Szolnok Megyei Néplap, 1982. május (33. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

MÁJUSI FENYEK nemzetközi tüntetésén kell követelni a közhatalomtól a nyolcórás munkaidőt, mégpe­dig valamennyi országban és városban azonos napon, 1890 május elsején. így lett 1890. május 1. a világ proletariá­tusának első nagy harci se­regszemléje, amely — Engels szerint — „az egész világ tő­késeinek és földesurainak megmutatta, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesültek.” Az azóta megtett út sem volt könnyű a világ munká­sainak. Az évenkénti felvo­nulások, tüntetések szinte minden esztendőben hol itt, hol ott emberáldozatokat kö­veteltek. Az utcán hömpöly­gő munkástömegek azonban megértették az egységükben rejlő erőt, mind elszántabbak bátrabbak lettek és megtanul­ták gyűlölni az osztályellensé­get. Akárhány csendőrsortűz dörrent és rendőrkardlap ri­asztott munkásra, agrárprole­tárra, erősebb lett a szocialis­ta mozgalom, újabb és újabb százezrek emelték magasba a pirosló zászlókat a Ruhr-vi- déken, az angol kikötőkben. A magyar munkásság is megértette a nemzetközi de­monstráció jelentőségét. Első -alkalommal hatvanezer mun­kás vett részt a budapesti nagygyűlésen, miközben a forradalomtól rémüldöző bur­zsoázia eltorlaszolta lakásai ajtaját, lehúzta ablakai redő­nyét. Pedig Szapáry belügy­miniszter mindent megtett a védelmükre. Katonaságot, csendőrséget vonultatott fel, sőt még két vidéki ezredet is Budapestre rendelt, hogy vér- befojtsák a nép esetleges fel­kelését. A szocialista világmozga­lomnak, az első" marxista munkáspártnak, a proletáriá- tus internacionalista öntuda­tának a gyümölcse a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme, a Szovjet­unió létrejötte volt. Az 1917- e's októberi forradalommal megkezdődött a kapitaliz­musból a szocializmusba va­ló átmenet korszaka. Mi, ma­gyarok elsők között léptünk erre az útra. 1918. május 1-én a magyar munkásság már for­radalmi külsőséggel ünnepel­hetett a proletár internacio­nalizmus nagy ünnepén és 1919-ben a proletárdiktatúra dicsfényénél vonult fel a munkásság májusi ünnepére. Sajnos azonban az örömet és boldogságot — amely ekkor a magyar népet betöltötte — hamar felváltotta az ellenfor­radalom sötét korszaka. 1920- tól 1945-ig nem egyszer hang­zott fel a jelszó, a kiáltás: ez a május — véres május, jövő május — vörös május! így fo­galmazott ezekben az évek­ben a munkásság, mert élt benne a Tanácsköztársaság reménye, s bízott benne, hogy eljön az idő, amikor a véres május elsejéket felváltja a derűs szabad májusi ünnep. És amikorra ez bekövetkezett, nálunk 1945-ben, ez egyben azt is jelentette: egy sor or­szág kiszakadt a tőkés rend­szerből, s elkezdődött a szo­cialista világrendszer kibon­takozása. A Nagy Októberi Forrada­lom győzelme és a Szovjet­unió létrejötte óta a munká­sok, a dolgozók különböző osztagainak május elsejei se­regszemléjét egyre kevésbé lehet elszigetelni. Az imperi­alistaellenes • harc bármely frontján fellépő erők — má­jus elsején éppúgy, mint az év bármely napján — nem­zetközi támogatást élveznek. Az erős és virágzó Szovjet­uniótól és a mellette álló szo­cialista országoktól kértek és kaptak segítséget a már fel­szabadult vagy függetlensé­gükért harcoló gyarmatok és félgyarmatok. S számíthatnak erre a táborra, segítségre a kapitalista országok dolgozói is, akik napról napra tilta­koznak a kizsákmányolás, az elnyomás, a munkanélküli­ség, a rettegés ellen. így te­rebélyesedik ki a munkásság összefogásának májusi esz­méje és tölti be rendeltetését a mai kor követelményeinek színvonalán, mint ahogyan Rosa Luxemburg mondta an­nak idején: „A nyolcórás munkanap elérése után sem szűnik m.eg a májusi ünnep. A májusok története vérrel kezdődött. Kilencvenhat esz­tendővel ezelőtt az elnyomott, kizsákmányolt, jogaitól meg­fosztott és semmibe vett mun­kásosztály kibontotta az éb­redés, a felemelkedés zászla­ját. A múlt század munkás- mozgalmának egyik fő célja a 14—18 órás munkaidő he­lyett a híres három 8-as be­vezetése volt, vagyis 8 órai munka, 8 óra szórakozás, 8 óra pihenés. Az I. Internacio- nálé már 1866-ban határoza­tot hozott a 8 órás munka­idő kivívásáért, 1884-ben az amerikai szakszervezetek kongresszusa is követelte, hogy 1886 május ,1-ig csök­kentsék a munkaidőt, ellen­kező esetben országos sztráj­kot kezdenek. Mivel a köve­telést nem teljesítették, a sztrájk valóban kirobbant, s 1886 május 1-én a Michigan- tó partján — először a mun­kásmozgalom történetében — a tüntetők közé lőttek. Két nappal később . Chicagóban rendőrök sortüze dörrent: hat halott és félszáz sebesült vére folyt. A munkásság sztrájkja ekkor ugyan még sikertelen maradt, de megmu­tatta, hogy a munkásosztály egyre inkább megelégeli az emberi méltóság megalázását, az emberi jogok lábbal tip- rását. Éppen ezért döntött úgy a II. Internacionálé első kongresszusa — amely 1889- ben Párizsban, a Bastille le­rombolásának 100. évforduló­ján ült össze —, hogy nagy A munkások nemzetközi ünepén minden városban, nagyközségben rendeznek po­litikai nagygyűlést. Szolnokon, a Kossuth téren tíz órakor kezdődik a gyűlés, amelynek szónoka Berecz Já­nos. az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. A törökszentmiklósiakat a város központjában, a Kos­suth téren lévő szép parkban várják a tíz órakor kezdő­dő nagygyűlésre, amelyen ün­nepi beszédet mond Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter. Kisújszálláson fél tízkor térzene szórakoztatja az ün- neplőket, utána pedig ott is nagygyűlést tartanak. A kis­újszállási ünnepség szónoka Sólyom Ferenc, a SZOT tit­kára. A jászberényi majális szín­helye a Béke és Barátság li­get lesz, ahol Gorjanc Ignác, országgyűlési képviselő, a z emberiség törté­nelmében vannak olyan ' ünnepek, amelyek fontos határkövet jelké­peznek a társadalmi haladás útján. Május elseje 1889 óta ünnepe és harci seregszem­léje öt kontinens minden né­pének. Egyként ünnepük a világ minden metropolisában, a hagyományos európai, észak-am.erikai iparvidéke­ken, kis óceániai halászfal­vakban, afrikai ültetvénye­ken, mindenütt, ahol a dol­gozó emberek felelősséget éreznek magukért, sorstársa­ik jobb életéért. Mindig, amíg tart a munkás­ság harca a burzsoázia és kormányai ellen, amíg nem teljesítik minden követelését, •minden esztendőben a máju­si ünnep lesz ennek kifejező­je. Ha pedig felderülnek a jobb idők, és a munkásosz­tály az egész világon eléri a felszabadulást, alíkor való­színűleg a megvívott harcok és az elszenvedett fájdalmak emlékének napját fogja ün­nepelni az emberiség”. Hadd tegyük hozzá Rosa Luxemburg szavaihoz, hogy a felszabadult népek május 1- én összegezik a megtett utat, felmérik, honnan indultak, s hová jutottak. Mi, magyarok büszkén gondolhatunk arra e májusi ünnepen, hogy pár­tunk vezetésével az elmúlt évtizedekben maradandót al­kottunk, nagy tetteket hajtot­tunk végre. Mindnyájunk ke­ze nyomán gyökeresen meg­változott hazánk, átalakult társadalmunk rendje, az em­berek élete, gondolkodása, magatartása. Magyarország, az egykori kisparaszti, agrár­ipari ország most ipari agrár ország, amelyben fejlett a szocialista nagyipar és a nagyüzemi mezőgazdaság. szocialista gazda­ság eredményeire, alapozva ember­hez méltó élet- színvonalat ér­tünk el, a régi rendszerrel ossza sem hasonlítható a kul­turális, a szociális, az egész­ségügyi ellátásunk. A politi­kai, gazdasági, ideológiai át­alakulás azt jelenti: lezárult a magyar történelemnek az a korszaka, amely idő alatt Magyarország igazán soha sem lehetett független; azt jelenti, hogy a feudalizmussal terhelt, népelnyomó állam- rendszert, szétzúzva a nép „meglelte honját e hazában”. Olyan alkalom tehát ez az idei május 1-e, amikor vidá­man, felszabadultan örülhe­tünk eddigi eredményeink­nek, munkasikereinknek. Ün­nepeljünk jókedvvel, a jól végzett munka örömével! Fodor László Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 101. sz. 1982. május 1„ szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA A munkások nemzetközi ünnepén Nagygyűlések, felvonulások a megyében megyei pártbizottság tagja, a Hűtőgépgyár vezérigazgatója mond beszédet. Karcagon a Múzeum parkban tíz órakor kezdődik a nagygyűlés. A munkások nemzetközi ünne­péről Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője emlékezik meg. ' Mezőtúron, a Kossuth téren gyülekeznek a város lakói. Május elsejét Móricz Béla, a városi pártbizottság első tit­kára méltatja. A tiszafüredi Holt-Tisza- parton tíz órakor kezdődő nagygyűlés szónoka Nagy Ti­bor, a községi pártbizottság titkára lesz, Kunszentmár- tonban .pedig ugyanakkor Kuna Imre, a Killián lakóte­lepi általános iskola igazga­tója mond ünnepi beszédet. Valamennyi városunkban, nagyközségünkben egész na­pos szórakoztató majális vár­ja az ünneplőket. A műsorok­ban dalok, táncok szerepel­nek, és mindenütt rendeznek SDortversenveket is. A tartalomból: Kádár János angyalföldön 0 brigád titka Orgonával, tulipánnal díszítettük fel a műhelyt Hitvallás negyedszázaddal ezelőtt SZMT művészeti díjasok Oz üzemgazdászképzés egyik bázisa lett a szolnoki tagozat Hz igazság ölt testet általa]

Next

/
Thumbnails
Contents