Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-28 / 98. szám
Békés jelent, biztonságos jövőt az emberiségnek! A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság telkibányai erdészete Hernádréce község határában a folyó hullámterén tizenöt hektáron telepít nyárfát. A gombáknak és a növényi kártevőknek jól ellenálló, gyorsan növő tíz-tizenöt éves korban már hasznosítható fa talaját tuskófúró gépek készítik elő az ültetéshez Napirenden az iparirányítás korszerűsítése Ülést tartott az országgyűlés ipari bizottsága Készül az új, egységes távlati iparpolitikai koncepció, amely az ipar szerkezetileg is kiegyensúlyozott fejlesztését, a különböző ágazatok programjainak összehangolt megvalósítását tűzi célul, s meghatározza az előrehaladás kiemelt feladatait, a legfontosabb kutatási tennivalókat is. Erről számolt be az országgyűlés ipari bizottságának tegnapi ülésén Habi Béla ipari államtitkár. A Parlamentben tartott tanácskozáson a testület Gorjanc Ignác elnökletével az iparirányítás korszerűsítésének eddigi tapasztalatait vitatta meg. A. most formálódó iparpolitikai koncepció — miként az államtitkár tájékoztatójából kitűnt — egyben szavaA Magyar Nemzeti Bank tegnap tartotta évi rendes közgyűlését. Tímár Mátyás, a bank elnöke ismertette az 1981. december 31~i mérleget. az éves erediménykilmu- taitást és a tavalyi üzletévről szóló jelentést. A mérlegben tükröződik az 1981 évi gazdasági növekedés mérsékelt —- bár az előző évinél élénkebb — üteme. Az arany-, a valuta- és a devizakészletek, valamint a látra szóló követelések állománya — a külföldi források mérsékeltebb igénybevétele miatt — kisebb az egy évvel korábbinál. 1981-ben mind a közén- és hosszú-, mind a rövid lejáratra kihelyezett hitelek kisebb mértékben nőttek, mint 1980-ban. A vállalatok és szövetkezetek saját pénzeszközei bővülték, a bank a hitelek kibocsátása során figyelemmel volt a vásárlóerő és az árualapok viszonyára. 1981. december 31-én a bank részvénytőkéje változatlanul hatmilliárd forint, tartalékalapja — s tavalyi közgyűlési határozattal végrehajtott emelés folytán — az egy évvel korábbinál egymilliárd forinttal több, 3,4 milliárd forint volt. A banknál elhelyezett betétek 1981-ben összességükben 6,2 milliárd forinttal emelkedtek; ezen belül a lekötött betétek 8,4 milliárd forinttal nőttek, a látra-szó- lóak 2,2 milliárd forinttal csökkentek. 1981 végén 81.3 milliárd forint értékű bank- jeigv és érme volt forgalomban 8,6 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban; e növekedés' kisebb az előző évinél. A bank nyeresége 1981- ben 10,5 milliárd forint tolja azt is, hogy az 1980- ban, három korábbi tárca megszüntetése nyomán létrehozott Ipari Minisztérium még eredményesebben teljesíthesse elvi, politikai irányító szerepét. Az ülésen részt vett és felszólalt Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Mint mondotta, az Ipari Minisztérium munkája, az átfogó ipaipolitikai koncepció létrehozása, az irányítás korszerűsítése mind-mind gazdasági életünknek meghatározó fontosságú kérdésköre, indokolt tehát, hogy az e tevékenységről szóló beszámolót megfelelő időben az orszóggyűlés is megvitassa majd. A tanácskozás Gorjanc Ignác zárszavával ért véget. volt, 0,7 milliárd forinttal több mint 1980-ban (a kamatbevételek növekedése ugyanis meghaladta a kamatkiadásokét). A hitelpolitika továbbra is s külső és a belső egyensúly javítását