Szolnok Megyei Néplap, 1982. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-02 / 78. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. ÁPRILIS 2, A parasztkórus kálváriája Avagy: suszter maradj a kaptafánál? A tiszafüredi Röpülj Páva énekkar nyolc éve verbuválódott, amikor a járási székhelyen még két mező- gazdasági termelőszövetkezet tevékenykedett. A jogutód — a Hámán Kató Termelő- szövetkezet •— is magáénak vallotta a lelkes kollektívát, hiszen az énekkar tagjainak túlnyomó többsége ebben a közös gazdaságban dolgozott. Karvezetőnek Erőss Íjásziónét hívták, aki ma- gyar-énekzene szakos általános iskolai tanár. Méghozzá abból a típusból, akire a .megszállott. a csupaszív jelzők a legtalálóbbak. Rohantak az évék, stabilizálódott a dalárda, és a népszerűségére jellemző, hogy nemcsak a helyi rendezvényeken léptek fel. de vendégszerepeitek Török- szentmiklóson. Püspökladányban. Hevesen. Mezőtúron. Debreceniben is. Eleinte egy. majd a temérdek gyakorlás eredményeképpen kétszólamban énekelték a tái népdalait, a munkásmozgalmi dalokat. Egyetlen termelőszövetkezeti énekkariként tartották számon őket a járásban és a hírük még Vass Lajoshoz is eljutott. Meghallgatta a kórust, és biztatta őket: pályázzák meg a magasabb minősítésnek számító parasztkórus fokozatot ás. Szorgalmukra jellemző, hogy három éve ezt a címet is elnyerték, sőt 1980 decemberében még egy aranyminősítést is szereztek. Közben azonban az üzemeltető „cégnél” történt egy és más. A tenme'őszövetike- zet veszteséges lett. úi vezetőség került az élére. Ők — érthetően — minden áron, módon igyekeztek megfogni a forintot rendezni a szövetkezet anyagi helyzetéi Mégis a meglepetés erejével hatott a hír: tavaly felmondtak Erőssnének. Az egyik indok 'az volt, hogy a kórusban, csökkent a termelőszövetkezeti tagok száma, de a fő kifogásnak az anyagiak mellett az számított, hogy a karvezető képtelen szánton tartani a kórust. Ami az arányt illeti: a 26 kórustagból 17 termelőszövetkezeti tag. vagy egykori tag volt. de a többiek is téesztagok gyerekei, testvérei. Ami a szinten tárást illeti, ez a legfurcsább indok. hiszen ezekre az évekre jutnak a legnagyobb sikerek. Mindezt megerősítette a megyei szakfelügyelet is: az írásbeli értékelése szerint jó, szakképzett kézben van a karmesteri pálca. Persze a szóbeli susmuso- kat, „hozzáértő” minősítéseket azért tovább folytatták néhányan. Kifogásolták a hangvilla használatát, a szüneteket. a magyarázatokat, az ismétléseket, és még felsorolni is nehéz mimindent. Néhányan már a vezető foglalkozásokon alkalmazott szakmódszertanát is meg akarták szabni: azaz mit, mikor, hogyan tegyen. Akkor. amikor a jelenleg B kategóriával rendelkező kórusvezető a Zeneművészeti Főiskola kihelyezett tagozatának A kategóriás kamagyi képzőjét végzi. Fura módon ezeket az észrevételeket általában az énekkaron kívül. jól értesülitek terjesztették. Tavaly nyár óta ezért sehol sem szerepeltek, megszűntek a próbák, és miközben a szövetkezet anyagi helyzete örvendetesen javult, úgy tűnt" nincs menekvés, menthetetlenül széthullik a mondvacsinált kifogások hatására az énekkar. Szerencsére akadt megoldás. Nem kis erőfeszítések árán m:a a kórust a Művelődési Központ menedzseli, sőt a foglalkozásoknak, a próbáknak is helyet biztosít. A termelőszövetkezet vállalta az anyagi költségeket. és a korábban kis híján kiátkozott karvezetőről időközben az is kiderült, érti a dolgát. Ezt bizonyítják díjazott fiú- és lány- kórusai. meg a tiszafüredi pedagógus