Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-09 / 107. szám

,1982. MÁJUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A győzelem napja alkalmából Koszorúzási ünnepségek A hitleri fasizmus feletti győzelem 37. évfordulóján tegnap koszorúzási ünnepsé­get tartottak a szolnoki te­metőben. a szovjet 'hősök emlékművénél. Márton Er­nő, a szolnoki Városi Tanács pántvezetőségének titkára mondott beszédet majd az MSZMP városi bizottsága nevében Jakatics Árpád, a városi pártbizottság titkára és Szűcs Gyula, a vánosi pártbizottság tagja helyezte el a megemlékezés koszorú­ját. Ezt követően a hazánk­ban ideiglenesen állomásozó szovjet csapaltok képviselői a szolnoki Városi Tanács, a társadalmi és tömegszerve­zetek, a fegyveres testületek, a lakosság helyeztek el koszo­rút az emlékmű talapzatán. A szolnoki Hősök terén levő szovjet hősi emlékmű­nél Brezvai István, a váro­si pákltlbizottság tagja mon­dott ünnepi beszédet, mél­tatta, hogy a szovjet nép milyen áldozatokat vállalt a fasizmus leveréséért, hang­súlyozta hazánk felszabadu­lásának ielemtőségét. népünk felszabadítók iránti háláját. Az MSZMP megyei bizott­sága nevében Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság tit­kára és Nagy Miklós, a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a megyei tanács képviseletiében Bartia Lász­ló. a megyei tanács elnöke és Uiveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese he­lyezték el a megemlékezés koszorúit. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok képviselői, a fegyveres tes­tületek, a- megyei társadal­mi és tömegszervezetek, a vállalatok, üzemek koszorúi után a lakosság virágait he­lyezték el a szovjet hősök emlékműve talapzatán. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Képün­kön: Mohácsi Ottó és Nagy Miklós koszorúz a megyei pártbizottság nevében. fl fél megyét ők látják el Szombaton is 130 ezer literhej Hajnali I féi négytől a tejüzemben Ha 1954-ben, amikor a szol­noki tejüzem épült, valaki azt jövendölte volna, hogy 1982-ben naponta több mint százezer liter tej kerül ki onnan a boltok­ba, alighanem megmosolyogják. Az üzem kapaci­tása ugyanis mindössze hu­szonötezer liter volt, és a tejipar titka, hogyan tud­ták ötszörösére növelni a tej mennyiségét, hi­szen az üzemen nem sokat bőví­tettek. Annyit leg­alábbis semmi­képp, ami kényel­mesen lehetővé tenné a napon­kénti százezer li­ter „kiszerelését”, elszállítását. Hegyi Sándor üzemvezető ezért újságolta öröm­mel, hogy ha min­den jól megy, 1985- re elkészül \ a Landler Jenő úton az új, 150 ezer liter kapacitású tej­üzem. ■ — Szinte másodpercre ki kell számítanunk, melyik gép­kocsi mikor érkezik és in­dul, mert a huszonhét autó­ból legfeljebb kettő képes egyszerre forgolódni az üzem területén — mondja az üzemvezető, hogy ezzel is bizonyítsa: égetően szükség van az új üzemre. Ezt a nyil­vánvaló szükségszerűséget persze a számok is alátá­masztják. A szolnoki üzem­be 42 termelőszövetkezettől, állami gazdaságtól és 22, a Tejipari Vállalat által fenn­tartott begyűjtőhelyről érke­zik minden nap a nyers­anyag, amelyből nem csupán a boltokba kerülő zacskós Este hétig zacskóba zárják a tejet tej készül, hanem a kannás is, sőt különböző tejtermé­kek, túró, tejföl, vaj és tejes kakaó. Könnyű belátni, hogy a nagy mennyiség zökkenő- mentes elszállítását úgy kell megszervezni, hogy a „stra­tégiában” a legkisebb hézag sem lehet. Az üzemben este hétig fo­lyik termelőmunka, éjszaka csak az elosztást, szállítást végzik. Az első fuvar hajna­li egykor indul, az utolsó pedig hét óra körül. A gép­kocsik némelyike reggelig kétszer is megfordul, hogy a rájutó hetven bolt, üzemi konyha idejében megkapja a tejet, tejterméket. Összesen hatszáz helyre kell a huszon­hét autónak eljutnia. A fél megyét Szolnokról látják el. Vígh Zsigmond 1980 