Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

1982. ÁPRILIS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Élelmiszertermelés - kisüzemekben Jól szolgálják a lakosság napi ellátását KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. április 7-i üléséről Az élelmiszeripari kisüze­meik hasznosain járulnak hozzá a lakosság ellátásá­hoz, s növekvő mértékben veszik kj részüket az ex­portból — ez derült ki ab­bén. a felmérésből, amelyet a MÉM készített a téeszek, fogyasztási szövetkezeteik, ta­nácsok által fenntartott, il­letve magántulajdoniban üzemelő, különféle élelmi­szereket gyálrtó kis terme­lőegységekről. Az adatok szerint jelenleg több mint négyszáz-ih árptm&záz ilyen üzem működik ^ évente mintegy 25 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. A kis termelőegységek a lakosság napi ellátáséihoz 25—30 százalékos arányban járulnak hozzá. Elsősorban a helyi, illetve speciális igé­nyek kielégítését szolgálják. 8 ily módon elősegítik a vá­laszték bővítését. Ezzel részben, a nagyüzemeket te­hermentesítik e termékek gyártásától. Gyakran együttműködnek a kisüzemek és az élelmi­szeripari gyárak. A tejipar például megosztja tejbe- gyűjtő területét a 110 téesz- üzemmel, s termékcsere is kialakult közöttük. A 81. ba­romfifeldolgozó kisüzem egyesülést alakított a terme­lés koordinálására. Más ága­zatokban, például a kon­zerviparijain, bár 120 kis­üzem működik, mégsem ál­talános az egivültttrnűködés. Itt is felismerték azonban, a közös tevékenység előnye­Tegnap délután a GANZ- VTLL szolnoki gyárában ré­teggyűlést szervezett a vá­rosi tanács vb és a HNF városa bizottsága. Zakár Zoltán, a népfront városi bizottságának elnöke ismer­tette a megyeszékhely ötö­dik ötéves tervi eredménye­it és a hatodik ötéves terv célkitűzéseit. A réteggyűlés résztvevői élénk érdeklődést tanúsítóit­— Azt hiszem nem kell különös ok arra, hogy az egészséges, életerős embe­rekből álló kollektíva ereié­hez mérten segítsen a rá­szorultakon. Amennyiben mégis indokolni kellene, hogy miért ajánlottuk fel egynapi keresetünket a hal­lássérültek mostoha körül­mények között működő sportegyesületének a ma­gyarázat igen egysze­rű. Brigádunk tagjai évek óta részt vesznek a városi kispályás labdarúgó-bajnok­ságon és elképzelni is rossz lenne, ha valaki egyszer csak bejelentené: nincs le­hetőség tovább rá, hogy ker­gessük a labdát. Járomi József, a Sütőipa­ri Vállalat jászberényi üzem- csoportja szállítási osztályán dolgozó Kill ián György Szo­cialista Brigád vezetője mondta el felajánlásuk tör­ténetét Március 21-én este ki-ki otthon nézte a tévé Hét című műsorát. Abból tudták meg. ' hogv pénzhi­ány miatt veszélyben van it. Szabolcs megyében több apró üzem már együttmű­ködik a detoreoeni és a nyír­egyházi konzervgyárral. A külpiacon is igen jól érté­kesíthető, ám kis mennyi­ségük miatt nagyüzemben csak ráfizetéssel előállítha­tó speciális ízesítésű sava­nyúságokat, gyümölcské­szítményéket állítanak elő, s így .bedolgoznak” a gyá­raknak. A kisüzemek mindinkább bekapcsolódnak az exportba. E téren a húsipar jár az élen. Egész sor termelőszö­vetkezeti. illetve tanácsi vá­góhíddal! alakított ki terme­lési kooperációt. A külpia­con keresett értékesebb hús­részeket. az ipari üzem termékcserével átveszi. s az ebből származó export többletbevételt a kisüzem­mel megosztja. Ily módon teremtődik