Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-24 / 95. szám
12 A tudomány világa 1982. ÁPRILIS 24. Alvásunk és az időjárás Szervezetünk életműködései erősen függnek attól a fizikai környezettől, amelyben tartózkodunk. Nem kivétel ez alól egyik legfontosabb és legbonyolultabb életműködésünk, az alvás sem. Fizikai környezetünk egyik leglényegesebb csoportját a bennünket körülvevő levegő erősen változó jelenségei szolgáltatják. Még az olyan ember is, aki napról napra teljesen szabályos, egyenletes életmódot folytat, jelentős környezeti változásoknak van kitéve az időjárás minduntalan bekövetkező átalakulásai következtében, amelyek a bennünket körülvevő levegő hőmérsékletét, mozgási viszonyait és villamossági állapotát is lényegesen módosítják. Egyesült érövéi Számítógépgyártás a KGST-országokban Bolgár számítástechnikai eszközök egy kiállításon Az alvásunkat érintő meteorológiai hatások legnyilvánvalóbb csoportja a nagy hőmérsékleti szélsőségeket hozó időjárás fellépésekor jelentkezik. Nyári hőség idején sokan panaszkodnak álmatlanságról. Az erős hőhullámok idején előfordulnak olyan fülledt éjszakák, amelyek folyamán a nagy városok belső területein a hőmérséklet még az éjjel leghidegebb részében sem száll 20 fok alá. Az épületek belsejében ugyanekkor még lényegesen melegebb van, és ez sok ember számára már alvási zavarokat okoz. Ezzel ellentétben a nagy hidegnek viszont álmosító, altató hatása van. Sok ember kedveli a hűvös vagy éppen fűtetlen hálószobát, mert ott nagyobb nyugalmat talál. Az erős fagy idején végzett séták állosító hatása közismert. Az erős hidegben tett hegyi kirándulásoknál ez az álmosító hatás komoly életveszedelmet teremthet. Az ilyen tartós hideghatás ugyanis pszichomotoros bénulást idézhet elő a szervezetben. Az áldozat először csak roppant mértékű fáradtságot érez, emiatt elhatározza, hogy rövid időre leül a földre. Ha ezt megteszi, akkor szervezetében az izommunkából származó hőfejlődés is megszűnik, és csakhamar elveszíti eszméletét. Ha rövidesen rá nem találnak, menthetetlenül a fagyhalál áldozatává válik. Bár a szélsőséges melegnek és hidegnek alvásunkra kifejtett hatása nyilvánvaló, mégsem ezek tartoznak a leglényegesebb meteorológiai hatások közé, mert aránylag csak ritkán, az évnek a szélsőséges időjárású részében fordulnak elő, és a kedvezőbb időjárású esztendőkben úgyszólván egészen el is maradnak. • Általánosabb módon érvényesül a szeles idő hatása. Már régóta megfigyelték, hogy a szeles időjárás is erősen beleavatkozik sok ember éjszakai nyugalmába. Ez a Véd a sisak Az ipari üzemekben óhatatlanul gyakori a veszélyes munkahely, ez következik sok technológiai folyamatból, mindent el kell követni azonban a veszélyeztetett dolgozó testi épségének a megóvására. Kutatóik ezrei foglalkoznak világszerte a veszélyes műszaki folyamatok veszélytelenekkel való felváltásával, ez azonban még korántsem valósulhatott meg mindenhol. Az ilyen helyeken minél hatékonyabb egyéni védőfelszereléseket alkalmaznak. Az üzemi balesetek közül is kiemelt jelentősége van a fejsérüléses balesetek elleni védekezésnek, mivel ezek igen nagy százaléka halálos kimenetelű. A legáltalánosabban használt fejvédő eszköz a sisak. Feladata elsősorban a fejet érő ütések erejének a csillapítása, másodsorban pedig az, hoey a felhasználási terület igénye által meghatározott egyéb speciális követeimé- * nyéknek megfeleljen, tehát például nedvesség- és vegyszerálló, éghetetlen, villamos árammal szemben szigetelt legyen. Fejvédő sisakot alkalmaznak minden olyan munkahelyen, ahol' a dolgozók fejét eső, zuhanó, repülő tárgyak, valamint anyagok