kamarakórus, amelyik elnyerte az ezüst minősítést. A vizsgálat lezárult, kérem felejtse el, hirdette néhány esztendeje az egyik külföldi filmcím, és őt is erre kérték. Az ügy úgymond a helyére került, noha a cikkíróban mégis motoszkál: a rosszindulat, a szakmai hozzá nem értés olykor súlyos sebeket képes okozni bárkinek. Hogy az efféle övön aluli ütéseken ki, mikorra teszi túl magát, embere válogatja, a próbák mindenesetre néhány, napja újra elkezdődtek. Mondanom sem kell megint Erőss- né vezetésével, és a volt énekkari tagok is — talán egyetlen kivétellel — újra kezdték a felkészülést, líy- módon a széthullástól éppen csak megmenekült kórus ismét bizonyíthat.. Es valószínű bizonyít is. ha hagyják. Hozzátéve: a szakmai értékelést az illetékes megyei, zenei szakfelügyeletekre kell bízni. Elvégre ők azért csak jobban értik ezt a munkát, mint néhány olyan „tanácsadó”, akik zenei előképzettségét a baráti és munkahelyi összejövetelek megszólaltatott édesbús nótaegyvelegek jelentik mindössze. D. Szabó Miklós Id. Kátai Mihály festményei Tiszafüreden Tavaszváró öregfák A tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban március 26-tól tekinthető meg id. Kátai Mihály festőművész kiállítása. A művész munkássága nem ismeretlen megyénkben, 1973-ban nagy sikerű kiállítása volt szülővárosában, Karcagon. A napi sajtó, rádió , és televízió művészeti hírei a közelmúltban többször is foglalkoztak munkásságával, múlt évi,, nagy sikerű budapesti, illetve idei, debreceni képcsarnoki kiállításai kapcsán. Kiállításainak sikerét képeinek kelendősége, keresettsége is bizonyítja. Mindkét képcsarnoki kiállításon már a bemutató napján minden kiállított művet megvásároltak. Képei külföldön is igen népszerűek, rendszeres megrendelői a hollandok, japánok. Id. Kátai Mihály 1906- ban született. Tehetsége már igen korán megmutatkozott, 10 évesen olajképeket készített szülővárosa jellegzetes részleteiről, a környező nagykunsági pusztákról, tanyákról. A kezdet mégsem volt könnyű. Asztalosínas- nak szegődött, majd Tisza füreden asztaíossegéd lett, s csaik ezután iratkozott, be az Iparművészeti Iskolába, melyet rövid idő után a Képzőművészeti Főiskola művészképzője váltott fel. Ha- ranghy Jenő, Weichinger Károly és Udvary Géza voltak mesterei. A diplomaszerzés után Karcagon rajziskolát vezetett. Jövedelmét portréfestéssel egészítette ki, mely olaszországi “ tanulmányutat tett számára lehetővé. 1941- től Egerben él, ahol nyugdíjazásáig főhivatású tanárként dolgozott. A város művészeti életébe aktívan bekapcsolódott, melyet a közületi megbízatások mellett 1974-ben, majd 1981-ben — 75. születésnapján — a Heves megyei Tanács művészeti díjának odaítélésével ismert el. Corot, a francia impresz- szionisták elődje volt rá legnagyobb hatással. Vallja: „Képeimet reálisnak tartom ... Amijtor a tájat nézem, akkor a táj lelket keresem, a színhatást, azt, ami abból bennem leeiobban megragadt.” Meghatározó élménye a gyermekkor természeti környezete, az Alföld, melynek végtelen nyugalmát, jellegzetes életképeit megannyi változatban tárja elénk, F. A. TALÁLKOZÁSOK Dr. Lengyel Bertalan Foglalkozása: nyugdíjas orvos Lakása: Szolnok, Móra Ferenc utca 15. sz. Különös „ismertetöjele”: 36 éven át szolgálta a megye egészségügyét Egy darabka történelem — Már többször mea akartam kérdezni: kit ábrázol ez a festmény itt a szobára falán? — Az édesapámat Lengve! Dezsőt. Tudia-e. hogv ö volt a felszabadulás után a Szolnokon megjelenő Tiszavidék című lap első