Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
12 A tudomány vilaga 1982. MÁJUS 1. A konyhasó és a vérnyomás Némelyek tetszés szerinti mennyiségű konyhasót fogyaszthatnak, mégsem lesz magas a vérnyomásuk. Má- sojc ellenben már arra is vérnyomásuknak az emelkedésével reagálnak, ha csak csekélyke mennyiségű sót fogyasztanak. Az emberek napi sófogyasztása általában 10—15 gramm. Olykor akaratlanul — mit sem tudva róla — fogyasztunk konyhasót. Például akad ásványvíz, amelyben literenként több mint 1 gramm nátrium van. De egyes élelmiszerekben is van nátrium. 10 deka csabai kolbászban például 1,6, ugyanennyi disznósajtban 1,75, párizsiban 0,9 gramm. A félbarna kenyér is tartalmaz 0,825 gramm nátriumot. A régi görögök azt tartották, hogy a legfontosabb a víz, értékesebb az olimpiai játékoknál, értékesebb az aranynál, mert ha nem volna vizünk — nem volna életünk. A görög történetíró, Hérodotosz, amikor a perzsákról tudósított, akik már akkor nagyvárosi településekben laktak, így írt: „Ök a folyóba nem vizelnek, nem köpnek, kezüket bele nem mossák, mindezt másoktól sem tűrik meg, hanem különös alázattal tisztelik a folyókat.” Hol vagyunk azonban már ettől? Napjainkban a víz még nagyobb érték. Egy tonna koksz előállításához 3 köbméter, 1 tonna acéléhoz 20 köbméter, 1 tonna műselyeméhez 950 köbméter, és 1 tonna speciális papíréhoz 3000 köbméter víz szükséges. A városi lakosság napi víz- szükséglete az utóbbi 30 évben a lakoson- kénti 100 literről több mint 200 literre emelkedett. Az emelkedő életszínvonallal ez az érték 1985-ig ismét megkétszereződik. A Föld édesvízkészletének nagy része azonban már ma szennyezett. Az ENSZ egészségügyi világszervezete nyilvánosságra hozta, hogy az emberiség 85 százaléka egészséget károsító vizet iszik. Évente mintegy 500 millió olyan megbetegedés történik, amit az ivóvíz okoz. 5 millió kisgyermek hal meg évente a fertőzött víz következtében. A világon minden negyedik kórházi ágyon fertőzött víztől megbetegedett ember fekszik. A tönkretett természetes vizek helyre- hozatala rendkívül nehéz és költséges munka. Svédország nyugati részén, Dals- land tartományban van a Boksjön tó. 16 évvel ezelőtt még minden rendben volt, de azután egy ipari létesítményből kén került bele, amelytől minden élőlény elpusztult benne. Nagy a veszély, hogy a tó vizétől megfertőződik a környék talajvize is, amely tönkreteszi az ivóvizet, így a lakosságot közvetlenül is veszélyezteti. Most speciális berendezéssel meszet por- lasztanak a tó fölött, ettől remélik, hogy kicsapja a vízben felhalmozódott ként. A szakemberek szerint a tó élővilága 4— 5 év alatt regenerálható, amennyiben az üzemek beszüntetik a környezetszennyezést. Képünkön: munkában a mészporlasz- tó berendezés a Boksjön tavon. Előnyben a kerékpár Az NSZK-ban Detmoldot és Rosenheimet szemelték ki arra, hogy az elkövetkező öt évben az ország legkerék- párbarátibb városaivá váljanak. A kerékpárutaknak olyan rendszerét igyekeznek bennük kiépíteni, amely folyamatosan összeköti egymással a lakóterületeket, a városközpontot, az iskolákat és az óvodákat, a belvárosi központokat, a sporttelepeket, a sportcsarnokokat, a művelődési központot és a pályaudvart, s amely mintául szolgálhat más városok számára is. A termőföld sikeres oltalmazása A belvíz évente átlagosan 100 ezer hektár területünket sújtja. Ezen a területen a terméskiesés mértéke félmilli- árd forint, Ha lehet. még megdöbbentőbbek azoik az adatok, amelyek szerint hazánkban évente körülbelül ötvenmillió köbméter talaj mosódik le a helyéről, és a talajki fúvás egy-egy szeles év tavaszi időszakában meghaladhatja a tíz centiméteres talajveszteséget. A köve, tkezményülket pedig megvilágítja az a számadat, hogy rendszeresen 20—60 százalékos tenmésveszteségek kiváltói lehetnek. Ugyaniakkor azt is megállapították, hogy a füves területeknek a csapadék hatására bekövetkező talajpusztulása ezer- szelnte lassúbb folyamat, mint a kapás szántóföldé. Vagyis a kapás-művelésű növények termőföldjéről egyetlen év alatt annyi talaj mosódik le, amennyi egv jó gyepes rétről legfeljebb ezer év alatt. Több mint esy évszázada meg is. alkották máraz Alföldfásítási törvényt, és hozzáláttak a végrehajtásához is. Ennek során a két világháború közötti időszakiban hozzávetőleg 60 ezer hektáron telepítettek erdőt és végeztek gazdasági fásításokat. Ma viszont szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a növénytermesztésünk ke- mizálásával, gépesítésével, a tötíb száz hektáros nagyüzemi táblák, táblatötmibök kialakításéval nem tartott lépést a vízrendezés. megváltozott a talajok kémhatása, hiányoznak a vízelvezető át'okreindszerek, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A felsoroltakat magába foglaló melioráció hiánya így hovatovább a termelésfejlesztés illetve hozamnövelés gátló tényezőjévé válik. Ezeken kívül még a szemléletben meglevő hibákat bizonyítják azok a statisztikai adatok is. amelyek szerint az ország szántott területének hozzávetőleg négyötöde az őszi gabona lekerülésiét követően fedetlenül malrad. fgy azonkívül, hogy hasznot nem hajt, még a víz és szél pusztító hatásának is fokozottan ki van téve. Az Alföldön különösen a nagyobb szelek nyomán kelt porfelhők. a hegyes-domibos vidékeken pedig a kiadós eső utáni talaj hordalékok a legékesebb figyelemfelhívók arra. hogy mennyi értéke? talajt kel útra ilyen rac.,,m. és csökken miatta a művelt területek talajának termő- képessége. Közben egyéb kár is keletkezik: kimosás, eltemetés. szélverés, megdöntés, kifúvás, vegyszerei- hordás. vetőmagveszteség, gyomterjedés és így tovább. A jelentős talajpusztulásokat előidéző körülmények vizsgálata során megállapították, hogy a nagyimértékű pusztulásnak miindendk- előtt az emberi kapzsiság a kiváltó oka. Miután a talaj termékenységének meghatározó szerepe van a termést alakító tényezők sorában, a természeti hatások és a használat miatt már leromlott talaj termékenység helyreállítása, a termőtalaj további pusztulásának meg- akadáyozása elengedhetetlen. Pótolhatatlan veszteséget jelentenének különben a termelésből kieső földterületek. Megállapítható továbbá az is. hogy a talajpusztulás napjainkban fokozottabb mértékűvé válhat, ugyanis a fogaltos korszak viszonylag kíméletes talajművelésével szemben ma a nagy és súlyos gépek használatával helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek. Például a gyümölcsösökben és a szőlőkben, valamint az egyéb több évig fenntartott ültetvényekben — mivel a gépek a sorok között csaknem ugyanazon keréknyomon haladnak számtalanszor — fokozott a talajtömörödés veszélye. A még háborítatlan ősnövényzettel borított területeken sem lehetetlen talajpusztulás. minden olyan helyen felgyorsulhat, ahol az ember, miután az ősnövényzetet — az ősgyepet, az őserdőt, amely évezredeken keresztül képes volt megvédeni a talajt a víz és a szél pusztító hatásaitól — letarolta kultúrnövényei megtelepítése érdekében, védtelenül hagyja a víz és a szél károsító hatásaival szemben. Megakadályozható azonban a talaj pusztulása a már bevált védekezési eljárásokkal, a helyi viszonyok között alkalmasnak ígérkezök összehangolásával. A lehetséges kémiai, mechanikai, biológiai és műszaki beavatkozásúk — komplexen — szükségesek, a helyi adottságokhoz igazodó talajvédő gazdálkodás keretei között, a termőföld valóban sikeres oltalmazása érdekében. Komiszár Lajos Lejtős terület művelésbe vétele erózióié- A „homoktenger” termővé tétele terep- kező talajtakaró növénysávok, szármaradrendezéssel kezdődik ványok meghagyásával Robotok, ma és holnap *«. A robotok nemrégiben még a tudományos-fantasztikus irodalom kedvenc szereplői voltak, bár századunk elején az elektrotechnika, a fizika és az elektronika eredményei alapján valóban konstruáltak ember formájú automatákat, amelyek beindították a porszívót, meggyújtották a villanyt, és az utasításokat füttyszóra hajtották végre. Ezekről a gépekről azonban bebizonyosodott, hogy semmi többek, mint haszontalan, költséges játékok. A további fejlesztésnek az adott értelmet, hogy olyan automata gépek készüljenek, amelyek helyettesítik az emberi munkaerőt. Az ember munkaereje ugyanis korlátozott. Az ember képtelen nagyon kedvezőtlen feltételek között tartósan dolgozni, a gépekhez képest viszonylag lassú, csupán kis erőt tud kifejteni, és megszakítás nélkül rövid ideig képes dolgozni. Az automatizálás célja tehát az emberi munkaerő pótlása, és korunkban erre már számos működő, üzemelő példát ismerünk, például az öntőgépek kirakásánál, a kemencék megrakásánál, a kovácsprések üzemeltetésénél. Mindezek egyébként zajos, rossz levegőjű munkahelyek. Japánban, a Datsun autógyárban üzembe helyeztek olyan gépsort, amely automatikusan, emberi kéz érinBorsos árú madarak Hazánk területén közel 200 madárfaj fészkel rendszeresen. s további 15—18 faj alkalmanként vagy időszakonként költ. A Magyarországon élőforduló madarak túlnyomó többségükben védettek, amit azt jelenti, hogy tilos az elpusztításuk, lelö- vésük. kipreparálásuk, tojásaik vagy fiókáik kiszedése a fészekből. A védettséget kimondó törvény meghozatalára azért volt szükség, mert napjainkban a madárvilág tekintélyes ítésze a veszélyeztetettség állapotálba került. Egyes fajok gyors pusztulását okozhatja például a vizes területek lecsa- polása. az ártéri erdők kistermelése, nádasok, homokbányák felszámolása, a különböző növényvédő és egyéb vegyszerek mérgező hatása, a tudatos emberi pusztítás, a tojásgyűjtés, az elektromos vezetékektől eredő áramütés, épületek emelése vagy éppen lebontása (mint például a gólyafészekiraikásra alkalmas kémények ledöntése vagy a tornyok lezárása). Már eddig is számos madárfaj akadt, amely nem bírta továibb az egyenlőtlen küzdelmet kipusztult hazánk területéről. A legutolsó évtizedekben búcsút kellett mondanunk a kékcsőrű récének, a tavi cankónak, a vándorsólyomnak és a vö- rösikányának. Napjainkban tése nélkül állítja össze és hegeszti az autókarosszéria elemeit. A kocsi hátsó részét egy emelőszerkezet automatikusan leveszi a kényszerhajtású és gravitációs függesztőberendezésről, és egy felfogó készülékre ereszti le. Egy áramkör zárul, és a kocsi máris odagördül az első művelet helyére, összetalálkozik a kocsi elülső részével. Kombinált markoló és fordító gépegységek „hozzák ösz- sze” a kocsi mellső és hátsó részét. A sajtoló-hegesztő készülék felfogóberendezéseiben a karosszériát rögzítő berenoezések a szükséges helyzetbe illesztik. Befordul egy ajtókeret, amely biztosítja az ajtó mérethűségét. Hegesztési szikrák röpködnek néhány másodpercig, s a kocsi mellső és hátsó része máris mereven összefüggő egységgé állt össze. Az intelligens robotgép érzékelő mechanizmusokkal van felszerelve, ki tudja számítani saját nályáját, önállóan koordinálja a manővereit, és a munkavégzés függvényében logikus helyzetváltoztatásra is képes. A szakemberek szerint az első ilyen igazi intelligens robotgépek 1984-ben lépnek működésbe. Képünkön: a japán Datsun cég robotgépe, amely teljesen automatikusan állítja össze az autó karosszériáját. Csak a javításokhoz és karbantartáshoz alkalmaznak emberi munkaerőt. már az utolsó fészkelő sas- és ikerecsenpálrok megmentéséért folyik a küzdelem. De erősen veszélyeztetett a barnakánya. a hamvas rétihéja, a kígyászölyv,. a gólyatöcs, az uhu és a vízirigó is. Honi madaraink eszmei értéke 300-tól 50 000 forintig terjed, attól függően, hogy az adott madár milyen ritka. Az eszmei érték peasize nem jelenti azt, hogy ennyi pénzért a madár megvásárolható (mint ahogy a múzeum i műkincs sem eladó, mégis van eszmei értéke).. Legmagasabb — 50 000 forint — ..árfolyama” a nagy- kócsagnaik. a szirti-, a réti- és a parlagi sasnak, a kerecsen-. a kormos, és a vándorsólyomnak, valamint a túzoknak, és a reznéknek van. A képünkön látható héja eszmei értéke 10 000 forint: ennyivel felel tettéért a törvény előtt, aki kárt tesz egy ilyen állatban. A víz—kincs '■ ■** - - - <*