omlása által okozott sérülések hatás azonban kettős irányú. Vannak, akik szeles időben jobban alszanak, mások rosz- szabbul. Aki sok időt tölt a szabadban, azt a szeles időjárás általában kifárasztja. A szélben tartózkodva ugyanis bőrünk állandóan változó hőingernek, illetve hídeginger- nek van kitéve. Ez szakadatlan tágulásra és szűkülésre készteti a felszíni hajszálereket, végeredményben tehát munkát jelent a szervezet számára, és jelentékeny mértékű kifáradás lehet a forrása. A szabadon élő emberek tehát egy szélben töltött nap után rendszerint több alvást igényelnek és mélyebben, jobban alszanak. Más a helyzet azoknál, akik a szeles időjárást a szobából nézik végig, ök nincsenek kitéve a szél fárasztó, álmosító hatásának. Ellenben, ha nyugati vagy északi fekvésű szobában laknak, erősen hallják a szél szabálytalan időközökben megismétlődő zúgását. Bárki megfigyelheti, hogy az erős szelek Magyarországon sohasem egyenletesen fújnak, hanem lökésekből, rohamokból tevődnek össze. Minden egyes szélroham zúgó hangokkal és az épületek lazán felerősített ablakainak, redőnyeinek csikorgásával jár. Nyugtalan természetű emberek ezt a hanghatást rosz- szul tűrik, és miatta rosz- szabbul alszanak. Az álmok időjárási kapcsolatainak legfontosabb és legérdekesebb alakja az úgynevezett meteoropátia. Me- teoropátiának azt a jelenséget nevezik, hogy az élőlények nagy része (még az egysejtűek is) az időjárás hirtelen és nagymértékű átalakulása idején bizonyos alkalmazkodási zavarokat árul el, aminek következtében rendellenes és sokszor igen kellemetlen életjelenségek következnek be. A maga- sabbrendű gerinces állatoknál a meteoropátia általában nyugtalanságban, megszokott magatartásuk gyökeres megváltozásában és máskor veszélyeztethetik. Leggyakrabban a magas- és mélyépítő-, a szerelőiparban, a bányászatban, egyéb föld alatti munkahelyeken, vas- és fémöntödékben, kohászati és martinüzemekben, valamint erdőgazdaságokban szükséges a használatuk. Az ütőigénybevételtől függően a sisakhéj gyártásához üvegszövettel erősített poelő nem forduló izgalmi hangoknak a hallatásában nyilvánul meg. Áz ember meteoropátiája részben fizikai, részben pedig pszichikus téren jelenik meg. Tökéletes idegrendszerű egyéneknél a meteoropátia alig mutatható ki, legfeljebb bizonyos kedvetlenségben, rossz hangulatban jelentkezik, amelynek az illető maga sem tudja az okát, és többnyire nem is sejti az időjárással való kapcsolatát. Van azonban sok olyan személy is, akiknél a meteoro- patikus panaszok erőteljesen nyilvánulnak meg. E panaszok között szerepel a nyugtalan alvás, az éjszakai fel- riadás és kellemetlen, sokszor gyötrő jellegű álmok jelentkezése. . Az alvási panaszok és a rossz álmok többnyire az időváltozás kifejlődésének a kezdeti szakaszában, az úgynevezett prefrontális időszakban mutatkoznak. Ennek az időszaknak a jellemző meteorológiai tünetei a következők: fokozatosan erősödő légáramlás többnyire délről, lassan felvonuló egyenletes borulás, a légnyomás csökkenése. Az időváltozásokat bevezető déli szél nem lökéses jellegű, hanem egyenletesen fúj, a házakon nem okoz zúgó hangot, és így zajhatások révén nem zavarhatja meg álmunkat. A déli széllel járó éjszakák általában sokkal csendesebbek, mint az időváltozásokat követő nyugati vagy északi széllel járó éjjelek. Ezért az álompanaszokat nem a déli szél okozza közvetlenül. haT nem azok annak az általános szervezeti állapotnak a következményei, amelyek * sok embernél az időjárási környezet átalakulása idején létrejönnek. A meteoropatikus alváspanaszok körül is az a helyzet, hogy a legtöbb ember nem is sejti alvási