el nem végzett munkákat, s gyorsan felvették érte a pénzt. Nem egyszer előfordul az is, hogy vállalati vagy szövetkezeti vezető nevetségesen olcsón vásárolja meg szolgálati lakását. A példákat még lehetne sorolni... Korántsem azért, mintha ez lenne a jellemző. Mint ahogy azt a legfőbb ügyész megállapította: „a gazdasági egységeket irányító vezetők döntő többsége magas erkölcsi felelősséggel végzi munkáját. A teljességhez azonban hozzátartozik, hogy akadtak olyanokris, akik különböző bűncselekményeket követtek el”. Az ember természete pedig olyan, hogy a jót, a becsületest magától értetődőnek tekinti, tudomásul veszi, de szinte szót sem ejt róla — a rosszat, az erkölcstelent, a felelőtlent pedig nemcsak észreveszi, de sokszor ok nélkül fel is nagyítja. Közvéleményünk mélységesen elítéli a közvagyon dézsmálóit. Ez nem amolyan légből kapott megállapítás: alátámasztja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a kormány által tárgyalt és elfogadott jelentése is, amely többek között megállapítja: „Növekszik a KNEB-hez közvetlenül intézett lakossági beadványok száma ... A bejelentések néhány csoportjánál a hangvétel változása is megfigyelhető. Élesebben, türelmetlenebbül vetik fel a szervezetlenséget, a hanyagságot, a közélet tisztaságát sértő jelenségeket.” Joggal kérdezheti erre bárki: hát nincsenek megfelelő jogszabályok, amelyek meggátolják a felsoroltakhoz hasonló ügyleteket? Természetesen vannak, s nem is új rendelkezések meghozatalára van szükség, hanem — mindenekelőtt — a meglévők megtartására és megtar- tatására. Mitagadás, manapság gyakori, hogy egyes, közvagyon elleni bűncselekményeket éppen az összefonódás segíti elő. Az idézett boltvezető csak úgy tudta „játszani kisded játékait”, hogy a munkáját kontrollálni hivatott leltárellenőr jókora összegű készpénzt és nagy mennyiségű árucikket kapott tőle. Szemet szúr a helyenként még most is dívó, sok, nagy eszem-iszom. íratlan szabály, hogy nem illik megkérdezni, ugyan kinek a számláját terheli a roskadásig rakott fehér asztal, meg az a sok minden, ami „csak úgy” bekerült a vendégek kocsijának csomagtartójába. Mint ahogyan illetlen kíváncsiság volna az is, ha érdeklődne valaki: milyen számlát terhel a vendégeskedéshez igénybe vett gépkocsi. Az ilyesmit elsősorban a vállalatok belső ellenőreinek, a szövetkezeti felügyelő bizottságoknak kell észreven- niük. A legfőbb ügyész mindenesetre okkal utalt az ellenőrzés hiányosságaira: „Csak elvétve fordult elő, hogy a büntetőeljárás a belső ellenőrzés vagy más, ellenőrzésre hivatott szervek vizsgálata és feljelentése alapján indult meg ... Azokban az ügyekben, amelyekben az ellenőrzésnek szerepe lehetett volna, majdnem minden esetben kimutatható volt az ellenőrzés hiányossága, késedelmessége, sőt nemegyszer teljes hiánya is.” ogszabály, ellenőrzési, elszámoltatási lehetőség tehát van. „Csupán” élni kell vele. Mégpedig a belső ellenőrnek, hivatali fölöttesnek, pénzügyi szakértőnek vagy bármilyen néven nevezett, ellenőrzésre hivatott személynek. V.E. A mezőhéki Táncsics Tsz adott otthont tegnap a fiatalok megyei öntözőversenyének. Mezőgazdasági üzemek és vízügyi vállalatok indítottak csapatokat a vetélkedőn. A fiatalok először elméleti, politikai ismereteikről adtak számot, ezután következett a gyakorlati munka. A >,vízügy esek” méréseket végeztek, vízáteresztő képességet vizsgáltak, a „mezőgazdászok” pedig öntözőberendezéseket szerelték össze és telepítettek át újabb helyekre — meghatározott idő alatt. Képünk a Héki Állami Gazdaság második csapatának versenyét örökítette meg. Az eredményt a verseny elhúzódása miatt keddi számunkban közöljük.
