Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-05 / 103. szám

1982. MÁJUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nemsokára szabad földre ültetik ki a kunszentmártoni Körösmenti Tsz kertészeté­ben nevelt palántákat. A melegágyakban paprika és paradicsom erősödött, növe­kedett Kitüntetett KISZ-esek Túlléptek a középszerűségen AVAGY A ZÁSZLÓNYERÉS ELŐZMÉNYEI Köztudott, hogy a kereske­delemben kevés az olyan KISZ-alapszervezet, amelyik kiemelkedő tevékenységgel hívná fel magára a figyel­met. Sok mindennel lehetne a miérteket magyarázni: pél­dául a váltott műszakokkal, á délelőtti, délutáni nyitva- tartással, a bolthálózat szét­szórtságával és így tovább. Mindezek az észrevételek a Középtiszavidéki Afész KISZ-szervezetére is jellem­zőek, mégis bebizonyították: téves az az általánosítás, mi­szerint a kereskedelemben dolgozó ifjúkommunisták — helyzetüknél fogva — kép­telenek túllépni az árnyéku­kon, azaz a középszerűségen. A szövetkezet öt alapszerve­zetében dolgozó 139 fiatal ugyanis a közelmúltban el­nyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlóját. És hogy ez a siker semmiképp nem ír­ható a véletlen számlájára, Igazolja: ez a közösség ko­rábban már kétszer érdemel­te ki a Kiváló KlSZ-szerve- zet kitüntetést, egy ízben pe­dig a KISZ KB Dicsérő Okle­velével is jutalmazták. Pe­dig rájuk is jellemző a vál­tott nyitvatartás, a szétszórt­ság.Nem beszélve arról, hogy az öt alapszervezetből csak három van Kunhegyesen, a másik kettő Abádszalókon és Tiszaroffon tevékenykedik. Minden hangzatosság el­lenére jogos az állítás: mi­szerint a szövetkezet életé­ben a KISZ-eseknek megha­tározó a szerepük: Elvégre a dolgozók 35 százaléka a KISZ-korúak közé tartozik, és a szervezettség több mint a kétszerese az országos át­lagnak. A fiatalok minden­ben partnerei a vezetésnek. a gazdasági feladatokra épül­nek. A megye hasonló szö­vetkezetei közül itt emelke­dett a legdinamikusabban az áruforgalom, és ebben a gyarapodásban a KISZ-tagok munkája is benne van. A húsüzem önálló alap- szervezete a vásárlási kedv fokozására például árubemu­tatókat, az új termékeiből kiállításokat rendezett. Az sem mellékes, hogy az itt dolgozó fiataloknak nagyon jó a kapcsolatuk az iskolák­kal. Rendszeres az üzemlá­togatás, a közös rendezvény, program. Az elmúlt eszten­dők értékelésénél nem lebe­csülendő szempont az sem, hogy Kunhegyesen KISZ- védnökséggel épült fel az új ABC. A bolt berendezésé­ben, sőt az építkezési tervek elkészítésében is részt vál­laltak az. ifjúkommunisták. A ruházati szaküzletben nép­szerűek a divatbemutatók. Az áfészhez tartozó területe­ken, a községekben pedig már naponta 2 ezer 700 diák ebédeltetését végzik a zömé­ben fiatal eladók, felszolgá­lók. Ami a jövendő szak­munkásképzés helyzetét ille­ti, biztató, hogy Tiszaburán és Kunhegyesen a Dózsa is­kolában a KISZ „égisze alatt” jó iskolaboltok mű­ködnek. Hogy a kulturális tevé­kenységről is essék szó: em­lítésre méltó a művelődési központban található Kunsá­gi Ifjúsági Pinceklub, ahol a tagok zömmel szövetkezeti dolgozók. A heti két foglal­kozás közül az egyik kötet­len, a másikon pedig rend­szerint politikai vetélkedők, különféle előadások, filmve­títések alkotják a programot. klub tagjai így jűíőttak el Szegedre, Mohácsra és a Ba­latonra is. Az őszi és a tava­szi ünnepi könyvheteken a fiatalok egy hétig vállalják az utcai könyvárusítást, és erre a* szabadnapjukat áldoz­zák általában. Kunhegyesen a bisztró udvarán salakos kézilabdapályát alakítottak ki, amely mellé azóta már hideg és meleg vizes zuha­nyozót is „ragasztottak”. Itt rendezik az ifjúsági és tö­megsportnapokat. • A politikai tevékenység sem szorul háttérbe: két if­júsági politikai vitakörük te­vékenykedik, és legújabban a szakmunkástanulók Killi- án-körét is a pinceklub szer­vezi. Ami az utánpótlást ille­ti, nyolcvan felsőtagozatos iskolaszövetkezeti tagúk van. Zömmel közülük kerülnek ki a leendő kereskedelmi tanulók. Hogy mindennek a szerteágazó tevékenységnek nyoma is maradjon, néhány hete fotószakkört alapított