Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-23 / 119. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁJUS 23 I Heti világhiradö I HÉTFŐ: A NATO külügymi­niszteri tanácsülése Luxem­burgban — Milka Planinc elnökletével új kormány ala­kul Jugoszláviában — Indiai —kinai tárgyalások a határ­vitákról. KEDD: Leonyid Brezsnyev beszéde a Komszomol kong­resszusán — Nagyarányú bé­kemegmozdulások három kontinensen — A marokkói király az USA-ban. SZERDA: Súlyos harcok Irak és Irán között Khorramshahr térségében — Babrak Karmai vezetésével afgán delegáció érkezik az NDK-ba. CSÜTÖRTÖK: Pravda-cikk értékeli a szovjet—kínai kap­csolatok helyzetét — Jaru­zelski Szófiában — A kne- szetben megtartott bizalmi szavazáson Begin egy szava­zat többséggel kerülte el a bukást — Genfben folytatód­tak a szovjet—amerikai tár­gyalások az európai nukleá­ris fegyverekről. PÉNTEK: ÜJ kormány ala­kul Romániában — A Falk­land (Malvin) -szigeteken partraszállnak a brit erők, tengeri és légi ütközetek zaj­lanak. SZOMBAT: A Biztonsági Ta­nács folytatta vitáját a dél- atlanti válság ügyében. az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását mérlegelik. — Mi a jelentősége Leo­nyid Brezsnyev tárgyalási javaslatainak? Mintha valamelyest en­gedne a kelet-nyugati kap­csolatok hónapok óta tartó dermedt mozdulatlansága. Érthető, ha a fogalmazás Igencsak óvatos hisz derű­látásunk aligha lehet túlára­dó, de a hírek mégis bizta­tóbbak, mint akár a néhány héttel ezelőttiek. A KATÓ luxemburgi tanácsülésén — hosszú idő után első alka­lommal — ismét szó esett a komoly tárgyalások szük­ségességéről. New Yorkban, az ENSZ leszerelési világfó­unió't véli előnyösebb hely­zeteben. Ahol viszont az amerikaiak vezetnek, (ép­pen ez a végső fokon ki­egyensúlyozott helyzet jelen­ti a stratégiai egyensúlyt) ott szabad kezet kíván az amerikai nukleáris erők és hordozóeszközök további felfuttatására. Moszkvában mégis felfigveltek arra, hogy Reagan első ízben beszélt úgy tárgyalásokról, hogy a korábbi durva sértegetések helyett elismerte a Szovjet­unió tényleges békeaikaratát, s nem fűzött megengedhe­tetlen előfeltételeket a meg­beszélésekhez. I^onyid Brezsnyev, aki a Komszomol-kongresszus szónoki emelvényét használ­ta fel a gyors válaszra, ezért nevezte helyes irányba tett lépésnek Reagan beszédét, miközben nem hallgatta el, milyen nagy különbségek vannak változatlanul a té­mák megközelítésében. A Szovjetunió, ahogyan azt ed­dig is számtalanszor kife­jezte. hajlandó a kölcsönö­sen előnyös, a mindkét fél biztonsági érdekeit figye­lembe vevő párbeszédre és megállapodásokra. Ilyen körülmények között különleges; jelentőséget ka­pott a fegyverzetkorlátozási és leszerelés; megbeszélések­kel kapcsolatos kifejezés: a befagyasztás. Ez gyakorlati­lag annyit jelent, hogy a két nagyhatalom — amint ezt Brezsnyev javasolta — fagyassza be a jelenlegi szinten a fegyverzetét a tár­gyalások tartamára. Ez az Indítvány értelemszerűen megkívánná a megkötött, de nem ratifikált SALT—2 szer­ződés tovább; hallgatólagos betartását is. helyzet jelenlegi állásától, hogy ne figyeljünk fel akis jelzésekre is. — Hogyan értékelte a Pravda a szovjet—kínai kapcsolatok helyzetét? Szinte az előző téma foly­tatása : a szovjet—amerikai kapcsolatrendszerre termé­szetszerűleg kihat Peking magatartása is. Nem titok, hogy egy merev, szélsősége. Milka