Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-21 / 117. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁJUS 21. Szakkörháború Kunszentmártonban A nagyiközségi járási művelődési központban több mint két évtizede működik nép; díszítőművészeti szakkör. Szakmailag megalapozott munka mintegy tizenöt éve folyik a szakkörben, pontosabban szólva azóta, mióta Bródszky Árpádné óvónő vezeti a csoportot. együttes” címmel tüntették ki. Utóbhi két kitüntetéssel — összesen 15 ezer forint pénzjutalom is járt. amelyet — ahogy az az alapokmányokban írva áll — csak és kizárólag közcélra lehet felhasználni ; mivelhogy közösség kapta. Végül is ez az összesen 16 ezer forint okozott ..baj.t”. A tavasszal kapott ezer forint sorsa rövid úton megoldódott: a pénzt a szakkör, előzetes szavazás után, fölajánlotta a kunszentmártoni műemlékértékű katolikus templom restaurálásához. Ezt a lépést persze már másnap megkérdőjelezték néhányan, úgy hogy keletkezett némi sértődés, dé úgy tűnt. ezt még elsimítja az idő. Decemberben azután kiderült, hogy a közös szenvedély — a nép; hímzés — önmagában gyönge szervező erő. A szakkör tagjai — bocsánat a kifejezésért — megérezték a pénz szagát. A — túlnyomó többségben nyugdíjasikorúakból álló — szakkör tagjai úgy összevesztek. hogy nyolcán jobbnak látták távozni a szakkörből. A távozók között voltak, akik azt követelték, hogy a 15 ezer forintot kj keli] osztani a szakkör tagja; között. Ebben még csak-csak egyetértett mindenki, hanem a „kit, mennyi illet?’’ dolgában nem sikerült megállaÉrdeklődéstől, igényektől, divattól s egyebektől függően az amatőr művészeti csoportok. művelődő közösségek száma egy-egy lakóhelyen gyarapodhat spontán vagy intézményi kezdeményezések által. Sőt, alkalomadtán osztódással is szaporodhatnak. Mint például Kunszent„taiváltalk” vezetőjének kikiáltott Farkas Istvánná aláírásával érkezett: „1981. augusztusában megkaptuk a megyei tanács köz- művelődési díját, és bíztunk abban, hogy ez talán összetartja a csoportot. Sajnos tévedtünk. A szakkör vezetőnk önzése egv cseppet sem hagyott alább. November 7-e tiszteletére megkaptuk a „Kiváló együttes” címet. Kicsit meglepődtünk! Mire? Szakkörünk helyi és megyei kiállításon vett részt, ahol a vezetőnk nemigen állított ki, és mégis minden díjat magának és magánál tartott. A szaikkörvezető és a csoport együttesen arra határozott, hogy a csoport pénzét felosztják 16 egyenlő részre”. A levél folytatódik Bródsziky Árpádné — sértésszámba menő — jellemzésével. E levélhez hozzáfűzve egv fénymásolt iromány a következő szöveggel: ..Kedves Erzsiké! (ez Bród- szky Árpádné keresztneve) Azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy az 1981. november 16-án megszavazott, majd 1982. január I8-án ismételten megtárgyalt szakköri kiválásunk után is szí- veskediék az akkori csoportunk pénzfelosztásából alulírottakra eső részt 1982. március 25-ig Farkas Ist- vánné Eötvös u. 37. sz. címre elküldeni”. (És nyolc aláírás — a „kiváltaké”.) Farkas Istvánné, Irénike néni, nyugdíjas, s mindenki ismeri — több zsűri véleménye is tanúsíthatja — hogy Bródszkynéval együtt, ők ketten a legtehetségesebbek, legügyesebbek, — már ami a népi hímzést illeti. (Félreértés ne essék, — más szakmailag irányítani egy szakkört és — más szépen hímezni.) Miért haragszik tulajdonképpen Bródszkynéra? — Hát az szörnyű, amit az az asszony csinált! Hogy azt a pénzt nem osztotta ki, meg magánál is tartotta, aztán amikor követeltük, hát kivágta az asztalra. — Ha maga lett volna a szaikkörvezető, hogy in/téz- kedett volna a pénzről? — Hát kiosztottam volna rendesen, tizenhat egyenlő részre. — De ennyi pénzből vehettek volna egy csomó szép hhnzőfonalat, . műselyimet, va rrótűt, vagy elmehettek volna — mindnyájan, együtt — kirándulni, akár több napra is. Jobban örült volna, ha kézhez kap kilenc- százegynéhány forintot? — Ami jár, az jár — ez az igazság. Tengeri kígyó a tiszta forrásban — Tizenegynéhány éven keresztül maga és Bródszky- né tartották össze a szakkört. Jóban voltak, jó szakkörvezető volt . „Erzsiké”? — Hát jó] megvoltunk, az biztos, meg Erzsiké értett is a hímzéshez. Bródszky Árpádnéról — aki lassan már nyugdíjba készül a munkahelyén — a művelődési központban, a járási hivatalban, de szakmai berkekben is jó véleménnyel