óta kocsikísérő a szolnoki tej­üzemnél és gépkocsivezető­jével, Brassói Lászlóval min­den nap hajnali fél négykor kezdik a munkát, hogy har­minc szolnoki boltba odaér­jen a reggelinek való. Nyoma sincs Vígh Zsig- mondon a fáradtságnak, bár nem különösebben örül, hogy feltartom. A beszélge­tésünk éppen ezért rövid. Elmondja, hogy háromkor csörög az óra, szombaton is, gyors pillantás a két kicsi utódra, futó hajnali búcsú a feleségtől, és fél négykor már az üzemben, pontosab­ban a rakodóhelyen van. — Vannak, akik egész éle­tükben korahajnalban kez­dik a munkát, szerintem vi­szont öt-hat évnél tovább nem lehet csinálni — mond­ja a kocsikísérő, és elgon­dolkodva dörzsöli frissen bo­rotvált állát. — A fizetés, ha bejön a kereskedelmi és mi­nőségi prémium is, 4 ezer 200 forint körül van — teszi hozzá. — A szombati munkáért természetesen a hét egyéb napján megkapják mindany- nyian a szabadnapot — szól közbe Hegyi Sándor, akitől még megtudom, hogy ha a kereskedelem vállalná a nap­pali szállítmányok fogadását és tárolását, nem lenne szük­ség éjszakai műszakra. De hát ez egyelőre távoli ábránd. És addig a tejüze­mek harmadik műszakjára is szükség van, hogy regge­lenként — szombaton is — friss tejet vehessünk. B. J. Fotó: T. K. L. Építésük gyorsabb Családi házak A közvélemény elítéli Szigorúbb belső ellenőrzést! panelből Mezőtúron megkezdte az első panel családi házak sze­relését a Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. Egyelőre négy lakást építe­nek fel a vállalat polygon- üzemében előállított termé­kekből. A kétszintes új ott­honok megközelítően fele­annyi idő alatt készülnek el, mint a hagyományosan épí­tett családi házak. A lakások 84 négyzetméter alapterüle- tűek, elrendezésüknél fogva egy hattagú család igényét is kielégítik. Földszintjén található a konyha, az étkező, a nappali szoba és a toalett. Az eme­letre az étkezőből íves karú lépcsőn lehet feljutni. A második szinten egy kétsze­mélyes és két egyszemélyes szoba, továbbá a fürdőszoba és az éléskamra található. Az új lakások, amelyek az év második felére készülnék el, az új építési módszert hi­vatottak reprezentálni. Az OTP beruházásában hason­ló' típusú panel családi házak felépítését tervezik Szolno­kon. Takarmány melléktermékből Befejeződött a szezon a Szolnoki Cukorgyár mellék; termékére a száraz répasze­letre és a melaszra alapo­zott urebetin, takarmányke­verék-előállító üzemben. A gyár szárazrópaszelet-raktá- rában nemrégiben keletke­zett tűz csak rövid kiesést okozott a termelésből, nyolc nap után ismét megindult a koncentrátumok gyártása, a karbamidot, ásványi sóikat és más anyagokat tartalmazó speciális tápokból azóta két­ezer tonnát készítettek és zsákokban tárolva helyezték el a készáruraktárakban. A tűz következtében el­pusztult, régi szeletraktár új­jáépítésére megkezdték az előkészületeket. Megrendel­ték a terveket, s júniusban a kivitelezésre is sor kerül-. A tűzbiztonsági előírások­nak megfelelő új raktár vas­vázait a budapesti Hőtech­nikai Vállalat, beton eleme­it a BVM szolnoki gyára, míg a kivitelezést a KÉV Metró Vállalat végzi; átadá­sára a jövő év elején kerül sor. öbb mint 19 és félezren követtek el 1981-ben lopást és betöréses lo­pást. De csaknem négyezer azoknak száma is, akik ellen az elmúlt évben a társadalmi tulajdon sérel­mére elkövetett sikkasztás vagy csalás miatt emeltek vádat. Ök azok, akik „össze­tévesztik” a köztulajdont sa­ját, személyi tulajdonukkal. Pontosabban fogalmazva: saját zsebükbe teszik azt, aminek a közös kasszában van a helye. Mint például az a boltvezető — a legfőbb ügyész tájékoztatójából idézve az esetet —, aki nem létező árucikkek „eladásá­ból”, továbbá árdrágításból, sikkasztásból és egyéb, mindezekkel összefüggő bűn- cselekményekből több millió forint értéket harácsolt ösz- sze. Mások — a