főszerkesztőié, maid a'nyomda első vállalatvezetője? Onnan is ment nvugdíiba. — Sok mindent nem tudok méa önről, vedia réaen ismerjük eavmást. — Ésnedia? — Csak a navokban hallottam. hoav ön és a felesé- ae 1944-ben itt Szolnokon, milyen naav feladatra vállalkoztak. — Vállalkozás? Kötelesség volt inkább, ragaszkodás az orvosi eskühöz. A feleségem akkor szintén az egészségügyben dolgozott, gvermek- gondozónő volt. Hogv összeházasodtunk. abban na.gv része volt annak, hogv mindketten hivatásnak tekintettük a munkánkat. Később, amikor megszülettek a gyerekeink. az édesanyám is nálunk volt apám halála után. neki a gyerekek nevelése és a háztartás lett a gondia. — Tulaidonkévven mi történt akkor. 1944 októberében, amikor a szeaedi eayetemről haza jött Szolnokra? — A vezető főorvost még tavasszal deportálták, és október eleién a többi orvos is eltávozott a gvermekkórház- bóli. az intézetben csak a feli igém maradt húsz-harminc csecsemővel. Én korábban. mint. medikus dolgoztam a kórházban. Amikor akkor októberben elmentem a gyermekkórházba látogatóba. láttam az ottani állano- tokat. jelentettem Kiss Gábor árvaszéki ülnöknek, aki az intézet ügyvezető alelnö- ke volt. Ö bízóét meg az ottani orvosi teendők ellátásával. Várion csak. mindjárt megmutatom a megbízólevelemet valahol itt van az irataim közötit... — Csak a avermekkórház maradt akkoriban orvos nélkül? — Először azt hittem igen. de nemsokára megtudtam, hogv a megvei kórház két alagsori helyiségében hatvan beteg fekszik orvosi és szakképzett ápolói ellátás nélkül. A környékbeli lakosok segítenek rajtuk, akik közül többen végeztek vöröskeresztes tanfolvamot. Azután már oda is kijártam dolgozni, és amit tudtam, segítettem. — Honnét vették a avóav- szert. az élelmiszert? — Voltak önzetlen segítőtársak. A gyógyszertárakból szedtük össze a gyógyszereket. A gyermekkórházban volt nlélmi élelmiszer-tartalék. És tudia-e mennyire leleményes az ember, ha a szükség ráviszi? Meg mindig akadták iószívű emberek! is. — Ez azt jelenti, hoav a pici gyerekek a harcok ideje alatt a gyermekkórházban voltak? — Nem. Október 13-án már láttuk, hogv nem tudiuk megoldani a csecsemők ellátását. ezért a feleségemmel úgv döntöttünk, hogv egv alkalmi teherautóval fölvisz- szük őket B u dimes t re. a Központi G vermekmen helyre. Sók idegen ember ült a teherautó Diató ián. m indenkinek a kezébe adtunk egv vagy két gyereket, hogv vigyázzon rá... de nem beszélek arról az utazásról, hogyan vánszorgott az autó a menekülök áradatában. Hiszen, rémhírek kergették egymást. napirenden voltak a bombázások aki tehette, menekült a városból. Egv volt a fontos, sikerült a kicsiket elhelyezni. — Tudja, mi lett velük? Később hallott róluk? — Nem. nem tudom hogyan vészeltük át Buda,pest ostromát. Remélem, hogv életben maradtak. — És Önök? Visszajöttek Szolnokra? — Természetesen. hiszen nékem itt voltak a szüleim, a testvérem. — Igen. azt hiszem az ember a nehéz időkben fokozottabban ragaszkodik a családjához. — De ez nem akadályozza meg abban, hogv ne teljesítse kötelességét. Szolnok akkor nehéz napokat élt át. Mi is a szüleim lakásán, pontosabban az épület Pincéiében laktunk. Amikor nem bombáztak. vagv nem lőtték a városit, akkor mentem a fekvőbetegekhez. akiknek többsége aknasérülést szenvedett. Még rosszabb lett a helvzet. amikor a Tisza-hidat felrobbantották. a Zaigyva-hidat rendszeresen lőtték. A Zagyván túli területre csak úgv tudtam eljutni, hogv a Tabán magasságában a Zagyván deszknpallókat fektettek He. azon keltünk át: a feleségemmel. Mert mii soha nem hagytuk el egymást. Október végén azonban kénytelenek voltunk a kórházba húzódni. Akikor már ott volt dr. Zselé- nvi Ilona. dr. Pankotai Gábor. Frei Frigyes főműtős és a felesége. Ondók Istvánná ápolónő és mások is. Ott volt hat van' beteg és m,i... a szovjet csapatok már megközelítették a cukorgyárat, amikor a kórház kertiébe egv m,agyar aknavető rai ásta be magát, onnét lőttek a szovjet katonáikra, azdk meg vissza. Kimentünk hozizáiuk. kértünk. könyörögtünk: menjenek liminét. ha miattuk szétlövik a kórházat mi lesz a betegeikkel ? — Nem féltek? — Azt. hiszem féltünk, de magv volt a tét: hatvan beteg és a mi életünk. — És elmentek? — El. A szoviet csapatok pedig akkor éifélkor elérték az intézetet. Külsőbb hadikórházat telepítettek a megvet kórházba, de mi továbbra is cltt maradhattunk az alagsorban, és aztán már kaptunk tőlük gyógyszert, éleimét. — Sokszor hallottam, hoav Szolnokon 1944 decemberében már meaindult a viszonv- laa normális élet. ön mit csinált azután? — Kinevezték a vármegyei közkórház alorvosává, de köteleztek arra. hogv minden hétfőn utazzam Rákóczifalvára ellátni a község betegeit. Aztán 1945 februáriétól lassan visszatértek a kórház orvosai, én a bőrgvóevá- szati osztályt szerveztem úi- iá. és mivel nem volt főorvos. 2 évig én irányítottam ott a gvógvító munkát. — Egyébként — csak érdekes- síikként említem meg — 1944 közepén a kórházban mi néhányon alapítottuk meg az Egészségügyi Szakszervezet megvei szervezetét, — És hűséges maradt o böravóavászathoz... — Igen. ez a nagv szerelem. Harmincegy évig voltam gondozóintézeti vezető, éí ebből 11 évet úgv. hoav közben a kórház bőrgyógyászat osztályának vezető főorvos teendőit is elláttam. A; MSZMP-nék 1957 óta vagyak tagja: Tavaly március 4-ér betöltöttem a 60 évet és április 1-én nvugdíiba mentem — Mint avóavító orvos bol doa volt ön? — Boldog? Ezt lev sohí nem mérlegeltem, de tény hogv a hivatásom sok örö möt adott, A munka mindif nagyon lekötött, kevés időn iutott a családomra. — Kitűnő bőravóavászkén ismerték, ismerik. Soha név aondolt arra. hoav maaán rendelőt nyisson? Talán úo' anvaailaa többre jutottal volna, mert ahoavan tudom ennél a kétszobás összkom fortos lakásnál több ..vaavo nuk” nincs. — Jól tudia. Macán rendé lő? Arra soha nem volt időm meg egv magánrendelőt be rendezni naavon sok pénzb kerül, és nekünk soha nen volt annyink. — Iaaz. hoav ma is dolao zik? — Tud-e tétlen lenni a: aki egész életében dolgozott Az Országos Bőr- és Nemi kórtlamii Intézet szervezési é módszertani osztáilvóna szaktanácsadóin vagyok. Ha vonta 70 órát töltök Buda pestien az intézetben. A me evei intézetek szakfelügvele tét látom el. — Kezembe került a mi nav a Munkaeaészséatai üzemeaészséatan című köte Láttam, hoav annak eavik. nem foalalkozási eredetű bői avóavászati b etéaséaekrí szóló fejezetét ön írta. — Szerencsére most égi más után több publikációi ielent meg. Nemrég került 1 a nyomdából A hólyagos bői betegségek ikórismézése. k< zelése és gondozása címm« e°v módszertani füzet. Kői házi körüliménvek közö ugvainsi én foglalkoztam el< szőr a hólyagos bőrbetees« gek gondozásával, ezért kaptam a megbízást a fűzi megírására. — És a szabad ideiét h( auan. mivel tölti? — Páitvolgatom az unok kát. örülök ha a gyerekein hazai átoaiatnalk. fotózom < készülök a soron követke; utazásunkra, mert a feles* gemmel 1959 óta minden es: tiendőben túrázunk. Az ide Spanyolországba. Andalúzii ba készülünk... Varga Viktória
