Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-24 / 95. szám

Űj házsor a bánhalmi főutcán XXXIII. évf. 95. sz. 1982. április 24., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Pályázatok Első nekifutásra úgy tű­nik, fura gondolkodásra vall, amikor az úttörők szórako­zását, pihenését és a napkol­lektorokat megpróbáljuk kapcsolatba hozni. Pedig (na­gyon is logikus az összefüg­gés: a csak nyáron működő, faházas úttörőtáborokat ér­demes olyan meleg vizet elő­állító berendezésekkel ellát­ni, amelyek napkollektorok segítségével szolgáltatnák a tisztálkodáshoz, a főzéshez szükséges meleg vízhez a hőt. S hogy az elképzelés hazai viszonylatban sem ábráid, az egy megyei pályázaton — amelyre az ötlet részletesen kidolgozott műszaki megol­dását nyújtották be a KE- VITERV fiataljai — nemré­giben ki is derült. Vajon ki foglalkozott volna ezzel a témával, ha nincs a kiírás, ha nitacs versengés? Talán az üzemeltető felkért volna valamilyen intézményt a dokumentumok kimunkálá­sára? Aligha. Szóval már ez a példa önmagában is, hát még a mellette felsorakoztatott sok-sok pályamunka, bizo­nyítékul szolgál arra, hogy hasznosak a pályázatok. Az elmúlt hetekben a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek sajtó- és propagandatitkársága meg­hökkentő adatot közölt ki­adványában. Az Ésszerű anyag- és energiatakarékos­ság című pályázatra tavaly­előtt és tavaly összesen 435 dolgozat érkezett be. Ameny- nyiben ezek megvalósulnak, évetate egymilliárd forint az elérhető megtakarítások nagysága. Túl azon tehát, hogy egy ilyen kiírás nem jár semmiféle megkötöttség­gel, szabadon szárnyalhat a fantázia — csupán a gazda­ságossági mutatók szabnak korlátokat — nincs rosszin­dulat és irigység, és a tech- *nikai akadály is kevés, hi­szen elméleti munkákról van szó, tehát mindezeken túl, meglepő a haszon. Mit tehetnek a pályázat kiírói? Megszervezik az el­bírálás menetét, kifizetik a díjakat, s esetleg, példa rá a METESZ néhány tagegye­sülete, mielőtt ezekre sor kerülne, konzultációkkal se­gítik a dolgozatok elkészí­tését. Szóval ünnepség és taps a győzteseknek. S mi lesz a közepes, de hasznos ötletekkel? Vagy azokkal, amelyek a „mezőny” még el­fogadható kategóriájába tar­toznak? Rögtön rávághatjuk: dossziéba, az íróasztal fiók­jának mélyére kerülnek. Ed­dig a régi képlet. Az új? Nos, a pályázatok meghirdetői közül kevesen vállalják, hogy majd bábás­kodnak is, és nem csupán a diadalt aratott pályamunkák fölött. Az említett szervezet energiagazdálkodási bizott­sága például javaslatokat tesz az érdekelt szerveknek, közbenjár, ha szükséges, az áldaná dotációért, vagy a hitelért. Valóban új dolog, hogy egy szervezet olyan te­vékenységbe fog, amely ér­dekeitől távol esik. Leg­alábbis közvetlen érdekeitől. Műszakiak körében hangzott el a vélemény, hogy vissza kell szerezni eze'n szakmák' presztízsét. A megbecsülés visszaszerzésének jó eszkö­zéül szolgálhatnak az emlí­tett pályázatok, s az elkészí­tett pályamunkák. Különö­sen akkor, ha alkalmazzák is őket. S ez utóbbi, az anya­gi lehetőségeken belül, első­sorban a műszaki szakmák képviselőin múlik. H. J. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ésszerűsítési program alapján Olajat takarítanak meg a Középtiszai Állami Gazdaságban Ha Szolnok megye mező- gazdasági térképére tekin­tünk, nyomban kitűnik, hogy a megye legnagyobb mezőgazdasági üzeme a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság. Két járás és 13 község ha­tárában 60 kilométer átmé­rőjű területen helyezkedik el. Együttesen 20 600 hektár terület birtokosa, ennek leg­nagyobb része, majdnem 13 ezer hektár, szántóföld, a többi legelő, erdő, halastó és egyéb. E hatalmas terület megművelése, a nagyüzemi állattenyésztés, a szállítás, takarmányelőkészítés igen nagy gépparkot igényel, nem szólván a mélyépítő üzem és a meliorációs fő­nökség speciális gépeiről. A mezőgazdasági alapte­vékenységben 135 traktor dolgozik, 26 a gabonakom­bájnok száma. A takar­mány- és egyéb növények betakarítására 26 nagy tel­jesítményű célgépet össz­pontosítanak. Több tucatra tehető a rakodó és anyag- mozgató gépek, a teherau­tók száma. Mindezeket azért soroltuk fel, hogy érzékelhető legyen, hogy egy ekkora gazdaság mennyi energiát igényelhet, mennyi üzemanyag felhasz­nálása szükséges ahhoz, hogy valamennyi ágazatban folyamatos legyen a terme­lés. A feladat adott, a gaz­daság vezetői koncepciót dolgoztak ki arra, hogy mi­képpen lehetne legradikáli­sabban mérsékelni az ener­giafelhasználást, mindenek­előtt a drága olajat. Így ju­tottak arra az elhatározásra, hogy a bánhakni központi üzemegységet gázellátásra állítják át. Az energiaracio­nalizálási tervet az AGRO- BER készíti, és szeptember 30-ig adja át a gazdaságnak. A kivitelezési munkákat a hajdúszoboszlói TIGÁZ vál­lalta. Az átépítést, szerelést még ez év októberében meg­kezdik. Az eredeti terv sze­rint a befejezési határidő 1983. december 31., de a gazdaság vezetői szorgal­mazzák, hogy legalább két hónappal a határidő előtt, vagyis az őszi betakarítási és fűtési idényre már a föld­gázt használhassák. Mire használják az olaj­nál lényegesen gazdaságosabb földgázt? Azzal fűtik a 16 ezer jószágot befogadó új sertéstelepet, kicserélik az olajégőket a lucernaszárító üzemben, a bábolnai ter­ményszárítóban, továbbá a három Sirokkó szárítóberen­dezésben. A takarmánykeve­rőhöz szükséges gőzt is föld­gázzal termelik. Mindezek­hez járul még a központi gépjavító műhely, a közpon­ti fa- és lakatosüzem, a 42 erőgépes központi garázs és valamennyi szociális és kul­turális létesítmény. A bán­halmai földgázhálózat beru­házása 600 ezer forint híján 30 millióba kerül. Ennek 30 százalékát saját erőből fe­dezi a gazdaság, 20,5 millió forintot pedig az álamtól kapott kölcsön, 10 éves idő­tartamra. A beruházási ösz- szegből 7 millió forint a gázátadó állomás költsége. Ennek azonban csak a felét kell fizetni a gazdaságnak, mivel a gázátadó építését közösen finanszírozzák a fegyverneki Vörös Csillag Tsz-szel. A közgazdasági számítá­sok igazolják, hogy a föld­gáz felhasználásával évente 1660 tonna gázolajat takarít­hatnak meg. Ennek a költ­sége évi 16 millió 19 ezer forint. A gáz költsége ezzel szemben alig több mint 7 millió forint. Megtakarítást jelent a gazdaságnak az is, hogy a földgáz üzemelésé­hez öt dolgozóval kevesebb kell, megszűnik az olaj szállítási költsége, és egysze­rűbbé válik a karbantartás. Mindezt egybevetve az évi energiamegtakarítás összege meghaladja majd a 9,5 mil­liót. Gyakorlatilag tehát az alig 30 milliós beruházás 3,2 év alatt megtérül a gazda­ságnak. Az e/sff négy odó írben Kilencvenmilliárd forintos kiskereskedelmi forgalom Változatlan áron számolva élelmiszerekből 2, vegyes iparcikkekből 3,6 százalék­kal vásárolt