Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-29 / 99. szám
1982. ÁPRILIS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Több, mint egy évtizede, hogy létrehozták a Baranya megyei (Villányban a szabadtéri művésztelepet. Siklósról jövet a község elején egy volt kőfejtő festői környezete adott otthont á szobrászoknak. Évek óta a világ minden tájáról jönnek ide alkotni. A szobrok egy részét a szabadban helyezik el. Megemlékezések, népdaléneklő versenyek, szakdolgozatok Mesteriskola a fiatal építészeknek A Kodály-centenárium éve az iskolákban Az ünnep akkor igazi, ha nem csupán a látványos programokra korlátozódik, de mindennapjainkban is,jelen van. Kodályt akkor ünnepeljük legméltóbban, ha örülni tudunk muzsikájának. Életművét a különböző iskolákban más-más módon idézik meg. — Milyen útmutatást, segítséget kaptak a pedagógusok a Kodály-centenárium megünnepléséhez? — kérdezzük Buda.v Pétert, az ének-zenetantárg.v középiskolai szakfelügyelőjét, a KÓTA megyei titkárát. — A pedagógusoknak továbbképzéseket szerveztünk, melyre az énektanárokat és a karvezetőiket hívtuk meg. Az előadásokon alaposabban megismerkedhettek Kodály pedagógiai koncepciójával, átadásának gyakorlati kérdéseivel! Külön szemináriumon ■ foglalkoztunk Kodály műveinek előadási problémáival. A kollegák élmény- beszámolót hallhattak Fa- sang Árpád zeneszerzőtől. Gulyás György karnagytól, amelyen személyes találkozásaik, izgalmas, érdekes történeti pillanatait elevenítették fel. — Nemrégiben fejeződtek be az „éneklő ifjúság" megyei bemutatói, melyeken igen sok Kodály-mű csendült fel. — Az együttesek törekedtek a zeneszerző darabjaiból minél többet megtanulni, műsorukat gazdagítani igényes kompozíciókkal, népdalcsokrokkal és a biciniu- mokkal. Az általános és középiskolák számára meghirdettük a népdaléneklő körök versenyét és az ugyancsak a közösségi éneklésre ösztönző biciniumbemutató- versenyl. Az ünnepi megemlékező órákat decemberben tartják majd az. intézményekben. A Kodály-centenárium keretében ősszel a megyében két új ének-zenei tagozatos általános iskola nyitja meg kapuit: Török- szentmiklóson. illetve Mezőtúron. Ebben az esztendőben még inkább törekednünk kell arra. hogy a fiatalok megszerezzék a kívánt ze- "nei alapműveltséget, elsajátítsák - a zenei írás-olvasás szabályait, és olyan élményekhez . jussanak. melyek által egy életre, a muzsika barátaivá válnak. Szünetben is énekelnek A szakmunkásképző intézetekben az ének-zene nem szerepel a tantárgyak köpött. A diákok általános iskolában szerzett ismeretei megkopnak. Szerencsére ez. nem minden esetben igaz. A szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Intézet kórusa az „éneklő ifjúság” bemutatóján „arany” minősítést szerzett. Az együttes vezetője Kádár Kálmán az Intézmény tanára, akinek énekszakos képesítése is van. — Sok jó fülű, jó hangú fiatal jár hozzánk, kár lenne ezt nem kihasználni — mondja. — Ráadásul szeretnek énekelni a gyerekek, nem kell könyörögni, hogy eljöjjenek a próbára. Nagyon örülök. hogy-mem csupán a kórustagok kaphatók . egy kis nótázásra. Egy-egy óra kezdetéből öt-hat percet elcsípünk, dalolunk, s mindjárt jobb kedvvel folyik a munka. Az etika és a történelemórán egyes témakörben nincs jobb szemléltetés, mint egy népdal, amely korrajzot, életképet villant fel. Időnként felfrissítjük az általános iskolai törzsanyagot is. hogy amit egyszer megtanultak a diákok, ne vesz- szen kárba, ne felejtsék el. — Tartanak-e iskolai megemlékezést a centenárium tiszteletére? — Minden .osztályban, ahol tanítok, beszélgettünk Kodály életéről, megtanultunk egy. a zeneszerző gyűjtötte. népdalcsokrot. Az iskolarádióban külön műsort állítunk össze. amelyben többek között a kórusunk is szerepel Kodály-müvekkel. A Zöld erdőben című dalt annyira megszerették a tanulók, hogy nem egyszer hallom szünetben is énekelik. Filharmóniai és opera-bérletek A tószegi általános iskola folyosóján jókora Kodálv- tablót állítottak össze. Középen a zeneszerző fényképe, mellette életének fontos állomásait ismertető iratok. — A fotószakkör tagjai készítették a másolatokat a dokumentumokról — magyarázza Tölgyesi Béláné énektanár. — Szünetben a gyerekek bármikor megnézhetik. olvashatják. így akaratlanul is megjegyzik az írások tartalmát, lényegét. A centenárium apropóján minden osztályban zenei olvasmánynaplót vezetnek, a meghallgatott művekét, elemzéseket. a tanultakat feljegyzik. Ebbe a füzetbe kerülnek a különböző képek. kották is. A tanult anyaghoz kapcsolódva gyűjtik a diákok más művészeti ágak alkotásait, illetve ezek fotóit. Nemrégiben hallgattuk- Kodály: Este a székelyeknél című müvét. Ez adta az. ötletet, hogy a Székelyföld népi kultúrájának jellegzetes .eszközeit ábrázoló fotókat beragasszák a naplóba. — Munkájában mit tart a leglényegesebbnek az idei tanévben? — Ügy gondolom, az tudja igazán magával ragadni diákjait, akiről sugárzik, hogy „át van itatva” a muzsika iránti rajongással. Szeretek tanítani, s nagyon boldog vágyok, hogy különösebb agitálás nélkül diákjaink közül az elmúlt hangversenyévadban ‘ ötvenötén váltottak filharmóniai, húszán pedig Budapestre operabérletet. Hallgatói gyűjtő munkák — Mit jelent a Kodály- centenárium a tanítójelöltek napi munkájában? — A választ Miklós Gyulaiéi, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola művészeti tanszékének vezetőjétől kapjuk. — Több hallgató választotta szakdolgozati témaként a ködályi koncepció érvényesülésének gyakorlati kérdéseit. Egy-két cím: „Kodály zenepedagógiai müveinek felhasználása az alsótagozatos ének-zene tanításában". ,.A játék és gyermekdalok szerepe az énekzene tanításában." Diákjaink közül néhányan népdalgyűjtéseket készítettek lakóhelyükön és környékén. A hallgatók négy megyéből érkeznek hozzánk, ezért érdekesek azok a dolgozatok is, amelyek egy-egy falusi pávakor munkáját, múltját mutatják be. Az új tanterv alapján a zeneirodalom tanításában bővebben foglalkozunk a XX. századi zenével. így Kodállyal is. A népzenei anyag alapvető stúdium, mellyel nem csupán a folklór. a muzsika szeretetére. de a hazaszeretetre is lehet nevelni, erősítve ezzel a fiatalok érzelmi kötődését, lelki gazdagodását. — A tanítóképző női kara minden évben szolgál kellemes meglepetéssel. Hogyan alakul az idei hangversenyprogram? — Március közepén részt vettünk Szegeden az egyetemi és főiskolai kórusok találkozóján. Számunkra az év két nagy koncertje decemberben lesz. .Jászberényben a városi együttesekkel közösen adunk emlékműsorf. majd a Budapest Körcsarnokban a Kodály Zoltán tiszteletére rendezett országos ünnepi hangversenyen szerepelünk. A kórus a házigazdája a főiskolán indított népdal- és bicinium- éneklő versenynek, amelyen nemcsak a szakos hallgatók indulnak. Fekete Sándor A tehetséges fiatal építészek alkotó képességének kibontakoztatását szolgálja immár két évtizede a Magyar Építőművészek Szövetségének és a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Továbbképző Intézetének együttműködésével kétévenként indított „mesteriskolái” továbbképző intézmény: a fiatal építészek köre. Eddig mintegy 150-en kapták meg kétéves ismeretbővítő tanulmányaik bizonyítványát. Azóta jónéhán.vuk szakértelmét, hozzáértését nyugtázták jelentős tervpályázati sikerek, s többen kiemelkedő alkotásukért Ybl-díjat kaptak. Az idén indítják hetedik alkalommal a kétéves „mesteriskolái" továbbképzést. s ezúttal is pályázat alapján döntenek a 32 éves vagy ennél fiatalabb építészek felvételi kérelmének elfogadásáról. A mesterfokú fiatal építészek körének hallgatóit az elméleti előadásokon kívüL neves szakemberek, általában Ybl-díjas vezető építészek segítik majd gyakorlati munkájukban. A manikűrös lánynak itt nem sok dolga akadt. Szokása szerint délután mindig betért a fodrászat melletti kávézóba. Egy ilyen alkalommal a pult mellett magas fiatalember várt a kávéra. A lány, ahogy a férfi kezére pillantott, látta: még nem volt a vendége. Fekete, fényes börzeke, sportosan röindre nyírt haj, napbarnított, kemény arc. Ez valami komoly motoros lehet. A börzekés fiatalember viszonozta a pillantását. — Egy konyakot is. a kisasszonynak — mondta. Aztán elbeszélgettek. Amikor egy másil± börzekés fiatalember érte jött a kávézóba, udvariasan bemutatta, aztán elköszöntek. — Akkor hát holnap reggel. — Jó modorú, illedelmes fiúk. Az épiilö drótkötélpályához helikopterrel szállították a nehéz pilonokat, a pilonok talapzatához a betont. És egyáltalán mindent, ami ezen a magashegyi terepen az építkezéshez szükséges. A manikűröslány reggel hat órakor a sportpálya szélén várakozott. Amikor a helikopter leszállt, a hirtelen támadt széltől köpenyébe fúrta a fejét. A fiatalember most tetőtől talpig bőroverállban volt, a fülke ajtajából integetett. Benn ült az a másik is, az is tetőtől talpig bőroverállban. Az volt a navigátor. — Siessen, kedvesem. Csak észre ne vegyenek. Az állomási rakodó fölött a gép alacsonyra ereszkedett. ott várakozott a levegőben. amíg a lecsüngő huA művelődés kötelesség is Szűkebb pátriánk. Szolnok megye közelmúltbeli közművelődési életéből valók az itt következő példák. Mozi. művelődési központ. színház, sportcsarnok is készült rendezvényeire oly módon, hogy gyermekmegőrzést vállalt az esemény időtartamú' ra. remek lehetőséget kínálva ezzel mindazoknak akik a művelődé.sszociológiai föl mérések összegzéseiben — valahogy — így jelennek meg: ..nem tudják kisgyermekeiket hol el' helyezni a kulturális események idején ezért a folyamatos művelődést illetőleg hátrányos helyzetbe kerülnek." Nos. mindegyik gyermekmegőrző kezdeményezés „megbukott”. pedig berendezett jálékszoba. szakképzett óvónő és tanító, uzsonna, színes tévé. diavetítés várta az apróságokat. Másutt a vállalati szak' • szervezeti bizottságok százával vásárolták a színházbérieteket. jegyeket. — aztán a színház az előadás idején kongott az ürességtől, holott a kassza szerint teltház.volt — ..fantom "»nézőkkel volt teli . a nézőtér. A Tisza menti kis faluban immár évtizede értő kezek . gondozzák a könyvtár állományát. s a könyvtáros utánajárásának ered mén y ek épp elég tisztességes összegből gazdálkodhat a könyvtár. Szépséghibája, csak annyi a dolognak hogy a könyvtárat jóval kevesebben látogatják, mint megérdemelné, s néhány reprezentatív felmérés napnál világosabban mutatja. hogy korántsem az igazi szépirodalmi értékek, s nem is a korszerű ismereteket hordozó ismeretterjesztő és szakmai művek a legkelendőbbek. Két faluval arrébb, a tízegynéhány évvel ezelőtt épült, még ma is jó karban lévő klubkönyvtárat, az érdeklődés hiánya miatt úgyszólván csak a hétvégeken érdemes kinyitni. Meglehet e példákkal ellenkezőket nagyobb bőségben lehetne sorolni, ám az is vitathatatlan, hogy sok- sok — közművelődési intézmények, gazdasági szervek által fölkínált megteremtett — lehetőség .marad kihasználatlanul. A népművelők, könyvtárosok i gyekezete.' szakértelme néha át törhetetlen falakba ütközik — s nem biztos, hogy bennük van a hiba. A közművelődési törvény a művelődésre való jogot. — de a művelődés kötelességét a lehetőségek kihasználásának fontosságát is hangsúlyozza. A művelődés kötelessége — állampolgári kötelesség, ami í— közvetve — kifejezi a társadalom közösségéhez való tartozást is. S itt bőségesen, citálhatnánk felmérésekből, tanul mányok- ból. kongresszusi. parlamenti felszólalásokból: mit jelent társadalmunknak, gazdaságunknak a rendszeresen művelődő munkás, paraszt, értelmiségi nő és férfi, ifjú és öreg. Innen nézve a művelődés nem magánügy. Az értelmező szótár konokul világosan fogalmaz a lehetőségről: „Annak ténye, hogy valami lehet(ő). lehetséges. az az eshetőség, hogy valami bekövetkezhet. létrejöhet...” Vagyis: a-/, a reális föltételeket tartalmazó állapot, amelv megelőzi valaminek a megvalósulását. Tehát: kár minden elszalasztott művelődési lehetőségért. minden — látszólag apró — alkalomért. Szabó János A különös házasság tv-filmen Négyrészes tv-filmet készít Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényéből Zsurzs Éva. A forgatás megkezdődött. A regényből 1951-ben már készített nagy sikerű filmet Keleti Márton háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész, olyan neves színészegyéniségek kaptak jelentősebb szerepeket, mint Som- lay Artúr. Benkő Gyula, Gábor Miklós, Örkényi Éva. Most a tv-sorozatban a rendező Bessenyei Ferencnek, Kubik Annának, Benkő Péternek, Kállai Ferencnek és Garas Dezsőnek osztotta ki a főszerepeket. zalokra erősítik a tartóoszlopot. Aztán elrepültek. Körülröpülték a hegyeket, s az erdőben irtott meredek, csupasz sávokra lerakták a hatalmas acélszerkezeteket. Délig legalább tizenötször fordultak. A drótkötélpálya egy meredek sziklafalakkal övezett, kicsi fennsírka vezetett. Bodor Ádám: Sétarepülés — Tudod, nem szabad le- szállnom — mondta a pilóta. — De azért a kedvedért megpróbálom. A fennsík peremén le is szálltak. A levegő megsűsű- södött a légcsavar alatt, s a borókák seprüs lombját odanyomta a földre, a fűbe. Miután kiszálltak, közelről már látták, nem is fű volt az. hanem csupa áfonya. — Szedd tele a kapucnidat, kedves — mondta a pilóta —, addig mi fordulunk egyet. A helikoptert a rakodónál a parancsnok várta. Kezeit lóbálva integetett: leszállni a sportpályán. — Mi az öregisten — morogta a pilóta. — Leteszitek a gépet! — kiabálta a parancsnok. — Tessék? — Leteszitek a gépet. Leieszitek Bányán a gépet, és bevisztek engem is,. — Tessék? — Szánjatok le a pályán? A pilóta rugdosta a navigátort. Az csak nézett kifelé a gömbölyű üvegen, és fúj- dogálta maga elé a füstöt. — Most mi a rabok izéjét csinálok — morogta a pilóta, miután fölszedték a parancsnokot. — Felejtsd el hamar — mondta a navigátor. Bányán letették a parancsnokot. letették a gépet. Este már ott kávéztak bőr- zekésen egy kis kedves csellóban. Egy-egy konyakot is kértek. — Hány óra? — kérdezte a pilóta: — Még csak háromnegyed nyolc — mondta a navigátor. Az egyik sarokban kicsípett lányok üldögéltek. Nézték ezt a két börzekés. rövid ha-jú fiatalembert. Ezek aztán a komoly motorosok. — Most hány óra? — kérdezte a pilóta. — Most már sötét van — mondta a navigátor. Aztán a navigátor a lányok felé kacsintott. — Látod azt, amit én látok? — Kérlek — mondta a pilóta. — Most az egyszer. — Miért? Csak neked szabad? — Kérlek — mondta a pilóta. — Ne buzeráld az agyamat. Szürcsölgettek: egy korty konyak egy korty kávé Később a navigátor elsétált a pultig, és kihozott a barátjának egy adag tejszínhabos áfonyát. — Ne haragudj — mondta. — Tudom, hogy ez a gyendég.