vannak. A szakkörben történtek, s főleg a vádaskodások, az apró pisz- kálódások — mélységesen megrendítették. Amikor beszélgettünk. mégsem vádolt senkit, sőt magát hibáztatta: „Látnom kellett volna, hogy a7, egység megbomlott”. Mindehhez még egy apróságot-: a művelődési központnak az első pillanatban világosan és érthetően tájékoztatni kellett volna a szakkör tagjait arról, hogy miire lehet fordítani' a közösen kapott pénzjutalmat. Most két népi díszítőművészeti szakkör működik jCiunszentmáiil ónban. Az egyik hivatalosan, a másikká; kapcsolatban a Körösmenti Tóesznek kell nyilatkoznia hamarosan, hajlandó-e végleg „adoptálni”. A tizenötezer forint betétkönyv fonmáiában a művelődési központ páncélszekrényében pihen, s árrá vár, hogv használják -— amire adták. ' Ami a tanulságokat illeti: a közművelődés irányításában dolgozók könnyen levonhatják a következtetéseket. De vannak az esetnek emberi, közösségi konzekvenciái js — s ezek csöppet sem megnyugtatók. martonbam ... Sikerek húsz év után. Éveiken keresztül szépen, csöndben, hasznosan folyt a munka, , hetente egyszer összegyűltek a tagok a művelődési központ egyik helyiségében, hímeztek sárközit, buzsákit, rábaközit, matyót, kalocsait, kunságit, székely-udvarhelyit (s hosszú volna felsorolni mi mindent még), var. rogatás köziben meghány- táik-vetetiték a világ dolgait, (meg ünnepelték egymás névnapját, s ha netán valaki megbetegedett: siettek meglátogatni. Egyszóval a javarészt nyugdíjas korú asszonyokból álló csoport egyszersmind baráti közösség is volt. Látszólag, legalábbis. Mert ahogy az , mostanában kiderült, a szakkör tagjait tjKszelkötó emberi szálak ;iigencsak ösiszekuszálódtak, s egyik-imásiik szálról kiderült, hogy teherbíró képessége meglehetősen kicsi. A történetnek van némi közösségi (és. közművelődési-szakmai) tanulsága. - ezért érdemes részletesen felidézni az eseményeket. A tavalyi esztendő a szakkör eddigi legsikeresebb éve volt. Tavasszal a mezőtúri kiállításon megkapták az egyik nívódíjat (megosztva). a vele járó ezer forinttal együtt. Aztán augusztus 20-a alkalmából átvehették a megyei tanács közművelődési díját, november 7-e előtt a szakkört „Kiváló podm. Ki sütött több pogácsát? Balajti Istvánné, a járási művelődési központ igazgatónője így összegzi az eseményeket: — Nekem, Bródszky Árpádné, a szakkör vezetője december elején szólt, hogy baj van, megbokrosodott a társaság. A szakkörben, amelynek évtizeden át a barátság, a közös, hasznos szenvedély volt a legfőbb összetartó ereje, napirendre kerültek évekkel korábbi vélt, vagy valódi sérelmek, intrikák, pletykahadjárat vette kezdetét, az egyik fiatalasszony, aki jószerével nem is volt még szakköri tag, fogadatlan prókátorként jelentkezett, mondván: ezeknek a szegény, becsapott öregasszonyotkinak majd. én kiharcolom,' ami jár nekik”. Fölhánytorgattak egymásnak olyasmit, hogy X három évvel ezelőtt kevesebb pogácsát sütött mint Y, amikor vendégül látta a szakkör valamelyik járásban csoportot. Meg hogy annak ideién nem vittük el egy kiállításra a csoport minden tagját... És ment a pletyka! Akik kiváltak a szakkörből — ha háború, legyen háború — ..átigazoltak” a Körösmentii Tsz egyik helyiségébe. ahol — újabb tagokkal bővülve — szakkört, alapítottak. A kiválásnak — kimondva kimondatlanul — volt egyébként egy olyan indoka is; hogy ..ha mj nyolcán elmegyünk, akkor a művelődési központban megszűnik a szakkör', mert a létszám tíz alá csökken”. Ebből persze nem let*- semmi. mert a művelődési központ — a járási hivatal és a f községi tanács illetékeseinek segítségével — ha meg- Ivésve is. de rendet teremtett, s a ..régi” szakkör működik, néhánv ú.i tagot is fölvettek. És most pillantsunk bele az osztódással szaporodó kunszentmártoni népi díszítő ■ művészeti szakkör ..háborúsdi iának” mindennapiaiha. Idézet egv ez év április végén a megvei tanács művelődésügy; osztályvezetőjének írott levélből, amely a Szabó János A Magyar Légiközlekedési Vállalat felkérésére a MÉM Repülőgépes Szolgálat. Farkashegyi repülőtéri hangárjában Schmidt Lajos újból elkészíti a Fecske típusú együléses motoros gépet, melyet 1911-ben Horváth Ernő tervezett. A képen: A készülő repülő- - gép egy. részlete Kodály-műsorok a televízióban fl Székelyfonó, és a Háry János látványos