meg a regioná­lis vágóhidak fejlesztésének anyagi fedezete. A nádud­vari Vörös Csillag Tsz vá­góhídja például rövid időn belül 20 ezerről 100 ezer sertés feldolgozására bőví­tette kapacitását, részben azzal, hogy együttműködik a Debreceni Húsipari Válla­lattal. . Máshol, — mint Vas me­gye több téeszUkisüzemében — régi, speciális készítmé­nyek előállításának föleleve- nítésével tenmeiti’k meg az exportlehetőségéket. Tök- magolajat sajtolnak példá­ul, ami jó áron értékesíthe­tő külföldön. tak, több témakörben kifej­tették véleményüket. Hely­telenítették például, hogy a Holt-Tisza partján szemét­gyűjtő helyek vannak. Sür­gették a Munkiásőr út rend­betételét. a szociális szem­pontok fokozott figyelembe­vételét a lakáselosztásoknál, illetve a lakásgazdálkodós- ban, és a közterületet ron­gálok erőteljesebb megféke­zését. a hallássérültek sportegye­sületének működése. — Már nem emlékszem, ki tette szóvá a műsort, de arra igen, hogy a brigád minden tagja kimondta: ten­ni kell valamit. Meg is ál­lapodtunk abban, hogy egy­napi keresetünk felajánlásá­vá] próbálunk segíteni. Tud­juk. hogy a 20 tagú brigád pénze nem sok. de Szolnok megyében 52 brigád dolgo­zik a sütőipari szakmában. Felhívással fordultunk hoz­zájuk hogy csatlakozzanak. Azt hiszem az 6 pénzük, és remélhetőleg sok más szo­cialista brigád segítsége már lendít valamit a jobb sorsra érdemes egyesületen. Miért éppen mi kezdeményeztük az akciót? Talán azért, mert brigádunk tagjai találkoztak másnap leg­korábban. A szállítók ugyanis már hajnalban útnak indulnak a ro­pogós. friss kenyérrel... — illés i— (Folytatás az 1. oldalról) dapesten. A fő problémák a következők: a fiatal háza­sok számottevő része csak több évi várakozás utárí jut önálló lakáshoz. A lakosság egyes csoport­jai között a lakásépítés és -fenntartás terhei egyenet­lenül oszlanak meg. A tá­mogatási rendszerben a szo­ciálpolitikai elvek nem ér­vényesülnek következetesen. A lakásépítés és -gazdálko­dás gyakorlata sok kíván­nivalót hagy maga után. Az ingatlankezelő szervezetek munkája nem tudja kielé­gíteni a szükségleteket, ugyanakkor a bérlők sem kellően érdekeltek a laká­sok állagának megóvásában. 2. A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a má­sodik tizenötéves lakásépí­tési program alapján hat év alatt, 1981 végéig 530 ezer új lakás épült fel. Ügy fog­lalt állást, hogy teljesíteni kell a 15 éves lakásépítési programot, és fel kell építe­ni az 1 millió 200 ezer la­kást. A terv megvalósítását a személyi tulajdonú lakás­építés fokozásával is elő kell segíteni. A lakásellátásra fordítha­tó állami eszközök éssze­rűbb felhasználásával, a la­kosság érdekeltségének nö­velésével, a lakásgazdálko­dás korszerűsítésével össze­hangolt erőfeszítéseket kell tenni a lakáshelyzet további javításáért. Óvni és lehető­ség szerint növelni kell a meglevő lakások használati értékét. A lakóházak kar­bantartásában, környezetük kulturáltabbá tételében a lakosság az eddiginél na­gyobb mértékben vegyen részt. E célok eléréséhez javíta­ni kell az építőipar, a ház- kezelöségek munkáját, az anyagellátást, a telekgazdál­kodást, egyszerűbbé és gyor­sabbá kell tenni a hatósági ügyintézést. 