Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-15 / 112. szám
12 A tudomány világa 1982. MÁJUS 15. Lada-dízelmotorral Kevesebbet fogyaszt — Alig nehezebb Oj Mercedes a gyár jégkamrájában —30 fokos hőmérsékleten vizsgálja egy űrhajós védőöltözetet viselő mérnök a gépkocsi alvázát „Üj hullám” van kibontakozóban a világ autóiparában. 25 ével ezelőtt a Mer- cedes-gyár még egyedüliként gyártott személygépkocsit dízelmotorral. Ma pedig csupán Európában 16 autógyár futószalagjairól gördül le valamilyen típusú középmé- ífetű autó — dízelmotorral. Mi az oka a dízelmotorok ilyen fellendülésének? Elsősorban nyilván gazdasági okok húzódnak a jelenség mögött. Arról van szó. hogy az olajfinomító eljárás során korábbi stádiumban nyerhető dízelolaj, mint a jóval könnyebb és bonyolultabb összetételű benzin, tehát olcsóbb is. A másik okként környezetvédelmi szempontok jelentkeznek. Sok országban egyre szigorúbb környezetvédelmi intézkedések lépnek életbe, ezen eljárások lényege az, hogy erősen korlátosak a motorból a szabadba jutó kormot, égésterméket és ólomszármazékot. Csak a benzin üzemű Ottó-motor égésterméke tartalmaz ólmot, a dízelmotoroké nem. Ismeretes az is, hogy az ólomadalékra azért van szükség a benzinben, hogy nagyobb sűrítés legyen előállítható, ne „kopogjon” a motor. ( A dízelmotort — feltalálója Rudolf Diesel, aki Párizsban született, Münchenben tanult — eleinte csak nagy méretű gépekben használták. Csak 75 éve, 1907- ben sikerült kisebb gépkocsiba való változatot szerkeszteni. Személygépkocsiba csak a második világháború után a Mercedes-gyár épített szériagyártású dízelmotorokat. Az elmúlt időszak legjelentősebb eredménye az 1500 köbcentiméteres Golf. Dízelmotorja csupán 55 kilogrammal! nehezebb, mint a hasonló űrtartalmú és teljesítményű benzinmotor. Fogyasztása városban 7, országúton 5,6 liter, míg a benzines „testvére” 8,3, illetve 8,2 liter. A Mercedes által gyártott személykocsik között a dízeltípusok aránya kb. 50 százalék. Napról napra érkeznek hírek különféle finomításokról. A Mercedes 300 D típusának dízelmotorja például öthengeres, az ötödik henger a sima és csendes járást szolgálja. A legújabb hírek szerint Togliattiban egy 1600-as Lada készül dízelmotorral, és az NDK-ban is folynak ilyen irányú kísérletek. Hidrometriai állomás az Angara mentén Képünk egy szovjet hid- romctriai állomás munkatársait ábrázolja mérés közben. Az állomás az Angara mentén települt, és egyike a BAM építkezés központjainak. Az állomás munkatársai az időjárás helyzetét vizsgálják, és tanulmányozzák a hóolvadás rendszerét, a lavinaképződés gyakoriságát és a lehetőségeit az építkezés térségeiben. A rendszeresen végzett vizsgálatokat és kutatások eredményeit a BAM-vonal és a környező létesítmények tervezésénél és kivitelezésénél használják fel. Módosítható-e az időjárás? Korunk nagy technikai vívmányait szemlélve feltűnik, hogy számos, a mindennapi élet szempontjából oly fontos feladat megoldásától még nagyon távol vagyunk. Ilyen például az időjárás eseményeinek befolyásolása. Meteorológiai cikkekben szívesen idézik Mark Twainnek, a múlt század nagy írójának a mondását: minden ember beszél az időjárás viszontagságairól, de senki sem tesz semmit a pteg- változtatásukra. Mark Twain idejében ez persze lehetetlen is lett volna, a tudomány és a technika még messze állt attól, hogy olyan természeti jelenségekbe avatkozhasson, mint azok a légköri folyamatok, amelyek kialakítják az időjárás eseményeit. Kérdés azonban, hogy ma ren- delkezünk-c ilyen lehetőségekkel? , Felhők nukleálása Az első próbálkozás 1946- ban történt. V. J. Schaefer — a híres Nobel-díjas Ir- wing Langumir közreműködésével — hosszadalmas laboratóriumi kísérletek után elvégezte az első csapadék- keltési kísérletet. A találmány az ún. felhőnukleálá- son