Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-18 / 114. szám
1982. MÁJUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 — A meghatározott ütem szerint végzett karbantartásokhoz, a ritkán előforduló hibák megszüntetéséhez komoly felkészültségű szakemberek kellenek — magyarázta el a szakaszmérnökség helyettes vezetője. — Állandóan karbantartani, még ha nem is csak a főművek adnak teendőt — azonban nem lehet. Valami hasznos elfoglaltságot kellett találni az embereknek. Olyat, ami pénzt is hoz! Mert a legfontosabb feladatok, a duzzasztó üzemeltetése és üzemképességének biztosítása „költségvetési tevékenység”, nyereséggel nem jár. A Kiskörén felgyülemlett szellemi és termelő kapacitás viszont kínálja magát a kamatoztatásra. Néhány éve ezért is vállal a szakaszmérnökség szerződéses, jövedelmet jelentő munkákat. Kisköre néven traktorra szerelhető, hidraulikus csatornatisztító gépet fejlesztettek ki, és gyártják ma már az ország minden részéből érkező megrendelésekre. (A vízlépcsőnél dolgozók kezdeményezése előtt ezeket az eszközket korlátozott számban nyugatról vásárolta az ország.) A villamossági szakembereknek pedig például „ a szivattyúállomások automatizálása ad munkát, az OVH és idegen vállalatok fizetnek a tapasztalt szakemberek tevékenységéért. A szétszerelt turbina mellett elvész az ember , Cseppkő a betonon Pénzt hoz a „mellékes” elfoglaltság, nem is keveset. Nyereségtervét a szakasz- mérnökség tavaly 3 millió forint helyett 5 millióra teljesítette. De nem csupán ez az előnye. Az 1968 óta a vízlépcsőnél dolgozó Simon Béla erről így vélekedett: — Kiskörén voltam a szerelést végző kivitelező vállalatoknál, azután a KÖTIVI- ZIG-hez jöttem. Érdekesebb volt szakmailag az „építés” időszaka, hiszen akkor mindig valami újat látott, tanult az ember. Karbantartóként a kezdet unalmas volt egy kicsit, később azonban jöttek a szerződéses munkák, például a szivattyútelepek automatizálása. Űjra változatosak lettek a feladatok. Talán egy kicsit túlságosan is azok. Mert hetekre Cserkeszőlő- be utazni — onnan is kaptunk megrendelést már nemigen fűlik a fogam. Azjíj feladattal, a Kisköre nevű gépek készítésével az „ős vízlépcsőépítő”, Kohári Péter is megbarátkozott. Pedig nyugtalan vér csordogálhat ereiben: Tiszalöknél az első kapavágástól az utolsó simításokig ott volt, utána pedig csak néhány évre lett hűtlen a folyóhoz. „Jászberényben túl szűk volt a gyárkerítés, hát 1966-ban Kiskörére jöttem. Most már itt is maradok, a gépészműhelyben — két évem van a nyugdíjig. De utána sem kívánkozom ám máshová költözni!” Kiskörén cseppkő is van. Na nem barlangi sziklákról függ alá; a betonfalra rakódik lemezekben, vagy drótvékony szálakban lóg le. Közel tíz méterre a vízszint alatt a betonból néhol gyengén szivárog a víz, a kiváló ásványi anyag pedig jó szolgálatot tesz: eltörni a hajszálvékony lyukakat, repedéseket. Száraz lábbal a folyó fenekére jutni például a Tiszai Erőmű Vállalat kiskörei vízerőművében (az ott dolgozók kérése volt, hogy munkahelyüket ne vízi erőműnek tituláljuk) lehet. Ilyen mélyen dolgozik a 28 megawattos erőtelep négy turbinája. A telep vezetője, Simon József nyugodtan magyarázott a mélységben, biztos volt benne; a vasajtók megvédenék az elárasztástól. (Az idegennek persze szokatlan érzés volt lent sétálni.) A mélység tudata ijesztő, a víznél azonban sokkal nagyobb Veszélyt jelent a villanyáram jelenléte. Lőrincz Sándor vezető elektrikusnak munkahelyén, a vezérlőteremben látszólag semmi félnivalója nincs, teendői sajátosságait jellemezve mégis a fegyelmet hozta szóba először: — Az itt dolgozókat