3. A Központi Bizottság és a Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy a lakáshoz jutás esélyei válja­nak kiegyenlítettebbé, a la­kásigények kielgítésében ér­vényesüljön fokozatosság, és a bérlakások .elosztásában erősödjék a szociális meg­fontolás. Meg kell teremteni a fel­tételeit annak, hogy a fia­tal házaspárok rövidebb idő alatt jussanak önálló lakás­hoz. A családalapítókat az eddiginél jobban segíteni kell jogos és indokolt lakás­igényük kielégítésében. A családnagyság változá­saihoz igazodó igények ki­elégítése jól működő lakás­csere-rendszer mielőbbi ki­építését teszi szükségessé. Ez elsősorban a tanácsok hatáskörébe tartozó feladat. A személyi tulajdonú la­kásépítés és -vásárlás támo­gatása jobban kapcsolódjon a gyermekek és a családdal együtt élő eltartottak számá­hoz. Indokolt jobban figye­lembe venni a családok jö­vedelmi és vagyoni helyze­tét is. A szociálpolitikai tá­mogatást ki kell terjeszteni a családiház-építőkre is. Fokozódjék a munkáltatók szerepe a lakásépítés és -vá- . sáriás elősegítésében. Lehe­tővé kell tenni, hogy az ál­lami nagyüzemeken kívül a többi munkáltató — szövet­kezet, költségvetési szerv és Intézmény — is lakásalapot képezhessen. A lakásalapból támogatásban részesülhetnek a munkások mellett más dolgozók is. A támogatásnál vegyék figyelembe a dolgozó munkában tanúsított helyt­állását. A lakásépítés és -vásárlás hitelfeltételei jobban igazod­janak az érintettek anyagi teherbíró képességéhez, ösz­tönözzenek az előtakarékos- ságra. 4. Az elmúlt években emelkedtek a lakás­építés és -fenntartás költsé­gei. Ugyanakkor a lakbérek 1971 óta változatlanok, az emelkedő fenntartási költsé­geknek jelenleg már csak egyharmadát fedezik. A te­herviselésben jelentős 'az aránytalanság a bérlők és a saját erőből építkezők kö­zött. A lakbéreket 1983-ban szükségszerűen emelni kell, hogy azok közelítsenek a fenntartás, a karbantartás, a felújítás költségeihez. A lakbéreket a lakások minő­sége szerint differenciáltan kell megállapítani. A lak- béremelésből származó na­gyobb kiadást fokozatosan, több év alatt kell a bérlők­re áthárítani. Ennek módja az évről évre csökkenő ál­lami hozzájárulás legyen. A leginkább rászoruló nagy- családosok és nyugdíjasok szociális támogatásban ré­szesülnek. A Központi Bizottság felhívja a Miniszter- tanácsot, az ügyben illetékes állami szerveket, hogy a la­kásépítés, a lakáskarbantar­tás és a lakásgazdálkodás megjavításához szükséges állami rendelkezéseket, szer­vezeti intézkedéseket az év végéig dolgozzák ki és hoz­zák nyilvánosságra. Gondos­kodni kell arról, hogy a he­lyileg megoldható és meg­oldandó kérdésekben a ta­nácsok megfelelő önállósá­got kapjanak. III. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az állami oktatás­ról szóló 1972. június 15-i ha­tározata végrehajtásának ta­pasztalatait, és irányelveket fogadott el a közoktatás to­vábbi fejlesztésére. I, Az állami oktatás az elmúlt tíz évben be­töltötte szerepét, és hozzájá­rult társadalmunk fejlődésé­hez. Az iskoláztatás nagy­arányú kiterjesztése a társa­dalom valamennyi osztályát és rétegét érintette, országos méretben növelte az általá­nos és a szakmai műveltsé­get, csökkentette a művelő­désbeli egyenlőtlenségeket. A tanulás útjai nyitva állnak a felnövekvő nemzedékek előtt. > A magyar oktatásügy eredményei nemzetközi ösz- szevetésben is megállják a helyüket. Jelentősen bővült az óvodai hálózat. Lényegé­ben általánossá vált a gyer­mekek iskolára való előké­szítése. Gyakorlatilag teljes körű a tankötelesek