Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-05 / 103. szám
1982. MÁJUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt Május elseje jeles dátum a televízió történetében is: 1957-nek ezen a napján kezdődtek el a rendszeres tévéadások. A Magyar Televízió tehát 25 éves. Már ilyen idős volna? — vetődik fel bennünk egy-egy műsora láttán, vagy az egykori alapítók emlékezéseit hallgatván, amire mostanság egyre gyakrabban kerül sor. Televíziónk 25 éves Ünnepel tehát a tömegkommunikáció legfiatalabb képviselője, s az idei május elsejei budapesti felvonulás közvetítése is jó alkalom volt idézni a hajdani erőfeszítések idejét, a hősi kezdeteket. Tapintatosan ünnepli — ez több jelből is kitűnik — negyedszázados jubileumát a televízió. Nem ünnepli önmagát, nem ébreszt hamis nosztalgiákat a régi idők iránt, az emlékezések lényege: megértetni és megéreztetni a nézővel, hogy az eltelt 25 esztendő a televízió életében sem múlt el nyomtalanul, sőt a fejlődésnek megannyi bizonyságát lehet felsorakoztatni, technikaiakat és egyebeket, még ha a mai műszaki állapotok sem mindenben eszményiek. De kétségtelen, a lehetőségek bővülnek, s a felvonulásról közvetítő „mozgó kocsira szerelt kamera” (új eszköz, új lehetőségi munkáját már meg is figyelhettük. Segítségével — Juszt László ügyesen mutatta be — egy- egy nagy tömeges esemény kétségtelen áttekinthetőbbé válik, s az új eszköz révén jobban átélhetjük mi nézők is a történések dinamizmusát. A fővárosban és több vidéki központban zajló helyszíni közvetítések azonban mégis ébresztettek valami sóvárgást bennem, nem a múlt, hanem a kezdeteket jellemző, arányait tekintve a mainál jóval gyakoribb élő adások után. Ugyanis a televízió igazi vonzereje: az itt és most varázsa. Az az élvezet, amelyet aktuális jellegű események egyenes adásával szerez, nyújt nézőinek. Ebben bizony minden más tömegközlési eszközzel szemben ..előjogot” élvez, ebben verhetetlen. Ha valamit, sportot, színházi előadást, hangversenyt, politikai eseményt élő adásban kapunk,, az a különösen jó érzés tölthet el bennünket, hogv mi is ott vagvunk közvetlenül résztvevőkként a nézőtéren, a lelátón, akár a május elsejei felvonuláson, mint vasár- naD délelőtt. A televízió sokfelé és sok mindenre figyel. Születésnapján azonban talán nem árt figyelmeztetni: ne legyen hűtlen a régi erényeihez sem. Mert akár egy vitaműsor is, mennyivel frissebben hat, ha érezzük a gondolatok megszületésének izgalmát: olyan ez valahogy, mintha a fáról frissen sza- kasztanánk le a körtét, almát, a barackot: mennyire más íze van annak, mint a már napokig állott gyümölcsnek, konzerv formájáról nem is beszélve. Mit kívánok hát a televíziótól magunknak a jeles évfordulón? Minél több élő adást, közvetítést egyenesben — sok-sok érdekes eseményről. Ön hogyan döntene? Üj sorozat kezdődött, szerda este mutatkozott be Erdélyi Sándor műsora, amelyben — ahogy ő írja — különféle döntési helyzeteket igyekeznek gondolatban körüljárni. Vezetni és dönteni sosem volt könnyű dolog, de napjainkban még bonyolultabb feladat, gondolom, senki nem vonja kétségbe. Jó tehát, ha e fontos társadalmi cselekvés minél több fortélyával ismerkedhetünk meg. Gyakorolhatjuk magunkat benne, ha csak képzeletben is, a televízió segítségével. Jó módszert választott Erdélyi Sándor; életből vett helyzeteket alakít át jelenetté, mondhatni, mini tévéjátékká. De érezhetően nem művészi indokkal, hanem erősen nevelő-gon- :dolkodtafó steándékból. S ami pedig a konkrét szituációt, annak bemutatását jellemzi : nem leegyszerűsített, túlságosan is didaktikus „példákat ad” — legalábbis az első adásban nem ezt tapasztalhattuk —, hanem éreztetni tudja az adott döntési helyzeti összetettségét, bonyolultságát. Nem csupán fekete és fehér színnel dolgozik, ismeri az élet tarkaságát. s ezt a „színességet” a