Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-07 / 81. szám
1982. ÁPRILIS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyártja a Mezőgép Kiegyensúlyozott alkatrészellátás A tavaszi mezőgazdasági munkák előtt a Mezőgép Tröszt vállalatai folyamatos ellátást biztosítottak a hazai gyártmányú és import gének felúiított részegységeiből és pótalkatrészeiből, valamint az általuk gyártott néhány mezőgépből. Az léKr első negyedében mintegy 25 000 részegységet — önindítót, légféket. komp- resszort. dinamót stb. — felújítottak. ez a mennyiség a korábbi évek tapasztalatai szerint elegendő. Néhány hazai és importalkatrész hiánya. ütemtelen szállítása zavaróikat okozott a motorfel- úiítási munkáknál. A traktoroknak egv iárésze csak később áll munkába ezért a felúiított motorók néhány száz darabos hiánva most még nem okoz nagvobb gondot. A hazai mezőgazdaság legalább százezerféle alkatrészt és részegységet használ feli A Mezőgép Tröszt vállalatai körülbelül 15 000 féle alkatrészt állítanak elő. évi kétmilliárd forint értékben. Az év első három hónapiéban időarányosan teljesítették termelési tervüket. Általában eleget tettek minden megrendelésnek, kiegyensúlyozott ellátást biztosítottak az ütemes szállításokkal. Kádár Jánoané köszöntése Kádár Jánosnét, a munkásmozgalom régi harcosát, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának nyugalmazott hivatalvezetőjét születésnapja alkalmából tegnap, a Központi Bizottság Székhazában a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszöntötte és átadta a párt vezető testületének üdvözletéit; A köszöntésen résztvett Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. HÉTVÉGE A CIBAKI HATÁRBAN Nyújtott műszakban vetették a cukorrépát Ha szabad szombat, akkor háztáji nap Deák Imre: — Igyekeztünk, hogy április 4-re elvessük a cukorrépát Jókor reggel nekivágtunk a határnak a cibakhá- zi Vörös Csillag Tsz hétvégi ügyeletét tartó termelési elnökhelyettesével mégis majdnem, ráment a dél- etőttünk a határ- szemlére. Ahol megálltunk beszélgetni a földeken szorgoskodók- kal. mindenütt hosszan, kezeltek Pintér Sándorral, akiinek az április 4-e alkalmából kapott TOT-ki- tüntetéshez gratuláltak. — Kétszáznál többen dolgoznak ezen a hétvégén a közös és a háztáii földjeinken — sorolta a tereoiáró- iban a Telekoartra menet. — Két géppel vetítik a cukorrépa utolját, néhány hektárnyi lehet már csak hátra. Három gén a vetőágyat készíti a napraforgónak, meg a kukoricának. a talaielőkészítéssel is már a tavasziaknak szánt terület kilencven százalékán végeztek1 a tagok — Ez a hét tehát a cukorrépa vetésével ért véget. Mivel kezdik a iövő hetet? — Ha nem esik. rajtolunk a napraforgótáblákon. Jó vetőágv vária az olaiosmagot. ugyanúgy a kukoricát is. Ha az időiárás közbe nem szól. az utóbbinak a vetéséhez is hozzálátunk a hét közepén. Néhánv nap múlva a szántóföldi kertészetben is megkezdődik a nagyüzem. Ott a , hidegre kevésbé érzékeny káposztafélék palántáinak kiültetése most már az időszerű tennivaló. Valóban, már csak a napraforgó bevetése volt hátra az asztallap simaságára elmünkéit utolsó cukorrépa- táblában. Kátai István brd- gádvezető elmondta hogv március 26-án láttak munkához a két géppel, tehát — leszámítva a közbeeső két csapadékos napot — egv hát alatt került földibe a réoamag a 270 hektáron. Kiss Pál. a váltós,, a bri- eádvezető mellett ácsorgott. miközben a társai. Deák Imre és Kovács Pál vetettek. Meg is kérdeztem,: nem luxus az. hogy egv traktoros csak úgv elbeszélget órákat a tábla szélén? — Sokkal kifizetődőbb ígv — magvarázta a fiatalember. — Azért van a váltós, hogv addig se álljanak a gépek, amíg valamelyik traktoros reggeli- vagy ebédidőt, ciga- nettaszünetet tart. Százötven százalékos így a kapacitáskihasználás. A cukorrépa esetében ez annyit ielent. hogv tíz nao helvett nem egészen hét nap alatt vetettük be a 270 hektárt. Három-négv nap az nagv idő. ha közben esik. egv hétre is visszavetheti a munkát. Ott volt a legnépesebb a ciibaki határ ahol a háztáii burgonvatáblákat ieüölik a fehér karók. Szabad szombatos téeszbeüek. családtagjaik, meg a sógorok, komák, legalább százötvenen ültették az velőcsíráztatott gumókat. — Kétszáz négyszögöl burgonyaföldet adunk egy-egy tagnak — hallottam Pintér SéndortóL — A hétvégeken igyékszünk elegendő traktort, lófogaitot irányítani a háztáji területekre, hogy a szabad szombatosok minél több munkát elvégezhessenek. A bét más napjain, a közös|>en végzett munka után kevesebbet kell így a földeken fáradozniuk. A burgonyatenrmesztés jól kifizetődik a háztájiban: a 200 négyszögölről ötezer forint bevételt is elérhetnek. Szeles Sándor, a téesz főkertésze ottiár,ttunkkor már elültette a burgonyáját. A parcellaszomszád iáinál , igyekezett éppen, eev pálinkás- üveggel olaiozottabbá tenni a munkát. * — Bizony kevesebb ebben a pálinka — rázta meg nevetve az üveget Varga Zoltán. a szövetkezet asztalosa —. mint az ültetésre váró burgonya a rekeszekben. Jó. hogv a téesz lófogatot adott kihúzni az ültetéshez a bar rázdát. meg aztán, ibe is takarják. ha elszórtuk bele a gumókat. — Jóval több ládát látok á földié végében, mint másoknál. — Három téesztag van a családban, raitam kívül a feleségem, és a nyugdíjas édesapám. így háromszor kétszáz négyszögölt kell beültetnünk. Hatszáz kiló vetőgumó nem kevés, de így kalákában. a barátom meg a feleslegem, munkatársainak a segítségével délig végzünk vele. T. F. i Tisza cipöbolt Mezőtúron . Mintaboltot nyitott a martfűi, Tisza Cipőgyár Mezőtúron. a Dózsa Svörgv út 42. szám alatt. A gvár legfiatalabb. esvben legnagyobb. 124 négyzetméter alapterületű üzlete március 29-én fogadta az első vásárlókat mintegy 700 ezer forintos árukészlettel. A tágas, önkiválasztó rendszerű eladótér üveg vitrin iei- iben mutatiák be a mintadarabokat. feltüntetve rajtuk. ho»v miiven méretben kaphatók. A közvetlenül az üzlettérhez csatlakozó nagy raktárban áttekinthető, korszerűen megoldott a tárolás. A vásárlók akik egymás kezébe adják a kilincset, csaknem hatvan cíDőféléből válogathatnak. Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1982. április S-t61 Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre Ft-ban Angol font 6 222,19 6 228,42 6 234,65 Ausztrál dollár 3 676,64 3 680,32 3 684,00 Belga frank 76,73 76,81 76,89 Dán korona 424,46 424,88 425,30 Francia frank 555,91 556,47 557,03 Hollandi forint 1 306,49 1 307,80 1 309,11 Japán yen (1000) 141,22 141,36 141,50 Kanadai dollár 2 841,12 2 843.96 2 846,80 Kuvaiti dinár 12 190,11 12 202,31 12 214,51 Norvég korona 571,06 571,63 572,20 NSZK márka 1 451,16 1 452,61 1 454,06 Olasz líra (1000) 26,41 26,44 26,47 Osztrák schilling 206,51 206,72 206,93 Portugál escudo 48,78 4ß,83 48,88 Spanyol peseta 32,79 32,82 32,85 Svájci frank 1 806,43 1 808,24 1 810,05 Svéd korona 588,49 589,08 589,67 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602.60 USA dollár 3 490,03 3 493,52 3 497,01 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. február 9-1 közlésnek megfelelően vannak érvényben. A lakatosmOkelyből lett fejlesztési központ A japán szikraforgácsoló a legkeményebb és legedzettebb anyagot is képes megmunkálni — Forintban nehéz fenne kifeiezni azt a hasznot, amit a központi fejlesztési üzem hajt a vállalatnak, az évente elszámolt 15 millió forintos termelési érték tulajdonképpen, csak formaság — vélekedett Wolf Károly, a Szolnoki Mezőgép technológiai és gyártás fejlesztési osztályának vezetője. — Sokkal fontosabb. hogy gyáraink az üzem megléte óta képesek a kereslet változását gyorsan követni. A fejlesztési üzemben készült szerszámok és készülékek nélkül például esvlk leeüiabb termékük, a Hesston 5580 ielű körbálázó gyártása legalább egv évvel később kezdődött volna meg. A ,,takarékos” kezdet Miért kellett a Vasipari Vállalat egykori gyáregységét 1977-ben megvásárolva központi fejlesztési üzemet létrehozni, amikor a Mezőgép gyáraiban régen is dolgoztak szerszámkészítők? Mert a csoportok képtelenek voltak elvégezni annyi munkát. amennyi,ré a vállalatnál igényt tartottak. Nemcsak a kapacitás szűkösségével volt bai — megfelelő technikai feltételek híján bonyolultabb feladatok megoldására gondolni sem lehetett. — Pedig más út nemigen kínálkozott — mondta Wolf Károly. — Másoktól rendelni szerszámot és technológiai készüléket viszont gyakorlatilag azt iellenti. hogv egykét év múlva iutunk a szükséges eszközökhöz. És még valami szólt a iól felszerelt, változatos feladatok megoldására alkalmas és önálló feilesztőegvség mellett: a terA kezdeti ..takarékosság” persze csak az úi szerzemény mielőbbi hasznosítását szolgálta. A ..gazdacsere”. 