Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-06 / 55. szám
12 A tudomány világa 1982. MÁRCIUS 6. Élvonalban a magyar élelmiszerkutatás Beszélgetés Vas Károly akadémikussal Divat manapság a tudomány közvetlen termelőerővé válásáról beszélni, írni, ennek megvalósulását nyomon követni különféle tudományágakban, kutatási területeken. Ha az élelmiszer-kutatásról szólva tesszük mindezt, könnyebb a dolgunk, hiszen e munka eredményeit tényleg mindenki, a hétköznapi fogyasztó is saját bőrén — illetve gyomrán tapasztalhatja. Magyarországon ráadásul különösen érdekes kérdés ez, hiszen az ipar bruttó termelési értékének 18,2, az ország teljes exportjának 12U a konvertibilis valutáért szállított exportnak 19 százalékát éppen az élelmiszeripar adja. A magyar élelmiszerkutatás helyzetéről Vas Károly akadémikust kérdeztük, aki erre talán teghivatottabb válaszadó, hiszen a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet igazgatója. — A magyar élelmiszer- ipar jelentőségét különösen kiemeli az a tény, hogy alapanyagbázisa hazai, import- hányada pedig a legkisebb az összes ágazat között. Az élet- színvonalat az iparág tevékenysége naponta közvetlenül is érinti, és — külkereskedelmi haszon révén — közvetve is — mondja. — Milyen kutatási területeken van a világ élvonalában a magyar élelmiszerkutatás? * — Mivel az iparág erősen exportérdekeit, a világpiacon pedig a minőség a legfontosabb, ezért fontos az élelmiszerek minőségének a vizsgálata. Már korábban világszerte elismerték a magyar vitaminmeghatározási vizsgálatokat, különösen a C-vi- taminét. Most kezdenek ehhez felzárkózni az aromaanyag-kutatások is. Ezek során a paradicsomkészítményekben mutattak ki- új ösz- szetevőt, és — a világon elsőként — sikerült szeszes párlatokból kromatográfiás módszerrel kimutatni, hogy milyen gyümölcsből származnak. Szintén világszerte elismert az a kutatási tevékenység, amelynek során a vizsgált termék által visszavert vagy azon áthatoló fény számítógépes elemzésével a termék roncsolása nélkül gyorsan lehet minőségvizsgálati eredményekhez jutni. E munkában az Amerikai Egyesült' Államok mezőgazdasági minisztériumának kutatóhálózatával közösen veszünk részt. — És a konzervipar?' — Nos, igen, ez világprobléma: a vegyszeres tartósítástól mindenütt egyre inkább idegenkedik a fogyasztó. Ezért kell más utakat keresni, például a hidegen történő besűrítést biológiailag érzékeny gyümölcsleveknél, enzimolda toknál. A nagy- frekvenciás szárítás — már csak jelentősen csökkent fajlagos energiaigénye miatt is — hasonlóan korszerű. Fűszerek, enzimkészítmények, szárítmányok ionizáló sugárzással történő tartósítását is kutatják a magyar tudósok, méghozzá olyan sikerrel, hogy számos külföldi kutatót ENSZ-ösztöndíjjal hazánkban képeznek ki. — Szóbakerült, már, hogy a híres magyar exportszalámi jellegzetes fehér penésztakarójában lévő gombák esetleg káros toxinokat termelnek. — Az NSZK-beli kutatókkal közösen folytatjuk e mikotoxinok keletkezésének körülményeit, és exportunk szempontjából is megnyugtató, hogy az eddigi vizsgálatok eredményei szerint ilyen mikotoxinok a magyar szalámi penészrétegében nem keletkeznek. tehát ilyen probléma nincs. — A konkrét együttműködésen kívül hogyan ismeri el a nemzetközi tudományos közélet a magyár élelmiszerkutatók munkásságát? — Sorolhatnám a hagyományos „értékmérőket”, mint külföldi meghívások, cikkek megjelenése, előadások tartása, szakértőink egész sora a nemzetközi szervezeteknél, így a FAO-nál, de tálán ennél is többet mond az, hogy külföldi egyetemek doktori értekezéseit gyakran bíráltatják magyar opponenssel és sok esetben a témába vágó egyetemi tanári kinevezések előtt külföldi egyeterhek kikérik véleményünket, néha még az Egyesült Államokból is! — Milyen a gyakorlattal való közvetlen kapcsolatuk? — Érdekes, hogy bár az iparág a második legnagyobb, de akadémiai kutatóbázisa nincs, a kutatóintézetek közvetlenül a termelővállalatokkal kapcsolatban léteznek és dolgoznak. A gyakorlati hasznosságot tekintve pedig egyetlen adat is elegendő lesz: a Központi Élelmiszer- ipari Kutató Intézet évente negyvenmillió forintba kerül, ennyi a teljes fenntartási költsége. Az, itt kidolgozott és az iparban eddig — részlegesen — bevezetett kutatási eredmények viszont mármost évi száznegyvenmillió forintot érnek, ami három és félszeres megtérülési szorzószám. Ha teljes körű lesz az eredmények iparági