szituáció ábrázolásában is megőrzi, így valóban izgalmas beszélgetés keletkezhet, érdekes véleménycsere bontakozhat ki a látottak alapján. És a válaszok sem a recept igényével fogalmazódnak meg, hanem a hasznosítható tanulságokkal gazdagítva bennünket a kérdések továbbra is nyitva maradnak: tessék, még lehet tovább töprengeni rajta. A lehető legjobb értelemben vett tanító-nevelő műsorok közé sorolom az ön hogyan döntene? címmel hat alkalommal jelentkező programot, mert úgy nevel közéletre, demokráciára, emberségre, . hogy közben észre sem vésszük, hogy minket itt most „okítanak”, pedig van itt pedagógia, lélektan, szociológia és ki tudja még mi minden. Gyakorlatban s nem elméletben. Külön öröm Erdélyi műsorvezetői nyugalma, ahogy beszélgetőpartnereit bölcsen engedi vitatkozni, csak a legszükségesebb esetben lökve meg egy- egy kicsit a társalgás könv- nyedén gördülő „szekerét”. I Börtönben a férjem A börtöntéma divatos téma, de kényes téma. És vonzó, mert különleges érdekességet tartogat alkotónak. nézőnek egyaránt. De törékeny is, átvitt értelemben, könnyen semmivé válhat a csak érdekességet hajszoló filmes kezében. Moldova Ágnes és Gém Gvörgy közös munkája, a „Börtönben az uram” címet viselő dokumentumfilm tárgya is a börtönélet. ők azonban nem a kuriózumokra vadásznak. hanem — ez fő erényük — józan értelemmel és ítélettel festenek reális kénét a börtönben élő elítéltek világáról. Tárgyilagosságuk Déldásan vonzó, ugyanakkor érzékenyek a különböző belső emberi, lelki problémákra. Be i.s mutatják őket. Például az azonos neműek között kialakuló sajátos érzelmi viszonyt. Eddig aligha láttunk hasonló tisztasággal és pontossággal képet rajzolni dokumentumfilmben erről a különleges szexuális magatartásról. Sikerült megismertetniük a börtönélet sajátos vonásait, s legfőképp dokumentálniuk azt, hogy ezekben a fegyintézetekben milyen nagy szerepe van a nevelőmunkának, és hogy a bezártság olykor torzító hatással is lehet a jellemre, a személyiségre, ezek az intézetek az embernevelés „iskolái”. V. M. Tizenkét dal bemutatkozásként A 100 Folk Celsius együttes nagylemeze Három-négy esztendeje — szolnoki bemutatkozásainak egyikén — a Komarov-te- remben játszott a 100 Folk Celsius country-group. Ekkor műsorukon még elsősorban versmegzenésítések, dalfeldolgozások szerepeltek. Sőt, még agyoncsépelt világslágereket is felmelegítettek. Az együttes tagjai közül hárman a néhai Bojtorjánból kiválva alakították meg az új csoportot. Azóta már sokminden változott. Nőtt a zenekar létszáma, de ennél lényegesebb, hogy muzsikájuk óriásit fejlődött. Az utóbbi egy-két évben megtalálták helyüket a hazai könnyűzene élvonalában. A Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat az induló együtteseket istápoló Start sorozatában nemrégiben jelentette meg a 100 Folk Celsius első nagylemezét. Bemutatkozásként 12 dalt préseltek a fekete korong barázdáiba, melyek nagy része már ismert a műfaj kedvelői előtt, hiszen a rádió. régóta játssza ezeket a slágereket, s az együttes hangversenyein is hallhattuk már. A felvételek alapos előkészületekről, kidolgozott csapatmunkáról tanúskodnak. S ha bár a szellemes összekötőszövegek, a színpadi mozgás vizuális élménye természetesen elmarad — ezek teszik kerekké a koncertet — nagyon kellemes perceket szerez az albumról áradó muzsika a country híveinek. A hangszerszólók virtuózok, tisztán cseng a többszólamú ének. Minden szerzemény más hangulatú képet fest. A zenei ötletekkel versengenek a szövegek szellemes villogásai. Középiskolások versenye Téma: a történelem A középiskolák diákjai számára idén tavaszai is megrendezték a megyei történelemversenyt. Az iskolai döntők legjobbjai 33 szakközépiskolás és 25 gimnazista írásbeli és szóbeli versenyen mérte össze tudását Karcagon, a Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szak- középiskolában. A