a KISZ-szervezőt. A szakköri tagok diasort készítenek a fiatalokat érintő legfonto­sabb eseményekről, megörö­kítik az áfész üzemeit, bolt­jait. Az áfész fiataljai több íz­ben hangsúlyozták: amit a mozgalomban végeznek, vál­lalnak, teljesítenek, nemcsak KISZ-munka, hanem egyút­tal szövetkezeti érdek is. Ilymódon érthető a szervezet nagy tömegbefolyása. A KB zászlója elismerése annak, hogy a termelőmunkákhoz csatlakozó, konkrét és mér­hető vállalásokkal, a szabad idő helyes, érdekes szervezé­sével egy 3 településen dol­gozó KISZ-szervezpt 139 if- júkommunistáia is érhet el Elsősorban azért, mert az Nem hiányoznak az ország­kiemelkedő sikereket. akcióprogramjaik általában járó túrák sem, tavaly a D Szabó Miklós Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Bankjegy és csekk Érvényben: 1982. május 4-től. eladási vásárolható vételi eladási Devizanem vételi közép Pénznem legm. bankj, árf. 100 egys. arf. 100 egysegre Ft-ban címletek Fl-ban Angol iont 0 175.60 6 181,78 6 187.96 Angol font 50 5 996.33 6 367.23 Ausztrál dollár 3 676.64 3 680.32 3 684.00 Ausztrál dollár 50 3 569.91 3 7 90,73 Belga frank 77.67 77,75 77,83 Belga frank 5 000 75,42 80.08 Dán korona 431,94 432,37 432,80 Dán korona 1 000 419.40 445.34 Francia frank 561,78 562,34 562.90 Finn márka 100 735.51 781,01 Hollandi forint 1 320.33 1 321,65 1 322.9.7 Francia frank 500 545.47 579.21 Japán yen (1000) 145.54 145,69 145,84 Görög drachma 500 54.91 58.31 Kanadai dollár 2 841,53 2 844,37 2 847.21 Hollandi forint 1 000 1 282.00 1 361.30 Kuvaiti dinár 12 190.11 12 202.31 12 214,51 Japán yen (1000) 10 000 141.32 150.06 Norvég korona 575,31 575.89 576.47 Jugoszláv dinár 100 65.52 69.58 NSZK márka 1 46.5.85 1 467.32 1 468.79 Kanadai dollár 100 2 759.04 2 929.70 Olasz líra (1000) 26.41 26.44 26.47 Kuvaiti dinár 10 11 836.24 12 568.38 Osztrák schilling 208.44 208.65 208.86 Norvég korona 1 000 558.61 593.17 Portugál escudo 48.16 48.21 48.26 NSZK márka 1 000 1 423.30 1 511.34 Spanyol peseta 33.16 33.19 33,22 Olasz líra (1000) 50 000 25.65 27,23 Sváici frank 1 778.51 1 780.29 1 782.07 Osztrák schilling 1 000 202.39 214.91 Svéd korona 592.60 593.19 593,78 • Portugál escudo 5 000 46.76 49.66 . Tr. és Cl. rubel 2 597.40 2 600,00 2 602. «•*'* Spanyol peseta 5 000 32.19 34.19 USA dollár 3 477.74 3 481.22 3 484.70 Svájci frank 1 000 1 726.88 1 833.70 Svéd korona 100 575.39 610.99 Az államközi megállapodásokon alapuló híva­1 000 24.83 talos árfolyamok változatlanul az 1982. február 9-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. USA dől Iái 100 3 376.78 3 585.66 A magyar ruhaipar élvonalában Mindig újat teremteni Az ^ország _— sőt Közép- Európa — egyik legnagyobb ruhagyára 30 évvel ezelőtt, 1952-ben a munkásnemzet­köziség ünnepén vette fel a Május 1. nevet. A három évtized — egy gyár történe­tében szokatlan a regényes meghatározás, de így igaz — tele volt izgalmas vállal­kozásokkal, meglepetésekkel, fordulatos cselekményekkel. Ezt az időszakot a kiemel- k'edés, a gyors,, fejlődés jel­lemzi, amellyel a magyar ruhaipar élvonalába került az Elegant Május 1. Ruha­gyár. A Szovjetuniótól Kanadáig Székely Andor vezérigaz­gató-helyettes szavai szerint már 1952 előtt is létezett a budapesti gyár, jogelődjét az Osztrák-Magyar Monarchia idején alapították. Az épület a juai napig is a régi — természetesen bővítéssel, emeletráépítéssel kiegészült — de az öreg falakon belül minden újjászületett. A gép­park kicserélődött, korszerű lett: modern szabászati be­rendezéseken, nagy teljesít­ményű speciális varrógépe­ken dolgoznak a szakmun­kások. Nyolcvan százalék­ban mindent a gépek vé­geznek. Az utóbbi évtizedek­ben új gyáregységekkel, te­lephelyekkel gyarapodtak Cegléden, Szolnokon, Kom­lón, Marcaliban, Túrkevén, Karúdon, öreglakon és Do­rogon. Mintegy 5000 dolgo­zót foglalkoztatnak, évente 600—700 szakmunkástanulót képeznek, a vállalat éves termelése 2,5 millió darab konfekció áru. Ennek nagy része belföldi piacra kerül és tekintélyes az export is: a Szovjetunióba, az Egye­sült Államokba, Kanadába, flSZK-ba, Hollandiába szál­lítanak rendszeresen. 