1977 közepe, óta — vállalati és tröszti forrásokból — majdnem 50 millió forintot költöttek az üzemre. Tízmillióért felépült a szerszámkészítőknek otthont adó úi csarnok, amelyet például precíz forgácsológépekkel. szám iegv vezérlésű berendezésekkel és — ez utóbbi a dédelgetett gyermek — a 10 millió forintot érő gép külön termet is kapott — japán gyártmányú huzalos szikraforgácsolóval is felszereltek. — Pénzt — ha van — korszerű gépekre költeni nem nagy művészet. És valóban, amikor a szolnoki Landler Jenő úton lévő üzem a Me- ző gébhez került az egyik legfőbb kérdés az volt: miként találják meg helyüket a régi „vasioarisok”. meg tudnak-e barátkozni az úi feladatokkal? Lázár István, aki korábban is művezető volt. beszélt arról, mit is kellett megszokniuk a gazdacsere meló részlegektől való szervezeti függetlenség. Tapasztalataink szerint a gyárak szerszámkészítő csoportjaikat szívesen ..fogták be” sürgető termelési feladatok megoldására. A megrendelőknek ígért határidők betartását segítve a fejlesztést végzők persze saját teendőiket hanyagolták el. A mával megették a holnapot... Az indulás nem volt könv- nyű. A Vasipari Vállalattól átvett telep csarnoka szerszámkészítésre alkalmatlan volt. Használható lett volna viszont a feilesztőüzem másik feladatának megoldására. célgépgyártásra. Csafchát az ehhez a munkához a megfelelő gépek hiányoznak. A minél korábbi kezdés érdekében a Mezőgép számos használt gépet vásárolt és újított fel. Ezek a berendezések olcsók voltak, amortizációjuk nem terhelte elviselhetetlenül a vállalat számláját. Különben is: egy fei- lesztőüasmben — mert a terhelés nem folyamatos — nem mindig a sokat bíró gépek kellenek. okozott gondot az úi feladatok fogásainak megtanulása, azoknak sem kellett elviselhetetlen terhet magukra venniük. akiket általános lakatosból szerszámkészítővé képeztünk át. A keresettől az Öltözőig — Hogy a korábbinál bonyolultabb munkával megbarátkozzanak az emberek, azt gyorsította a kereseti lehetőségek javulása — emlékezett vissza az ..aklimatizá- lédás” időszakára Lázár István. — Én például (bár a középvezetők béréveL mint az országban mindenütt, nálunk is bai van) iól iártam. Egykori kimutatásokkal bizonyítható. a munkások még iobban ... Csak néhánvan mentek el az öt év alatt, név szerint el is sorolhatnám, kik. Abban is biztos vagyok, hogv alig volt. akinek az új munka és az ezért iáró pénz nem tetszett. A ió közérzetnek — a műhelyekben dolgozó ..régiek” szerint — persze a Pénz csak az egyik eleme. A mai munkában van más értékelni való is: — Én nagyon, örülök neki — vélekedett Szabó András lakatos csoportvezető —. hogy változatosabb lett a munkám, hogy iobban rá vagyok utalva saiát elképzeléseimre. A régi szériamunkákban egv idő után már semmi érdekeset nem talál az ember, mostanában viszont alig történik meg. hogv ugyanolyan berendezést készítünk. — Lehet, hogy azért, mert a tervezők is minden nao közöttünk vannak, és nemegyszer közösen gondolkodunk — csatlakozott munkatársa szavaihoz Szmatona Alfréd —. valahogy érzem: alkotás részese vagyok. Nekem ez rengeteget számít! Anyagilag sem bánkódom amiatt, hogy ..mezőgépes” lettem. És az is ió. hogv a mai öltöző, a fürdő és az étkezde nem is hasonilí,tható a régihez. az öt évvel ezelőtti ridegségnek már nvoma sincs. V. Szász József Először kétkedtek pénzügyi és ioei formaságait saiát bőrükön érzőknek: — Mi az átszervezés előtt is komoly munkát végeztünk — a maitól azonban lényegesen különbözőt. A VasiDari Vállalat vezetői természetesen csak olvan munkát vállalhattak el. amelyik elvégzését az üzem adottságai megengedték. Milyenek voltak az adottságok? Volt egy darunk, esztergapadunk — és sok-sok nagvkalaoácsunk. Őszintén megvallva a legtöbben csak mosolyogtunk, amikor az egyesüléskor az új vállalat vezetői elmondták. hogy mi is lesz az üzem úi feladata. Vjégül a hitetlenkedve fogadott tervekből valóság lett. az osztályvezető szerint nemcsak a Mezőgép elköltött pénzének köszönhetően: — Való igaz. hogy az itt dolgozóknak korábban nem a lakatosszakma legbonyolultabb műveleteivel volt dolguk. A rutin talán hiányzott — a munkások felkészültsége. képzettsége azonban igen ió volt. Ezért nem Tízmilliós automata, nagykalapácsok helyet)