Planincot választották a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács új elnökévé. Személyében először került nő a belgrádi kormány élére sen szovjetellenes kínai po­litika általában megterheli a világbékét és a kísértés jelent a hidegháborús néze­teket valló amerikai körök­nek a „kínai káijya” kiját­szására. Moszkva álláspontja sze­rint a szovjet—kina; szem­benállás nem érdeke egyik félnek sem és káros az egye­temes béke szemszögéből is* Ezért hangzottak, el soroza­tos javaslatok,, hogy az elvi nézeteltérések ellenére nor- malizálják a két ország kö­zötti államközi kapcsolato­kat. Nem a szovjet félen múlt, hogy erre mindeddig nem kerülhetett sor. Az elmúlt időszakban — a realitások kényszere kö­vetkeztében — bizonyos Vál­tozások, ésszerű kiigazítások történtek a kínai bel- és gazdaságpolitikában, ám a külpolitikában még nincse­nek lényeges módosulások. Ugyanakkor hangvételben, árnyalatnyi különbségek hellyel-közzel jelentkeznek a korábbiakhoz képest. A szov­jet értékelés, amely a héten kiemelt helyet kapott a Pravdáiban a kapcsolatok normalizálásának közös ér­dekét hangoztatja. Ugyanak­kor — figyelmeztet az S2KP központi lapja — számítani kell zavaró tényezőkre is, s fontos, hogy a kapcsola­tok esetleges javítása nem mehet más országok, így Mongólia. Vietnam vagy Afganisztán rovására. A szovjet—kínai kapcsola­tok normalizálását Moszk­vában nem átmeneti körül­ményektől teszik függővé. E célzás arra utal, hogy a tajvani fegyverszállítások miatt felhők vannak az amerikai—kínai kapcsolatok egén. Moszkva — s ezt a lényeget hangsúlyozzuk is­mét — nem a Peking—Was­hington viszony lehűlését akarja kihasználni, hanem azért kívánja ezt a norma­lizálást, mert egyaránt ér­deke lenne a szovjet és a kínai népnek és a világnak. — Milyen következmé­nyekkel jár az Izraelben le­zajlott bizalmi szavazás? Egy év alatt, mióta a ta­valyi rendkívüli választáso­kon ismét Begin nyerte el a kormányalakítás lehetőségét, nyolcadszor került sor bi­zalmi szavazásra az izraeli parlamentben. A Begin ve­zette koalíció ismét „súrolta a lécet”, de egy szavazat segítségével hivatalban ma­radhat. Helyzete azonban változatlanul kritikus, vitat­ható győzelmét inkább an­nak köszönheti, hogy az ellenzék még nem volt ké­pes igazán rendezni sorait, s valójában nem ál] készen a kormányzásra. Így va­lószínűnek tűnik, hogy ami eddig nem történt meg. ha­marosan bekövetkezik, s az év végéig újabb rendkívüli választásokat kell majd ki írni. Mindez izraeli belpolitika lenne, ha n^m kötődne el­választhatatlanul a közel- keleti válság egészéhez. Egy­részt igen fontos, hogy az ellenzék, amely maholnap kormányzó erővé alakulhat, mennyiben tud valóban vá­lasztási lehetőséget biztosí­tani azaz mit csinálna más­ként, mint a mostani Be- gin-kabinet. Másrészt fenn­áll a veszélye annak, hogy a Begin-kormány egy „nem­zeti veszélyhelvzet” mester­séges kialakításával próbál majd magának voksokat sze- tezni. A tapasztalatok nem túl biztatóak. Emlékezzünk csak: tavaly az iraki atom­reaktor elleni támadás és Bejrút bombázása tette rob­banékonnyá a választási kampányt... Réti (Ervin Luxemburgban tartotta külügyminiszteri tanácsülését a NA­TO. Képünkön: Claude Cheysson francia külügyminiszter (balra) és nyugatnémet kollégája, Genscher (középen) a meg­beszéléseken ruma alkalmából, június el­ső napjaiban