Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

XXXIII. évf. 61. sz. 1982. március 13., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A szabad idő dilemmái ötnapos munkahét, heti két szabadnap! — a valaha óhajtott több szabad idő a mi országunkban is valóság­gá vált. Egyelőre még csak kóstolgatjuk mindennek örö­mét. eltöltése, hasznos ki­használása terén legfeliebb az első lépések megtételéről le­het szó. Az iskolák többslálge majd csak osztói tér át az új rendire, s különben is a családok életritmusa, a hét­végi főzés, bevásárlás, taka­rítás, moSás időpontjának eddigi beosztása még válto­zóban van. Mennyi jut majd a megnövekedett szabad időből a sportra, az egész­ségvédő, szórakozást jelentő testedzés számára? Ezt egye­lőre csak találgatni lehet. Már csak azért is, mert az ötnapos munkahét bevezeté­sével felmerült kérdésekre a sportmozgalom még csak ke- I resi a választ. Egy dolog vitathatatlan: elsősorban a városokban és a nagyobb településeken változtatni kell a szervezeti kereteken? Amíg ugyanis korábban az üzemi és hiva­tali sportkörök fejlesztését, a lehetőségek bővítését szór- ' galmiazták az illetékesek, a • sportnapnak a jövőben ház­hoz kell mennie! A szerve- íj zéshez elsősorban a lakóte- ■ lepi iskolák sportudvarai és ' tornatermei kínálnak kiváló lehetőségeket. Igen ám. csakhogy az iskolák döntő ■többségének kapuja hét vé- gén zárva van. Nincs fűtés, nincs költségkeret a sze- \ mélyzet megfizetésére. A megyében nem egy példa : van arra hogy mindezt \ azonban némi rugalmasság­gal át lehetne hidalni. Egyes becslések szerint az idei, szokatlanul kemény i télben az országban közel félezer természetes jégpálya működött. A legtöbb helyen az iskolák udvarait öntöt­ték fel. Volt, ahol belépődí­jat szedték, s ebből fizették a jég kezelőit, volt ahol a szülők összefogásával ké­szültek a pályák. Ezt az ön­kéntes, többé-ikevésbé a gye­rekek mozgásigényének ki­elégítésére létrehozott jég- pályamozgalimat sikeres kéz- " detnek tekinthetjük és re­méljük a folytatás sem ma- rád el. Napjainkban a lakosság I igényeinek kielégítése érdé- • kében létrejövő társulások, , vállalkozások idején az sem I elképzelhetetlen, hogy test. < nevelő tanárokból, volt sportolókból alakuló munka- ; közösségek álljanak a lakó- j telepeken a szervezés élére. Vitathatatlan, hogy kevés a | fedett létesítmény, a vízfe­lület több is lehetne, de állítjuk hogy a jelenlegié- j két sem használjuk ki • meg- [ felelően. Egyes külföldi or- I szagokban számtalan jó pél- i dát lehet találni a hatásos I szervezőmunkára. A szóra- I koztató, egészségvédő sport I ugyanis elsősorban a jó szer- I vezésen, a vonzó programo- j kon múlik. Szabad idő már I volna, az ország lakosságé-1 nak döntő többsége ötnapos I munkahétben dolgozik. Min. [ dánképpen hasznos lenne, ha I a meg.növekedett szabad idő j egy részét rendszeres spor- [ tolásra, egészséget védő j mozgásra fordítanák honfi-j társaink. V. Március 25-re országgyűlést nisztertanács javasolja, hogy az or­szággyűlés tűzze az. ülésszak napi­rendjére az igazságügyminiszter be­számolóját a kÖ7',rnűvelődéiről szóló 1976. évi 5- törvény végrehajtásáról. Killián György születésének 75. évfordulóján Emlékülés a Szigligeti Színházban Összehívták az A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafu­sának 2. bekezdése alapján az ország- gyűlést március 25-én, csütörtökön délelőtt 10 órára összehívta. A Mi­Tegnap délután névadójá­nak 75. születésnapja alkal­mából emlékülést rendezett a Szigligeti Színházban a Kil- lián György Repülő Műsza­ki Főiskola. Az ünnepségen részt vett Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Bereczki Lajos, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, Menyhárt András vezérőrnagy, a Hon­védelmi Minisztérium kép­viseletében, Magyari Béla őrnagy kiképzett űrhajós és sokan mások a megye tár­sadalmi, politikai és gazda­sági vezetői, a tanintézetek képviselői közül. Az emlékülés a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Brunszvik Pál ezredes, a fő­iskola pártbizottsági titkárá­nak megnyitó szavai után dr. Godó Ágnes alezredes, kandi­dátus tartott előadást Killi­an György életéről, a mun­kásmozgalomban betöltött szerepéről. Előadásából egy életet szerető, a fiatalokat a munkásmozgalom számára könnyen megnyerő, hús-vér ember bontakozott ki. Olyan, aki elsősorban nem halálá­val. hanem tiszta, becsüle­tes életével, a forradalmi változtatásokba vetett rendít­hetetlen hitével, a haladás iránti elkötelezettségével szolgál példaképül a mai fiatalok számára. És azzál is, hogy mindig a tudatos cse­lekvés vágya tette képessé értelmes áldozatok vállalásá­ra — legyen szó az itthoni Az emlékülés elnöksége illegális munkáról vagy a szovjet hadsereg katonája­ként vívott harcokról. Dr. Godó Ágnes előadása után. Fodor Zoltán nyugal­mazott nagykövet, volt par­tizán, Killián György har­costársa szólalt fel. Közvet­len szavákkal ecsetelte más­fél évtizedes barátságuk