nehézségeinek az időváltozásokkal fennálló kapcsolatát. Ennek fő oka az, hogy a panaszok nem akkor mutatkoznak, amikor az időjárásban már feltűnő jelenségek zajlanak le, mint amilyenek a heves esők és a zúgó szélviharok. A panaszok ezeket a jelenségeket megelőzik, amikor az időjárás még csendes, csak gyenge, simogató jellegű déli légáramlás van, és a bekövetkező meteorológiai átalakulás közeledését még csupán előjelek árulják el. liészter gyantát, polietilént, polipropilént használnak. Jelenleg elterjedőben van a könnyebb, esztétikusabb és jó mechanikai tulajdonságú makrolonból fröccsöntött el- járássall készült védősisak. A fejvédő sisakok egyéb védőeszközökkel kombinálva is használhatók. Épületbontásnál vagy préslégszerszám- mal dolgozók részére zaj elMadárdal tájszálásban Meglepő eredményre jutott a madártan tudománya azonos fajtájú, de különböző tájakon élő madarak hangjának összehasonlításával: az énekesfajok dalában, akár az emberi beszédben, táji változások, dialektusok lelhetők fel. Egy-egy tájszólási területen belül a faj valamennyi hímje azonos „tájszólásban” énekel, a különböző régiókban viszont énekük olykor erősen eltérő. Magnószalagon rögzített hangjaik visszajátszásával megállapították, hogy minden hím különbséget tesz faja énekén belül a saját és az idegen dialektus között, és a saját táj szólásban hallott énekformára jóval hatékonyabban reagál. A tájszólási terület néha nagyon kicsiny, mindössze néhány négyzetkilométer, és a szomszédos tájszólási terület felé olykor igen éles a határa. Ellentétben a korábbi fel- tételezésekkel, úgy tűnik, hogy a táji dialektus felismerése a madárnak nem örökölt, hanem szerzett képessége, amely azonban szorosan kapcsolódik örökölt tulajdonságokhoz is. A fiatal madár a fészek elhagyását követő néhány hónap alatt tanulja meg élete egész dalkészletét, mégpedig a közelében élő felnőtt fajtársaktól. Ekkor még szülőhelye közelében tartózkodik, így az arra jellemző dialektust sajátítja el. Ezzel viszont be is zárul körülötte a világ: más táj szólásrégiók fajtárs lakói nem fogadják be, mivel eltérő éneke miatt idegennek tartják. Feltehető, hogy a tájszólás szerepe a szaporodásban a legfontosabb. A tojók a hímekhez hasonlóan felismerik saját lakóhelyük énekdialektusát, és csak az ilyen dialektusban éneklő hím udvarlását fogadják el. Délamerikai pintyek esetében azt figyelték meg, hogy a dialektusrégiók határai meglepő pontossággal esnek egybe élőhelyük szerkezetének változásaival. E megfigyelés alapján a tájszólás biológiai szerepe az, hogy meggátolja a más-más élethelyen élő populációk keveredését. Az énekdialektus tehát a populáció állandóságának egyik záloga, s ezzel a biológiai evolúció egyik megnyilvánulása. len védő fültokkal lehet a sisakot ellátni. Vasszerkezetek hegesztési munkálatainál a hegesztőpajzs a sisakra szerelhető. Ahol a fejen kívül egyidejűleg az arcot és a szemet is védeni kell, az arcvédő a sisakra’ erősíthető. Képünkön: a mozgó daru alatt is célszerű a védősisak viselése. 1969 decemberében hat szocialista ország: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió, majd két évvel később Románia és Kuba is úgy döntött, hogy közös erővel fejlesztenek ki harmadik generációs számítógépeket, és fektetik le a szocialista tábor, komputeriparának az alapjait. Néhány év múlva az Egységes Számítógép Rendszer, vagy az ismert rövidítéssel ESZR- program égisze alatt már ezen a területen nagynak számító sorozatban készült hétféle, egymással összekapcsolható, egymáshoz illeszkedő különböző teljesítménykategóriába tartozó számítógép. Első lépésként a tagországok elérték az alapvető