Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

\ 1982. ÁPRILIS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Középtiszai Állami Gazdaság közel 160 mii lió forintos beruházással létesített bánhalmai sertéstelepén jelenleg 6500 vegyes korú sertést tartanak. A 12 ezer férőhelyes telepet az év végére teljesen feltöltik Törzsvezetési gyakorlat Az éves kiképzési terveik­nek megfelelően a Magyar Népköztársaság területén szovjet és magyar parancs­nokságok részvételével kö­Az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke a MEDOSZ El­nökségével egyetértésben eredményes múlt évi munká­juk elismeréséül a követke­ző szerveknek adományozott Kiváló Vállalat címet: Debreceni Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat, Fővá­rosi Csatornázási Művek, Jászkisér és Vidéke Vízgaz­dálkodási Társulat, Kelet­magyarországi Vízügyi Ter­vező Vállalat (Szolnok), Kö­zép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság (Székesfehérvár), zös törzsvezetési gyakorlat kezdődött. A gyakorlatot Viktor Kulikov marsall, a Viareói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek parancsnoka vezeti. Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szolnok), Őrsé­gi Vízrendezési és Talajvé­delmi Társulat (Szombat­hely), Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Válla­lat, Szekszárd—Paksi Vízi Társulat, Tisza—Szamos-közi Vízgazdálkodási Társulat (Fehérgyarmat), Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Debre­cen), Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Víz- gépészeti Vállalat (Lajosmi- zse), Vízügyi Tervező Válla­lat (Budapest). Jászberényiek örömére Kánikulában is lesz elég víz Jászberény kettes számú vízműtelppén az elmúlt év­ben két nagy átmérőjű ka­vicsszűrős kutat fúrtak. A kutak egyikét már tavaly rá­kötötték a vízműrendszerre, ezzel napi 1500 köbméterrel növelték a város víztermelé­sét. Az idén ugyanilyen meny- nyiséggel gyarapodik a víz­hozam, miután a másik ku­tat is átadják rendeltetésé­nek. Terveik szerint jóval a nyári kánikula beállta előtt kötik rá a vízműrend­szerre. A víz minőségére már hosszú ideje nincs panasz, azóta, hogy üzembe helyez­ték a 60 millió forint költ­séggel épült korszerű víz­tisztítóművet. A két gazdag hozamú kút- tal mennyiségben is kielégít­hető lesz a város ivóvízellá­tása. Jászberényben jó néhány évre megszűnnek a vízellátá­si gondok, és várhatóan a nyári csúcs idején sem lesz vízkorlátozás. Megjelent Az 1981-es Magyar statisztikai zsebkönyv Szolnok megyeiek a legjobbak között 0 vízügyi szolgálat kiváló vállalatai Pillantás a tudomány műhelyébe Meliorációs kutatóbázisok Talajművelés szántás nélkül Szolnok megyében a ter­mesztés biztonságát gyakorta veszélyezteti a vegetációs idő-* szakban jelentkező káros víz­többlet, a belvíz, valamint az ezt követő szárazság. Negatí­van befolyásolják a talajok termelékenységének kihasz­nálását a megye sajátos föld­tani, hidrológiai és dombor­zati viszonyai. Ezek között meg kell említeni a talajok nagy agyagtartalmát, káros mértékű tömődöttségét. Nagy területre a savanyútalajok jellemzőek, s nem utolsó sor­ban jellemző a szikesség és a másodlagos szikesedés nagy területi kiterjedése. Főleg ez utóbbi miatt — az ország többi, vízhatás alatt lévő, területeihez viszonyítva — a megyében kiemelten kell kezelni a komplex me­liorációt. A DATE karcagi Talajművelési Kutató Intéze­te a talajok komplex melio­rációjával foglalkozó, orszá­gosan kiemelt kutatási, fej­lesztési célprogram vezető in­tézete. Kiterjedt kutatómun­kát végez a kedvezőtlen ter­mészeti, környezeti és öko­lógiai tényezők megváltozta­tására, lehetőségeinek to­vábbfejlesztésére, a meliora- tív módszerek és eljárások hatékonyságának a növelésé­re, nem utolsó sorban az ol­csóbb technológiák kidolgo­zására. E kutatási program keretében az intézet Szolnok megyében négy kutatóbázist alakított