Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-17 / 89. szám
12 A tudomány világa 1982. ÁPRILIS II gabonatermesztés fejlődése Szolnok megyében A mezőgazdasági és élelmezésügyi szakemberek az egész világon mélyrehatóan tanulmányozzák a föld lakosságának jelenlegi élelmiszerellátását, annak távolabbi kilátásait. Kétségtelen, hogy e kérdés korábban is, de főképpen jelenleg a legidőszerűbb, legnehezebb gondjaink közé tartozik. Az 1963-as élelmezési világ- kongresszuson vetődött fel először nyomatékosabban az elégtelen táplálkozás, az éhség elleni küzdelem fokozott jelentősége. Az 1974-es világélelmezési konferencián már többen beszéltek arról, hogy a világ élelmiszerellátása kritikus szakaszhoz érkezett, az élelmiszertermelés növekedése ellenére jelenleg sokkal több az éhező ember, mint korábban volt. Igaz, hogy a világ népessége soha eddig nem látott gyorsasággal növekedett, emellett a széles körű iparosítás fokozott követelményeket támasztott a termőfölddel szemben, de mégsem olyan jelentős a termelés és szükséglet különbsége, .ami indokolná az ilyen méretű éhezést, illetve alultáplálást. Az utóbbi időben végzett kutatások alapján több prognózis készült az élelmiszerkereslet, -kínálat viszonyáról. Az UNESCO demográfiai prognózist készített, mely szerint az évszázad végére a föld lakossága hat- milliárd fölött lesz a jelenlegi 4,3 milliárddal szemben. Mivel jelenleg a föld lakosságának fele nem kielégítően táplálkozik, így nem lehet elegendő a lakosság növekedésének arányában növelni a termelést. A különböző kutatások megállapításaiból levonhatók bizonyos következtetések, melyeket figyelembe kell vennünk a magyar mezőgazdaságitermelés és élelmiszerfogyasztás távlati terveinek kimunkálásánál is. A rossz feltételek ellenere intenzív növekedés Magyarországon a lakosság egy főre eső kalóriafogyasztása évek óta meghaladja a napi háromezer kalóriát, telítettnek tekinthe- • tő. Így tehát a hazai szükséglet minden vonatkozásban kielégítő, ugyanez nem mondható el még Európában sem. Ebből eredően a gabonafélék exportlehetősége szinte korlátlan. Ezt kívánja kihasználni kormányzatunk, amikor a figyelem- felhíváson túl az anyagi érdekeltség fokozásával is tá- * 1 ság, éghajlat — kétségtelen a gabonatermelést indokolják, de azt nem lehet mondani, hogy az adottság igen jó, ugyanis nagyobb részt rétiagyag talajtípus a jellemző, ezen belül igen számottevő a szikes vagy szikbe hajló talajféleség. A megye az ország legszárazabb, legaszályosabb vidéke. A feltételek nem jók, ennek ellenére az elmúlt ötéves tervben rendkívül intenzíven növekedett a gabona hektáronkénti és összhozama. * >* ! 1 sz. diagram A búzái érme sztés adatai a vetésterület, termésmennyiség és termésátlagod tükrében 1960 ŐO /Sióinak megyei adatok/ i960 / búza termésátlag i960 —I---T ermésmennyiség % mogatja a gabonaágazat hozamnövelését. Szolnok megye az utóbbi években a mezőgazdasági termelésben országosan is jelentős szerepet játszott, különösen kiemelkedő a gabonatermelés, főképpen annak növekedési üteme. (Lásd 1. sz. diagram.) Meg kell jegyezni, hogy a körülmények — talajadottMilyen tényezők motiválták az ismert, illetve a diagramon látható termésnövekedést? A legfontosabbak közül három tényezőt kell megemlíteni: az agrotechnika.- a fajta, a betakarítási veszteség csökkentese. Mindenekelőtt az agrotechnikai tényezők azok, melyek jelentős mértékben változtak. Javuló technikai háttér A mezőgazdasági. ágazatban az utóbbi öt évben 19,5 százalékkal növekedett a felsőfokon végzett szakemberek száma, mérsékelten, de emelkedett a szakmunkásoké is. Ez a változás alapvetően megváltoztatta a szemléletet a korszerűség irányába. Ez egyrészt a termelési szerkezet szükséges változására hatott, másrészt az ebből eredő termés mennyiségi igény feltételrendszerét próbálta megteremteni mind biológiai, mind a műszaki területen. Növekedett a technikai háttér . minőségben és mennyiségben, a ^korszerű erő- és munkagépek száma, mely lehetővé tette a közel optimális időbeni munkavégzéseket. (Lásd a 2. sz diagram.) Így a fajták potenciális termőképességének kihasználása a jobb üzemekben elsősorban, de általánosságban is feljavult. A szakapparátus minőségi változása teüát egy sor olyan folyamatot indított el, melynek hatása ugyan állandóan mérhető, de a tulajdonképpeni eredmény a folyamatban, a naprakészségben érzékelhető. A számottevő változás magában hordozott bizonyos torzulásokat is, nem fejlődött minden üzem azonosan, jelentősen növekedtek a különbségek, melyek legtöbb esetben nemcsak a rosszabb feltételekből eredtek. Ez ma is megtalálható, ami szerintem nemhogy csökkentette, hanem inkább élénkítette a haladás ütemét. A gabona- termelésünk növelésének, mondhatnám ez volt egyik legfontosabb eleme az elmúlt években. Közel hasonló fontossággal bír a fajta a terméshozamban. A hazai kutatóink, nemesítőink számottevő új, nagyobb termőképességű fajtát állítottak elő ezekben az években. Emellett mező- gazdasági kormányzatunk a tehetőségek szélesebb körű biztosítása érdekében számos külföldi növény- és állatfaj, illetve fajta behozatalát tette lehetővé, ezzel biztosítva a tényleges igények kielégítését. Az elmúlt évtizedben csak a búzatermesztésben három fajtaváltás történt, most tartunk a negyediknél. Ezek a korszakváltások mindig a szellemi és technikai színvonal jelentős fejlődésével jártak, mennyiségi növekedés mellett. A növénytermesztési ágazatban a fajta és az agrotechnika szerepét a hozamnövekedésben elválasztani nem lehet, kölcsönösen feltételezik egymást. A fajta termőképességet csak megfelelő agrotechnikával lehet kinasználni és fordítva. A korábbi években az új fajták megjelenése és elterjedése között 5—6 év is eltelt. Ma lényegesen gj „.-.aoo-ui történik ez, szinte csak a vetőmagszaporítás üteme szab határt a területnövekedésnek. Megyénkben a korszerű igényeknek megfelelően történt ezen fajtaváltás. A következő fontos eleme a termés mennyiségi és minőségi növelésének a betakarítási és tárolásveszteségek megakadályozása. Minden termelő ágazatban az eredményesség alapvető feltétele az, hogy az egész termelő tevékenység a felhasználásig komplex egészet alkosson, lehetőleg kizárva a oizonytalansági tényezőket. A gabonatermesztés tényezői kozott a betakarítás az egyik legbizonytalanabb faktor, mely az igen pontos, jó szervező munka esetén is tartogathat meglepetéseket. Ezért van az, hogy megyei szinten is vizsgáljuk, szemmel tartjuk a betakarító kapacitást üzemenként, és adott esetben átcsoportosítással segítünk a gondokon. A jelentős mennyiségi és minőségi fejlődés mérsékelte ugyan a problémákat, de mindenképpen szükség van ezen a területen az operatív irányításra is. Számottevő javulást eredményezett az uiuubi években vásárolt nagy teljesítményű, igen kevés veszteséggel dolgozó NDK és NSZK kombájnok munkába állítása. Az ennek ellenére meglevő gondok abból erednek, hogy az üzemek jelentős hányada nem készül fel kellően e rendkívüli feladatok szervezésére. Nem sikerült eddig még az optimális betakarítási időt betartani még úgy sem, hogy a különböző érési csoportba tartozó fajták termesztése mérsékli az ilyen jellegű veszteségeket. Szabad út az önálló kezdeményezésnek Ügy látom, hogy a termelést meghatározó, egyedenként is igen fontos tényezők közül ez utóbbinál van legtöbb tartalék, illetve itt hibázunk legtöbbet, itt nincs meg a kellő következetesség. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy ez a munka önmagában is számottevő veszteség forrása lehet, nem is beszélve az egyéb következményekről, gondolok itt ebből eredően az őszi munkák eltolódására. Indokolt tehát a gabonatermelés e záró munkafolyamatára alaposabban felkészülni. Az agrotechnika, a fajta termésnövelő hatásának kihasználása, a betakarításnál jelentkező veszteségek csökkentése mind-mind emberi tevékenység eredménye. Az eredményt növelő tényezők közül a legfontosabb tehát az ember, az emberi munka. Ismerve az üzemi oldalt, ezen a területen a megfelelő kereset mellett az egyéb, a közérzetet javító feltételek is javultak a gazdaságokban. A korszerű gépek és eszközök eleve biztosítják a korábbinál jobb munkafeltételeket, nem is beszélve az egyéb üzemi körülmények javulásáról. Ide sorolható feltétlen a munkahelyi közösségek szerepének növekedése, mely az üzemi demokrácia olyan formarendszerét ' teremtette meg, ami lehetővé teszi az igen tevékeny • részvételt mindenki számára az üzemi döntésekhez. Összességében az elmúlt ötéves tervben számottevő növekedés látható a megyei gabonatermesztésben. A jelentős fejlődésben igen nagy szerepet játszott az a szemléletváltás, mely lehetővé tette a műszaki apparátus minőségi és mennyiségi növekedését, ezzel a korszerű agrotechnika elterjedését. Mindez olyan politikai háttérrel történt, mely szabad utat engedett az önálló kezdeményezéseknek, az újat, a hatékony eljárást támogatva még akkor is, ha ez esetenként jelentős kockázattal járt. A megye gabonatermelésében megvannak a lehetőségek arra, hogy tovább növekedjen a hozam. Mit lehet tenni? Folytatni kgll a fajta összetételének módosítását, növelni a korai érésű, nagy termőképességü fajta arányát. A betakarítási idő rövidítése érdekében tovább kell emelni a korszerű be takarítógépek s'zámát. Fejleszteni kell az üzemi érdekeltséget. Lényeges különbséget kell tenni a kezdeményező, a kockázatot vállaló, elgondolásokban gazdag kollektíva javára azzal szemben, aki csak stagnál. nincs elgondolása, nem fejlődik, ahol nincs kezdeményezőkészség. Dr. Szabó Béla a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke A tél végi, kora tavaszi tájképhez az utóbbi években már szinte elválaszthatatlanul hozzátartoznak a messziről feltűnő, magányos vagy egymás mellett sorakozó fóliasátrak. Különösen a zöld- séghajtatásban és a korai virágtermesztésben érhetők el velük kedvező eredmények. A jóval drágább és sokkal nehezebben kezelhető üvegházak végnapjai akkor érkeztek el, amikor az Ipar már nagy tömegben elkezdte gyártani az üvegnél könnyebb, rugalmasabb, mégis jó hőszigetelő anyagot, a műanyagfóliát. Fontos feltétel teljesült, amikor kiderült, hogy az átlátszó, 0,1—0,4 milliméter vastagságú műanyagfóliák a növények számára legfontosabb 400—700 nanométer hullám- hosszúságú fénysugarakat az üveggel majdnem azonos mértékben engedik át, az ibolyántúli sugarakból és a hosszú hullámú hősugarakból pedig még többet is át- bocsátanak, mint az üveg. Az igazsághoz hozzátartozik, viszont, hogy a fóliák az üvegnél jóval rövidebb élet- tartamúak (ezzel szemben nem törékenyek). A fóliaburkolat alatt, a fólián szinte akadálytalanul áthatoló hősugaraktól erősebben fel- melegszik a levegő, mint a szabad légtérben. Ennek a hőtöbbletnek egy része éjszakára is megmarad. A magasabb hőmérsékleten gyorsabban fejlődő növények növekedését még az is serkenti, hogy a fóli alatt páradús légtér alakul ki, mivel a burkolat visszatartja a talaj felszínéről és a növényekből elpárolgott vizet. A páratartalom gyakran eléri a telítettség határát, és ek- * kor megindul a kicsapódás a fóliasátor belső felületére vízcseppek formájában. Ez nem okoz különösebb fény- csökkenést, legfeljebb a vízcseppek megtörik a fénysugarakat, ami a - növények számára kedvezőbb, szórt fényt eredményez. Egy termálvízzel fűtött korszerű fóliasátor belsejébe pillanthatunk be, ahol már szedésre érett a retek Gépek gyártása kooperációban A mezőgazdasági termelés további fejlesztése Csehszlovákiában is szükségessé teszi a gépgyártás fokozását, hogy jobb gépellátásban részesüljenek a szövetkezetek és állami gazdaságok. A munka oroszlánrésze a házai gépgyártásra hárul, amely a jelenlegi ötéves tervben 6 százalékkal növeli a mező- gazdasági géptermelést, és összesen 22 milliárd korona értékben állít elő traktorokat. mezőgazdasági tehergépkocsikat és más gépeket. A termékváltásban növekr szik az ösztönző technika, a talajjavító gépek, az állattenyésztést, a szállítást, az anyagmozgatást segítő gépi berendezések aránya. Növelik azoknak a gépfajtáknak a gyártását is, amelyek alkalmasak a hegyvidéki földek megművelésére. Az új, korszerűbb traktorcsalád, a Zetorok harmadik generációjának gyorsabb bevetésén kívül fontos cél még a szükséges traktortartozékok technikai színvonalának javítása, az alkatrészgyártás szélesítése. Az elektrotechnikai iparág is segíti a falvakban folyó munkát: megkezdte a mezőgazdasági üzemek ellátását számítógépekkel, mérő- és szabályozó műszerekkel. De a fejlett csehszlovák mezőgazdasági gépipar sem képes rá, hogy minden géppel saját maga lássa el a mezőgazdasági üzemeket, felesleges is lenne, hiszen rendelkezésre- áll a K<SST-or- szágokkal való együttműködés. A termelési szakosodás révén Csehszlovákia ötmil- liárd koronáért vásárol majd más országokban gyártott, összesen hetvenfajta gépet, pl. a Szovjetunióból nehéztraktorokat, az NDK-ból gabonacséplőgépeket, kombájnokat, Bulgária, Románia, Magyarország pedig elsősorban a zöldség- és gyümölcs- termelés gépesítéséhez ad berendezéseket. A csehszlovák mezőgazdasági gépellátást hasznosan segíti a közös gyártás, a termelési kob- peráció is. A gyártási együttműködés a jelenlegi 160 tételről 1985-ig 260 tételre emelkedik, mivel Csehszlovákia is növelheti majd jelenlétét a baráti országok mezőgazdaságában. Képünkön: kiállításon a csehszlovák mezőgazdasági gépek. Mikroklíma a fóliasátorban
