Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! Gépjavító központ Három helyett egy helyen Már csak a belső szerelés, a .csatornakészítés, a tereprendezés van hátra Egy évvel ezelőtt kezdték el az építkezést a jászberé­nyi Zagyvamenti Termelő- szövetkezetben, amelynek során egy 750 négyzetméte­res daruzható csarnok, gép-, lakatos- és villanyszerelő­műhely, raktár, iroda és ka­zánház készül el. A csak­nem 10 millió forintos be­ruházást a téesz építőbri­gádja alvállalkozók bevoná­sával valósítja meg. Az összesen 1200 négyzet- méteres új létesítmény má­jusi átadásakor megszűnik a jászfelsőszentgyörgyi és a pusztamonostori gépjavító műhely, az ott felszabaduló épületekben melléküzemági tevékenységhez kezd a ter­melőszövetkezet. Szolnokon TESZŐV-ktildöttközgyíilés Líbiában Ikarusokat készítenek Autóbuszösszeszerelő üzem építéséről írt alá a napok­ban hosszú lejáratú koope­rációs megállapodást a MO- GÜRT és az Ikarus a líbiai Bus and Truck vállalattal. A szerződés alapján évi 600 jármű összeszerelésére al­kalmas gyárat állítanak fel, amihez a komplett technoló­giákat, gépeket, szerszámo­kat, készülékeket a magyar ipar szállítja a helyszínre. A líbiai munkásokat rész­ben hazánkban, részben pe­dig Líbiában magyar szak­emberek képezik ki. A szállításokat már ebben az évben megkezdik. Az exportálandó gépek és a kü­lönféle szolgáltatások érté­ke két és félmillió dollár, s a következő öt év alatt 60 —80 millió dollár értékű ka­rosszéria-elemeket is szállít a MOGÜRT az afrikai or­szágba. A szerződést szoros nemzetközi versenytárgyalá­son nyerte el a MOGÜRT és az Ikarus, megelőzve szá­mos világcéget. A Líbiában létesülő ma­gyar autóbuszösszeszerelő üzemhez hasonló már üze­mel Irakban, Angolában és Kubában. Versenyző munkakollektívák Együttes ülést tartott teg­nap a Szakszervezetek Me­gyéi Tanácsának titkársága és a Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei bizott­sága. A tanácskozás munká­jában dr. Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének főtitkárhelyettese is részt vett. Megtárgyalták a munkakollektíva-mozga- lom 1981. évi tapasztalatait, eredményeit, a közszolgálat területén, és körvonalazták a legfontosabb feladatokat. A napirendről Bányai Já­nos, az ágazat megyei tit­kára terjesztett elő jelen­tést. szóbeli kiegészítéssel Megállapította,'hogy a köz- szolgálat területén is van­nak jó törekvések a szocia­lista munkaverseny-mozga- lom kialakítására és tovább­fejlesztésére. A múlt év vé­géig a különböző hivatalok­nál 141 munkakollektíva ala­kult, másfélezer taggal. Kü­lönösen a tanácsi szervek­nél eredményes a mozgalom, számos kezdeményezés szü­letett az államigazgatás kor­szerűsítésére, a lakossági ügyintézés gyorsítására. Az lésen határozatot fogadtak 1 a munka további javítá­sára, a mozgalom szélesíté­sére. Tegnap Szolnokon tartot­ták meg a Szolnok megyei Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Szövetségének küldött- közgyűlését. A tanácskozá­son, amelyen részt vett Mo­hácsi Ottó. a megyei pártbi­zottság titkára, Eleki János, a TOT főtitkára, a szövet­ség elnökségének, bizottsá­gainak és apparátusának ta­valyi, második félévi tevé­kenységét. valamint a me­gyei termelőszövetkezetek tavalyi gazdálkodását érté­kelték és szó esett a mező- gazdasági üzemek idei fel­adatairól is. A termelőszövetkezetek ta­valy több mint 16 százalék­kal növelték az 1981. évihez képest termelésük, nyeresé­gük 27 százalékkal emelke­dett. össztermelésük megha­ladta a 12 milliárd forintot, ebből a növénytermelés 5,5 az állattenyésztés pedig 3,6 milliárddal részesedett. Ör­vendetesen