alapult: repülőgépről finom eloszlású szilárd anyagot hintett egy túlhűlt víz- cseppekből álló felhő belsejébe. A kis szilárd részecskék kondenzációs magként szerepeltek, így a túlhűlt cseppekből álló felhőkben jégszemcsék jöttek létre. A kísérlet eredményeként a felhőből mesterséges havazás indult meg. A következő években a kísérletet a világ számos pontján sok száz alkalommal megismételték, különféle nukleáló anyagokkal. amelyek közül a szilárd széndioxid és az ezüstjodid bizonyultak a legjobbaknak. Később kiderült, hogy nukleálással nemcsak havazást és esőt lehet mesterségesen létrehozni, hanem az időjárás más jelenségei is befolyásolhatók. Nukleáló anyagok hintésével megnehezíthető a jégeső kifejlődése. Kisebb felhők szétoszlathatok, a nagyobb felhőtakarókban és a talajmenti ködökben pedig széles hézagokat lehet létrehozni. Lehetséges, hogy a nukleálás útján a'zivatarok hevességét is sikerül csökkenteni. A felhők nukleálása másfél évtizeden át az egyetlen mesterséges időjárásmódosító eljárás volt. A legutóbbi évtizedben azonban más elveken alapuló eljárások is születtek, amelyekre esetleg nagy szerep vár a jövőben. Védőréteg a vizeken Légkörünk egyik legérdekesebb és legfontosabb jelenségcsoportja a víz ún. körfolyamatához fűződik. Ez a körfolyamat abban - áll, hogy a meleg vízfelületeken állandóan erős elpárolgás megy végbe, a képződött hatalmas mennyiségű vízpára a légkörbe jut. és a. szelek szárnyán messze elvándorol, maid olyan helyekre érve, ahol a levegőben erős felszálló mozgások vannak, a víznárából felhő és csapadék keletkezik. Ezáltal a víz- ismét a földre kerül, és a fo- lyóhálózatokon át visszatér a tengerbe.- Ezt a körfolyamatot nemcsak mesterséges esők előidézésével lehet befolyásolni, hanem a földi vizek elpárolgásának a csökkentésével is, hogy ilyen módon növeljük a rendelkezésünkre álló vízkészletet. A gyógyszerészetben és egyéb laboratóriumi munkákban már régóta használatos egy egyszerű eljárás a víz elpárolgásának a megakadályozására. Abból i áll, hogy vékony olaj- vagy alkoholréteget borítunk a megvédendő víz felületére. Ha kellő óvatossággal járunk el, ez a réteg nem keveredik a vízzel, ellenben elzárja a vizet a külső levegővel való érintkezéstől, s ezzel megakadályozza a párolgási veszteséget. Az elmúlt években számos kísérlet történt arra, hogy ugyanazt a védőeljárást a- szabad vízfelületeken is felhasználjuk a párolgási veszteségek csökkentésére. Erre a célra többnyire a tengeri emlősök zsírjából előállított alkoholt (ún. cetilalko- holt) használják. Kiderült, hogy már rendkívül vékony védőréteg is hatásos. A. cetil- alkoholból olyan vékony réteget lehet a nyugvó víz felszínére juttatni, amelynek csak egy molekulányi a vastagsága. Ezért igen csekély alkoholmennyiséggel óriási vízfelületeket lehet védelemben részesíteni. Az eljárás a szélcsendes éghajlatú tavakon és tengereken, például az egyenlítői övben a legeredményesebb. A szél és az erős hullámzás bonyodalmat jelent, mert szétszakítja a vékony védőréteget-, és ez szükségessé teszi a védőréteg gyakori megújítását. Folyóvizeken az eljárás nem használható. A párolgástól védő bevonatokat elsősorban vízgazdálkodási célokból hozzák létre, vízben szegény területeken, a tavak és mesterséges tárolók vízkincsének a megőrzésére. A tengerek hatalmas víztömegei nem szorulnának ilyen védelemre, de éppen itt nyílik alkalom az időjárási folyamatok alakítására. A védőréteg csekély anyagszükséglete lehetővé teszi, hogy a trópusi tenger elpárolgását nagy területeken csökkenthessük. Egy ilyen beavatkozás nagy hatással lenne a Föld távolabbi részeinek időjárására is. A pusztító forgóviharok, heves zivatarok, felhőszakadások keletkezésében ugyanis szerepük van a szokatlanul nagy vízpáratartalmú légtömegeknek. Elektromos beavatkozások Legújabban egy másik — a légkör villamos jelenségeire alapozott — beavatkozási módszer is felvetődött. A felhőkben végzett nagyszabású kísérletekből megtudtuk, hogy az ún. gomolyfelhők villamos tulajdonságait lényegesen át lehet alakítani, ha megváltoztatjuk az alsó ievegőrétegek ún. elektromos tértöltését. A levegő minden köbcentiméterében bizonyos számú villamosán töltött részecske van, részben porszemek és füstszemcsék, részben pedig maguknak a légköri gázoknak az elektromos töltéssel rendelkező molekulái, illetve atomjai. Ezek a töltések együtt alkotják a levegő tértöltését. A tértöltés lehet pozitív vagy negatív előjelű, aszerint, hogy az adott levegőmennyiségben a pozitív vagy a negatív töltésű részecskék vannak-e túlsúlyban. A levegő tértöltése aránylag könnyen megváltoztatható mesterséges eszközökkel. így például, ha füstöt fejlesztünk, a füstrészecs- kéknek általában elég jelentékeny villamos töltésük van. Finom porok készítésével is beavatkozhatunk a légköri tértöltés alakulásába. Attól ma még messze vagyunk, hogy az említett villamos beavatkozásokkal olyan mértékben sikerüljön módosítani a légkör állapotát és a felhők viselkedését, mint a nukleálási módszerrel. Mégis a szakmai világban az a vélemény uralkodik. hogy az időjárás módosításában előbb-utóbb helyet kapnak a tértöltést megváltoztató módszerek is. Fentieken kívül még egyéb eszközökkel, módszerekkel is kísérleteznek, hogy Földünk időjárását — legalábbis bizonyos mértékig — befolyásolhassuk, főként a szélsőséges helyzetek megszüntetésével. Remélhetjük, hogy ezek közül az egyik vagy a másik előbb-utóbb nagyobb eredményekre fog vezetni. D. S. Nem füstöl a kémény... Olaj helyett jöhet a szén Az energiafogyasztás — a mindenütt életbe léptetett takarékossági intézkedések ellenére — világméretekben növekszik, hiszen gyors ütemben növekszik az ipari és mezőgazdasági termelés mennyisége, valamint a közlekedés volumene is. Növekszik azért is, mert a termelőtevékenység bővülése és a fejlett ipari országokban egre szukebben rendelkezésre álló munkaerő megkövetelheti, hogy az élőmunkát egyre nagyobb mértékben helyettesítsék gépekkel. Mindez természetesen elsősorban a villamos energia termelésének növelését igényli. Az olajárrobbanás már évekkel ezelőtt lefékezte az addig oly rohamosan nőtt szénhidrogén-fellhasználást a villamosenergia-termelés- ben, és egyöntetű a vélemény, hogy számos előnye ellenére sem lesz újra gazdaságos a kőolaj elégetése hőerőművekben. Jól helyettesíti az atomenergia, az atomerőművek építési költsége azonban ma még igen tetemes. Sok helyen visszatértek tehát a széntüzelésű hőerőművekre, gondot jelent azonban súlyos környezet- szennyezésük. Valóban elrettentő látvány a szénerőművek kéményeiből kiömlő sűrű,* fekete füst. Most arról érkezett hír, hogy egy svéd cégnek sikerült Európában először olyan tisztító berendezést gyártani, amely a szénnel működő hőerőművekben a kéndioxidot leválasztja a távozó végtermékről. Ennek eredményeképpen a széntüzelésű hőerőművek mintegy negyedannyi szennyeződést bocsátanak csak ki, mint az olaitüzelésűek. Az új eljárás jelentősége, hogy a környezetszennyezési hátrányok kiküszöbölésével az olajjal versenyképes energiaforrássá válik a szén. A berendezés három fokozatú. Az első lépcsőben elektromos szűrővel leválasztják a kormot, a másodikban a kéndioxidot kötik me" mésszel egy reaktorban, a harmadik fázisban textilszűrő működik. A kéntartalmú anyagok 90—95 százalékának kiszűrésén kívül még a szén hi- ganvtartalmának 50—75 százalékát , is visszatartja az új eljárási-'Ez az eredmény még a kutatókat is meglepte. A berendezés elég drága, mégis kifizetődőnek tartják a jelenlegi olajárak mellett, hiszen az elektromos energia előállítása a szénerőműben a tisztítóberendezéssel együtt is olcsóbb.— és most már tisztább is.