ki, és folyamatban van a kísérleti modellterü- let kiterjesztése a Tisza II. térségére is. Szolnok megyében elsősor­ban a Jászságban és a Tisza II. térségében megkezdődött a megye komplex melioráci­ós programjának végrehajtá­sa. Az intézet a folyamatosan átadott új kutatási eredmé­nyeivel és szakmai konzultá­ciókkal már eddig is jelen­tős segítséget adott a melio­rációs kivitelező és tervező vállalatoknak. Széleskörű ku­tatási programjában a tiszán­túli térség meliorációs fej­lesztése súlyponti feladat, ez­ért a kutatási eredményeket üzemi méretekre is adaptál­ja. Az intézet kutatói a me­gyei meliorációs tervellenőrző bizottság munkájában is te­vékenyen részt vesznek. Gon­dot fordítanak arra, hogy a kutatási eredményeket a gya­korlati szakemberek minél jobban megismerjék. A Talajművelési Kutató Intézet munkája zömét va­lóban a természetben, a föl­deken végzi, nem számítva a laboratóriumi és a növény­házi kísérleteket, vizsgálato­kat. Ilyen például az ener­giatakarékos, szántás nélküli talajművelési eljárás kidol­gozása. Lényege, hogy a ta­lajt — a kívánt művelési mélységben — nem'az ekéhez hasonló barázdaszeletek át­fordításával, hanem nehéz kultivátorok alkalmazásával, intenzív lazítással teszik ve­tésre, termesztésre alkalmas­sá. Az egymástól 28—30 cen­timéteres távolságra elhelye­zett félmerevszárú lazítóké­sek a művelés mélységében a talajrészeket ott szakítják el egymástól, ahol az ellen­állása a legkisebb. Ezáltal a művelt talajban megközelí­tően egyenletes rögnagyság jön létre, lényegesen apróbb mint szántás esetén. A nehéz kultivátorokra ki­dolgozott talajművelési mód­szer elsősorban a kötött, ne­hezen művelhető talajokon alkalmas a szántás időszakos helyettesítésére akkor, ami­kor a talaj nedvességtartal­ma művelésre optimális, vagy annál szárazabb. Az ilyen ta­lajokon és ilyen esetekben, a nehézkuhtivátorokra kidol­gozott talajművelés —a szán­táshoz viszonyítva — mint­egy 20 százalékkal kisebb energiát igényel, s harminc százalékkal kevesebb idő szükséges a jó minőségű ve­tőágy készítéshez. Említést érdemel az is, hogy a nehéz- kultivátorokkal történő talaj- művelés egymásután 2—3 évig alkalmazva — a szán­táshoz képest — az őszi ka­lászosok és a kukorica ter­mését is növeli. Endrész Sándor Egyre nagyobb az érdeklődés a CB rádiók iránt. Ezért az osztrák Elme-Erlach cég bemutatta gyártmányait Miskolcon. A különféle rádiók mellett antennákat, tápegységeket és mérő­műszereket is hoztak kiállításukra. Miskolc után az ország több városában is rendeznek CB-bemutatót t w Ritkán vagyok nyakkendőben 99 Harminc éve egy munkahelyen A kitüntetések nem férnének el egy fándliban Alacsony, zömök, izmos férfi Czi-- gány Balázs, sok­szorosan kitünte­tett kőmű.ves. Mun­kakönyvében egyet­len bejegyzés, 30 év óta, a Szolnok megyei Építőipar) Vállalat.*A brigád­napló is folyama­tosságot bizonyít. Húsz éve — ala­kulásától — a „Do­bó István” arany­koszorús brigád ve­zetője. Szereti a szak­máját, és úgy ér­zi, meg is becsü­lik. Azt mondja: — Nem férne be­le ebbe a fándli- ba, amennyi kitün­tetést kaptam — és a kőművesek jellegzetes szerszá­mára mutat. Öltönyben, nyakkendővel — tavaly szeptemberben, amikor a szakmun­kásképző intézet új szárnyának át- ídásakor átvette a kitüntetést Búzás Sándor tanácselnöktől (Nemes Ä.) A Központi Statisztikai Hivatal — a Statisztikai Ki­adó Vállalat gondozásában — az idén is felszabadulásunk évfordulójára jelentette meg a Magyar statisztikai zseb­könyv ez évi kötetét, a ma­gyar könyvkiadásban re­kordnak számító másfél hó­napos átfutási idő alatt. A zsebkönyv első kiadása — az 1931—32-es évek adat­anyagának közreadásával — 1033-ban jelent meg, és a so­rozat egészen 1948-ig, tehát 15 éven keresztül folyamatos volt. Ezután hosszabb kény­szerszünet következett, a következő, 16. kötet csak 1956-ban jelenhetett meg, azóta viszont kiadása töret­len. Mind tartalmában, mind kivitelezésében sokat fejlődött az évek során, és az iránta megnyilvánuló ke­reslet is örvendetes példány- számemelést tett lehetővé. (Ez évben 41 000 példányban jelent meg.) Nem panaszkodik a mun­ka egyhangúságára sem. Meg­lehetősen változatos, hiszen ők olyan rohambrigád, ame­lyet mindig a sürgős munká­ra irányítanak. — Most ez legsürgősebb — tárja szét két kezét, mintha meg akarná ölelni a Kossuth és a Felsza­badulás út kereszteződésénél épülő 60 lakásos sarokházat. Jót nevet, amikor a fagy­szabadság felől érdeklődöm. Elmagyarázza, milyen ré­gen volt az, hogy késő ősz­szel, amikor a legyet rá lehe­tett simítani- a falra, a kő­műves megpucolta a szerszá­mokat, és csak akkor vette elő, mikor megjelentek a bak- terbogarak kora tavasszal. Neki nem volt fél óra fagy­szabadsága sem. Mindig úgy dolgoztak, hogy a leghide­gebb hónapokban belső mun­kákhoz érjenek. Később örömmel mondja, hogy az utánpótlásra se le­het panaszuk. Divatos a szak­ma, óriási változáson ment keresztül, nagyfokú a gépesí­tettség. Régen olyan anekdo­ta járta: „Egy kis habarcs, egy kis mész, kőművesnek nem kell ész”. Ma már na­gyon sok mindenhez kell ér­teni, technikához, szigorú technológiához. Itt van pél­dául ez a vakológép. Sok em­ber munkáját képes elvégez­ni, és nem dagad be az em­ber csuklója a műszak végé­re. Czigány Balázs nyolc évig „bunyózott” fiatal korában, jó fizikumát, kitartását, ed­zettségét annak köszönheti, de — mint megjegyzi — gé­pesítés nélkül már biztosan könnyebb munka után kel­lelt volna néznie. A sarokház tetejéről büsz­kén mutat körbe. Jászberény fejlődésének, új arculata ki­alakításának cselekvő része­se. Brigádjából részt vettek valamennyi középület építé­sében, felújításában. Iskolák, lakótelepek, ABC-áruházak „születésénél” bábáskodtak, de Aszódon, Szolnokon, Ver- peléten és sorolná tovább, hol is ismerik „Dobóék” kiváló munkáját. Jól együtt van a csapat. Segítik egymást a magánélet­ben is. Kalákában építkez­nek, ahogyan nagy családban szokás. Társadalmi munka? Természetesen szakmán be­lül. Iskolákat patronálnak, járdákat építenek. Témát vált derűsen. Elárulja: a családon belül is biztosítva a szakmai utánpótlás. Idősebb fia, Zo­li, építőipari szakközépiskolát végzett, építőgépész. Örököl­te apja sportszeretetét, jól fo­cizik. Csaba, a fiatalabbik, szobafestő és mázoló. — Mondtam nekik, ritkán vagyok nyakkendőben, de ha kész a sarokház, meghívom őket az ott nyíló presszóba. A feleségemet minden na­gyobb építkezés után karon- fogom, és bemutatom, mit csináltunk. Eddig még azt mondta mindegyikre: „Jól néz ki”. A szakmai megítélés is ha­sonló, ennek bizonyítéka a Munka Érdemrend bronz fo­kozata (1980), és az Építő­ipar Kiváló Dolgozója kitün­tetés, a vállalati négy Kiváló Dolgozó jelvény és még so­rolhatnánk hosszan. Valóban nem férne el egy fándliban. Horti Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok érvényben: 1982. április 14-től Devizanem vételi árf. közép 100 egységre eladási forintban Angol font 6175.60 6181.78 6187 96 Ausztrál dollár 3676.64 • 3680.32 3684.00 Belga frank 76,73 76.81 76 89 Dán korona 424,46 424.88 425.30 Francia frank 555 91 556 47 557.03 Hollandi forint 1306.49 1307,80 1309,11 Japán yen 1000 141.22 141.36 141.50 Kanadai dollár 2841.12 2843.96 2846.80 Kuvaiti dinár 12190.11 12202.31 12214 51 Norvég korona ' 571.06 571,63 572.20 NSZK márka 1451.16 1452.61 1454,06 Olasz líra 1000 26.41 26.44 26.47 Osztrák schilling 206 51 206.72 206,93 Portugál escudo 48.30 48.35 48.40 Spanyol peseta 32.79 32.82 32.85 Svájci frank 1778.51 1780.29 1782.07 Svéd korona 588.49 589.08 589 67 Tr.es cl. rubel 2597.40 2600.00 2602.60 USA dollár 3494,77 3498.27 3501.77 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolva­mok változatlanul az 1982. február vannak érvényben. 9-i közlésnek megfelelően

Next

/
Thumbnails
Contents