többet a lakos­ság, mint egy évvel koráb­ban. A ruházati forgalom azonban másfél százalékkal elmaradt a tavalyitól. Márciusban, a húsvét előt­ti megnövekedett forgalom­ban is kielégítő volt a hús­ellátás, volt elegendő tej és tejtermék, a zöldségfélék választékát már néhány pri­mőráru is bővítette. Az előző két hónaphoz képest márciusban a ruhá­zati cikkek iránt is némileg megélénkült a kereslet. Meg­felelő volt a kínálat méret- áruból és különösen férfi­konfekcióból, s javult a tré­ningruhák kínálata. Férfi­női pulóverekből, ballonka­bátokból, férfi alsóneműk- böl és egyes leánykacipők­ből azonban átmeneti hiá­nyok fordultak elő. Folyamatosan jó volt a kínálat háztartási gépekből és híradástechnikai eszkö­zökből, bár ez utóbbiak kö­zül az asztali rádiókból nem tudták az igényeket ki­elégíteni, s ugyancsak ke­vés volt a lemezjátszó. A bútorkínálat többségé­ben megfelelő volt. Különö­sen széles választék állt a vásárlók rendelkezésére kár­pitozott bútorokból és szek­rénysorokból, s javult a gyermekbútorok kínálata is. Elemes bútorokból továbbra sem tudják az igényeket ki­elégíteni, az előjegyzéses rendszerrel a várakozás egy­két hónapot vesz igénybe. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium gyorsjelentése szerint a kiskereskedelmi forgalom az első negyedév­ben mind folyó, mind vál­tozatlan áron számolva na­gyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában. Negyed­év alatt csaknem 90 milliárd forintos forgalmat bonyolí­tott le a kiskereskedelem. B TARTALOMBÓL: Szemlék előtt a szemléletről Ingázók Amíg az ember el|ut odáig... Szolnoki nyár ’82 „Pilóta leszek...” Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI Elnöki közleményt adott ki a BT Továbbra is feszült a helyzet Dél-Libanonban Az ENSZ Biztonsági Taná­csa egynapos, nem hivatalos vita után csütörtökön úgy­nevezett „elnöki közle­ményt” adott ki a Dél-Liba- non ellen intézett szerdai iz­raeli bombatámadással kap­csolatban. A közlemény a harci cselekmények beszün­tetésére szólítja fel vala­mennyi érdekelt felet, s egy­úttal sürgeti a tavaly nyáron létrejött libanoni tűzszünet tiszteletben tartását. Meg­ismétli a közlemény az ENSZ-főtitkár nyilatkozatát, amely aggodalmát fejezi ki az izraeli bombázás miatt. A kérdés megvitatását Li­banon állandó ENSZ-képvi- selője kérte szerdán, közvet­lenül az izraeli terrortáma­dás után. A szerdai izraeli légitáma­dás után továbbra is feszült a helyzet Dél-Libanonban. A palesztin ellenállási moz­galom és a vele szövetséges libanoni baloldali erők egy­ségeit változatlanul teljes harckészültségben tartják. Kizárólag a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ön­mérsékletének köszönhető, hogy az izraeli agresszió kö­vetkeztében nem omlott ösz- sze végképp a kilenc hónapja fennálló izraeli—palesztin tűzszünet. A palesztin ellen­állás azért tartózkodott a visszavágástól, hogy ne szol­gáltasson ürügyet Izraelnek az ellenségeskedések általá­nos felújítására, a régóta tervezett dél-libanoni invá­zióra. A PFSZ Végrehajtó Bizottsága csak hosszú és szenvedélyes viták árán tud­ta leszerelni azokat a radi­kális gerillaszervezeteket, amelyek azünnali ellentá­madást követelnek. Figye­lemre méltó, hogy a libano­ni kormány, az ENSZ főtit­kára és több külföldi kor­mány is önuralmat tanácsolt a palesztin vezetőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents