Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-10 / 84. szám
12 A tudomány világa 1982. ÁPRIUS 10, Deák Ferenc szülőföldjén A „haza bölcsének” — ahogy Deák Ferencet még a maga korában elnevezték — köztudomós szerint Zala „vármegye” volt a pátriája. Onnan került az országgyűlésbe. s oda is ment vissza, amikor nem akart részt Kehidaí kúria Az iskolai olvasmányokból. ha felrémlik Deák neve kapcsán Zala megye, akkor valószínűleeg Kehidára emlékeznek. Ebben a Zala folyócska melletti faluban hosszabb ideig élit Deák (könnyen megközelíthető a Balatontól a megyeszékhelyre tartó úi 76-os útról: Zatacsányban az elágazás). S az azóta a Zala túlsó keleti oldalán épült Kustány- nyal közös községgé lett Kehidán ma is áll az a kúria, ahol Deák lakott. Kedvelt pihenőhelyét emlékkő örökíti meg a parkban, tartózkodását emléktábla az épületen, előtte pedig a pp- liitiifeuß szobra. Az L-alákú földszintes házat 1770 körül építette a Hertelendy család egy hajdani vár helyén. Később a Deákok örökölték. Deák Ferenc azután a SzéchenyiekA söjtöri szülőház Emléktábla a szülőház falán Nérheth Ferenc Szovjet kutatók az Északi-sarkon venni a politikai életben. Őrizte is emlékét a -megye — egyebek közt a megye- székhely sokáig egyetlen főgimnáziumát róla nevezték el. De vajon mit láthatunk még mindennapi élete kör- nvezietéből ? nek adta el 1854-ben. Addig is olyan jeles férfiúk osztották meg a társaságát e helyt, mint a Csongor és Tünde költője, Vörösmarty Mihály, vagy a már említett Zalacsányban lakó Csány László, a szabadságharcban Erdély kormánybiztosa, korábban a liberális ellenzék Zala megyei vezéralakja. A kehidai ház azonban csak lakóhelye volt Deáknak. nem a szülőhelye. De« az sincs nagyon messze onnan! Ha visszamegyünk Za- lacsányba, s ott a 76-os utat keresztezve folytatjuk utunkat délre, hamarosan Zala- apátiba érünk. Ott forduljunk jobbra a 75-ös úton, s menjünk majdnem Bakig, keresztezve a szépen kiépült új 75-ös utat. Lekanyarodva e keresztezés után, forduljunk balra, a Lebenyére vezető útra, s hamarosan az Vizsgálatok szélcsatornában A szovjet sarkkutatók hazai felkészítését a leninarádi Arktisz és Antarktisz Kutató Intézetben végzik. Ezt az intézetet még 1935-ben hozták létre. Itt dolgozzék ki a programokat a meteorológusok. elacdológusok. fizikusok számára, és itt foglalkoznak a iég alatt dolgozó búvárok kiképzésével is. Az intézet speciális laboratóriumaiban utánozzák le a sarki hőmérsékletet. szélviszonyokat, itt tervezik a kutatáshoz szükséges műszereket, fűthető szkafandereket. A kutatókat már a Szovietunióban. többnyire a Pamir ieges fennsíkiain készítik fel a sarki klímára. A lenlngrádi intézet egvik részlegében iégtörőhaiók tervezésével is foglalkoznak. Az Északi-sark térsége fontos kutatási terület a szoviet meteorológusok, gla- ciolóigusok. geológusok számára. Az időjárás „boszor- kányikonvháiá”-t jelentik a sarkak. Légáramlatok indulnak e térségekből, fontos teneeráramlások és a leszakadozó. útjukra kelő jéghegyek is befolyásolják Földünk időjárásának alakulását. Nemrégiben kezdte meg munkáiét az ..Otto Schmidt” nevű úi szoviet iéfiitörőhaió. amely egvben óceánkutatóJs. Bent egy szobormás őrzi Deák Ferenc emlékét enyhe dombsorok közötti hosszanti völgyben, elnyúló Söjtörbe érünk. Sajátos falu! Egy-egy kanyarban még elő-előbukkan egy jellegzetes régi ház, parasztház vagy kis kúria. Mikor aztán a hosszú-hosz- szú utca (egyetlen utca erre a falu) keresztutcához ér, ahonnan már bal felől a templom is látszik (Dorff- meister oltárkép van benne!), nem járunk messze a szülőháztól. Utána ne,m sokkal balról feltűnik a lejtős oldalon a parik fölső végében a vaskos emeletes épület. Puritán udvarház Az igen egyszerű, szinte gazdasági épületre, emlékeztető — emeletén hat-, föld1- szintjén négyablakos — terebélyes udvarház közepén a félköríves bejárati ajtó fölött kő emléktábla: „Za- lavármegve hálás kegyelettel örökítette meg 1897. augusztus 8-án e táblával annak emlékét, hogv itt született a haza bölcse. Deák Ferencz 1803. október 17- én”. Ma palatető fedi (két vaskos kémény ül azon) a házat. amelynek csupasz tűzfalát csak két kerek padlásablak bontja meg a le- kon yultan záruló tetővég alatt. Valaha e tűzfal előtt, hozzá tapasztva féltefős fél- szerféle épületrész volt. még az 1905-i söjtör,- képeslap is ígv ábrázolja. Akkor a Tarámyi-Oszterh über családé volt. ahova Deák nővére házasodott be. Egv régebbi kénen a ház előtti park, akkor udvar, jobb oldalán égi’ földszintes, boltíves tornáeú nádfedelec parasztbarokk ház is volt. cselédház talán, ígv nézhetett ki az idő táit. amikor Deák szülőháza volt — viszonylag úi korában, hiszen Deák apja építette 1785 körű!. Ma a falusi könwtár és a KlSZ-szervezet honol a házban, s az előtérben néhány tabló őrzi Deák emlékezetét. amelynek fedélzetén meteorológusok. elaciológusok II legtávolabbi kvazár Ausztráliai és brit csillagászok felfedezték a világegyetem legtávolabbi ismert pontját, egy, a Földtől 18 milliárd fényévre lévő ..űi” kva- zárt. David Jauncev. a felfedező asztronómusok egyike szerdán Canberrában kijelentette. hogy a ..PKS 2000 mínusz 330” ielzéssel ellátott kvazár megdöntötte azt az elméletet, amelv szerint már megtalálták a világegyetem ..szélét”. Az eddig ismert legtávolabbi kvazárt 1972-ben fedezték fel amerikai csillagászok bolygónktól 16 milliárd fényévre. „Amennyiben a világegyetemnek van széle, vagyis van eev távolság és idő. amelyen túl nem láthatunk, úgv az bizonyára messzebb van a most felfedezett kvazárnál is” — hangoztatta Jauncev. A fény. amit most látunk a kvazárról. jóval a föld és a naprendszer. sőt galaxisunk keletkezése előtt indult el onnan — tette hozzá. A négytagú csillagósz-ku- tatócsoport, — mint Jauncev elmondotta — most már ismeri a kvazárok helyének meghatározási módiát és arra számít, hogv újakat fedez fel még nagyobb távolságban. Az úi kvazár távolságát a ..vöröseltolódás” alapján határozták meg. a távolsággal egyenesen aránvos hullámhossz mérésével. A kvazárok. bár a földről csak halvánv csillagoknak látszanak, valójában az Univerzum legfényesebb pontjai, és a legfényesebb galaxisoknál is százszor több energiát sugároznak. Az 1960-as évek óta már több mint 200 kvazárt ismefnek. de felépítésüket. intenzív sugárzásuk forrását nem sikerült, mesálla- pífani. Jauncev véleménye szerint hatalmas, rendkívül . magas hőmérsékletű, intenzív sugárzást kibocsátó gázgömbök. Az újonnan felfedezett kvazár szerinte a nap energiájának 100 