bevezetése, ez a szorzó elérheti a tizenkilencszeres mértéket is! — Ilyen szép eredmények mellett van-e gondjuk is? — Egy furcsa aránytalanságot említhetnék: súlyához képest az iparágak között az élelmiszeripar aránytalanul kevés részesedését a kutatási szférában. Például: a gép- és villamosipar, amely az ipar bruttó termelési értékének 30,9 százalékát adja, a műszaki kutatások teljes ráfordításából 58,1 százalékkal részesedik. A bruttó termelés 18,2 százalékát képviselő élelmiszeriparnál ugyanez az arányszám 2,1 százalék ... Talán remélhető, hogy gz , akadémiai előadás, s a számok ismerete nyomán az illetékesek, felmérve ennek a valóban gyorsan megtérülő, konvertibilis valutában hamar eredményt hozó iparágnak a helyzetét, változtatnak az aránytalanságokon ... Szatmári Jenő István atomerőmüvek sorozatban Az atomenergia-ipar fejlesztése a KGST-országok hosszú távú energia-, tüzelőanyag- és nyersanyaggazdálkodási programjának fő iránya. A Szovjetunió műsizaki közreműködés vet az európai KGST-országokban és Kubában összesen több mint 30 000 millió watt kapacitású atomerőmű épül. A Szovjetunióbán pillanatnyilag 25 atomerőmű működik és további 10 épül. Szovjet közreműködéssel épültek, illetve épülnek atomerőművek Bulgáriában, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Kubában, sőt még a KGST- hez nem tartozó Finnországban is. 1990-re várhatóan az atomenergia biztosítja a testvéri országokban felhasznált villamos energia majdnem 25 százalékát, évente 75 millió tonna tüzelőanyag megtakarítását téve lehetővé. Ezenkívül óriási előny az is, hogy a hőerőművektől eltérően nem fogyasztják az oxigént, nem szennyezik az atmoszférát széndioxiddal, hamuval, kénes anhidriddel es más hulladékokkal, amelyek károsan hatnak a környezetre. A mai iparvállalatok közül az atomerőművek a legtisztábbak. További előnyük, hogy megoldják a helyi tüzelőanyag-források hiányát, szerves nyersanyagokat takarítanak meg. és enyhítik a szállítási gondokat. Csupán egyetlen egymillió kilowatt kapacitású energiablokk évente több tízezer vagon szenet takarít meg A KGST-országok atomerőmű-építésének új vonása a gyártási szakosodás. Csehszlovákiában például reaktoregységeket gyártanak nagy sorozatban. Bulgária, Magyarország és Lengyelország további részegységek gyártására szakosodott. Hamarosan teljes kapacitással dolgozik Volgodonszkban a Szovjetunió egyik legnagyobb és legkorszerűbb üzeme, az Atommas nevű reaktorgyár. „Mindentudó” utcai telefonok Az utcai szolgáltatóautomaták esvik legismertebbike. az érmebedobásra működő telefonkészülék sokat változott az elmúlt évtizedek során. A szerkezeti változtatásokat, tökéletesítéseket az. elektronika hatalmas léntű fejlődése hozta magával, a külső formai változtatásokat a vandalizmus világméretű elharapózása tette szükségessé. Az első. már a laikusoknak is szembetűnő különbség a régi és az. úi készülékek között az. hosv ez utóbbiakon nem találjuk az akasztós, mozgó bontókart. Az úi készülékeknél a kézibeszélő helve a készülékház előlaoiában, kialakított, mozgó alkatrészek nélküli mélvedésben van; a be- és kikapcsolást és minden ezzel kapcsolatos funkciót állandó mágnesek alkalmazásával .oldgnak meg a készülékben. A ,.ió öreg” telefon tárcsa —.ez a rongálok számára könnyen hozzáférhető, és egyébként is kénves. gyakran elromló alkatrész — lassanként kikerüL a készülékekből, átadván a helvét a minden tekintetben megfelelőbb nyomógombos számválasz.tó- nak. Ez a konstrukció az elektronikai fejlődés gyümölcse, mint ahogy az úi érme- fogadó rendszer is annak köszönheti létrejöttét. Az érmecsatocnába bedobott pénzérmék egy adagoló jelfogó segítségével, elektronikus elven működő pénzvizsgáló fejbe jutnak, mely egv időben értékeli ■> bedobott érme méretét, alak iát. anvaeát, sőt még a rajzolatát is. A még elfogadható érme tula jdonságait a beépített elektronika őrzi. és hasonlítja össze- a vizsgálófejből kapott jellemzőkkel. Amennyiben az érmét megfelelőnek találja, engedélyezi az összeköttetés létrehozását, maid a beszélgetés befejezésekor azt a készülék biztonságos mélységében elhelyezett érmekazieittába juttatja. Ma már szinte általánosak az olyan készülékek, amelyekben tetszés szerinti sorrendben négy-ötfaita érmét is be lehet dobni. Fenti képünkön egv olvan angol gyártmányú utcai telefont láthatunk, amely ugyancsak rendelkezik minden korszerű konstrukciós elemmel. Ráadásul még „antivandál” kivitelű is. ami azt jelenti, hogy ellenáll a garázdák legbrutűlisabb támadásainak is. és a kézibeszélő leszakí- tásakor. az érmekazetta feszegetésekor erős hangjelzést szólaltat meg. (KS) innen—onnan . Érték a szemét Néhány új moszkvai lakótelepen a szemét eltávolításai egy új vákuumrendszer segítségével az eddigieknél higiénikusabban oldják meg, javítva ezzel a város egészségügyi helyzetét. Az ipari és ,a háztartási hulladék 90 százaléka használható nyersanyag. A jelenleg működő évi 200 000 tonna kapacitású szilárdszemét- feldolgozó berendezések haszna 1,8 milliárd rubel, ha figyelmbe vesszük a szemétben található papír, üveg, textíliák, fém és fa értékét. A Szovjetunióban minden harmadik tonna acél, negyedik tonna papír és ötödik tonna színesfém ilyen másodlagos nyersanyagok fel- használásával készül. Öt év alatt 36 millió köbméter fát, 1,9 millió tonna gyapjút és nyersanyagot takarítottak így meg, amelyekből 5 milliárd rabéi értékű terméket állítottak elő. Fűtés—metánnal Metánnal fűtenpk a do- nyecki szénbányák számos hőközpontjában. A bánya- furatokból egy kis kitérővel a kazánhoz vezetik a metánt, ezáltal jelentős mennyiségű szenet takarítanak meg. Ennek a gáznak jelentős részét eddig fáklyaként elégették. vagy csak egyszerűen a légkörbe bocsátották. A tiszta metánt természetesen nem lehet azonnal a kazánba vezetni, mert felrobban. A Donyecki Műszaki Egyetem tudósai kidolgoztak egy eljárást, melynek során a metánt földgázzal dúsítják fél, így már akár automata égőfejet is lehet a kazánba építeni. Egyetlen metánnal üzemelő kazán a fűtési szezonban mintegy 4000 tonna szén megtakarítását teszi lehetővé. II földkéreg függőleges mozgásai Az utóbbi évtizedekben a. geológusok mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak a függőleges tektonikus mozgások iránt. Az új globális technika vagy litoszféra lemezelmélet értelmében jelentős függőleges irányú földmozgások és kontinensvándorlások zajlanak le. Ennek oka elsősorban az, hogy a litoszféra méretei különbözőek és a föld mélyéről a könnyebb összetételű anyag függőleges irányban felemelkedik. Amióta megbolydult a világ energiagazdálkodása, kutatók ezrei foglalkoznak új energialehetőségek tanulmányozásával. Ezek perszenem mindig újak, hiszen a Nap, a szél, a hullámzás munkába fogása tulajdonképpen egyidős az emberiséggel. A Napból a Földre özönlő energia hallatlanul nagy mennyiségű, ebből azonban ma még csupán annyit termelhetünk ki gazdaságosan, amellyel évente körülbelül 400 000 tonna olaj váltható ki. Ez pedig a mai olajfelhasználásnak csupán a tizedrésze. A legnagyobb létesítmény eddig a kaliforniai naperőmű, ennek teljesítménye 10 megawatt. Napenergia szempontjából egyébként Kalifornia szerencsés vidék: gombamódra szaporodnak a napenergiával fűtött és hűtött házak. Azt. tervezik, hogy 1985-re Kalifornia olaj- és gázfogyasztásának 15 százalékát helyettesítik, a „napipar” pedig legalább 30 000 embert foglalkoztat majd. A nem éppen napsütötte Svédország egyik falujában (Lam- bakov) félszáz házat szereltek fel — egyenként. 60 négyzetméteres — kollektorokkal, sí az általuk összegyűjtött hőt központilag’ tárolják és osztják el. Mindenesetre a -falu teljes fűtő- energ ia-szükségletének legalább 90 százalékát fedezik ily módon. Napjainkban már mintegy 7 millió négyzetméter felületű kollektor van használatban a világon, s ezek az aránylag egyszerű berendezések a rájuk eső napenergiának 40—60 százalékát értékesítik. Nem mindegy azonban, hogy az ilyen módon gyűjtött hő mennyibe kerül. Az eddigi fejlődés reményt keltő. 1950-ben az amerikai Bell- gyár első kollektorai több ezer dollárért állítottak elő egy wattnyi teljesítményt; azóta ez az ár oly dinamikusan csökkent, hogy a becslések szerint 2025-re az USA elektromos energiaigényének 30 százalékát fedezik majd. Nebraskébain már! működik egy napelemes öntöző, műtrágyagyártó és terménysizá- rító üzem, s három év alatt több száz hasonló rendszert építenek. Ausztráliában az egyik cég 1981-ben kezdte el az olcsó, hatásos, tartós és nagy teljesítményű napelem tömeg- gyártását. A szerkezet különlegessége, hogy követi a nap járását., és 300 C-fókos hőmérsékleten koncentrálja a napsugárzást. -A berendezés ott gazdaságos, ahol az évi napsütéses órák száma minimum 2500 és az energia- költségek meghaladják a ki- lowattonkénti 3,5 centet. Képünkön: az ipari napelem és feltalálója. Követi a napot...