1977- ben kooperációs szerződést kötöttek a Levi Strauss cég­gel. eredeti farmernadrágok gyártására. A szabadidő-ru­házati program egyik célja a fiatalok divatigényének kielégítése. Minden tizedik magyart öltöztetik Az ország csaknem vala­mennyi áruházában, szak­boltjában és a gyár öt bu­dapesti, valamint öt vidéki saját üzletében hozzájuthat­nak a vásárlók az Elegant termékeihez, amelyekből bő a választék, mivel kis szé- riás (1000—2000 tételes) és sok finom konfekciós árut kí­nálnak. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy Magyarorszá­gon minden tizedik lakos a Május 1. Ruhagyár kabát­ját, nadrágját, szoknyáját viseli. Azt hiszem, a könnyűipar­ban a leglátványosabb egy ruhagyári látogatás, amikor a divattervező asztalától a készáruraktárig nyomon kí­sérhetjük egy modell szüle­tését, ahogy az anyagból formát ölt, s végül megsok­szorozódva, gondosan konté­nerbe csomagolva kamio­nokba rakják, útnak indít­ják Amszterdamba, vagy Montreaíba. Deés Enikő művészeti ve­zető hét divattervező, szer­kesztő társával alakítja a di­vatot, mondhatnánk: for­málja a közízlést. Csak egy példa‘erre: az ő kezdemé­nyezésükre kezdték el gyár­tani a sportos steppelt rövid és hosszú pufajka kabátokat, különféle színekben, ame­lyekből télen sokat láthat­tunk az utcán. Amíg a modellt a méret­táblázatnak megfelelően elő­készítik a szériagyártásra, sok kézen megy keresztül. Rajz után megszerkesztik, majd a szabásminta kísér­leti műhelybe kerül, s az elkészült modellt bemutat­ják a kereskedelem szakem­bereinek. Ha elfogadták és rendelnek, kezdődhet a so­rozatgyártás. Percek és forintok Takács Györgynek, a bu­dapesti üzem vezetőjének köszönhetem, hogy nem té­vedek el a gyári labirintus­ban, ahol minden ajtónyi­tásra újabb és újabb gép­csodákkal találkozom: A la­mftus 1. RUHASVAR lyett 14 el tudja látni a sza­lagok irányítását. A többiből csoportvezető, vagy előmun- kás lett, többen nyugdíjba is mentek — tájékoztat az üzemvezető. — Nem esett vissza a ter­melés ? — Sőt, 5—6 százalékkal növekedett. Hangulatosabb lett a var­roda a csoportos elhelyezés­sel. Nem hallani a gépek zaját, szól a rádió. Az örök­zöld dallamok jó kedélyt, a falon levő hatalmas poszter tavaszi erdők hangulatát lopja a terembe. Persze a munka ritmusa cseppet sem hasonlít az árnyas sétányo­kon, patakparton andalgók lassúságára. Itt minden mozdulatot percekkel és fo­rintokkal mérnek. Csoportos bérezésben dolgoznak. A A kísérleti műhely Darabolják, fűrészelik a szö­vetet boratóriumban holland gyártmányú terííékrajz-ké- szítő, fénymásoló-berende­zéssel, a szabászaton egyide­jűleg ötven lapot (szövetet) vágnak át a daraboló, fűré­szelő gépek, 25 kabát anya­gát. — A termelékenység nö­velése mellett a kifogásta­lan minőség szigorú követel­mény. Tavaly augusztustól átszerveztük az üzemet, most egy műszakban dolgo­zunk. összevontuk a szala­gokat. 24 szalagvezető he­terven felüli teljesítmény után differenciált és mozgó- bért kapnak. Ez 400—500 fo­rinttal is megnöveli a havi keresetet, általában egy gya­korlott szakmunkás fizetése eléri a 4500 forintot. Tudnak örülni és szeretni Kétségtelen, nem könnyű munka: háromnegyed hat­kor kezdenek, s a 8 óra 24 perc alatt mindössze három­szor van pihenőjük. Viszont tiszta a környezet, nem rossz a kereset és sokan nemcsak a pénzért szeretnek itt varr­ni. Igaz, öt nap fárasztó munkával telik el, de most a hosszabb hétvégek után könnyebb a hétfői kezdés. A gyár törődik a dolgozói­val, megfelelő szociális kö­rülményeket teremt részük­re. Nagyon jó az egészség- ^ ügyi, orvosi ellátásuk, a böl­csődei, óvodai elhelyezés, a vállalati üdültetés is kielé­gítő. Sok munkással találkoz­tam a rövid délelőttön, s egy közös tulajdonságukra figyeltem fel: úgy tudnak örülni a szép prémnek, a puha tapintású bőrnek, az élénk színű szövetnek, úgy simítanak végig az elkészült ruhán, hogy mozdulatukban benne van gyáruk, munká­juk szeretete. 25 kabát anyagát fektetik egymásra Varrodai miliő

Next

/
Thumbnails
Contents