nemcsak a katonás előírások fegyelmezik , (az utasításokat például szó szerint le kell jegyezni, majd a telefonon visszaolvasni) — a józan ész is óvatosságot parancsol. A több tízezer voltos vezetékek között hibát vétő örülhet, ha elbocsátással megúszta .. . — Ezek a dolgok persze csak az idegent rémisztik — jegyezte meg azonnal a telepvezető. — Mi itt harminc- egynéhányan természetesnek vesszük, hogy nem szabad hibázni. Azt is csak a laikus tartja derülésre késztetőnek, hogy félünk az egerektől és a gólyáktól. Minden kis zugba egérirtót teszünk, hiszen egyetlen, a vezetékek között rágcsáló kis állat is üzemzavart okoz. A gólya pedig még nagyobb bajt is csinálhat: ha a légvezetékek közé vágódva leli halálát, rövidzárlatot okoz. akkor terheletlenül túlpörögnek, káro— Ha már szükség volt a Tisza felduzzasztására. akkor értelmetlen lett volna áramtermelésre is nem hasznosítani a felhalmozódott energiát. Bármilyen kicsiny is az erőmű, a működtetése nyereség. Különösen az úgynevezett fogyasztási csúcsok (a délelőtti és koraesti órák) idején tesz hasznos szolgálatot az igények növekedésekor azonnal működésbe állítható telep. Négy korszerű turbinájának mozgásba hozásához felfűtésre sincs szükség, mint a hőerőműveknél. sódnak a generátorok, ha nem lépünk közbe időben. A két gazda, a vízügyesek és az erőműviek minden nap összeveszhetnének. Akkor nincs vitára ok, amikor bővizű a folyó. (Bár a magas vízállás az áramot termelőknek nem kedvez, mert ilyenkor "kicsiny a tározó és a lépcsőt követő folyószakasz vízszintjének különbsége, tehát kevés az elektromossággá alakítható helyzeti energia.) Ám aszálykor ellentétesek az érdekek: a duzzasztásnál dolgozók az öntözés érdekében az előírt vízszintet kívánják tartani, a turbinák kezelői viszont minden egyes megawattot szeretnének megtermelni. Simon József szerint ilyen esetben a józan kompromisszum a járható út: — Délután két órakor minden nap összeülünk a vízügyesekkel, és a folyó pillanatnyi hozamának ismeretében megállapodunk, mennyi víz áramolhat át a turbinában. Ha annak ellenére kevés vizet kapunk, hogy a duzzasztó teljesen lezár, akkor takarékoskodunk. Csak a csúcsidőben dolgoztatjuk az áramot termelő gépeket. , VÉGE V. Szász József Fotó: Nagy Zsolt Veszélyes egerek Ajászkiséri Lenin Tsz-ben Jókedvű újítók Energiát megtakarító ötletek, módszerek Kiváló a kötelki Ady Tsz Ünnepséget tartottak a múlt hét szombatján a kőtelki Ady Termelőszövetkezet dolgozói a község művelődési házában. Az eseményen. amelyen részt vett Be- reczkj Lajos a megyei tanács általános elnökhelyettese. átadták a jól gazdálkodó mezőgazdasági üzem kollektívájának a Kiváló Termelőszövetkezet címet. A kitüntetett gazdaság tavalyi termelés,; értéke meghaladta a 300 millió forintot, nyeresége pedig a tavalyelőtti 22 millióhoz képest 34,9 millió lett 1981-ben. Födémszerelés egy óra alatt A Csongrád megyei Tervező Vállalat szakembereinek szabadalma alapján új, gyors födémépítési módszert vezetett be a megyei építőipari vállalat. Eszerint a lakásfelújítások legnehezebb feladatát, a födémcserét úgy oldják meg, hogy a földön előre elkészített födémet egyszerre, egyben emelik be a helyére, miután a régieket lebontották. A falakon belül felcsörlőzött be- tonifödémeket különleges acélhüvelyes tartókkal rögzítik ; először a legfelsőt rakják helyre, majd a lefelé következő szinteket. A módszer nagy előnye a gyorsaság: a beemelés művelete mindösz- sze egy óráig tart. Nincs szükség zsaluzatra, aládúco- lásira, az előre elkészített felülieteket nem kell vakolni, mert simák, festhetők, tapétázhatok. „A ió kezdés és az elmúlt öt hónap jó eredményei bizonyítják. hogy a tavalyinál is jobban fellendült a termelőszövetkezetben az újítási mozgalom, emelkedett a benyújtott, az elfogadott és a hasznosított újítások száma”. Ezt állapították meg abban a jelentésben, amelyben a jászkiséri Lenin Tsz újítási feladatainak végrehajtásáról, az elmúlt öt hónapban elért eredményeiről, vagyis az újítási mozgalom helyzetéről adtak számot. Az egyre több és korszerűbb külföldi és haza; gyártmányú erő- és munkagépeikkel dolgozó termelőszövetkezetben mindig kiemelkedő szerepe volt az újító mozgalomnak. A mezőgazdaságbán is nélkülözhetetlen. gyors ütemű fejlődés követelményeinek tettek eleget ezzel. Tudták ugyanis, .hogy a legújabb technológiák, termesztés,' módszerek bevezetésénél naev hasznát veszik a jó ötleteknek. A jászkiséri Lenin Tsz- ben tavaly az újítók 27 javaslatot nyújtottak be, a szövetkezet 25-öt fogadott el és hasznosított. A megtakarítás 885 ezer forint volt, és több mint 57 ezer forint úiítási díjat fizettek ki az újítóknak. A sok hasznos iavaslat közül is kiemelkedett a SIROKO—20/4 terményszárító újszerű energiatakarékos hőszigetelése. Alkalmazásával négv százalék fűtőolajat' takarítanak meg. ami a Lenin Tsz-ben. ahoi csak terménvszárításra év,j 120 ezer liter fűtőolaiat használnak fel. jelentős megtakarítás. „A kereskedelemben hiánycikk. ezért összebarkácsoltunk egyet”. Ennyit mondott szerényen a téesz két újítója arról a hasznos berendezésről, amely joggá1, vívta ki magának az év újítása elismerést. A T—130- as traktorra szerelt lerendezést a korábban kiselejtezett gépek alkatrészeiből ké- 9 szítették el. segítségével a kötött talajon 8 méter munkaszélességben, vagyis egy menetben végzik el kora tavaszikor a talajmunkát, az őszi szántásnál a föld lazítását, egyengetését. „levegőztetését”. A kedv, amely a tsz újítóinak tavalyi munkáját jellemzi, tartós és az eddigi tapasztalatok szerint tovább fokozódik. Az év eleje óta a7, újítók 13 javaslatot nyújtottak be. az újítás,! bizottság imáft elbírálta őket. Újabb öt. sokat ígérő újítás kidolgozása folyamatban van. A várható megtakarítás meghaladva az 1 millió forintot, eddig 27 ezer forint újítási díjat fizettek ki. A kiemelkedő eredmények, magyarázata, hogy a téesz- ben átgondolt összehangolt és jól szervezett munkával adnak rangot az újító mozgalomnak. A szakvéleményezők ideiében és egyértelműen határozzák meg az újítások elfogadásáról, elutasításáról. a kísérletek megkezdéséről szóló javaslatukat. Az újítók munkáját. a minden év elején elkészített és közreadott újítási feladatterv ösztönzi. — illés — Két műszakban — a fazonok munkaigényességétől függően — naponta 600—700 pár cipő' felsőrészt készítenek el az asszonyok. Tűzhely mellől a „kaptafához” Harmincöt olyan jászdó- zsai asszonynak teremtett helyben munka- és kereseti lehetőséget a Tarnamenti Termelőszövetkezet, akiknek korábban nem volt lehetőségük eljárni vidéki munkahelyekre. A Tarna-meder és a vasút rekonstrukciójakor megüresedett régi állomás- épületben felsőrész-készítő üzemet alakított ki a szövetkezet a jászberényi Cipőipari Vállalattal közösen. A téeszbeli asszonyok havonta 160 ezer forint értékű bérmunkát végeznek a vállalatnak, amiből az idén mintegy 700 ezer forint nyereségre' számít a közös gazdaság. Amennyiben a községből ezután is jelentkeznek munkára vidéken elhelyezkedni nem tudó háziasszonyok, akkor a melléküzemágat akár százfősre is szívesen felfejleszti a Tarnamenti Tsz. T. F. Puskás Andrásné korábban minden reggel buszozott Jászberénybe, most több ideje jut a családra is Ahol a Tiszának útját állják II.
