Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-17 / 89. szám
10 Kulturális kilátó 1982. ÁPRILIS 17. Tiszaabád szülötte Önarckép Széchenyi István Líceum Képtárának adományozta. Abádszalókon festett képei közül négyről tudunk, édesapja 1849-ben festett portréjáról, a Három grácia című képéről (a család tulajdona) és a helyi római katolikus templomnak ajándékozott — 1871-ben — Ülő Madonná-ról és a Mater dolorosa című festményéről. Halálának közelgő évfordulóján, úgy hisszük, szülőfaluja, szűkebb pátriája kiállítással is tiszteleghetne Kovács Mihály emlékének, bemutatván jelentős festészetét a ma élőknek. Kovács Mihály, történeti festészetünk jelese A Dobó István Vármúzeumban, pontosabban az Eg,- ri Képtár V. és VI, termé’- ben Barabás Miklós, Munkácsy Mihály, Székely Bertalan festményei társaságában ott vannak a szűkebb pátriájában már-már elfeledett abádszalóki Kovács Mihály legértékesebb munkái. Kétségtelen, hogy festőnk nem tartozik a magyar pik- túra legnagyobb művelői közé, de szerepe mégis jelentős; Az Egri Képtár magyar gyűjteménye ugyanis, ahol Kovács Mihály műyei is találhatók, nemzeti művésze- < tünk kialakulásának és virágkorának korszakába vezet. A XIX. század fontos és folyamatos fejlődést indított el nemzeti művészetünk útján, amely a század második felében európai színvonalra emelte művészetünket, és mai festészetünk alapjait is megvetette. írja tanulmányában Bodnár Éva. Festészetünk történetének a múlt századi korszakában nemcsak a legkiválóbbakra, hanem a jelentősekre is fontos művészettörténeti szerep hárult, így az abádszalóki festő is a híd szerepét töltötte be. 1818-ban született a mai Mikszáth utca 8. szám alatti házban, Kunhegyesen tanult, majd Tiszaabád földegura, Orczy László támogatásával indult el pályáján. A Landauer rajziskola, majd a bécsi képzőművészeti akadémia növendéke volt. 1842- től néhány évig Olaszországban élt, betegségét gyógyít- tatta — szintén Orczy László segítségével. 1849-ben Egerben kapott állást, pártfogója, Tárkonyi Béla kanonok az egyházmegye területén számos oltárkép festésével bízta meg. Történeti festészetünk egyik úttörője volt, sajnos, legjobbnak ítélt képe, Árpád pajzsra emeltetése elpusztult. Művészi hagyatékának jórészét özvegye, Castro de Petra spanyol származású festőművész az Egri Érseki Olasz táj, vízimalommal Salgótarjánban Országos diákparlament A hétvégién rendezik meg-; Nógrád megye székhelyén a VII. országos« diákparlaimien- tet. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola ad otthont a 170 diáknak, gimnaiaist óiknak, szakmunkástanulóknak, szakközép iskolás oknak. A fiatalok öit szekcióiban tanácskoznak. vitatkoznak az Eízel a címmel került a nyomdába a Békés megyéhez kötődő írók anitológia- soirozatának 10. kötete. A válogatásiban Szabó Pál, Csák Gyula, Csoór István, Tóth Lajos, Dér Endre. Bertalan Ágnes, Tímár Máté, Varga Imre és Fábián Zoltán elbeszélései olvashatóik. A kecskeméti Forrás Könyvék két újdonsága: Pintér Lajos Európai diákdal c. veirseskötete és Szekér Endre: Érték és írás c. tanulmánygyűjteménye. Pintér versei — az immár jelképes 1968-ban — kezdődő diákos- kodósénak szép és keserű Űi látnivaló fogadja a turistákat Pécsett. Várja vendégeit a nagyrészt társadalmi munkában megszépült arborétum, amelyet Pintér János banktisztviselő alapozott meg 1925—1933-ig. A fajtáié leségek et tekintve hazánk egyik leggazdagabb parkja a pécsi arborétum, számos növénye, mint például az arizóniai ciprus, a japán fehérfenyő, a nevadai cirbolyafenyő ritkaság számba megy Európáiban. iskolai, a diákotthoni élet kérdéseiről. kicserélik tapasztalataikat, s természetesen a már bevált ió módszereiket is közkinccsé teszik. A házigazda város köz- művelődési. sportrendezvényékkel kedveskedik az ifjú vendégeknek. élményeit összegzik, míg Szekér Endre, a Forrás fő- szenkeszitő-ihelyet.tese esszéi-, váizlatai és tanulmányai századunk magyar irodalmának klasszikusairól és a kortáirs alkotókról, köztük Illyésről, Németh Lászlóról, Weöres Sándorról és Buda Ferencről, művészetükről szólnak. A békéscsabai ÜJ AURÓRA gondozásában jelent meg a Népújság főmunkatársa, Sass Ervin első önálló verseskötete. Intés önmagamhoz címmel. Az évtizedek óta rendszeresen publikáló költőtől több mint félszáz vers olvasható a kötetben. A 2,4 hektárnyi terület felújítását tavaly kezdték el a pécsiek, kijavították a park útjait, lépcsőit, újrafestették padjait, kerítéseit- Az idén a mecseki karszt bokor, erdő növényzetét tükröző részt szépítik meg s gazdagítják a különböző ma már védettnek számító növényekkel. A felújítás idején is látogatható azonban az alapítójáról elnevezett arborétum. Vándorének Magyar költők a távolból Hiánypótló kötetet jelentetett meg a Szépirodalmi Könyvkiadó. A Vándórének című közel négyszáz oldalas versantológiában 38, Nyu- gat-Európában illetve a tengerentúl élő magyar költő művei olvashatók. Az utószó idézi Cs. Szabó Lászlót, aki több verssel is szerepel a kötetben: „Magyar könyvek és folyóiratok jelennek meg külföldön. Jók és selejtesek, szépek és csúfak, becsületesek és becstelenek. Én most a jó. szép és becsületes könyvekről, folyóiratokról beszélek, amelyek az emberi szabadság és magyar hagyomány jegyében fogantak.” Ezt a „jobbik részt” igyekszik az antológia bemutatni. Költőket, akik bár idegennyelvű környezetben élnek és alkotnak, magyarul szólnak, s képzeletük sem töri az anyanyelvet. Egyikük-másikuk a magyar költészet hagyományainak tudatos vállalója, mások a neoavantgard képviselői, ám viszonyuk a költői „nyersanyaghoz”. a nyelvhez, lényegében véve azonos, annak dacára is, hogy legtöbbjüknek e nyelv birtoklásáért tulajdonképpen szüntelen küzdelmet kell folytatniuk. Cs. Szabó László. Határ Győző Gál Imre, Tűz Tamás, Gyékényesi György — s mások — verseiből idézhetnénk sorokat, bizonyságul arra. hogy a diaszpórában élők milyen pontosan fogalmaznak Bartókról, Kodályról, szülőföldről, lakóhelyről, fájdalomról, szerelemről; létük mikro- és mak- rokozmoszáról. Egyszóval: a valahová tartozás tudatáról. Ezért is fontos ez a könyv, amelynek — az olvasó szempontjából — a legnagyobb erénye az. hogy fölfedezte egy olyan területét az irodalomnak. amely nemcsak ezer szállal kötődik a hazai kultúrához, de annak egyszersmind szerves és nem jelentéktelen része. szj Békéscsabán Kecskeméten Történelmi lecke útközben. Megszépülő arborétum POKOLJÁRÁS Helyi szerző drámája megy estéről estére szép sikerrel a kecskeméti Kelemen László színpadion. A kitűnő szooiográfus, a borcsdszárko- dás, a tanyavillamosítás, a szövetkezeti demokrácia megannyi fontos kérdésének feli táró ja, az egylkor vihart kavaró Hortobágyi jegyzetek írója, Zám Tibor — immár évtizedes „homoklakóként” — ezúttal egy igen erőteljes, groteszk humorú, önéletrajzi fogantatásé drámával lépett a közönség elé. Sándor János rendezői leleményét dicséri, hogy az eredeti kisregényként íródott történet a szerző átdolgozásában a színpadon is megállja a helyét. A Pokoljárás című tragikomédia főhőse Jakobovics Márton, művésznevén Jákó. akii — ahogy a dráma egyik szövegközi magyarázata jelzi: teljesen mélyponton van. Szeme üvegesen mered a semmibe, sután -gesztikulál. Testét a görbe bot tartja álló helyzetben. Infarktus gyötörte, öngyilkosságra készülő író- ember, aki így teszi latra magát: „ötven esztendőm 'mérlege: csömör. Marad utánam nyolc könyv meg egv félbehagyott dráma. ..” Mitől a csömör, az egyik mieghasonlásból a másikba esés, ez a könyvekhez italhoz, asszonyokhoz céltalan csatangolásokhoz, egyszóval. álmokhoz menekvés? Zám Tibor végkifejletet áibZám Tibor tragikomédiája a kecskeméti kamara- színházban rázd, de ebben a furcsa csőd-tetőpontban, éppen a figura esendő, gyarló, önző és cinikus, tehát mégis csak emberi mivolta groteszk panorámájának bemutatása révén, megadja az életre ítéltetetítség esélyét, amikor Jákó rájön hogy annyi elvétéit írói terv után; az életre kell magát „betájolnia”. Paradoxnak tűnhet, de ebben a tragikomédiában voltaképpen a komédia az, ami igazán jó. Az, ahogyan Jákó — Tolnai Miklós kimagaslóan remek szerepfor- málásában — végiiglkomédi- ázea élete huszonnegyedik órájának minden percét, partnerét, partnernőjét, s önmaga életbentartásának lehetőségét. A monodráma hőse lényegében véve mindvégig az életiével, játszik. De ugyanilyen önsorsrontó ember élet-, majd házastár- sa: Zsálya alias Kerekes Zsuzsanna is. Kettejük furcsa háborúja, afféle mai héjia-nász a sulbán, hogy Jákó szerelmi légyottjainak kedvenc helyszínét felemlítsük. „A lélektannak az idők végezetéig tisztázatlan, kérdése marad, hogy miről mi jut iaz ember eszébe.” Eszembe, jutott annak a drámának a címe, amelybe mint egy nagy szeméttárolóba. hogy írói kudarcomat elfeledjem, házasságunk minden szennyét, mocskát is beleöntöm... „Túl a poklon”, ezt a címet adom neki. Özönlení fog a nép, mindig telt ház lesz, ha mégsem, akkor vagy a házasságom volt jó, vagy a dráma lett rossz.” Nos. az általános irodalmi tapasztalat receptje szerint csak a rossz házasságokról lehet jó drámát írni. Zám Tibor Pokoljárásában azonban nem pusztán egy élet- és házastársi közösség csődjéről van szó. Hanem inkább arról, ami a keretek között történt és történik, vagyis egy esendő és jóra szomjas gyötrődő lélek hányattatásairól. Félelme az egyszavas igazságoktól, aggodalma amiatt, hogy ha az ember önmagával sem tud lépést tartani utólérhetd-e még a világot — küzdő és kereső hőssé avatja Jákót. A halálba készülő az élet foglya marad. Hite és reményei annyi, hogy a kínokat megtapasztalva, az öntisztulás groteszk tragikomédiáját átérezve, minden poklot járt Lélek megváltható, az emberi gondok szolgálatára. Pálréti Ágoston Csak egy „ugrás”! A Jászságból, Szolnokról és a város környékéről vonattal, autóbusszal, gépkocsival valóban csak egy „ugrás” a Pest megyei Tápiószele, amelynek egyik nevezetessége, látványossága a Blaskovich Múzeum gyűjteménye. Régi gyűjtemény, alapjait a múlt század közepén vetette meg a Blaskovich família, s a családi gyűjtemény szerencsés módon már 1852-ben a „Tápiószelei Múzeum” nevet kapta. A XIX. századi nemesi kúriában berendezett múzeum számos értékes, érdekes meglepetést tartogat a látogató számára. Régészeti kincseket, festményeket, karcokat, rajzokat, természettudományos ritkaságokat (kagylókat, ásványokat), különleges szépségű dísztárgyakat, vadásznekvizitumokat. Egyszóval — érdemes szomszédolásra indulni Tápiószelére. Fegyverműves- és ötvösremekek: középütt Vak Boty- tyán török handzsárja A tápió - szelői Blaskovich Múzeumban A legendás kuruc vezér, Bercsényi Miklós tajtékpipája — egyike a 240 darabból álló pipagyűjtemény különlegességeinek • * * Pállik Béla festménye a múlt század nevezetes versenylováról, Kincsemről Fotó: T. K. L. Új könyvek