Pénzügymi­nisztérium vizsgálata szerint — papíron igazoltak el nem végzett munkákat, s gyorsan felvették érte a pénzt. Nem egyszer előfordul az is, hogy vállalati vagy szövetkezeti vezető nevetségesen olcsón vásárolja meg szolgálati la­kását. A példákat még lehet­ne sorolni... Korántsem azért, mintha ez lenne a jellemző. Mint ahogy azt a legfőbb ügyész megállapította: „a gazdasági egységeket irányító vezetők döntő többsége magas erköl­csi felelősséggel végzi mun­káját. A teljességhez azon­ban hozzátartozik, hogy akadtak olyanokris, akik kü­lönböző bűncselekményeket követtek el”. Az ember ter­mészete pedig olyan, hogy a jót, a becsületest magától értetődőnek tekinti, tudomá­sul veszi, de szinte szót sem ejt róla — a rosszat, az er­kölcstelent, a felelőtlent pe­dig nemcsak észreveszi, de sokszor ok nélkül fel is na­gyítja. Közvéleményünk mélysé­gesen elítéli a közvagyon dézsmálóit. Ez nem amolyan légből kapott megállapítás: alátámasztja a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottságnak a kormány által tárgyalt és elfogadott jelentése is, amely többek között megállapítja: „Növekszik a KNEB-hez köz­vetlenül intézett lakossági beadványok száma ... A be­jelentések néhány csoport­jánál a hangvétel változása is megfigyelhető. Élesebben, türelmetlenebbül vetik fel a szervezetlenséget, a hanyag­ságot, a közélet tisztaságát sértő jelenségeket.” Joggal kérdezheti erre bár­ki: hát nincsenek megfelelő jogszabályok, amelyek meg­gátolják a felsoroltakhoz ha­sonló ügyleteket? Természe­tesen vannak, s nem is új rendelkezések meghozatalá­ra van szükség, hanem — mindenekelőtt — a meglé­vők megtartására és megtar- tatására. Mitagadás, manap­ság gyakori, hogy egyes, közvagyon elleni bűncselek­ményeket éppen az összefo­nódás segíti elő. Az idézett boltvezető csak úgy tudta „játszani kisded játékait”, hogy a munkáját kontrollál­ni hivatott leltárellenőr jó­kora összegű készpénzt és nagy mennyiségű árucikket kapott tőle. Szemet szúr a helyenként még most is dívó, sok, nagy eszem-iszom. íratlan sza­bály, hogy nem illik megkér­dezni, ugyan kinek a szám­láját terheli a roskadásig ra­kott fehér asztal, meg az a sok minden, ami „csak úgy” bekerült a vendégek kocsi­jának csomagtartójába. Mint ahogyan illetlen kíváncsiság volna az is, ha érdeklődne valaki: milyen számlát ter­hel a vendégeskedéshez igénybe vett gépkocsi. Az ilyesmit elsősorban a vállalatok belső ellenőreinek, a szövetkezeti felügyelő bi­zottságoknak kell észreven- niük. A legfőbb ügyész min­denesetre okkal utalt az el­lenőrzés hiányosságaira: „Csak elvétve fordult elő, hogy a büntetőeljárás a bel­ső ellenőrzés vagy más, el­lenőrzésre hivatott szervek vizsgálata és feljelentése alapján indult meg ... Azok­ban az ügyekben, amelyek­ben az ellenőrzésnek szerepe lehetett volna, majdnem minden esetben kimutatható volt az ellenőrzés hiányossá­ga, késedelmessége, sőt nem­egyszer teljes hiánya is.” ogszabály, ellen­őrzési, elszámol­tatási lehetőség tehát van. „Csu­pán” élni kell ve­le. Mégpedig a belső ellenőr­nek, hivatali fölöttesnek, pénzügyi szakértőnek vagy bármilyen néven nevezett, ellenőrzésre hivatott sze­mélynek. V.E. A mezőhéki Táncsics Tsz adott otthont tegnap a fiatalok megyei öntözőversenyének. Mezőgazdasági üzemek és vízügyi vállalatok indítottak csapatokat a vetélkedőn. A fiatalok először elméleti, politikai ismereteikről adtak számot, ezután következett a gyakorlati munka. A >,vízügy esek” méréseket végeztek, vízáteresztő képességet vizsgáltak, a „mezőgazdászok” pedig öntözőberendezéseket szerelték össze és telepí­tettek át újabb helyekre — meghatározott idő alatt. Képünk a Héki Állami Gazda­ság második csapatának versenyét örökítette meg. Az eredményt a verseny elhú­zódása miatt keddi számunkban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents