Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-28 / 123. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁJUS 28. Ki merre? Tanítójelöltek pályázat után I A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán nemrég zajlott le a ballagás. A végzősöknek azonban egyelőre le kellett mondani az elmúlt három esztendő élményeinek, diákcsínyeinek felidézéséről. Az utolsó félév vizsgáin mindenki igyekszik kitenni magáért. Miközben a kollokviumokra, szigorlatokra készülve lapozzák a jegyzeteket a hallgatók, minden második gondolatuk az államvizsga körül kalandozik. Érthető, hogy a nagy izgalmak közepette kissé háttérbe szorul a pályakezdés kérdése, azonban az általános iskoláikból hamarosan visszaérkeznek a válaszok, és az elfogadott pályázatok alapján június 8-án — még az államvizsga előtt — megkötik a munka szerződ ések et. — A nappali tagozaton végző tanítójelöltek milyen álláskínálatból választhattak? Tímár Mihályné. a főigazgatói hivatal vezetője: .— Az idén rengeteg állást hirdettek az intézmények. Csupán a főváros tudná fogadnj majdnem az összes frissdiplomást s ráadásul valamennyi iskolája „szolgálati férőhelyet” és háromezer forint kezdő fizetést kínál. Beiskolázási körzetünkben — Szolnok, Heves, Pest és Nógrád megyében — is akad bőven munkalehetőség és a bér a különböző pótlékokkal hasonló összeget tesz ki mint Budapesten. Az anyagiakat azért hangsúlyozom, mert a fiatalok hivatás-szeretet bői, naivitásból (?) a tanítás iránti vágy miatt keveset törődnek ezzel a kérdéssel, s képesek úgy visszajönni .egy megbeszélésről. hogy meg sem kérdezik az igazgatótól, mennyi lesz a bérük. A vezető meg hallgat erről. Az a tapasztalatunk hogy a végzettek leginkább oda mennek vissza tanítani. ahonnan a főiskolára -jöttek. Természetesen akadnak kivételek. Pest megyében nagyon sok kényelmes szolgálati lakást építettek, amely csábítia a fiatalokat. — A beadott pályázatok alapján mik a tapasztalatai? — Nyolcvanhármán végeznek nappali tagozaton, tizennyolcán azonban társadalmi. illetve községi öszRaffinszki Agnes töndíjasok, nekik nem kell pályázniuk. Különben a módosított pályázati rendszer nem teszi kötelezővé, hogy így szerezzenek állást a tanítók, sőt nem kötelező a pedagógus pályán maradni. Lényegében valamennyien elhelyezkednek, csak nem azonos időben. Megyénkben Szolnok és Jászberény volt — illetve az utóbbi lett volna — a legkapósabb. Míg a megyeszékhelyen tizenkét tanítói és öt napközis állást hirdettek, addig Jászberényben egyet sem. ugyanis itt a gyakorlók is sorban állnak a státuszért. * * * Sipos Mária harmadéves hallgató: — Az egyhónapos gyakorló tanításunkat Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen töltöttük le barátnőmmel. Együtt és oda’ szerettünk volna pályázni de az igazgató nem Ígérte biztosra a tanítói állást, elképzelhető. hogy valamelyikünknek napköziben kellett volna kezdeni. Mi viszont mindenáron tanítani akartunk, s ezért pálváztunk a törökszentmiklósi Rózsa téri Általános Iskolába. •— Hogyan kerültek kapcsolatba az intézménnyel? — Vezetője és helyettese járt a főiskolán, bemutatták szóban az intézményt, szóltak a lehetőségekről. Valószínű. harmadik vagy ne- gvedik osztályban fogunk dolgozni. Kétszobás családi házban kapunk szolgálati férőhelyet. A fizetés a működési pótlékkal háromezer forint amellyel — mivel albérletre nem kell költeni — elégedettek lehetünk. Azóta Sipos Mária már jártunk Törökszent- miklóson. Külön épületben van az alsótagozat, a munkakörülmények jónak látszanak s a tantestületről is kellemes benyomásokat szereztünk. Nem bánnánk, ha már kezdhetnénk a tanítást, mert ez azt is jelentené, hogy túl vagyunk az államvizsgán. * * * Leninváros. Sajókaza, Budapest. A pályázatán megjelölt három hely. Raffinszki Ágnes harmadéves hallgató: — Talán kissé furcsának tűnik. Voltam Leninváros. ban szép, fejlődő város, úgy érzem le tudnám ott élni az életem, ezért írtam első helyre, Sajókazán. az iskolában működik korrekciós osztály, amelybe olyan értelmi fogyatékos gyerekek járnak, akik még normál osztályba kerülhetnek. Ügy érzem ez igazán szép pedagógiai feladat. A fővárost csupán azért írtam be, mert sok- ismerősöm él ott. —- Kápolnán lakik Heves megyében. Elég messzire kerül otthonról, bármelyik állást kapja meg. ■— Szülőfalumban voltam gyakorló tanításon. Az utcabeli gyerekek, akik régóta ismernek, nem vették komolyan, hogy én most tanító néni vagyok, nekik Ági maradtam. Nem hiszem, hogy ez valaha is megszűnne. Komolyan akarok dolgozni, tanítani, s úgy gondolom ez csak másutt lehetséges. Meg kel] próbálnom mit és mennyit, tudok, meg'állok-e a saját lábamon. Fekete Sándor Ünnepi könyvhét ’82 Megyei megnyitó Szolnokon A lejtőre vitt ország Tilkovszky Lóránt előadása A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban — az „Élő múlt” történelmi előadássorozat keretében — szerdán délután dr. Til- kovszky Lóránt, a történelemtudományok doktora, az MTA Történelemtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa tartott előadást, Lejtőre vitt ország — Magyarország a második világháborúban — címm'el. Tilkovszky Lóránt több, az 1930-as, 1940-es évek tragikus vagy szégyenteljes eseményeiről, történelmi személyiségeiről szóló tanulmány- kötet szerzője, tudományos okfejtéssel bizonyította, hogy az ország háborúba sodródásának közvetlen előzményei elsősorban a revíziós politikában és annak következményeiben keresendők. A hitleri Németország mindent megtett azért, már az első bécsi döntést megelőző években, hogy hazánkat diplomáciai és katona-politikai területen hűbéresévé tegye. Már 1938 márciusában közös katonai fellépést javasoltak Csehszlovákia ellen. A magyar hadvezetés ezt az ajánlatot akkor a hadsereg elégtelen felszereltsége miatt nem fogadta el, sajnos nem sokkal később már a rablóháború részesei lettünk. A nyugati lapokban a bécsi döntéseket követően karikatúrák jelentek meg arról, hogy a német hiéna és a magyar sakál (!) az európai kis országok testéből lakmározik. Ugyanakkor, bizonyította az előadó, a nyugati nagyhatalmak teljesen közömbösnek mutatkoztak a trianoni döntések ügyében és következményeiben. szorosan a téma-, körhöz kapcsolódva elemezte Tilkovszky Lóránt a Teleki-kormány politikájának főbb ismérveit, — természetesen a legújabb kutatások tükrében — s véleményt mondott a gróf Teleki halála körülményeiről zajló vitában. Az előadó szerint a miniszterelnök öngyilkos lett. A nagy sikerű sorozat következő elődása A magyar békeszerződés a párizsi békekonferencián címmel június 2-án délután lesz, dr. Balogh Sándor egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora az előadó. Az ünnepi könyvhét megyei rendezvénysorozatát és az ünnepi könyvvásárt ma délután fél 5 órakor Szolnokon. a múzeumudvarban Szurmay Ernő, a Verseghy Ferenc megyei Könyvtár igazgatója nyitja meg. A megnyitót követően, este 7 órától, ugyancsak a múzeumudvarban. tekinthetik meg az érdeklődők a Radnóti Színpad irodalmi műsorát. Holnap délelőtt 11 órakor könyvillusztációs kiállítás nyílik a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. este 7 órától pedig Koós Olga. a szolnoki Szigligeti Színház Jászai- díjas művésze mutatja be a Mikor először fölsírt... című pódiumműsorát. Vasárnap délelőtt, a gyerekek vehetik birtokukba a múzeum- udvart. ahoi Nyitva van az aranykapu címmel játékos foglalkozások várják őket. Kamaramuzsika fuvolán, gitáron, cimbalmon Hangverseny a jászberényi zeneiskolában A Székely Mihály zenei napok keretében kamarahangversenyt adott a jászberényi zeneiskolában a Kovács Imre (fuvola). Fábián Márta (cimbalom) és Sztankovits Béla (gitár) alkotta együttes. A három fiatal előadó- művész szépen kimunkált produkcióval lepte meg a közönséget. Első számuk: Pachelbel c-moll partitája volt. Johann Pachelbel kiváló német zeneszerző és zongoraművész (1653—1706). A mű azt mutatja, hogy szerzője számos fontos tulajdonságban jelentős előfutára volt Bachnak. A mű dinamikai változásaira igen érzékenyen reagált az együttes. Jól érvényesültek a fuvolaszólók. Gyönyörű lágy hangon kísért a gitár A cimbalom ütései ebben a zenej közegben néha kicsit erőteljesebbnek tűntek a kelleténél. A lezárások kerekek voltak. A zárótétel igen pregnánsan és virtuózán sikerült. A következő mű: Vivaldi eredetileg hegedűre, lantra és continuóra komponált háromtételes kompozíciója volt. Az esten ez cimbalom és gitár hangszerelésben hangzott el, amely által az egész mű vesztett természetesen eredeti fényéből. Hangsúlyoznom kell. hogy az ilyen átírások nem minden esetben szerencsések. Az esten Vivaldi jellegzetes szép muzsikáját hallhattuk. Megszólalt a műsorban Kart Stamilz D-dúr duója is. Ezt a darabot fuvola és cimbalom játszotta. Stamitz német zeneszerző, a klasszika egyik előfutára és kiváló hegedűs is volt. Duójának előadása igen jónak, kiforrottnak tűnt. A fuvolaszólamot gyönyörű cimbalomkíséret tette élővé. A mindig újból előjövő fuvolatémák igen szépen szóltak. Ügy tűnik, talán kevesebb Jehetett volna olykor a cimbalomkíséret. Villa-Lobos brazil zeneszerző szólógitár műve szomorkásán indult. Felbontott hangzások akkordok mint menetek vezették be a mű zenei anyagát. Aztán fokozatosan kivilágosodott a darab hangzó anyaga. Most végre megmutathatta a gitáros komoly, formáló képességét. Mind a dallam- anyagokat, mind a kíséretet igen szépen szólaltatta meg. Lobos műve szép, változatos hangzású muzsika. igazi szólógitár-darab. Ezután Sztravinszkij Valcer és Polka című darabja szólalt meg nagyon magas színvonalon. Gitár és cimbalom játszotta. A zene fanyar humora jói érvénvesült, valamint izgalmas hangsúlyeltolódásai és páratlan rit- miká.jú szellemessége kirajzolódott. A kiváló kamaraest zárószámaként csendült fel Telemann: B-dúr Concertója. Az együttes a megérdemelt nagy sikert ráadásszámmal köszönte meg a közönségnek. Bujtás József Gyermeknapi műsor a tv-ben A televízió a Csiribiri című kívánságműsorral kedveskedik a gyermekeknek vasárnap délután 14.35 órai kezdettel, A szerkesztők a kétórás adás nagy részét az Ide süss című műsorhoz érkezett kívánságlevelek alapján állították össze. Viszontláthatják kedvenceiket a képernyőn; többek között Alfonzét, a Keménykalap és krumpliorrból, a Macska őrs tagjait a Papírsárkány című sorozatból, valamint a Menő Manóból két epizódot. A Foxi Maxi című, régebben vetített nagy sikerű amerikai rajzfilmsorozat egyik részletét. ezúttal színesben sugározzák. A műsor irodalmi betétekben is bővelkedik, a zenekedvelők pedig a Tízen Túliak Társasága slágerlistájának éléről láthatják a Hungária és az Omega együttest, valamint Soltész Rezsőt. Az egyes műsorszámok között artistaiskolás növendékek mutatják be tudásukat. Június 18-tol Két hónapon át győri zenei nyár Az idén június 18-án kezdődnek meg az augusztus végéig tartó győri zenei nyár eseményei. A már hagyományosnak számító rendezvény- sorozat újszerűsége az. hogy az eseményeit nem sűrítik egy-két hétbe. Éppen ellentétesen, a cél az volt, hogy egész nyáron színvonalas, kellemes időtöltést nyújtsanak a Rába parti város lakóinak, és az odalátogató turistáknak. A program gerincét a komolyzenei rendezvények alkotják. A megnyitón — június 18-án — emlékeznek meg Joseph Haydn születésének 250. évfordulójáról: a Kisfaludy Színház zenés tagozata ez alkalommal viszi színre Magyarországon először a zeneszerző Philemon és Baucis című kisoperáját, a Győri Balett pedig előadja az Évszakok című oratóri- kus Havdn-műre komponált táncjátékot. A színház lesz a színhelye a Zene, zene, zene című műsornak, amelyet július 15-én a televízió egyenes adásban közvetít. A győri nyár ideje alatt kilenc kiállítás nyílik a Rába parti város kiállítótermeiben. Nagy László emlékezete Kisújszállás tiszteleg nagy szülöttének, a gyermeklélektan és nevelés kiválóságának m. N i m.\ ts. m mumm mst 180? 3ÍINIUS2?-ÉH NAGY LÁSZLÓ kmmmmRwhmmím mí születesd«* mmmmm jmmm alli rom a kkúwáliási mmm Baráti kcrf 4 Í982 X.2?. 4 Tegnap délután emléktáblát avattak Kisújszálláson a város nagy szülötte, a gyermek- lélektan és nevelés kiváló művelője, Nagy László tiszteletére. Az Arany János utca 2. számú épület falán elhelyezett emléktábla előtt dr. Szabó Lajos Apáczai Csere János- díjas szakfelügyelő, kollégiumvezető méltatta a 125 évvel ezelőtt született nagyszerű pedagógus, gyermekpszichológus munkásságát. A kunsági szülők gyermeke — édesapja gimnáziumi director — 1881-ben, 24 évesen már a budai tanítóképző tanára, megalapítója a Magyar Gyermektanulmányi Társaságnak. Lapot indít, 22 éven át szerkeszti „A gyermek” című. külföldön is elismert folyóiratot. A Tanácsköztársaság idején a gyermektanulmányi és pedagógiai ügyek előadója a Közoktatásügyi Népbiztosságon. Tudományos munkássága megbecsülendő része a magyar pedagógia legjobb hagyományainak. Szorgalmazza a közoktatás demokratizmusát, hitet tesz a plebejus pedagógia mellett, vallja: „Első feladatomnak tartottam a gyermeki lélek tudományos feltárását. A neveléstani és alkotásiam következtetések önként folynak a gyermeklélektani tételekből. Hangsúlyozta, hogy „az igazi tanítói szaktudás a gyermekek, a tanulás egyéniségének (személyiségének) ismeretéből áll." A gyermeki élet- és lélek nagy ismerőjének csaknem száz évvel ezelőtt vallott nevelési elvei, nézetei nagyrészt ma is atkuálisak, szocialista rendszerünk pedagógiai és pszichológiai értékrendszerében jelentős helyet foglalnak el. 1931. február 25-én hunyt el. Az emléktábla megkoszorúzása után a Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola dísztermében dr. Ballér Endre tanszékvezető egyetemi docens tartott előadást Nagy László gondolatainak időszerűsége címmel. T. L.