iskoláz­tatása, 95 százalékuk 16 éves korig sikeresen elvégzi a nyolc osztályt. Az általános iskolát befejezők 93 százalé­ka középfokon folytatja ta­nulmányait. Az elmúlt tíz évben a tár­sadalom, mindenekelőtt a pedagógusok erőfeszítése ré­vén fejlődött az oktató-ne­velő munka és javultak fel­tételei. Ezt tanúsítja az óvo­dai nevelés színvonala; az általános iskolai lemorzsoló­dás csökkenése; egyes tan­tárgyak oktatásában a mód­szerek eredményes megújí­tása; a szakmunkásképzés korszerűsítése; a gimnáziu­mokban a fakultatív oktatás megkezdése. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az iskolai munka korszerűsítését célzó intézkedések nem mindig voltak kellően előkészítve, átgondolva és összehangol­va. A változások mennyisége és egy részüknek nem kellő megalapozottsága kedvezőt­lenül befolyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az oktatás színvonalának, il­letve a tanulók ismeretszint­jének kívánatos mértékű emelését, elbizonytalanítot­ta a pedagógusokat, és jo­gos kritikai észrevételeket váltott ki a közvélemény­ben. Közoktatási rendszerünk mai problémái jórészt azzal függnek össze, hogy az el­múlt időszakban végbement társadalmi és gazdasági vál­tozások új és nagyobb köve­telményeket támasztanak az iskolával szemben. Az 1980- as évtizedben a közoktatás legfontosabb feladata az új követelményekhez való fel­zárkózás, a munka minősé­gi, tartalmi javítása. Egy­idejűleg biztosítani kell az új tantervek eredményes bevezetését és a nagyobb lét­számú gyermekkorosztályok színvonalas általános iskolai és középiskolai képzését. 2. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy az eredményes, kiegyensúlyo­zott iskolai munkához nél­külözhetetlen a stabilitás. Az alsó- és a középfokú ok­tatást a jelenlegi iskolarend­szer megőrzése mellett — nagyobb megrázkódtatások és a felesleges szervezeti változások kerülésével — úgy kell fejleszteni, hogy mind jobban teljesítse alap­fokú funkcióit, s egyben képes legyen a szükséges megújulásra. Az iskola kiemelkedő fel­adata a felnövekvő nemze­dékek tudásának, műveltsé­gének, tudományos világné­zetének szilárd megalapozá­sa. Neveljen a szocializmus ügye mellett elkötelezett, kezdeményező, alkotó fiata­lokat, alakítsa ki bennük a rendszeres, fegyelmezett és szorgalmas munka igényét. Az iskolai nevelésben kapjon nagyobb hangsúlyt népünk történelmi múltjá­nak, különösen a közelmúlt történelmének jobb megis­mertetése és megértetése, nemzeti kultúránk értékei­nek elsajátítása. Az oktatásban az életkori sajátosságoknak megfelelő, egészséges erőfeszítésekre sarkalló magas követelmé­nyeket kell érvényesiteni. Az iskolarendszer minden foko­zata tegye lehetőve a sze­mélyes adottságok és képes­ségek sokoldalú fejlesztését, a tehetségek kibontakoztatá­sát. A felesleges terhelés to­vábbi _ csökkentése mellett szem előtt kell tartani, hogy a tanulók munkára nevelé­sében legfontosabb tényező az iskolai munka színvona­la, igényessége, fegyelme és szervezettsége. 3. Az általános iskola ’ fejlesztésére megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell a nagyobb létszámú gyer­mekkorosztályok megfelelő színvonalú iskoláztatásáról, az ehhez szükséges feltéte­lek megteremtéséről. Lehe­tőség szerint bővíteni kell a napközibe járók és a di­ákétkeztetésben részesülők körét. 4. Az ifjúság műveltsé­gének további emelése érdekében fokozatosan meg keld változtatni a középfo­kú képzés belső arányait az érettségit adó középiskolák javára. Ezen belül biztosi Ül­ni kell a gimnáziumi tanu­lók arányának kismértékű növelését. A szakközépiskolákat, al­kalmassá kell tenni az olyan szélesen alapozó képzésre, amely az iskola elvégzése után. viszonylag rövid idő alatt lehetővé teszi a gya­korlati munkába való beil­leszkedést. és jobban segíti a továbbtanulást. A szakmunkásképző isko­lák pótolhatatlanok a nép­gazdaság szakmunkásigé­nyeinek kielégítésében. A képzés feltételeit és színvo­nalát folyamatosan hozzá kell igazítani a növekvő követelményekhez. A szak­munkásképző iskolát —ahol ennek lehetőségei adottak, illetve megteremthetők — a nagyüzemek anyagi- technikai bázisán kell mű­ködtetni. A szakképzés egész rend­szerén belül az egyes szak­területek sajátos követelmé­nyednek figyelembe vételé­vel a technikusképzést is megnyugtatóan rendezni kell. 5. A Központi Bizottság elismeréssel szolt a közoktatásban dolgozókról, és hangsúlyozta, hogy a közoktatás színvonalának emelése, az iskolai munka folyamatos korszerűsítése nagymértékben függ a peda­gógusoktól. Ezért ímegfcülön- * böztetebt figyelmet keli for­dítani kellő számbán és magas színvonalon történő képzésükre és tovább­képzésükre. munkafeltétele­ik javítására, anyagi és erkölcsi megbecsülésükre. Elő kell segíteni, hogy nö­vekedjék az e hivatást vá­lasztó férfiak száma. Növel­ni kell a pedagógusok önál­lóságát a módszerek kiala­kításában, alkalmazásában és az oktatási-nevelési cé- lókhoz igazodóan az oktatás tartalmának megválasztásá­ban is. 0 _ Javítani kell a közokta­tás államf irányítását. A központilag meghatározott követelményeket követke­zetesen érvényesíteni keld, egyidejűleg biztosítva a helyi irányító szervek ön­álló munkájának és az okta­tási intézmények öntevé­kenységének feltételeit az iskolai demokrácia fejlesz­tését. Az ifjúság szocialista nevelése egész társa­dalmunk ügye; valamennyi intézményének érdeke és kötelessége az iskola nevelé­si törekvéseinek támogatá­sa. Az iskola, az intézmé­nyek, a társadalom fokozott részt vállalása a felnövekvő nemzedékek nevelésében nem csökkentheti a szülői gondoskodást és felelősséget. A. család szerepét semmi­lyen más intézmény nem pótolhatja. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszerveket és pártszervezeteket, hogy se­gítsék a közoktatás fejlesz­tését szolgáló programok végrehajtását. Szervezzék, ösztönözzék az ifjúság ne- vetéséért felelős tényezők jobb együttműködését. Moz­gósítsák a társadalmi erőket az oktatáspolitikai célok megvalósítására, hassanak oda, hogy társadalmi mére­tekben tovább erősödjön az iskola munkáját támogató közszell'em. * • * A Központi Bizottság szer­vezeti, személyi kérdéseket tárgyalt; — Lajtai Vera elthársnőt, a Pártélet című folyóirat fe­lelős szerkesztőjét, érdemei­nek elismerése mellett, saját kérésére felmentette tisztsé­géből, és nyugállományba helyezte. — Lakos Sándor elvtár­sat, a Központi Bizottság tagját, a Társadalomtudomá­nyi Intézet tudományos igazgatóját — érdemeinek elismerése mellett — fel­mentette e tisztségéből, _ és. kinevezte a Pártélet című folyóirat felelős szerkesztő­jévé. AZT HALLOTTÁK A HÉTBEN... Egy felajánlás története Heten a kezdeményezők közül Réteggyűlés a GBNZVILL-nél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents