Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

A tudás alapján hinni a haladásban Tanácskozott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei küldöttértekezlete Tegnap tartotta meg Szolnokon VIII. küldöttértekezletét a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete, hogy számot adjon az elmúlt öt évben végzett munkáról, meghatározza a következő időszak feladatait, s megválassza új vezetőtestületeit. A küldöttértekezlet elnökségében ott volt Rózsavári László, a megyei pártbizottság osztályvezető helyettese, Hor­tobágyi Tibor egyetemi tanár, a TIT országos központja kép­viseletében, dr. Vincze Sándor, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezetője, Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, a társadalmi és tömegszerve­zetek több vezetője, képviselője. Az 1977—1981 között végzett munkáról szóló írásos be­számolóhoz Szurmay Ernő, a megyei szervezet elnöke fűzött szóbeli kiegészítést, majd vitára bocsájtotta az előterjesztést. rendezvényeken egymillió­nál is többen vettek részt. Az isimeretterjesztéc haté­konyságát növelte, hogy az előadások döntő és túlnyo­mó többségét konzultáció követte. A rendezvények 42,8 szá­zalékát a fizikai dolgozók részére. 21,3 százalékát pe­dig a tanuló ifjúság számá­ra tartották. Megfelelően alakult a rendezvények témakör sze­rinti megoszlása is: a társa­Az elnökség beszámoló jelentése megállapította, hogy az eredményes mun­ka érdekében minden tu­dományterületen meg kel­lett keresni azokat a sajá­tos tartalmú módszereket éc eszközöket, amelyek köz­vetve, vagy közvetlenül elő­segítették a legfontosabb társadalmi, politikai és gaz­dasági feladatok megvaló­sulását. Meghatározta a he­tedik és a nyolcadik kül­döttértekezletek közötti idő­szakot az a tény, hogy fel­gyorsult a tudomány köz­vetlen termelőerővé válásá­nak szükségessége. Világossá vált. hogy a további gazda­sági fejlődés nélkülözhetet­len feltétele a társadalom műveltségi szintiének emel­kedése a fejlődő technikát, az egvre korszerűbb tech­nológiát alkalmazó emberek szakmai ismereteinek és általános kultúrájának fej­lődése. Az MSZMP KB közműve­Az értekezlet elnöksége lődésii határozata és a köz- művelődési törvény úi le­hetőségeket teremtett a tu­dományos ismeretterjesztés számára. Tovább nőtt az értelmiség felelőssége, áldo­zatvállalása a műveltség terjesztésében, az életmód formálásában és a demokrá­cia kiszélesítése feltételeinek megteremtésében ás. Jelen­tős az ismeretterjesztő mun­ka megítélésében a szemlé­letváltozás. a közművelődési és oktatási intézmények, társadalmi szervezetek és a munkahelyek összefogásában számottevő javulás történt, s mindez ió lehetőséget te­remtett a tudományos is- meretteriesztés mennyiségi éc minőségi fejlődéséhez. Az elmúlt ötévben a me­gyei szervezet több mint 20 ezer előadást 2 ezernél több országjárást 2 és fél ezer egyéb rendezvényt tar­tott, 19 százalékkal többet mint a VII. küldöttértekez­let előtti időszakban. A dalomtudamányi előadások és egyéb formák — az ossz rendezvén yek 53,4 szá­zalékát, a természettudomá­nyi előadások pedig 37,9 százalékát teszik ki. A komplex országjárások szá­ma igen magas (2139 volt) több mint nyolcszázezer résztvevővel. A műszaki és mezőgazda- sági témák iránt is fokozó­dott az érdeklődés, különö­sen jelentős helyet foglal­nák el a termelést közvet­lenül segítő előadások, tan­folyamok. Növekedett a kis­termelők kiísállattenyésztők munkáját segítő, szakmai ismereteiket gyarapító ren­dezvények száma. Jellemző tendenciáiként érvényesült — amelyet az elnökségi be­számoló továbbfejlesztésre, javasolt — hogy a mezőgaz­daság iparszerű fejlesztése, a gépesítés és a kemizáció következtében a mezőgazda- sági és műszaki ismeretter- (Folvtatás a 3. oldalon) E3 Családi magazin 4. oldal űz utolsó csengtés után Tanítójelöltek ballagása 5. oldal A berlini Metró fogaskerék-burkolatához készülő porvédő gyűrű