milliárd- szorosát sugározza ki. A kvazárok az elméletek szerint nem sokkal a világegyetem keletkezése után lőhettek létre, egv galaxis ösz- szeomlása. vagy instabil anyag termonukleáris robbanásának eredményeként. A tudósok véleménye szerint ezekben a rendkívül sűrű. hatalmas energiamennyiséget sugárzó égitestekben rejlik a kulcs a világegyetem keletkezésének megismeréséhez. A felfedezés új vitát nyithat a világegyetem koráról és méretéről. valamint a kvazárok természetéről. iukat. Képünk egv szoviet kutatócsoport érkezését ábA szélcsatorna az aerodinamikai kísérletekhez alkalmas levegőáramlást létesítő berendezés. A szélcsatorna mérőterébe helyezik a kísérleti iármű méretarányosan lekicsinyített modelliét. esetleg magát az 1:1 arányú prototípust. A mérendő tárgv megfúvatása ventillátorral keltett légárammal történik. Napjainkban szélcsatornában fúvatiák meg a repülőgépek, delta szárnyak, rakéták, gépkocsik. sőt motorkerékpárok, modelljeit a fejlesztés során. Építészeti elemeket, hídszerkezeteket is vizsgálnak szél- csatornában. Üiabban biológiai iellegű vizsgálatokra is felhasználják a szélcsatornát, amikor madarakat fúvatnak meg. ilv módon vizsgálják repülési teliesítménvüket és mérik repülés során szívműködésüket. oxigénfogvasztá- sukat stb. Egy történet szerint a vak és süket leány, Keller Helen a hallását kérte vissza, mikor megkérdezték tőle. mit kívánna inkább: látni vagy hallani ? — Környezete sokszor szó- fogadatlap, rossz gyermeknek tartja a nagyothallót, nem sejtve halláscsökkenését, akivel állandóan hangosan, ordítva kell beszélni, aki, „míg szépen szólnak hozzá” semmit sem hajlandó megérteni. A szülő sokszor nem érti a dacosság, makacsság okát, a gyermek még kevésbé a szülő ingerültségét ... Pedig egy egyszerű hallásvizsgálat tisztázná a gyermek furcsa, konok magatartásának okát — mondja dr. Hirsberg Jenő a Heim Pál Gyermekkórház fül-orr-gége osztályának főorvosa— Milyen lehetőségek vannak erre hazánkban, ma? — Magyarországon az is- _ kolaérettségi vizsgálatokhoz, és egyre inkább a pályaalkalmassági szűrésekhez is hozzátartozik a hallás megítélése, de csecsemőkorban — egyelőre — rendszeres hallásvizsgálat nincs. A szülő felelőssége tehát igen nagy, hogy a halláscsökkenés gyanújeleire a gyermek- orvos figyelmét felhívja. — Milyen jelekből ismerheti fel a szülő, hogy újszülött gyermeke rosszul hall? — Ehhez mindenekelőtt azt kell tudni, hogy vajon hall-e, és mit hall az újszülött. A csecsemő már születése pillanatában, sőt már a magzati élet utolsó periódusában is hall; erősebb hangot, lármát érzékel. Erős zajra a csecsemők összerezzennek, szemüket hirtelen becsukják, karjaikkal átkaroló mozdulatot tesznek. 3—4 hónapos csecsemő lármára esetleg sími kezd, de a megnyugtató emberi szóra lecsillapodik, mosolyog, 6—7 hónapos korban a hangforrás irányába fordul, az egyéves gyerek pedig már határozattan reagál. Két éves korban .a 4—6 méterről suttogva ejtett kérdésekre figyel, három évesen pedig az előmondott szavakat ismétli. A zajt — hallásvizsgálatnál — mindig a csecsemő háta mögött keltsük, úgy hogy közben ne lásson bennünket — és ki kell zárnunk a vibráció lehetőségét is, mert az így kapott reakció téves megítélésre vezet. — Később miből lehet következtetni