növekedett a me­zőgazdaságon kívüli terme­lőszövetkezeti tevékenység, amely 51 százalékkal halad­ta meg 1981-ben a tavaly­előttit. A termelésfelfutás nagyobb hányada a zagyva- rékasi Béke Tsz baromfifel­dolgozójának munkájából következett. A tanácskozás hozzászólói többek között a meliorációs Tegnap bezárta kapuit a kőbányai vásárvárosban megrendezet három nemzet­közi szakkiállítás, a Const- ruma, az Autoservice és az első tömítéstecnikai bemuta­tó. Az ugyancsak első ízben megszervezett innovációs ki­állítás április 27-ig még nyitva tart. A Construma építőipari szakkiállítás szervezői sze­rint a mostani bemutató az eddigi legsikeresebb volt. Ez már abban is megmutatka- zott, hogy a hazai kiállítók száma 50 százalékkal több volt. mint az előző Const- rumán. Telt ház volt a szak­mai előadásokon és más szakrendezvényeken is. Sok külföldi partner kereste föl a kiállítási standokat és az Émexport irodáját, egyebek között török kereskedők is ellátogattak a bemutatóra, együttműködési szerződést kötöttek a magyar építő­ipar képviselőivel. munkákkal, a közgazdasági szabályozók hatásával fog­lalkoztak. Mohácsi Ottó fel­szólalásában arról szólt, hogy a korábbi évekhez képest jobban sikerült a ’82-es mezőgazdasági mun­kák előkészítése, megalapo­zása. Említette egyebek kö­zött, hogy az üzemek idei terveiben az átlagos terme­lésfejlesztési elképzelések szerepelnek, ennek ellenére szükséges a jó termelési színvonalat elért termények­nél az eredmények megtar­tása. másoknál, — mint pél­dául a lucernánál — pedig e színvonal emelése. Fontos az is, hogy a gazdaságok az eddiginél még jobban kísér­jék figyelemmel a kül- és belpiaci szükségleteket, kí­vánalmakat. A tanácskozáson felszólalt Eléki János, is, aki elsőként az ágazat eredményességé­nek növekedéséről beszélt, valamint arról, miként sike­rült ellensúlyozni más nö­vények — így a napraforgó, a cukorrépa —, eredményes termesztésével a tavalyi „gabonakieséseket”. Beszélt a meliorációs finanszírozási gondjairól miközben felhív­ta a figyelmet a meglevő pénzösszegek, tervező mun­kával megalapozott, időbeni felhasználására, az eszközök jobb kihasználására. Az Autoservice rendezői a kiállítás megnyitásakor még azt a következtetést vonták le. hogy a hazai javító-sze­relőipar gyors fejlődése és „önellátása” miatt kisebb a nemzetközi érdeklődés és részvétel a bemutatón. Most, a záráskor némi meglepetéssel számoltak be arról, hogy rendkívül sok külföldi szak­ember. vásárlói szándékkal látogatta meg a magyar ki­állítókat. Jugoszláv cégek az AFIT soproni és Auras üzemétől máris 3 millió fo­rint értékben rendeltek kü­lönféle szervizberendezése­ket. Elégedettek az első tömí­téstechnikai konferencián és szakkiállításon . részt vevő vállalatok is. -Az Április 4. Gépipari Müvek osztrák és NSZK cégekkel, a veszpré­mi Mezőgép Vállalat pedig NDK-beli vállalatokkal tár­gyalt kooperációs gyártásról. Élénk érdeklődés, sok üzletkötés Bezárta kapuit három nemzetközi szakkiállítás Szemlék előtt a szemléletről Köszöntés Czipelle Istvánnét, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét 70. születés­napja alkalmából tegnap Szolnokon, a pártszékházban a megyei pártbizottság ne­vében Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára köszöntötte és átadta a párt vezető testületének ajándé­kát. Hazaérkezett Jugoszláviából a HHF küldöttsége A' Jugoszláv Dolgozó | Nép Szocialista Szövetsége meg­hívására Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Ha­zafias Népfront Orszá­gos Tanácsa főtitkárának ve­zetésével április 19. és 22. között Jugoszláviában tar­tózkodott a Hazafias Nép­front küldöttsége, amely a szocialista szövetség . szövet­ségi, valamint a horvát és szerb köztársasági és Bel- grád városi választmányai­nak vezetőivel folytatott megbeszéléseket. A tárgyalá­sok során a felék tájékoz­tatták egymást mozgalmuk, illetve szervezetük soron le­vő feladatairól, értékelték a kétoldalú együttműködés helyzetét és eredményeit, és véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet kérdéseiről. A küldöttséget fogadta Dra- goszlav Markovics, a szö­vetségi nemzetgyűlés elnöke és Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnökségének tagja. A küldöttség csütörtökön a késő esti órákban hazaérke­zett Budapestre. Fogadásán megjelent Novak Radjeno- vics, a JSZSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Új üzemcsarnok épül Alig több, mint egy évti­zed alatt megtízszerezte ter­melését a karcagi Cipőipari Szövetkezet. Ma már csak­nem 130 ezer pár korcsolya- cipő, férficipő, női és férfi- papucs készül a zsúfolt mű­helyekben, amelyek egyre alkalmatlanabbak a korsze­rű technológiai sor elhelye­zésére. Ezért a szövetkezet megvásárolt a telephelye mellett két régi, kis házat. Ezek lebontása után egy 48x18 méteres alapterületű, egyszintes üzemcsarnokot építenek fel. A régi épületben kapnak helyet raktárak, a tmk-mű­4 hely, a modellező és az az­előtt bérelt helyiségben levő tanműhely. A Nagykunsági Építőipari Szövetkezet az év második felében kezd a 28 millió forintos beruházás­hoz. A technológiai beszere­lés után, 1984 első munka­napján kezdődik a termelés az új műhelycsarnokban. Jóllehet, klasszikus szeszé­lyességét is felülmúlva, ve­rőfényes órákat sűrű hó­eséssel váltogatva búcsúzik az április, a szirmaikat bon­togató gyümölcsfaágakon, a villanypóznákon és a ké­ményeken fázósan gubbasztó gólyákon kívül mégis a ta­vaszt jelzi többek között, hogy a magánszemélyek és az egyéb földhasználók te­rületein megkezdődtek a ha­társzemlék. Hamarosan sor­ra kerülnek majd az üzemi ellenőrzések is, amelyek vár­ható, június 7-e és 30-a kö- zöttre tervezett időpontjáról már értesültek a termelőszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok. Alapvető feladatuk ezeknek a hatósági ellenőr­zéseknek, hogy számbave- gyék amit tettek, és megha­tározzák, mit tegyenek a földet használók a ter­mőterületek fokozott vé­delme. hatékonyabb haszno­sítása érdekében. Elszámolás tehát a tavaszi határszemle a zártkertekben, a több száz hektáros táblákban egyaránt, méghozzá legfontosabb nem­zeti kincsünkkel, a termő­földdel, annak minden tal­palatnyi részével. Országos tendencia, hogy településeink örvendetes gya­rapodása, terjeszkedése, fej­lődő iparunk beruházási szükségleteinek kielégítése révén az utóbbi években je­lentősen csökkentek a me­zőgazdaságilag művelt terü­letek. Az igény, hogy a zsu­gorodó termőterületekről is megfelelő színvonalon és mennyiségben tegyen eleget a mezőgazdaság a hazai fo­gyasztók és feldolgozók, va­lamint a külkereskedelem támasztotta feladatoknak, di­vatba hozott egy fogalmat: racionális földhasználat. Ke­vésbé divatosan, mondhat­nám úgy is, magyarán szól­va, ésszerű földhasználatról van szó. amelynek ügyét csak egyfajta komplex szem­lélet megvalósításával szol­gálhatják eredményesen a mezőgazdasági nagyüzemek, és más földhasználók. Nem kétséges, hogy e szerteágazó tevékenységben a sor elején kell említenünk a termőte­rületek csökkenési ütemé­nek mérséklését. A területi­leg illetékes földhivatalok megyénkben is kellő szigor­ral vigyázzák, hogy a külön­böző beruházások kivitele­zői csak feltétlen indokolt nagyságú termőföldet vegye­nek igénybe: aZ 1981-ben kérvényezett 3247 hektár he­lyett csak 900 hektár termő­földnek a nem mezőgazda­sági rendeltetésű felhaszná­lását engedélyezték a ható­ságok. Nemcsak megtartani, ha­nem visszanyerni, és újra termelésbe állítani a földet, ez is lényeges tennivaló. Nem látványos a vályogfal ledöntéséhez vagy fatuskó kitépéséhez veselkedő lánc­talpas vezetőjének a munká­ja, nem látványosak az elha­gyott tanyák és tanyahelyek felszámolásában elért ered­ményeink sem. De ha hek­táronkénti 30 ezer forintos termelési értékkel megszo­rozzuk azt -a 646 hektárt, amit az utóbbi három évben 1786 tanya, tanyahely és a hozzájuk tartozó, felesleges­sé vált utak felszámolásá­val újra termőfölddé „vará­zsoltak” a megye gazdaságai, máris húszmilliót közelítő ér­tékről beszélhetünl. Npm kevés része van ebben a KISZ megyei bizottságának, hiszen az 1979—80-as moz­galmi évben meghirdetett ak­ciójával több mint ötezer fiatalt mozgósított, akik csaknem tízezer óra társa­dalmi munkát végeztek a nagy teljesítményű gépek munkáját akadályozó tanya­helyek, utak, árkok felszá­molásánál. Egy vagy fél hektárok visszanyeréséért fáradozunk a tanyahelyek felszámolása­kor, ugyanakkor nem ritkán jóval nagyobb területek ma­radnak pusztán ott, ahol nem fordítanak kellő figyel­met a forgók bevetésére. Igaz, a tavalyi határszemlék tapasztalatai szerint az elő­ző évinek már csak a felét kitevő terület, mindössze 76 hektár maradt vetetlen a megyében, és ha a statiszti­kát már nem is, a gazdálko­dási eredményeket minden­képpen ronthatja, ha egyik vagy másik végén nem te­rem a nagyüzemi tábla. Per­sze. minden gazdaságnak vannak olyan „beékelődött” földjei, amelyek nagyüzemi művelése nem gazdaságos. Követendő a jászárokszállási Kossuth Tsz példája: kis- traktort vásárolt az ilyen közös területek, a kisparcel- lák és a zártkertek megmű­veléséhez. A termőterületek csökke­nésének lassítása, a koráb­ban hasznosítatlan földek művelésbe vonása, minden talpalatnyi hely bevetése, együttesen sem meríti még ki a racionális földhasználat fogalmát. Igaz, a nyilvántar­tások rubrikái nem jól és rosszul művelt bontásban tartalmaznák a mezőgazda­ságilag művelt területek ada­tait. mégsem mindegy egyet­len gazdaságnak, kiskert­tulajdonosnak sem. hogyan jövedelmez a földje. A határ­szemléket végzők figyelme kiterjed majd bizonyára ar­ra is. hogy valóban azt ter- melnek-e a földeken, ami a helyi adottságok közepette a legkevesebb ráfordítást igényli és a legnagyobb ha­szonnal értékesíthető. Jegyzőkönyvek készülnek majd. mint mindig, a ter­melőszövetkezetekben. álla­mi gazdaságokban és kertek­ben végzett hatósági ellenőr­zésekről. amelyekben nem lesz híjaraz elismerésnek ott, ahol rászolgáltak, de a fe- lelősségrevonásnak sem, ahol arra van szükség. A határ­szemlék jelentősége azonban nemcsak a hatósági jogsza­bályok érvényesítésének szá­monkérésében van, hanem annak a konrmlex szemlélet­nek a kialakításában is, amely elengedhetetlen ah­hoz. hogy az érdekeltek el­mondhassák: a jó gazda módián bánnak nemzeti kin­csünkkel. a termelőföld. rá­juk bízott, kisebb-nagyobb darabjával. T. F­VÍZTORNYOK. A lajos- mizsei Vízgépészeti Vál­lalat 3. sz. gyáregysége Lajosmizsén acélszerke­zetű víztornyokat és kü­lönböző tartályokat gyárt. Termékeik nemcsak ha­zánkban keresettek, je­lentős az exportjuk is, mivel termelésük 30 szá­zalékát a KGST-államo- kon kívül a közel-keleti országokba (Irak, Szíria, Jordánia, Líbia) szállít­ják. A képen: csehszlo­vák megrendelésre ké­szülnek a 200 köbméte­res víztornyok

Next

/
Thumbnails
Contents