találkozni fog Gfromdko szovjet és Haig amerikai külügyminiszter, s lehet, hogy Sromikót a Fe­hér Házba is meghívják. (Korábban, ha szovjet kül­ügyminiszter az ENSZ-ben járt, ez mindig összekapcso­lódott egy washingtoni uta­zással, s fogadta őt az ame­rikai elnök. Tavaly viszont elmaradt ez az összejövetel, nyilván a légkör romlása következtében.) Genfben új­ból a tárgyalóasztalhoz ült Kvicinszkij szovjet és Nitze amerikai fődelegátus, hogy az európai nukleáris fegy­verzet korlátozásáról foly­tassa megbeszéléseit. Egyre több szó esik egy lehetséges őszi csúcstalálko­zóról is, amelyet a Szovjet­unió véleménye szerint ala­posan elő kell készíteni. Nyilván ez is központi té­mája lesz majd a Gromiko—1 Haig összejövetelnek, de el­kerülhetetlennek látszik, hogy már addig valamiféle előrelépés történjen a fegy­verzetkorlátozási megbeszé­lések ügyében. Reagan — érezve a hazai és a nyugat­európai nyomást, s figyelem­be véve az amerikai félidős választások közeledtét — két beszédében is felvetette a SALT új formájának, a START-tárgyalásoknak lehe­tőségét. Szavaiból kitűnt, hogy változatlanul egyoldalú elő­nyökhöz szeretné juttatni az Egyesült Államokat, s a ki­egyensúlyozott fegyverzet­korlátozás helyett azokon a területeken kívánná megkez­deni a korlátozást és a csökkentést, ahol a Szovjet­A befagyasztás javaslata a világméretű békemozgalom, ban is nagy visszhangot kel­tett. -A SALT—2 tárgyalások például hét évig tartottak s a START sem ígérkezik rö- vidébbnek. Így fennáll a ve­szély, hogy egy új megálla­podás létrejöttéig tovább fo­kozódik a fegyverkezési ver­seny. A kérdések tehát vál­tozatlanul nem egyszerűek, de nem lehetünk annyira el­kényeztetve a nemzetközi Tollhegyen Súlyos összeütközések hírei érkeznek a Falk­land (Malvin)-szigetek térségéből. Ezek a sajná­latos hírek idézhetik fel a neves rajzoló, Lurie néhány nappal ezelőtt megjelent karikatúráját. Köztudomásúlag Ang­liában „balra hajts”, Ar­gentínában „jobbra hajts” van érvényben. A Times karikaturistájának ez adhatta az ötletet. Rajzán az argentin és az angol gépkocsi frontáli­san összeütközik, mi­után ugyanazon a sávon hajtottak, ki-ki a maga előírásai szerint. S a sé­rült gépkocsikból egy­szerre kiabál ki a két vezető: „Maga megőrült, nem látja, hogy a rossz oldalon közlekedik?” A további kommentár ezúttal talán el is ma­radhat. R. E. TOKIÓ Az ENSZ-közgyűlés közel­gő második rendkívüli lesze­relés; ülésszaka alkalmából munkajellegű japán—szov­jet külügyi megbeszéléseket tartottak Tokióban a lesze­relés általános és regonális problémáiról. A felek — Kadota Sozo, a japán kül- ügyiminsztérium ENSZ-hiva- talának és Vlagyimir Pet- rovszkij. a szovjet külügy­minisztérium nemzetközi szervezetek osztályának ve­zetője — hasznosnak ítélték meg a találkozót, noha több kérdésben éltértek a néze­tek. PRÁGA A KGST gépipari állandó bizottságának 1-es szekciója Prágában befejezte 60. ülé­sét. A résztvevők zárójegy­zőkönyvet írtak alá, amely jóváhagyja a székedónák az utóbbi időben végzett mun­káját, és tartalmazza a kö­vetkező két év együttműkö­dési programját. KINSHASA A zairei fővárosban hiva­talosan megnyitották Izrael nagykövetségét, s ezzel egy- ddőben újabb arab országok, Líbia közölte, hogy bezárja kinshasai követségét. Zaire döntése hogy rendezi diplo­mácia; kapcsolatait Izrael­lel. felháborodást keltett az arab világban. Szaúd-Ará- bia és Katar megszákította diplomáciai kapcsolatait Za­irével, a kuvaiti parlament hasonló lépésre szólította fel az arab országokat, Tunézia és Algéria pedig hazaren­delte kinshasai nagykövetét. ÜJ-DELHI Váratlan sikerre] szerepel­tek az indiai ellenzéki pár­tok az ország négy tartomá­nyában szerdán tartott hely­hatósági választásokon. A szavazók Nyugat-Bengáliá- ban. Himachal Pradeshben, Haryanában és Keralában járultak az urnák elé, s újjáválasztották az említett államok törvényhozói testü­letéit. A tegnap ismertetett eredmények szerint Indira Gandhi miniszterelnök párt­ja, az Indiai-Nemzeti Kong­resszus (I) a négy állam kö­zül háromban vereséget szenvedett. PÁRIZS Békemenetet hirdetett jú­nius 20-ra a francia kultu­rális és politikai élet mint­egy száz nevezetes szemé­lyisége. A francia közéleti személyiségek felhívásukban a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezését, a prob­lémák tárgyalásos rendezé­sét sürgetik. Csatlakozásra hívták fel a francia szak- szervezeteket. s más politi­kai és társadalmi szerveze­Vendégünk Jorge Castaneda Jorge Castaneda mexikói külügyminiszter 1921-ben született Mexikóvárosban. A mexikói nemzeti autonóm egyetemen szerzett diplomát. 1950-ben külügyi szolgálatba lépett. 1955—58. között a kül­ügyminisztérium jogi tanács­adójaként dolgozott. 1959— 60-ig a nemzetközi szerveze­tek főosztályának vezetője, majd 1961—62-ben Mexikó ENSZ-képviselője volt. 1962—65. között nagykövet Egyiptomban. Hazatérése után 1965-ben a külügymi­nisztérium főigazgatójává ne­vezték ki. Ezt követően or­szága állandó képviselője volt a Genfben működő nem­zetközi szervezeteknél, 1958- tól a mexikói autonóm jogi főiskolán, majd 1959—60. kö­zött a mexikói nemzeti auto­nóm egyetemen a nemzetkö­zi közjog tanára. 1967-tól tag­ja az ENSZ nemzetközi jogi bizottságának. Számos nem­zetközi konferencián képvi­selte Mexikót, az ENSZ-köz­gyűlés több ülésszakán is. Tagja a Nemzetközi Jogi In­tézetnek, a Nemzetközi Jogi Társaságnak és a Spanyol— portugál—amerikai Nemzet­közi Jogi Intézetnek. A nemzetközi leszerelés és ten­gerjog szakértője. Több or­szágban képviselte hazáját rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetként. 1975-ben külügyminiszter­helyettes. Jósé Láp ez Por­tillo elnök 1979 májusában nevezte ki külügyminiszter­ré. Több könyvet írt a nem­zetközi kapcsolatok különbö­ző kérdéseiről. Moszkvában Ifjúsági békenagygyíílés Többezer moszkvai fiatal, a Szovjetunióban tanuló kül­földi diákok, a Komszomol- kongresszuson részt vett kül­földi küldöttségek tagjai, a DÍVSZ és a Nemzetközi Di­ákszövetség vezetőinek rész­vételével ifjúsági békenagy­gyűlést tartottak tegnap Moszkvában. A lelkes han­gulatú gyűlésen részt vett a KISZ delegációja is, élén Fejti Györggyel, a KISZ Központi Bizottságának első titkárával. A nagyszabású demonstrá­ció szovjet és külföldi szó­nokai szenvedélyes hangú beszédekben ítélték el a bé­két fenyegető fegyverkezési hajsza kezdeményezőit, sík- raszálltak a nukleáris fegy­verzetek korlátozása, a há­borús veszély elhárítása mellett. Barabás Miklós, a DÍVSZ főtitkára arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a világ fiatal­jainak egyesült erővel kell szembeszállniuk a háborús törekvésekkel, s mindent meg kell tenniük azért, hogy megfékezzék azokat, akiknek tervei az emberiség jövőjét fenyegetik. A nagygyűlés résztvevői egyhangúlag határozatot fo­gadtak el, s ebben felhívják az ENSZ-közgyűlés idén nyá­ron összeülő II. rendkívüli leszerelési ülésszakát, hogy tegyen meg mindent a há­borús veszély csökkentése és a világszervezet tekintélyét állítsa a leszerelés ügyének szolgálatába. Brit hídfőállás a Falkland-szigeten (Folytatás az 1. oldalról.) dasági és diplomáciai stra­tégiát dolgozzon ki, sőt. hogy újra fogalmazza külpoliti­káját”. Hozzátette: „Nem tu­dom, hogy hosszú távon nem (Nyugat-) Európa veszi ti-e a. legtöbbet, mert a helyébe léphetnek (mint Argentína teket. A felhívás aláírói kö­zött van Michel Bútor, Mau­rice Bejárt és Jean Fenrat. NEW STORK A Biztonsági Tanács pén­tek; ülésén, amely a Sey­chelles Köztársaság ellen ta­valy novemberben megkísé­relt zsoldosakciót vizsgáló bizottság jelentését tárgyal­ta, felszólalt Rácz Pál nagy­követ, Magyarország állan­dó ENSZ-képviselője. Meg­állapította, hogy a dél-afri­kai zsoldosoknak az Indiai­óceáni szigetország elleni agressziója komolyan ve­szélyeztette a nemzetközi békét és biztonságot, és rá­mutatott a dél-afrikai faj­üldöző rezsin1! felelősségére. WASHINGTON Az amerikai szenátus hat­napos vita után 49 szavazat­tal 43 ellenében jóváhagyta az amerikai kormány 1983- as költségvetését. A költség- vetés a szociális kiadások újabb radikális csökkentését, az adóbevételek mintegy 107 milliárd dolláros növelését irányozza elő az elkövetke­ző három év során. ATHÉN Andreasz Papandreu gö­rög miniszterelnök éles tá­madást intézett BülentÜlüsü török kormányfő ciprusi lá­togatása ellen, miután Gö­rögország előbb diplomáciai úton Ankarában, majd NA- TÖ-beli és közös piaci part­nereinél is tiltakozásának adott hangot Ulüsü látoga­tása miatt. kereskedelmi partnerei) Ja­pán, a kelet-európai orszá­gok némelyike és a latin­amerikai országok, amelyek­kel rendkívül szorosra fűz­tük kapcsolatainkat. Latin- Ameriikában — Chilét nem számítva — újfajta szolida­ritás alakult ki” — fejezte be nyilatkozatát az argentin külügyminiszter. John Nőtt hadügyminisz­ter tegnap délután bejelen­tette, hogy a brit flottacso­portosítás „Ardent” nevű fre­gattja a múlt éjjel a falk- landi vizeken elsüllyedt. Pusztulását argentin bombák és rakéták idézték elő. Ez idő szerint a legénység húsz tagját tartják „eltűntként” nyilván. Nőtt szerint további négy brit hadihajó rongálódott meg. három könnyebben, egy súlyosan. Ez utóbbinak is ép azonban a fegyverzete. A hadügyminiszter „teljes sikernek” neveztea a Port (Puerto) San Carlos térségé­ben végrehajtott partraszál­lást' és biztonságosnak azott kiépített hídfőállást. Hozzá­tette, hogy a partraszállás utáni első „kockázatos órák” elmúltak. A partra tett ten­gerészgyalogosok és ejtőer­nyősök az említett hídfőről kiindulva fogják „fokozott mértékben zaklatni” a Falk- landok argentin védőit. Közben Buenos Airesből olyan hírek érkeztek Lon­donba, hogy a Falkland (Mal­vin)-szigetek argentin pa­rancsnoka 4500 főnyi katonai egységet indított útnak nyu­gati irányban, a San Carlos- nál magukat beásó britek el­len. Ami a várható fejlemé­nyeket illeti. Nőtt ezt mond­ta: „Az elkövetkezendő egy­két napban csapataink újabb hadműveletekre számíthat­nak — minden kétségen fe­lül. Támadások fogják őket érni... de újból ott vagyunk a Falkland-szigeteken. s erő­sek vagyunk”.

Next

/
Thumbnails
Contents