a rossz hallásra? — A nagyothalló gyermek beszédkialakulása rendszerint késik, vagy bizonyos szinten megreked. Ezek a gyermekek feltűnően vizuális beállítottságúak, keresik, figyelik a* beszélő szájmozgását. Beszédük pedig akusztikailag többnyire jellegzeTeljes léptékű az a szél- csatorna. amelynek mérőtere akkora, hogv benne kisebb repülőgépek telies nagyságban. nagyobb gépek pedig nagy léptékű kisminta formájában vizsgálhatók. A szélcsatornában általában a felhajtóerőt, a légellenállást és a bóljntó nvomatékot mérik. A szélcsatorna kialakításának kísérletei a múlt század végén kezdődtek. Az első igazán használható szélcsatorna létrehozása a „vasszer- kezetek atviá”-nak. a francia Gustave Eiffel mérnöknek a nevéhez fűződik. Eiffel nevét a világon számos létesítménv őrzi. nemcsak a híres párizsi torony. Magyarországon részt vállalt a Margit-híd tervezésében. tőle származik a szegedi Tisza-híd. és nevéhez fűződik a Nyugati pályaudvar vasszerkezetének kialakítása. tesen megváltozik, mert saját hangképzésük hallás útján történő pontos kontrollja hiányzik. Beszédjük monoton, tagolt, a szóhangsúly rossz. A nagyothallók általában magas hangon beszélnek, néha hangosan, máskor túl halkan, lágyan- A halláshiba néha nemcsak a kiejtésben, hanem az írásban, olvasásban is jelentkezik. Ezért az iskolában nehezen tanítható, hibásan író. beszélő, vagy olvasó gyeidnek esetében is gondolni kell hallászavarra. — Hogyan lehet illetve lehet-e segíteni a nagyothallókon? — Ha a gyermek születéstől fogva süket vagy nagyfokú nagyothalló segítség, nélkül soha nem tanul meg beszélni. -A süket, csupán mert süket, nem néma, de néma marad a súlyosabb nagyothalló is, ha nem kap megfelelő kezelésit. Időben kezdett kezeléssel viszont jelentős eredményeket lehet elérni: „nagyothallóvá” lehet tenni a süket, és „hallóvá” a nagyothalló gyermekek nagy részét. Az eredményes terápia alapfeltétele azonban a korai diagnózis. Fontos tehát, hogy nemcsak az orvosok, hanem a szülők, a nevelők is ismerjék a hallás és nagyot- hallás alapvető kérdéseit, a halláscsökkenés korai tüneteit a gyanújeleket, a- hallásvizsgálatok módját, a nagyothallók kezelésének és gondozásának korszerű lehetőségeit. — Hová fordulhat az a szülő, akinek az a gyanúja támad, hogy gyermeke rosz- szul hall, és milyen kezelésben részesül a beteg gyermek? — Audiológiai állomásokon, egyes megyei kórházakban valamint gyermekklinikák és gyermekkórházak fül-orr-gége osztályain végeznek hallásvizsgálatot. De kialakulóban van egy új tudományág, a pedoaudioló- gia, mely a nagyothalló gyermek vizsgálatával, gyógyításával és gondozásával foglalkozik. Vannak szubjektív hallásvizsgáló eljárások, melyek a vizsgált egyén együttműködését kívánják meg, és objektív metódusok, melyek segítségével az illető tudatos együttműködése nélkül is meg tudjuk állapítani a hallás mértékét. — Mikor van szükség műtéti beavatkozásra? — Hallásjavító műtél olyan halláscsökkenés esetén indokolt, melyet krónikus középfülgyulladás, s hallócsontok fejlődési rendellenessége vagy dobüri he- gesedés okoz. Ezek a műtétek az esetek 60—70 százalékában eredményeznek hallásjavulást. Oravecz Éva menetközben veszik munká- rázol ia a bázisra. Hogy eljusson hozzájuk a hang!