felújításban Zenei vetélkedő fiataloknak Kodály Zoltán születésének századik évfordulóján alkotói és emberi nagysága előtt tiszteleg hazánk és a nagyvilág. Az ünnepi rendezvényekből és a Kodály szellemében történő zenei ismeretterjesztésből kiveszi részét a televízió is. Noha a Kodály-év egyrészt a zeneszerző születésének dátuma — december 16. — köré, másrészt a Budapesti művészeti hetek rendezvénye köré csoportosul — s 1983 tavaszáig tart — az események már ez év tavaszán megkezdődtek. A televízióban az első reprezentatív műsor április 10-én hangzott el; Kodály Zoltán Budavári Te Deumát közvetítették a budavári koronázó templomból Tokody Ilona, Takács Klára, Gulyás Dénes, Kováts Kolos, valamint az Ifjú zenebarátok kórusa és a Magyar Állami Hangversenyzenekar közreműködésével, Ferencsik János vezényletével. A Budavári Te Deum a Kodály- évben még háromszor hangzik el Doráti Antal, Hirojuki Iwaki és Ferencsik János vezényletével. Televíziónk Kodály-műsorai az 1982—83-as évben 1300 percnyi időt töltenek meg — ebből 600 percben hangversenyközvetítést. 300 percben új felvételt közvetítenek. Műsoraikat azzal a céllal szerkesztették, hogy Kodály zenéje, emberi alakja szélesebb tömegek számára is jobban megközelíthetővé váljon. De ne legyen kampányszerű. tolakodó a műsorok elosztása. Az élő hangversenyközvetítések szinte az egész Kodály zenekari oeuvret felölelik. Így hallhatjuk a Színházi nyitányt, a Szimfóniát, a Psalmus Hun- garicust, a Concertot. Meghallhatjuk Kodály egyszerű és vegyeskarra írt kórusműveit, dalait, a Mátrai képeket, a Karádi nótákat, a Lengyel László című játékot, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc és Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Ady Endre verseire írt dalokat. Közvetítette már a televízió az Éneklő Ifjúság mozgalom ünnepi hangversenyét a Zeneakadémiáról, s közvetíti a Jeunesses Musi- c’ales világzenekarának. dísz- hangversenyét a pécsi székesegyházból, az iskolai és ifjúsági énekkarok hangversenyeit, hármas kapcsolásban Szegedről, Pécsről és Budapestről. Jelen lehetünk a kamerák segítségével a Budapesti zenei hetek megnyitó hangversenyén (szeptember 25-én) az Erkel Színházban, az október 1-i hangversenyen, amelyet a zene világnapján rendeznek, december 16-án a centenáriumi díszhangversenyen vagy az 1983. március 19-i zeneakadémiai koncerten, a tavaszi fesztivál megnyitó hangversenyén.Látványos felújításban szólal meg Kodály két daljátéka. a Székelyfonó (augusztusban) és a Háry János 1965-ben készült film- változata (karácsonykor). A Galántai táncok és a Marosszéki táncok koreografálva kerülnek képernyőre. A Kállai kettőst a Magyar Állami Népi Együttes előadásában tűzi műsorára a tv. Láthattuk Kis József dokumentum- filmjét Kodályról, és decemberben mutatják be az Ütőn Kodályhoz című 50 perces dokumentumfilmet. Jeles napok címmel kórusnaptárt indít a tv szeptember és június között. Az első mű szeptember 1-én hallható Choros generosá — Régi magyar diákköszöntő 1777 címmel. E sorozatban hangzik el a Liszt Ferenchez írt kórusmű, a Siratóének, az Adventi ének, az Angyalok és pásztorok, az Üjesztendőt köszpntő, a Talpra magyar, a Jézus és a kufárok, a Fölszállott a páva, a Huszt, a Pünkösdölő. Április 8-án kezdődött az Élő népdal sorozat, amely 11 alkalommal jelentkezik Ra- jeezky Benjamin előadásaival. A Legyen a zene mindenkié hatszor negyven perces sorozata ezt a Kodály- idézetet választotta mottóul: „ ... ez a három szó, magyar zenei műveltség, sok évtizedre, talán évszázadra szóló programot jelent.” E sorozatban a legismertebb magyar zenepedagógusok szólalnak meg, tanítanak a képernyőn, este 6—7 óra között főműsoridőben. 1983. január 2-án indul az a sorozat, amely Kodály: Magyar népzene — népdal- feldolgozások tizenegy kötetben, 1924—1964 című gyűjteményét ismerteti. A dalokat Kocsis Zoltán válogatta és a neves művész zongorán is közreműködik. A tv zenei klubjában 1982 október, november, decemberében zenei versenyt rendeznek. Kodály életművével és a magyar zenei hagyományokkal kapcsolatban. Az ifjúsági főosztály 1983 áprilisában tartja meg zenei vetélkedőjét. Kapcsolódik a tv-ben a Kodálv-évhez és a mai ma- evar zene nropagálásához az MTV 4. karmesterversenye is. — se — , A tiszakürti arborétumban Tarpai Z.