célt: az R-számítógépcsalád- dal megoldhatóvá váltak a legfontosabb adatfeldolgozási gondok. Közben azonban a technika rohamlépésben haladt, így a partnerek az elmúlt években már megfelelő tapasztalatokkal felvértezve, korszerűbb alkatrészekkel létrehozták az ESZR második számítógépcsaládját, és kidolgozták az automatizált ipari folyamatok komputeri- zált vezérlésére szolgáló MSZR, Mini Számítógép Svéd mérnökök elkészítették egy olyan 7,3 méter hosszú, 3,1 méter széles és 3,3 méter magas úszómedence tervét — a hozzá tartozó berendezésekkel együtt — amelyben két szivattyú szabályozható sebességgel áramoltatja a vizet. A víz sebessége 0,02 m másodpercenkénti fokozatban 0-tól 2 m/mp-ig szabályozható. Az úszó egy helyben úszhat a medencében, s a mozgása egy 2,5x1,5 méteres üvegabEmberek milliói hajlamosak az úgynevezett utazási betegségre, amely minden járművön jelentkezhet, a szárazföldön, a vízen, a síneken és a levegőben. A tünetek: sápadtság, amelyet gyakran hideg verejtékezés kísér, szédülési rohamok, rosszullét, hányás. Ezt a betegséget a járművek hintamozdulatai váltják ki, amelyek a belső fül egyensúlyszervét ingerük. A nyugatnémet Vöröskereszt az utazási betegség ellen a következőket ajánlja. Mintegy 24 órával a hosz- szabb utazás előtt fogyasz- szunk jelentősebb adag B- vitamint. Az űt előtt ’és alatt csak könnyű ételeket fogyasszunk. Inkább édesített teát igyunk, mint kávét. Van ezen kívül néhány Rendszert is. A tízéves együttműködés során a tagországok között körvonalazódtak a munkamegosztás formái, szakterületei: Magyarország például az ESZR- ben a legkisebb, az MSZR- ben a legnagyobb számítógépek gyártására szakosodott. Ehhez hasonlóan a perifériák területén is kialakultak a főbb együttműködési irányok: a magyarok például a képernyős megjelenítők, sornyomtatók, a bolgárok a cserélhető mágnestárcsás tárolók, a lengyelek a nagy kapacitású sornyomtatók, az NDK szakemberei pedig az optikai jelolvasók gyártásában értek el jó eredményeket. Az ESZR-programban a nyolc ország 70 gyára, 250— 300 ezer munkása és 40 ezer fejlesztőmérnöke vesz részt. Amikor az ESZR-program beindult, Magyarországon mintegy 80 számítógép működött, napjainkban mintegy 950. A jelenleg működő gépek időbeli kihasználtsága már eléri a világátlagot, nem ilyen jó a helyzet a minőségi kihasználtság terén. A vállalati gazdálkodás és az állami irányítás információs szükségleteinek az ellátásában a számítógép ma már nélkülözhetetlen segítőtárssá vált. lakon át megfigyelhető és fényképezhető. Az áramlással szemben úszóra rászerel- hetők az egyébként csak a laboratóriumokban használt mérőműszerek, miközben a medence melletti helyiségben műszerek rögzítik a szív működését és az izmai által termelt áram görbéjét. A medencét az úszás tanulmányozására és tanítására, gyógyítási célokra, vízijár- mű-modellek és búvárkészülékek kipróbálására szánták. megfigyelés, amely hatékonyan alkalmazható az utazási betegség ellen. Ha van rá módunk, válasszuk ki a járművek ebből a szempontból legelőnyösebb helyét: az autóban a vezető melletti ülést, az autóbuszban a két tengely közti belső üléssort. A vonaton legjobb hely a mozdony utáni kocsi közepén van, repülőgépen a szárnyak fölött. Az is igyekezzék középen elhelyezkedni, aki hajón utazik. Közismerten gyógyszere is van az utazási betegségnek, nálunk például a Daedalon Az orvosok azonban óvatosságra intenek: mivel c gyógyszerek tompító tulajdonságai az egész idegrendszerre hatnak, szedésük s gépkocsivezetők szamárs rendkívül veszélyes lehet. M. I. Gépesített úszómedence m __;------------------------------A z utazási betegség ellen