feladatok között helytörténeti kérdések is szerepeltek. így a diákok honismeretből is vizsgáztak. A szakközépiskolások közül Stefán Pál, a szolnoki Pálfy János szakközépiskola tanulója bizonyult a legjobbnak, második lett Simon Marianna, a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola diákja, a harmadik helyezést pedig Gönczöl István, a szolnoki Vízügyi Szakközépiskola tanulója nyerte el. A gimnazisták versenyében Nánási Zsigmond, az újszászi gimnázium és szakközépiskola diákja végzet az első helyen, a másodikon Kiss Judit, a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola tanulója, s harmadik lett Széles Tünde, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium diákja. A közeljövőben megkezdik hazánk legnagyobb — százhatvanhét méteres műemlék kőhidjának, az 1833-ban megépült hortobágyi Kilenclyukú-hídnak a restaurálását. A megnövekedett forgalom miatt ugyanis erősen ímegroligálódott a patinás építmény. Ezért a közlekedést alkalmi hídra terelik Az érettségi és az egyetemi felvételi új rendjéről Üj érettségi vizsgaszabályzat alapján adnak számot felkészültségükről a diákok a szakközépiskolák egy részében már ez évtől, a gimnáziumokban és a többi szak- középiskolában 1983-tól. Ezzel összefüggésben módosul a felsőoktatási intézmények felvételi rendje is. Az új szabályokat fokozatosan vezetik be, annak megfelelően, hogy a középiskolák korszerűsített nevelésioktatási tervei alapján képzett diákok mikor végeznek a különböző iskolatípusokban. így idén csupán a szak- középiskolák nappali tagozatán, a szakmunkásképzést folytató szakokon, továbbá az egészségügyi, a kohó- és öntőipari, a képző- és ipar- művészeti, a zene- és tánc- művészeti, a vízépítési és vízgazdálkodási, a víz- és szennyvíztechnológiai szakokon, valamint a bányaipari aknászképző technikumban lépnek életbe az új rendelkezések. A gimnáziumokban és a többi nappali tagozatú szakközépiskolai szakon ezúttal még a korábbi szabályzatnak megfelelően vizsgáznak a tanulók. A változások az általános műveltség eredményesebb megalapozását és a népgazdaság igényeinek jobb kielégítését szolgálják; nagyobb hangsúlyt kívánnak fordítani a fiatalok világnézeti felkészültségére, önképzésre való képességére. Mivel a szakközépiskolai tanulóknak az általános műveltség mellett szakmai ismereteikről is számot kell adniuk, az új szabályzat szerint a továbbiakban ők érettségi-képesítő vizsgát tesznek. Vizsgatárgyak A vizsgatárgyak a szakközépiskolákban a következőképpen alakulnak: valamennyi vizsgázónak érettségiznie kell írásban és szóban magyar nyelv és irodalomból, szóban történelemből, emellett — szaktól függően — kötelező vizsgatárgy lehet a matematika, a biológia, a fizika vagy egyéb tantárgy. A szakmai elméleti tantárgyakból és szakmai gyakorlatból minden szakközépiskolásnak érettségiznie kell. Szabadon választható továbbá egy olyan idegen nyelv, amely egyébként nem lenne kötelező vizsgatárgy. A gimnáziumokban a jövő évtől is változatlanul öt tantárgyból kell majd vizsgázni, ezek közül három a kötelező: a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a történelem. A negyedik tárgy valamelyik — legalább három évig tanult — idegen nyelv, a nemzetiségi gimnáziumokban pedig nemzetiségük nyelve és irodalma. Új vonása lesz a gimnáziumi érettségiknek, hogy ötödik tantárgyat azok közül kell választani, amelyeket a diákok a harmadik és negyedik osztályban kötelezően vagy fakultatívan tanultak, így fizika, kémia, biológia, földrajz, technika egyaránt lehet majd vizsgatárgy. Továbbra is lesznek majd közös érettségi-felvételi vizsgák matematikából, fizikából, biológiából és kémiából. Ezzel kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy a közös érettségi-felvételi vizsgán részt vevőknél kötelező az Mindkét középiskolai forma érettségi írásbeli vizsgái a nappali tagozaton a negyedik évfolyam utolsó tanítási napját követő napon kezdődnek. A tantárgyak sorrendjét, a feladatok megoldására adott időt a részletes vizsgaszabályzat tartalmazza. Ugyancsak egységes, hogy a szóbeli vizsgát június 9—22. tartják meg. Az érettségi követelmények tartalmilag általában megegyeznek az egyes tantárgyak törzsanyagával, amelyet a szakközépiskolákban a szakmai elméleti, illetve gyakorlati tudnivalók — a vizsgaszabályzatban részletesen meghatározott — köre egészít ki. Kivételt csak a gimnáziumok speciális idegennyelvi vagy matematikai osztályai jelentenek, ahol a A felsőoktatási intézmények felvételi vizsgarendjének •módosítása ugyancsak az elmúlt években fokozatosan bevezetett új nevelési és oktatási tervhez igazodik, így a megváltozott felvételi rend értelemszerűen azokra vonatkozik, akik már az új követelmények szerint testnek érettségi vizsgát. Az elbírálás mércéiéül szolgáló pontszámok felét változátla- nul a középiskolai tanulmányi eredmények alapján, másik felét pedig a.felvételi vizsgateljesítmény alapján számítják ki. Módosulni fog viszont az a gyakorlat, hogy a középiskolai eredményeket csak a felvételi vizsga tárgyaiból és csák az érettségi évében kellett kötelezően figyelembe venni. így ezután a középiskolai érdemjegyeket az érettségi évében és az azt követő esztendőben számítják be. a további két évben a pályázó számára kedvezőbb pontszámítást kell alkalmazni, négy év után pedig csak a felvételi vizsga eredménye adja az összpont- számot. * Valamennyi szakközépiskolában a magyar nyelv és irodalom, a matematika és történelem harmadikban és írásbeli dolgozat elkészítése, míg .a többi érettségiző fizikából és kémiából választhat az írásos vagy a szóbeli forma között, biológiából pedig csak szóbelizik. Ha az egyben felvételinek is számító vizsga két tárgya a fizika, a biológia és a kémia közül kerül ki, akkor ez egyben már meghatározza a negyedik és az ötödik érettségi tantárgyat, s nem kötelező idegen nyelvből is vizsgát tenni. sajátos tantervhez igazodnak a követelmények is. Az új érettségi rend részletesen is körvonalazza, hogy milyen ismereteket kérnek számon például magyar nyelv és irodalomból, történelemből vagy matematikából, illetve az idegennyelvi tárgyakból. A nyelvi képzés során erősíteni kívánják az írás és olvasás, illetve a beszédkészség egységét, ezért a gimnáziumokban 1983-tól e tárgyakban az írásbeli és a szóbeli vizsgaforma egyaránt kötelezővé válik. Ugyancsak a szabályozás rendelkezik a vizsgák lebonyolításáról, az eredmények minősítéséről, továbbá arról, hogy a gimnáziumi érettségi, illetve szakközépiskolai érettségi bizonyítvány és képesítő oklevél milyen munkakörök betöltésére jogosít. negyedikben év végén szerzett érdemjegyei, továbbá a képzés irányától függően szakmai tárgyak osztályzatai kerülnek majd a mérleg serpenyőjébe. A gimnáziumokban — szintén a harmadik és negyedik osztály év végi eredményét tekintve — a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, a fizika és egy idegen nyelv jegyeiből alakul ki a pontszám, továbbá egy, a tanuló által szabadon választott tantárgyéból. Ha olyan tárgyat választott, amelyet csak elsőben és másodikban tanult, értelemszerűen e két év végi osztályzatát kell figyelembe venni. A számítások eredményeként a középiskolából az új felvételi rend értelmében összesen 60 pontot vihetnek magukkal a pályázók, ehhez ugyancsak 60- at szerezhetnek a felvételin, így a maximális összpont- szám 120. A szabályozás a szakközépiskolákra vonatkozó felvételi tudnivalókat is részletesen tartalmazza. Az érettségi és az egyetemi felvételi új rendjéről részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők a Házi Jogtanácsadó különkiadásából, amely a napokban került a hírlapárusokhoz. Érettségi írásbeli Pontszámok