tör­ténetét, elevenítette fel az együtt vívott harc epizódja­it. ö is úgy mutatta be a munkásmozgalom kiemelke­dő személyiségét, mint aki életfelfogásával és tetteivel mutatott példát, és akit ma kezdeményező, alkotó mun­kával. tiszta emberi érzések­kel lehet követni. Fodor Zoltán felszólalása után a szolnoki Tallinn kör­zeti Általános Iskola Killián György úttörőcsapatának képviselői köszöntötték az emlékülés résztvevőit. Ezt követően felolvasták a főis­kola hallgatói nevében Kil­lián György Berlinben élő özvegyének int levelet. Az emlékülés az Internacionálé hangjaival ért véget. Az emlékülést követően a szovjet déli hadseregcsoport művészegyüttese adott szín­vonalas műsort. • * * Budapesten koszorúzási ün­nepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában el­helyezett Killián György em­léktáblájánál. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára és Horváth József, a Csepel Autógyár szerelője koszorúzott. A Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség képviseletében Bányász Ju­dit, a Központi Bizottság tagja és Nyitrai István, a Központi Bizottság titkára helyezte el a kegyelet virá­gait. A Honvédelmi Minisz­térium részéről Tersztényák András és Rózsa Lajos ve­zérőrnagyok, a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége nevében Rostás Ist­ván, az elnökség tagja és Se­bes Sándor, az Országos Bi­zottság tagja koszorúzott. Családja képviseletében vi­rágot helyezett el unoka- huga. Az évfordulóról több he­lyen emlékeztek meg a fő­városban. A IV. kerületben az Egyesült Izzó udvarán le­vő mártíremlékműnél a ke­rületi párt- és tömegszerve­zetek, intézmények képvise­lői rótták le kegyeletüket a gyár egykori munkása, az ifjúkommunista mozgalom vezetőjének emléke előtt. Szülőházán, a XIX. kerületi Tálas utca 4. számú ház fa­lán levő emléktábláját a vá­rosrész párt-, állami, társa­dalmi és tömegszervezetei­nek, valamint intézményei­nek képviselői koszorúzták meg. Mitterrand villámlátogatása Washingtonban (KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A 2. OLDALON) TARTALOMBÓL Váltás, kevés konfliktussal flz irdatlanul hosszú „falu” Amikor a kevés is sok Fiatalokról, fiataloknak 0 tudomány világa \ Kádár János és Lázár György fogadta a francia államminisztert Michel Roca-rd, a Francia Köztársaság állaimminiszte- re, tervezési és terület rende­zési miniszter, és Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­tes. az Országos Tervhiva­tal elnöke március 11—12-én Budapesten tárgyalásikat folytatott. Mindkét részről megelége­déssel állapították meg, hogy a magyar—francia gazdasági kapcsolatok sokoldálúan fej­lődtek, és az utóbbi időiben új területekkel is bővültek. Kedvezőnek ítélték, hogy a kooperációs együttműködés a gazdasági kapcsolatok tar­tós elemévé vált Kifejezték készségüket a kétoldalú gazdasági kapcsolatok to­vábbi szélesítésében, azok intenzívebbé tételében. Ezt kormányaik a rendelkezé­sükre álló eszközökkel előse­gítik. Tájékoztatták egymást a két ország gazdasági fejlő­déséről, a gazdaság- és szo­ciálpolitika időszerű kérdése­iről. Megállapították, hogy mindkét ország belső fel­adatainak eredményes meg­oldása nagy mértékben függ a világgazdaságban érvénye­sülő kedvezőtlen folyamatok, jelenségek leküzdésétől, és támogatnak minden erre vo­natkozó pozitív javaslatot. Annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a kelet­nyugati gazdasági kapcsola­tok további bővítése hozzá­járulhat mind a nemzeti, mind -a világgazdasági prob­lémák megoldásához. A francia delegáció átfogó tájékoztatást kapott a ma­gyar szövetkezeti mozgalom fejlődésének tapasztalatairól, a szövetkezetek és a kisvál­lalkozások helyéről, szere­péről a magyar gazdaság­ban. A két delegáció eszmecse­rét folytatott gazdaságirá­nyítási, tervezési kérdések­ről és tájékoztatást adták a két ország tervezési rend­szeréről azok tartalmi, mód­szertani sajátosságairól. Po­zitívan értékelték a két or­szág központi tervezőszervei között eddig megvalósult.ta­pasztalat-átadást. Megállapí­tották, hogy még jelentős le­hetőségek vannak szakértői véHeménytcserókben, közös kutatásokban, így a világ­gazdasági folyamatok prog- nosztizáláslálban. Kifejezték ■készségüket, hogy a jövőben több szakértői táíálkozót tartanak, szélesítik a publi­kációk és az intorméciók cseréjét. Ennek érdekében hároméves programot fogad­tak el, amelyben kijelölték az együttműködés fő iránya­it és témáit. Michel Rocard-t fogadta Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt .Közpon­ti Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. A vendé" megbeszélést folytatott Havasi Ferenccel, •a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagjával, a Központi Bizottság titkárával. Tár­gyalt továbbá dr. .Hetényi István pénzügyminiszterrel, Veress Péter külkereskedel­mi miniszterrel és Fekete Jánossal, a Maeyar Nemze­ti Bank elnökhelyettesével. A francia külödtitség teg­nap az esti órákban eluta­zott. V. D.

Next

/
Thumbnails
Contents