az exportképesség és a jövedelmezőség fokozását, a gazdaságos termékszerkezet kialakítását és az indokolatlan mértékű készlet-felhalmozás megelőzését szolgálta. A hitelek növekvő költségei miatt a bank 1981-ben két ízben (1—1 százalékkal) fölemelte a hitelkamatlábakat. Népgazdaságunk deviza- helyzetét kedvezően befolyásolta a nem rubel-viszonylatban elért árfolyam- nyereség. valamint az. hogy e relációban a cserearányok is javultak. Ugyanakkor azonban a tőkés hitelpiaci feltételek nehezebbé váltak; a kamatlábak igen • magas szintre emelkedtek. Az exportbővítő beruházások finanszírozásához az arab térségben működő bankoktól 150 millió dollár, amerikai, japán és nyugateurópai bankoktól 400 millió dollár középlejáratú hitelt vettünk fel. Kedvező feltételekkel nyújtottak hiteleket a KGST-országOk közös bankjai: a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank. A közgyűlés a mérleget, az eredménykimutatást és az üzletévi jelentést megvitatta, majd egyhangúlag jóváhagyta. / Egyben úgy határozott. hogv a nyereségből egymilliárd forintot ebben az évben is tartalékok növelésére fordít. Megduplázott export Kiváló a népművészeti szövetkezet Karcagon Kiváló lett a Karcagi Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet. A kunsági üzem kollektívájának tegnapi ünnepségén, amelyen részt vett Boros Ottóné, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese adta át az elismerést dokumentáló oklevelet. A szövetkezet 112 százalékra teljesítette tavalyi termelési tervét, doLgozói több mint 33 millió forintos termelési értéket produkáltak. Érdekesség, hogy az említett mutatókat létszámcsökkenés mellett a termelékenység javításával érték el. Kitiiutetések szakszervezeti munkáért A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottsága tegnap ünnepélyes összejövetelen adta át az elmúlt évben kiemelkedő munkát végzett aktivistáinak a Szak- szervezeti munkáért kitüntetéseket. Az arany fokozatot a múlt héten a MEDOSZ országos központjában vehette át Danku Imre, Harangozó Márton, Nagy Béla és Csobód Bé- láné. Az ezüst fokozat átadására tegnap került sor. A kitüntetést négyen kapták meg: Mészáros Sándor, Nagy József, Fehér József és Bozsó Ferenc. Az ünepségen harmincán oklevelet kaptak. Korszerű forgalmazás Tegnap a BCR és a TSZ- KER Közös Vállalat to-ü’eti központja értekezletet tartott Szolnokon. Fapp Sándor, a területi központ igazgatója megnyitójában — többek között — elmondta, hogy terveik jelentős részét képezi a korszerű állattápszer-forgal- mazás megyei megszervezése. Az idén 45, jövőre viszont már 130 millió forint értékben szereznek be állattáp- szereke: és takarmánykiegészítőket a megye termelőszövetkezetei részére. Ezután előadásokat hallgattak meg a résztvevők. Elkészült a budapesti szemétégetőmű Április 30-ára, az Állami Tervbizottság által előírt határidőre, és a megszabott költségkereten — mintegy 2 milliárd 200 milllió forinton — belül befejeződik a Budapesti Szemétégetőmű építése. Létesítését a Minisztertanács 1976. július 29-i határozatával állami nagyberuházásként hagyta jóvá. Az üzem a fővárosban egy évben keletkező, mintegy 4 millió köbméternyi szemét 60 százalékát semmisíti meg. A szemétégetőművet — 'melyben egyébként 1981. decembere óta teljes próbaüzem folyik — magyar és csehszlovák vállalatok építették fel. A magyar generálkivitelező, a 23. számú Állami Építőipari Vállalat, va- damint a Közmű- és Mélyépítő Vállalat volt. Az égetéskor keletkező gőz 24 megawatt teljesítrr|ényű turhinagenerátort hajt, mely nemcsak az égetőmű ellátását biztosítja, hanem az országos energia-hálózatba is „termel” áramot. A Magvar Nemzeti Bank közgyűlése Jelentés a kenyérvonalról Kevesebb a reklamáció, befejeződött a felújítás Jó vagy rossz? (Friss vagy száraz? Sok vagy kevés? Nálunk a megyében mostanában kevesebb a kenyérre a panasz. A Szolnok megyei Sütőipari Vállalatnál azt mondják, hogy az idén még nem érkezett olyan kifogás termékeik ellen, amely miatt a sütőüzemi dolgozók minőségi bérét csökkenteni kellett volna. Novemberi mélypont Döméné Makai Éva, a megyei vállalat szolnoki üzemének csoportvezetője kalauzol a kenyérgyárban. Mint elmondta, tavaly novemberben adták át az új süteményes részleget, — 52 millió forintos beruházás volt — azóta itt készül a zsemle, a kifli, a zsemlevekni. Fele létszámmal másfélszeresére nőtt a termelés ezen a területen. A Sió zsemléből a két műszak 120 ezer darabot tudna sütni, de eny- nyire nincs igény, így a süteményszállító konténerek egy része is pihen. — A kritikus időszak tavaly novemberben volt — mondja. — Jogos kifogások érkeztek, sokszor baj volt a minőséggel, a szállítási idővel. Az év elején új túraszervezést csináltunk, megjöttek a régieket lecserélő gépkocsik is, így a szállítás megoldódott. Szerencsére a szolnoki üzemcsoportban nines létszámhiány, a sütőüzemben szinte csak szakmunkások dolgoznak. Talán a többi üzemben is sikerül enyhíteni ezen a gondon, mivel hatvankét fiatal jelentkezett, akiket ősszel beiskolázhatunk. Ez hatalmas ugrás, hiszen eddig huszonhárom körül volt az átlag. Igaz sok vesződséggel is járt, az ezzel foglalkozó kolleganőm a megmondhatója, hány iskolát látogatott végig. Az üzem képe sok mindenhez hasonlítható, csak a régi pékségekéhez nem, ahol fehér trikós, vászonsapkás verítékező emberek állnak a „gödörben”, a forró kerr\en- ceszáj előtt és lapáttal vetnek be több mázsa kenyeret egy nap. Az egészből szinte csak a hófehér öltözék maradt. A dagasztó a nagyüzemben megáll egy sárga gép mellett, egyik kezével lenyom egy kart és három perc alatt kész 80 kiló tészta. Igaz, másképp nem is lehetne, hiszen a kenyérgyárban hétköznap 240 mázsa, ünnepek előtt 400—500 mázsa kenyér sül. Ennek 70 százalékát konténerben szállítják a boltokba, tehát a folyamatos üzemelésű kenyérsorról minden a rekeszbe kerül, ahonnan majd a vásárló kiemelheti. Jó pék és jó gép — A hatszáz kenyereskonténer elég lenne minden bolt ellátására — mondja Zsarnai Béla, a vállalat igazgatója. — Szolnok város országos szinten is nagyon előnyös helyzetben van ilyen szempontból. Sajnos 152 fogadóállomásból csak negyven tudja a kenyeret konténerből árulni. A többi helyre még mindig ládáznunk kell, ami pedig rontja a ke- nvér minőségét. Tény, hogy mostanában kevés kifogás érkezett áruinkra, de ez nem jelenti azt, hogy mi elégedettek vagyunk. Szeretnénk tovább javítani a minőséget. Az eddig elért eredmény nagyban köszönhető annak, hogy befejeződött a két kenyérvonal felújítása, hiszen a minőséghez nemcsak jó pék, hanem jó gép is kell. Az első negyedévben zajlott ez a rekonstrukció a kenyérgyárban, közel 800 ezer forint értékben. Csaknem ugyanennyibe került a falfelületek lefestése penészgátló festékkel. A felújítás mellett állandóan ment az üzem, és ez nagy megterhelést jelentett ott a munkásainknak. Az első három hónapban átlag 82 órával dolgoztak többet rendes munkaidejüknél. A kenyérellátás gondját „vállukon hordozó” sütőiparisok szerint az első a meny- nyiség biztosítása, de a lehető legjobb minőség mellett. A minőség javítása és főleg a kiegyensúlyozott, biztonságos termelés érdekében szeretnék a szolnoki kenyérgyárat két oldalról is megerősíteni. Egyrészt a Rákóczi úti üzembe állítanak be alag- útkemencét, amely lehetővé teszi, hogy esetenként itt is indíthassanak kenyérvonalat, másrészt Törökszentmiklósra terveznek egy új üzemet, amely besegíthetne a szolnoki körzet ellátásába. A vállalatnál elkészült számítások szerint 450 millió forint kellene a hatodik ötéves tervben ahhoz, hogy kielégítő színvonalra emelhessék az egész megyében a sütőipari termékek mennyiségét, minőségét. Mivel összesen 150 millió forintjuk van, így fontossági sorrendet állítanak fel a munkákban, a szűkre szabott keret tehát bő „lehetőséget nyújt” a dolgozóknak helytállásra, türelemre. Pintér Andr^ a szolnoki kenyérgyár dagasztója szerint a kenyérvonalak rekonstrukciója idején szükség is volt minden türelmükre. — Tavaly sűrűn adódott műszaki hiba a vonalon. A hűtőberendezés is rossz volt, nem egyszer előfordult, hogy .túlkelt a tészta, mire a műszakiak elkészültek a javítással. Az év elején megkezdődött a felújítás, ez idő alatt a két vonal közül mindig csak az egyik termelt. Nylonnal elkerítve dolgoztunk, felettünk festettek, mellettünk szereltek. Idegesítő volt, ingerlékenyek voltunk mindannyian, mert a kenyér azért nem lehetett rosszabb, vagy kevesebb. Még én is mentem úgy haza, hogy nem csinálom tovább, pedig indulása óta a kenyérgyárban dolgozom. Sok múlik ilyen, esetben azon, hogy a vezetők menynyire segítenek a „kényszer- helyzetben” fokozottan igénybe vett dolgozóknak. Dósa János párttitkár szerint is fizikailag, pszichikai- lag óriási terhek nehezedtek a pékekre az elmúlt hónapokban. — Két termelési tanácskozást tartottunk ebben az időszakban, elsősorban azzal a céllal, hogy megnyugtassuk az embereket. Taggyűléseket tartottunk, igyekeztünk erősíteni a párttagok felelősség- érzetét maguk, és környezetük munkájával szemben. Nefn csak a felújítás időszakában. a következő hónapokban is központi kérdésnek tekintjük a mennyiség biztosítását, a minőség és választék javítását. Ezekre a feladatokra összpontosítunk akkor iá, amikor azon dolgozunk, hogy fokozzuk az együttműködést a tömegszervezetekkel, üzemen belül és üzemek között is. Egy kipróbált recept A Sütőipari Vállalat terméklistáján ma 48 tétel szerepel. Kenyérből 8 fajtát kínálnak, péksüteményből harmincat. Igaz, hogy a vevők- véleménye szerint a nagyüzemi kenyér minősége nem veheti fel a versenyt a kis sütödék (esetleg maszek pékek szabványon kívüli méretű, 3—5 kilós, de nanokig élvezhető) kenyerével, de az is igaz, hogy nem marad üres a polc a boltokbaji többnapos ünnepek előtt sem. A sütőinari szűk kaoacitás és mérsékelt fejlesztés mellett ugyan még iónár évig szükség lesz elősütött kenyerekre. de a pékektől hallottam egv ió receotet: be a harmadnapns kenyeret a forró sütőbe, 10 perc múlva ropogós lesz, mint új korában. Fejszés Edit A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat abádszalóki fagyártmány-üzemében 120 dolgozót foglalkoztat. Évente ezer köbméter nemes nyár kerül innen a hazai, illetve a külföldi papírgyárakba. Képünkön: kérgezik a papírfának valót
