Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-29 / 124. szám
1982. MÁJUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az ünnepi könyvhét újdonságai A mester tavasza Kádár János életútját mutatja be az ünnepi könyvhét egyik kiemelkedő jelentőségű alkotása: Gyurkó László Arcképvázlat történelmi háttérrel című kötete. A Magvető Kiadónál megjelent műben a szerző pártunk első titkárával beszélget, és ezekből a beszélgetésekből kibontakozik Kádár János életrajza, és közben bepillanthatunk a közelmúlt olyan történései- * be, melyeknek Kádár János alkotó alakítója volt. Tehát a könyv nem a szokásos értelemben vett életrájz, hanem inkább vallomás, melynek során az életúttal kapcsolatos közéleti, történeti események is előkerülnek. Megismerkedhetünk a könyvből Kádár János cselekedeteinek mozgatórugóival, a párt, a nép szolgálatával. Élete példa a következetességgel higgadt bölcsességre, a felelős politikai vezető helytállására. Gyurkó László a műben híven rögzíti Kádár János vallomását, de a maga módján — egyénien, esz- széisZt ikusan — kommentálja a hallottakat. A mű nem történelmi kulisszatitkokat akar feltárni, hanem epizódról epizódra, a XX. századi magyar történelem elmúlt évTizedekben lezajlott eseményeinek megértéséhez ad segítséget. A Magvető Kiadó népszerű Tények és tanúk sorozatában jelent meg Balázs Béla eddig ismeretlen Napló- ja. Balázs Béla egyike a magyar művészet legsokoldalúbb alkotóinak. Íróként Ady, Lukács György és Thomas Mann méltatta, verseit Bartók és Kodály zenésítette meg. Naplója 1903 és 1922 közötti életútjához ad nélkülözhetetlen útbaigazítót. Természetesen a napló közéleti vonatkozású is, hiszen a két dátum közé esett az első világháború, a Magyar Tanács- köztársaság, Horthy hatalomátvétele, a fehérterror, a haladó magyar értelmiség legjobbjainak emigrációja. A kor, amelyben élt, nem kényeztette el a szerzőt, de ami történt vele, az politikai hitvallásában megerősítette. A Magvető Kiadó Lukács György összes műveinek legújabb köteteként életrajzi és hasonló természetű írásait adja közre Curriculum vitae címmel. A zömében már ismert írások mellett jónéhány olyan van, amely most jelenik meg először kötetben — javarészt a Lukács-archívum anyagából. A legismertebb magyar filozófus gondolkodói, ideológiai fejlődését ismerhetjük meg belőle, annak az útnak legfontosabb dokumentumait, melyet Lukács filozófiai gondolkodásában megtett. Található néhány emlékezés is (Károlyi Mi- hályról, Rajk Lászlóról), sőt egészen különleges dokumentumok is, mint például Lukács György bírósági kihallgatásának jegyzőkönyve (1928) Hogyan hatott Sztálin könyve — A leninizmus alapjai megjelenésekor — a kapitalista országokban? A közelmúlt dokumentumkönyve Balogh Sándor munkája A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945—1947. A fegyverszünettől a békeszerződésig vizsgálja s összegzi e két nehéz évet, a koalíciós pártok küzdelmét a párizsi béketárgyalásokon, azt a küzdelmet sem mellőzve, melyet a magyar békedelegáció az etnikai határok kialakítása érdekében kifejtett. E kérdésről — ilyen hatalmas dokumentum- anyag felhasználásával — Magyarországon még nem jelent meg egyetlen könyv sem. Életreszóló élménnyel gazdagodott Kubas- sek János, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-földrajz szakos hallgatója, aki 65 ezer kilométeres utazást tett a saját költségén Dél- és Délkelet-Ázsi- ában diplomamunkája megírásához. Útja során hosszabb időt töltött Indiában, Sri- I.ankán, Nepálban, az Andaman- és Nica- bar-szigeteken, a Maláj-félszigeten, Szingapúrban, Borneo-szigetén, valamint Nyugat- Tibetben, ahol felkereste Körösi Csorna Sándor egykori lakhelyét Zangla Gompát. I A világjáró debreceni egyetemista az élményeken kívül néhány érdekes tárgyat is magával hozott, a képünkön látható kis szobor például Delhiből származik, az ábrázolás az északi buddhizmus jellegzetességeit viseli. Kubassek János „souvenirjei” közül jónéhány tárgy tudományos célokat is szolgál, így a Thar-sivatagban gyűjtött homokmintákat a Kossuth Lajos Tudományegyetem Földrajzi Intézetében dr. Borsy Zoltán egyetemi tanár vezetésével dolgozzák fel. (MTI fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Jókai-kézirat, Kazinczy hajtincse Új szerzemények a Petőfi Irodalmi Múzeumban Több éltékes kézirattal gyarapodott a közelmúltban a Petőfi Irodalmi Múzeum. Fischer Ernő nyugalmazott főiskolai tanár, festőművész több külföldi — egyebek között dél-amerikaj — ajánlatot visszautasítva, a .múzeumnak adta el 12 darabból álló gyűjteményét, amely sok meglepetéssel szolgált az irodalomtörténészeknek. Előkerült Petőfi Sándor 1847-ben írt, Széphalom című versének tintaírású második kézirata, amelynek létezéséről eddig nem tudtak. A vers szövege nem tér el lényegesen az országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratétól, előkerülése mégis jelentős eserpénv, hiszen az utóbbi 30 évben nem fordult elő, hogy eredeti Petőfi-versre bukkantak volna. A .kollekció része Jókai Mór A kétszarvú ember című regényének csaknem hiánytalan kézirata. Rendkívül ritka a Jókaitól származó, szinte teljes regénykézirat, ugyanis az író halála után jó néhány művének egyes részeit, esv-két oldalként szétosztogatták a családtagok — ,,a jól sikerült zsúr emlékére” és. ehhez hasonló „ajánlásokkal”. Hasonló okok miatt hiányos' az Egv magyar Nábob-nak a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kézirata is. A hézagok egy részét kitölti az az öt,- mindkét oldalán teleírt lap, amely a regény első és negyedik fejezetéből származik, s ugyancsak a gyűjteményből került elő. Kuriózum Eötvös József '— valószínűleg az 1830-as évek elejétől származó — levele Dessewffy Józsefhez, az akkori konzervatív körök ismert alakjához. A kizárólag politikai kérdésekkel foglalkozó terjedelmes levélben Eötvös leírja a reform- mozgalommal kapcsolatos állásfoglalását. véleményét, Széchenyi politikai nézeteiről. Kossuth Lajos rövid, politikai vonatkozású levelét Kazinczy Gáborhoz- az teszi különösen érdekessé, hogy az 1840-es évek első feléből származik, s ebből a korból kevés Kossuth-le- vél maradt ránk. Sajtótörténeti érdekesség az a levél, amelyet Széchenyi 1828. szeptember 26-án írt ugyancsak Dessewffy Józsefnek, a felső-magyarországi Minerva című irodalmi folyóirat tulajdonosának.. A két és féloldalas levélben praktikus javaslatok, tanácsok olvashatók arról; miként lehetne a lapot még vonzóbbá tenni. Mivel a folyóirat közölte a levelet, annak szövege ismert volt, most azonban előkerült az eredeti kézirat j-s. Ugyancsak megjelent már nyomtatásban — tehát nem ismeretlen a szakértők előtt — az a terjedelmes irat, amelyet a konzervatív párt 1846. november 12-i alakuló üléséről készítettek. A múzeum birtokába került eredeti példány kő- nyomatos sokszorosítással készült, s mint most kiderült. ezzel nem teljesen azonos a nyomtatásban publikált szöveg. Rendhagyó ,. irodalomtörténeti emlék” is szerepel a megvásárolt gyűjteményben: Kazinczy Ferenc hajtincse, melynek hitelességét' a hozzátartozók néhány soros írása szavatolja. A mester és önarcképei Műterem-látogatás Gecse Árpád festőművésznél A tavasz a festők évszakja: színekkel ébred a természet. A gyönyörködés hónapjai ezek — akár az ősz, csak más színpompával — még azok számára is, akik nem a festők szemével nézik a fák, az erdők, a berkek, a kertek mindennap változó - új ruháit. A festők másképpen látnak, különösén azok, akik számára a szülőföld szépsége a legfőbb ihlető erő. Gecse Árpád a Jászság festője, mondják róla szeretettel szűkebb pátriájában, de az elfogultság vádja nélkül hozzátehetjük: piktúrája része századunk magyar festészetének. A természet szerelmese és tisztelője. — Nézd ezt az öreg barackfát. Tán csúnya is szegény, fele száraz, de két gallya még élni akar. Valaki azt mondta: vágd ki! Beoltottam, hadd éljen. Amott az a vén körtefa. Már azt is halálra ítélték volna, ha hagyom. Dehát velem öregedett, gyermekkoromban még rajta mászkáltam, isten ments, hogy elpusztítsam. Ha a természethez kegyetlenek leszünk, nem kívánhatjuk, hogy szeressen bennünket. Pedig az nagyon fontos ám! Az ágason fenett kasza, a pázsit jó gazda kezét látatja. — Van ilyen huncut-masina tolikaszám is, de az nem az igazi. Maradok a réginél, szépen csendesen húzogatom, suhogtatom, úgy dől a fű, ahogy én akarom. — Viszontszereti a természet: 82 éves korában kevesen „suhogtatják” a kaszát. — Talán tudod, valaha Wiener-Neustadtba jártam katonaiskolába, huszártiszt voltam. Igaz, az ecset kedvéért egészen fiatalon letettem a kardot — 1927-ben már ott voltam a Szolnoki Művésztelep negyedszázados jubileumán — de azért sok mindent megtanultam ott: a testnek is meg kell adni ami jár neki; edzeni kell! S mérsékletesség mindenben, ételben, italban. — Ott volt a Művésztelep félévszázados és a 75 éves jubileumán is ... — Azt mondtam akkor, legutóbb, hogy szeretném megélni a 100. évfordulót. Persze, hogy szeretném, más kérdés, úgy lesz-e?! Mindenesetre néhány régebbi emlékemet, képemet újra festettem, festem. Mondják, ha „elmegyek én is ősnek”, a műteremből emlékház lesz. Olyan legyen, amilyennek szeretném: ez a lakodalmas képem — még nincs kész — oda készül. — Ez a két parasztportré — kortársaim — úgy szintén .. . — Három önarcképet is látunk. Az 1927-es és ag 1968- as önarckép után festői megoldásaiban is meglepetés mai önlátása. — Nehezen álltam kötélnek, a csoda tudja miért, de aztán valahogy felfedeztem mai önmagamat... — Ezt mi is tanúsíthatjuk: bölcs és „fickós”, örök ifjú. — Erre mondok egy ká- denciát. Megkérdezi az öreg parasztot a riporter: Bátyám, maga annyi rendszert megélt, mikor volt a legjobb. „Hát őfelsége Ferenc József apostoli királyunk korában, mert akkor voltam húsz éves, akkor ismertem meg a Má- rit.” No, ezzel én is így vagyok, de hozzáteszem: Ferenc Jóska ideje után rögtön ez a mai világ következett volna, — ami közben volt, arról lemondanék, ha újra kezdhetném . . . Szóval a fiatalság nagy kincs, de mindig megtalálja az ember az életkora szépségeit, ha nem akar erőszakot venni a természeten. Mit festettem még, azt kérdezted az előbb: ez a Téli berek, ez a Berek őszszel ... A Lakodalmas képet mór mutattam . . . Csendélet hegedűvel, ez is új . .. No, nézd csak: Utca vihar után, Olvasó lány ... Szóval nem panaszkodom, nagyon sokat dolgoztam az elmúlt hónapokban. A festők egy kicsit, mindig megújulnak a természettel. Nyit az idő, megyek ki a szőlőmbe, — ha eljössz a télen, megmutatom, mit kaptam az idei tavasztól. Tiszai Lajos „Beteg voltam” címmel gyermekrajzkiállítás nyílt csütörtökön Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Gyermekgalériájában. A kiállítást a He- tényi Géza megyei Kórház Korányi Frigyes KISZ-alapszérvezete rendezte. Az általa kiírt rajzpályázatra Szolnok 13 iskolájából több, mint 180 rajz érkezett be. A szakmai zsűri 75 gyermekrajzot választott ki. ezek szerepelnek a kiállításon. Több mint 30 gyermek munkáját nívódíjjal jutalmazták. Képünkön: Mozsár Zsolt, 7. osztályos (Kisegítő Iskola) tanuló nívódíjas rajza. Lakodalmas menet