méretét ellenőrzi Papp Lajos, a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában. A fontos alkatrészekből több száz készül itt évente (Fotó: Kováts Béla) Munkájuk hasznából az egész társadalom részesül Az újítók és feltalálók országos tanácskozása Az építők székházában teg­nap rendezték meg az újítók és feltalálók V. oxszágos ta­nácskozását, ahol 600 küldött részvételével vitatták meg a mozgalom eredményeit, gond­jait, a további fejlődés lehet­séges módozatait. A küldöt­teket a vállalatok, szövetke­zetek, intézmények újítóinak, feltalálóinak tanácskozásán választották, mégpedig az élenjárók közül; a 600 küldött eddig együttvéve csaknem tízezer hasznosított újítással és 500 találmánnyal gyarapí­totta vállalatát, a népgazda­PUSZTAI GYULA ságot. A tanácskozás elnöksé­gében helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Méhes Lajos ipari mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, ott voltak a minisztériumok, társadalmi szervezetek képviselői. A tanácskozást Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyi­totta meg, majd Pusztai Gyu­la, az Országos Találmányi Hivatal elnöke mondott elő­adói beszédet. A lehetségesnél kevesebben vesznek részt a mozgalomban Az Országos ' Találmányi Hivatal elnöke adatokkal il­lusztrálta az újítómozgalom jelentős fejlődését: az V. öt­éves tervidőszakban csaknem megkétszereződött, 3,6 milli­árd forintra emelkedett az újítások pénzben mért ered­ménye, az újítóknak 216 mil­lió forintot fizettek ki, ami szintén csaknem duplája az előző ötéves tervidőszakban kifizetett összegnek. Hasonló arányban nőtt a találmányok száma és értéke is: öt év alatt 16 milliárd forint hasznot hoztak a feltalálók az ország­nak, a találmányi díj pedig elérte az 1,1 milláird forintot. Mindez azonban nem jelen­ti azt, hogy az újítói és fel­találói mozgalomban rejlő le­hetőségeket most már kihasz­nálná az ország. Ellenkezőleg: a mozgalomban a lehetséges­nél jóval kevesebben vesznek részt, sőt egyes területeken bizonyos megtorpanás, ese­tenként csökkenés tapasztal­ható. A kínálkozó lehetősége­ket és a nehezítő tényezőket egyaránt sokoldalúan megvi­tatták az országos tanácsko­zást megelőző több mint két­ezer vállalati értekezleten, ahol csaknem tízezren fej­tették ki véleményüket, ter­jesztettek elő javaslatokat. Sok vállalatnál kifogásolták, hogy lassan intézik az ügye­ket, elhúzódik a javaslatok szakvéleményezése és elbírá­lása, nagyon sok időt vesz igénybe hasznosításuk, s nem utolsó sorban erkölcsi és anyagi elismerésük. Jónéhány helyen a közgaz­dasági szabályozók továbbfej­lesztését szorgalmazták. Ezzel kapcsolatban az előadó egye­bek közt rámutatott, hogy az 1982-ben életbe lépett szabá­lyozó-módosítás előbbre lé­pést jelent az újítók és felta­lálók érdekeltségi rendszeré­nek fejlesztésében is. Mind a Vállalat, mind az egyén érde­keltebbé vált, mivel az újítá­si díjakat a jövőben a prog­resszív adómentes részesedé­si alapból fizethetik. A vállalati tanácskozáso­kon több olyan probléma is felmerült, amelyeknek meg­oldása az újítási és találmá­nyi jogszabályok módosítását 'teszi szükségessé. Több válla­latnál érte kritkia az Orszá­gos Találmányi Hivatal mun­káját is, sürgetve a szabadal­mi eljárás gyorsítását. Ennek nyomán az OTH azt tervezi, hogy a korszerű ügyviteli eszközök és módszerek széle­sebb körű alkalmazásával, ezen kívül a nemzetközi együttműködés eredményei­nek fokozott felhasználásával egyszerűsíti a szabadalmi el­járást. Pusztai Gyula beszéde után Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese mondott korreferá­tumot. Pál László korreferátuma — Heteken át nagy figye­lemmel kísértük a vállalatok­nál, szövetkezetekben, intéz­ményeknél lezajlott tanácsko­zásokat, amelyeken meggyőző erővel bontakoztak ki az újí­tók és feltalálók nagyszerű eredményei és további alkotó szándékai — mondotta, s hozzáfűzte, hogy a szakszer­vezetek odafigyeltek a jogos bírálatokra is, amelyeket megszívlelnek saját munká­jukban és a hibák kijavításá­ra sarkallnak más illetéke­seket is. A szakszervezeteknek fon­tos feladatuk, hogy a válla­lati vezetőkkel együttműköd­ve segítsék széles körben megismertetni: a ' hatékony­ság, a korszerűség, a takaré­kosság, a szervezettség, a munka- és környezetvédelem mely konkrét területein várja a vállalat az újítók közremű­ködését. A szakszervezetek­nek kötelességük eloszlatni azt a tévhitet, hogy az újí­tók és feltalálók csak saját anyagi érdekeiket nézik, és munkájuk eredményébői ki­zárólag nekik van hasznuk. Valójában az újítók és fel­találók olyan emberek, akik munkaköri kötelezettségüket messze meghaladó tevékeny­séget végeznek, s ennek hasz­nából az egész vállalati kol­lektíva, a társadalom része­sedik. Ezt követően megkezdődött a vita. (Folytatás a 3. oldalon) Tornyok, kutak, derítők ellenőrzése Véget ért a vízügyi— közegészségügy! szemle A Szolnok megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályává Víz- és Csatornamű Vállalattal, va­lamint a KÖJÁL-lal közösen minden évben a nyári csúcs- fogyasztás kezdete előtt el­lenőrzi minden, húszezernél több lakost számláló, telepü­lés vízügyi-közegészségügyi helyzetét! Az idei szemle, melynek keretében Szolnok, Karcag. Mezőtúr, Jászberény és Törökszentmiklós vízügyi felkészültségét ellenőrizték, a héten befejeződött. Szolnok vízellátását a 45 ezer köbméter napi kapacitá­sú felszíni vízmű biztosítja. A vízmű tárolómedencéiből, melyek együttes térfogata 6 ezer 200 köbméter, gépházi szivattyúk juttatják el a meg­tisztított Tisza-vizet a vízhá­lózatba, illetve a 2 ezer köb­méteres víztoronyba. A me­gyeszékhelyről kapja az ivó­vizet Rákócziiéivá. Rákóczi­éi j falu. Tószeg. Újszász és Zagyvarékas is. Ezek a tele­pülések naponta 2 ezer 500 köbméter vizet fogyasztanak, ami a teljes kibocsátható mennyiség hat százaléka. A vízügyi szakemberek ar­ra számítanak, hogy az idén növekszik majd Szolnok víz- fogyasztása, és várhatóan 190 literre lesz szüksége egy szol­nokinak naponta. A nyári csúcs dején feszített üzemmel ugyan, de vízkorlátozás nél­küli ellátást terveznek, a hu­zamosabb kánikula idejére azonban locsolasi tilalomra számítani kell. Karcagot az 1750 köbmé­teres Dózsa György úti, a Nagyvénkerti 3570 köbméte­res vízműtelep és a jelenleg még építés alatt álló 580 köb­méter víz kibocsátására al­kalmas Déli vízmű, valamint a mezőgazdasági technikum 200 köbméteres kútja látja el ivóvízzel. A nyári csúcs ide­jére naponta 610(1 köbméter vizet tudnak eljuttatni a fo­gyasztókhoz. Locsolás' tila­lomra Karcagon is számítani kell majd. Mezőtúron a 84 ki­lométer vízhálózatba napon­ta 5570 köbméter vizet ké­pesek eljuttatni a kutak, me­lyek 'közül egyet soron kí­vül megjavítottak. így Mező­túron--se lesz szükség vízkor­látozásra. mert a legnagyobb melegben is csak 5 ezer köb­méter vizet igényelnek a me­zőtúriak. Jászberény naponta 6720 köbméter vizet kaphat, a csúcsidény előtt bekötik még a percenként 800 liter kapaci­tású új kutat, így a kettes számú vízmű egymaga 6 ezer köbméter ivóvizet képes el­juttatni a 82 kilométer hosz- szú vízvezeték-hálózatba. Az idén nem kell- a jászberényi­eknek vízellátási gondokra számítaniuk, de az ésszerű ta­karékosságra mindenképpen szükség lesz. Törökszentmik- lóson 13 kút vize jut el a kö­zös gyűjtővezetéken, a gázta- lanítón, a vastalaníló szűrő- tartályokon keresztül a 600 köbméteres térszíni tárolóme­dencébe. A törökszentmiklósi víz minősége, a megye leg­jobbjai közé tartozik. így a naponta kiadható 5 ezer 500 köbméter vízzel csak- meny- nyiségileg lehet probléma. A város ugyanis sok házi kerttel rendelkezik, így biztosra- ve­hető. hogy részleges locsolá­st tilalmat rendelnek el a tartós meleg idején. — B — Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 113. sz. 1982. május 16., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents