Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

Előre az 1982. évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásáért! A Szolnoki Nyomda Vállalat karcagi nyomdájában -vállalatok megrendelésére vegyes nyomtatványokat, címké­ket, gépkönyveket, a lakosság részére pedig esküvői meghí­vókat és névjegykártyákat készítenek évi több mint nyolc­millió forint értékben MÁJUS: Béke és barátsági hónap A középpontban Európa biztonsága Az Országos Béketanács kezdeményezés éré — a moz­galom hagyományainak meg­felelőien — az idén is sor kerül politikai közéletünk kiemelkedő, az egész orszá­got átfogó eseménysorozatá­ra, a májusi béke és barát­sági hónapra. A fasizmus fe­lett aratott győzelem 37. év­fordulójának jegyében ren­dezendő program sok ezre­ket mozgósító békedemonst- nációkat, mun'kásgyűléseket, a leszerelés és a nemzetkö­zi biztonság legátfogóbb ösz- szefiüiggéseiit, s a mai világ- események hátterét feltáró fórumokat, beszélgetéseket; baráti találkozókat egyaránt tartalmaz. A tavaséi akciók szervezéséből a Hazafias Népfront mellett részt vál­lalnak a szakszervezetek, a KISZ. a szövetkezetek, más társadalmi, tömeg- és réteg- szerevezetek, valamint az egyházak is. Az Országos Béketanácsnál Császár Tibornak, az MTI munkatársának elmondották: a hónap rendezvényei kife­jezik majd a hazai béke­mozgalom törekvéseit, a je­lenlegi nemzetközi helyzet megkövetelte féladatait. Azt a tényt, hogy a béke védel­me hazánkban nemzeti ügy; hogy népünk valamennyi eredménye összefügg azzal, miszerint kontinensün­kön 37 éve némák a fegy- verek. A fővárosi, megyei kezde­ményezések nyomán formá­lódott program ünnepélyes megnyitóját május 7-én az Országos Béketanács Elnök­sége, valamint az Európai Biztonság és Együttműködés Mágvar Nemzeti Bizottsága a Parlamentben rendezi meg. Ugyanezen a napon az OBT vezetőd, a társadalmi és tö- megsziervezetek képviselői el­helyezik az emlékezés virá­gait a Szabadság téri szov­jet hősi emlékműnél. A bé­ke és barátsági hónap nyitó- eseménye egyben az európai hét kezdetét is jelzi majd: ez utóbbi rendezvénysoro­zattal a kontinens biztonsá­gát fenyegető veszélyre kí­vánja felhívni a figyelmet az OBT. A békéért folytatott küzdelem középpontjába szükségszerűen került Euró­pa : A fegyverkezési hajsza fokozódása, az új tömeg­pusztító eszközök gyártása és rendszerbe állítása, s a korlátozott atomháború le­hetőségének hamis és veszedelmes amerikai el­mélete éppen a csak­nem négy évtizedes európai békét teszi a leginkább törékennyé. Az európai hét központi eseménye a Békeerők moz­gósítása a fegyverkezési haj­sza megállításáért elnevezé­sű konferencia, amelyet má­jus 12-ón Békéscsabán ren­dez az OBT a TIT-tel, az Európai Biztonság és Együtt- Imiúködés Magyar Nemzeti Bizottságával és a Magyar ENSZ-társasággal közösen. S ugyancsak az atomfegy- vermentes Európa megte­remtésének közös óhaja ad jó alapot ahhoz a párbeszéd­hez, amelyre a hét zárasa­ként Sopronban kerül sor; az osztrák—magyar leszere­lési fórumon a két ország békdmozgalmainak, társa­dalmi erőinek képviselői, szakértői vesznek részt. Gyárkémény három nap alatt Nem mindennapos techni­kai megöldással, a tervezett egy hónap helyett három nap alatt építettek fel egy ötvennégy méter magas ké­ményt az Almásfüzitői Timn- földigyárban; A 8-as számú égetőkemence régi kéménye az idők folyamán alaposan elhasználódott, s ezért lebon­tották. Az újat az eredeti el­képzelések szerint hagyomá­nyos módon akarták elké­szíteni. A fölállványozás azonban sok időbe és pénz­be került volna. Ezért új módszerrel, három előre­gyártott vaslemezcsőből ál­lították fel a gyárkéményt. A munka tervét az almásfü- zitői üzem műszaki dolgozói a Gép. és Felvonószerelő Vállalattal közösen dolgoz­ták ki. A fővárosi vállalat egy speciális daruval vonult ki Almásfüzitőre. Az óriás­daru fél - futballpálya hosz- szüságú „karjával” emelték fel és illesztették össze az egyenként tíz-tizenlkét tonna súlyú kéményei emeket. A saválló acéllemezből készült új kémény jobban ellenáll a korrózió káros hatásának, s így hosszabb ideig kiszol­gálja majd a gyárat, mint az elődje. A testvérvárosok napja Elutazott az észt pártküldöttség A hétfő óta megyénkben Itartózikodott észt pártdele­gáció tegnap visszautazott Észtországba. A küldöttség, Merdsalu Románnál az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága kereskedelmi és szolgáltatási osztályvezető­jével az élen megismerke­dett Szolnok, Jászberény és Tiszafüred kereskedelmi éle­tével, szolgáltatási helyzeté­vel A delegáció, melynek tagja volt Mae Velló, a Vil- jand járási pártbizottság tit­kára és Lipsik Valentina, a tallinni kereskedelmi társu­lás pártvezetőségének titká­ra. tapasztalatokat szerzett Szolnok megye gazdasági, társadalmi és politikai hely­zetéről kereskedelmi és szol­gáltatási színvonaláról. Kiváló vállalatok Az ipari miniszter és az illetékes ágazati szak- szervezetek központi ve­zetősége, 1981. évi ered­ményeik alapján több vállalatot „Kiváló Válla­lat” címmel tüntetett ki. A Szolnok megyei vál­lalatok közül a Kőolaj- kutató Vállalat és a Ti­szántúli Áramszolgálta­tó Vállalat kapta meg a kitüntetést. áprilisban Euró- llyenkor pa számos váro­■ sában és konti­nensünkön kívül is sokfelé megemlékeznek a testvérvá­rosok napjáról. A szocialista országok közössége és ezen belül hazánk különösen so­kat tett a testvérvárosi mozgalom, eszme terjeszté­séért. Az intézmény, a Test­vérvárosok Világszövetsége az ENSZ égisze alatt műkö­dik. A mozgalom az ötvenes évek közepe táján tette első lépéseit, azzal a rokonszen­ves céllal, hogy az emberi­ség békéjének szolgálatában segítse különböző országok települései között a barátság kialakulását és elmélyítését, mégpedig olyan fórumokat teremtve, amelyek javíthat­ják az együttműködést, a tapasztalatcsere lehetőségeit a városfejlesztés, a várospo­litika kommunális, városren­dezési, kulturális és egyéb területein. Csaknem negyedszázados dokumentumok beszélnek arról az úttörőszerepről, amelyet első szocialista vá­rosunk, Dunaújváros ebben betöltött. Az alkalom való­sággal kínálta magát; új városunkra sokan voltak kí­váncsiak külföldön is, volt olyan időszak, amikor alig múlt el nap anélkül, hogy ne érkezett volna küldött­ség külföldi városokból. 1958-tól kezdve a szovjet­unióbeli Kommunarszk, a lengyelországi Nowa Huta, a bulgáriai Dimitrovgrád, az NDK-beli Eisenhütten­stadt, az angol Coventry, az olasz Térni, s a francia- országi Villejuif városával hoztak létre testvéri kapcso­latot a dunaújvárosiak, ami azt jelentette, hogy nemcsak fogadták az onnan érkező vendégeket, hanem maguk is viszonozták a látogatásokat. A mozgalom természetesen nem merült, s nem is merülhetett ' ki a kül­döttségcserékben, külön gon­dot fordítottak a lakosság között a közvetlen kapcsola­tok erősítésére: kiállítások, baráti estek rendezésével, az iskolások közötti levelezés bővítésével és sokféle más módon táplálják a barát- kozás gondolatát. Rendsze­ressé váltak például az épí­tészeti, környezetvédelmi szakemberek tanácskozásai, az egyetemi, főiskolás diá­kok tanulmányútjai, ame­lyek mind a népek közötti testvériség szellemében fo­gantak, s közvetve a béke megőrzésének ügyét szolgál­ták. A béke védelmének gon­dolata vezette a többi, hazai városunk képviselőinek lé­péseit is a testvérvárosi moz­galomban. Ott vannak 1962- ben Drezdában az európai városok várospolitikai kol­lokviumának résztvevői kö­zött, és 1967-ben részt vesz­nek a testvérvárosok párizsi világkongresszusán... Jelen vannak később a varsói, a leningrádi kongresszuson, a firenzei, a bulgáriai tanács-- kozáson, ahol napjaink vá­roslakóinak gondjai adják az eszmecserék alapját. A hazai mozgalmat a hat­vanas évektől a Hazafias Népfront Országos Tanácsa támogatja. (A Hazafias Nép­front égisze alatt fejt ki testvérvárosi kapcsolatot Szolnok és a finnországi Riihimäki.) Magas szinten fogadták 1964-ben a Test­vérvárosok Világszövetségé­nek főtitkárát s azóta is eredményesen fejlődnek a közös kapcsolatok. Igen jel­lemző napjainkban is, amit Tapolczai Jenő, Dunaújvá­ros egykori tanácselnöke — halála előtt nem sokkal megjelent emlékirataiban — írt a testvérvárosi mozga­lomról : „Amikor első kül­földi utamra elindulhattam — írja — úgy éreztem, ki­tárul előttem a világ. A messzeség hívása mögött a munkával összefüggő meg­annyi kérdés keresett vá­laszt bennem. Az a meggyő­ződés vezetett, hogy lehető­ség szerint mindent aprólé­kosan megfigyeljek, úgy gondoltam, a városfejlesz­tésben mindannyian okulhat tunk. A testvérvárosi moz­galomban is ezért láttam, látok ma is fantáziát. Sokat foglalkoztat a gondolat: bár megérhetném, hogy az utá­nam következők, a közigaz­gatás minden szintjén, éle­tük természetes tartozéká­nak tekinthetnék a testvér­városokkal való rendszeres találkozásokat.” Jenő és a test­Tapolczai Vérvárosi moz­- . galom többi, hazai úttörője nem hiába fáradt annyit: napjainkban valóban rendszeressé válnak a testvérvárosok találkozá­sai. Maradandó jelképek be­szélnek erről országszerte: Szolnokon az észtországbeli Tallinnról, Szegeden az Odesszáról, Egerben a Cse- bokszáiriról elnevezett új la­kótelep, Veszprémben a Tartuval fenntartott testvé­ri kapcsolat. Szélesedett a mozgalom a testvérmegyei kapcsolatokkal is. Mindez együtt és külön-külön az al­kotó békevágyat fejezi ki, már csak ezért is érdemes ápolni, fejleszteni. Kovács Imre Magyar—iraki kereskedelmi tárgyalások Marjai József miniszterel­nök-helyettes tegnap Buda­pesten megkezdte tárgyalá­sait Hasszán Alival, az Iraki Forradalmi Parancsnoki Ta­nács tagjával, kereskedelmi miniszterrel, a magyar—ira­ki gazdasági együttműködé­si bizottság iraki tagozata el­nökével Marjai József és Hasszán Ali az érintett kor­mányszervek képviselőinek bevonásával véleménycserét folytattak a nemzetközi po­litika és a világgazdaság helyzetéről, különös tekintet­tel az országaikat közvetle­nül érintő kérdésekre. A kisújszáilási.Vas- és Faipari Szövetkezet évi termelé­sének mintegy felét a vasipari részleg biztosítja. A mű­helyekben betonkeverőgépek, szerszámszekrények és NDK megrendelésre mezőgazdasági gépekhez alkatrészek készülnek. Felvételünk ez utóbbi termék gyártásának egyik munkafolyamatát örökíti meg A vadat nem elég meglőni Tanácskozott a MAVOSZ megyei közgyűlése Tegnap délelőtt Szolnokon tartotta közgyűlését a Ma­gyar Vadászok Orszá­gos Szövetségének Szol­nok megyei intéző bi­zottsága. Az 1981>—82-es vadászati szezont értékelő tanácskozáson részt vett dr. Kollier Mihály, a MAVOSZ főtitkára. A közgyűlést dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese, az intéző bizottság elnöke nyi­totta meg, majd beszámoló­jában dr. Dalíos István, az intéző bizottság titkára érté­kelte a vadásztársaságoknak az elmúlt évben végzett munkáját. A beszámoló rész­letesen elemezte a ^vadiáillo- mány élőhelyeivel kapcsola­tos kérdéseket. A MAVOSZ megyei titkára elmondta, hogy a sportág kedvelőinek érdekében kívánatos lenne, ha a társaságok pénzük na­gyobb részét fordítanák a nyulak fácánok és az őzek számának gyarapodását szol­gáló feltételek javítására. A ma még bankban őrzött fo­rintokból! többet lehetne élelmet adó földek vásárlá­sára, illetve bérlésére, bú­vóhelyet adó cserjék és fák telepítésére fordítani. A fásítás fontosságát a legtöbb vadásztársaságnál már felimerték, ez különö­sen azért örvenedetes, mert a megyében megkezdett hosz- szútávú meliorációs prog­rammal . párhuzamosan ta­gadhatatlanul romlanak a vadgazdálkodás feltételei. A természeti környezetnek a mezőgazdasági termelés ér­dekeit szem előtt tartó át­alakítása során keletkező károk csak úgy ellensúlyoz­hatok. ha a vadászok — a mezőgazdákkal együttmű­ködve — időben gondoskod­nak az elvesző élőhelyek mesterséges pótlásáról A gazdaságos nagyüzemi mű­velésre nem alkalmas terü­letek vadföldként és búvó­helyként igen eredményesen állíthatók a vadgazdálkodás szolgálatába. A most lezárult vadás z- szezonlban — annak ellenére, hogy a korábbinál több ap- róvad kerül puskavégire — gyarapodott a nyulak és a fácánok törzsállománya. Az elmúlt évek kedvező időjá­rásának hatására a megyé­ben több mezei nyúl él és a vadászok által már egy­szer elsiratott állat állo- mánysűrűsége azonban na­gyon egyenetlen. A társasá­gok ma még nem mindig fordítanak elég gondot a „tapsifülesek” élelemmel való ellátására. A mesterséges és félvad-tenyésztés, a tojásbe- gyűjtés eredményeként je­lentősen gyarapodott a fá- cánállomány. A megye területe — a me­zőgazdasági üzemek károsí­tása nélkül — a mainál több őz eltartására lenne képes, a suták és bakok száma azonban nem gyara­podik a korábbi években megszokott ütemben. A vadgazdálkodásban hi­vatásszerűen vagy kedvte­lésből dolgozók munkájának köszönhető, hogy a megye vadásztársaságainál az el­múlt idényben 3400 őz, 7100 nyúl és 150 ezer fácán ke­rülhetett puskavégre, élve 31 ezer nyulat és 30 ezer fácánt fogtak be. Ezek az eredmé­nyek nem csupán azt jelen­tik, hogy a sportág kedvelői a vadászati szezon alatt jól szórakozhattak. — segítsé­gükkel jelentős valutabevé­telekre tétt szert az "ország. Takarékos betonkeverő A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat betonke­verő üzeméiben új berende­zést állítottak munkába, melynek használata — " az Építéstudományi Intézet mé­rései szerint — évente több mint egymillió forint értékű cement megtakarítását ered­ményezi. Működésének lé­nyege, hogy a betonkeverést olyan automata berendezés vezérli, amellyel a sódert, a cementet és a vizet 2 ezre­lékes pontossággal adagol­ják. Az automata a sóder nedvességtartalmát is figye­lembe veszi.

Next

/
Thumbnails
Contents