Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

1982. MÁRCIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nemzetközi nőnao alkalmából miniszteri kitüntetésben részesített nődolgozókat kö­szöntöttek tegnan délelőtt Szolnokon, a megyei tanácsnál. Matúz János, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály vezetője mondott köszöntőt, s méltatta a dolgozó nők helytállását a családban, a termelőmunkában és a társadalmi életben. Azután a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megbízásából átadta a téeszekben. valamint a mezőgazdasági és élelmiszerinari vállalatoknál, intézményeknél dolgozó huszonhét nő­nek a tárca elismerését, a Kiváló Munkáért kitüntetést. Kénünkön a kitüntetettek egy csoportja (T. F.) Fiatal agrár- szakemberek tanácsa Feladategyeztetö tárgyalás Látogatás a papírgyárban Az építési miniszter Szolnokon Tegnap Szolnokra látoga­tott Ábrahám Kálmán építé­si és városfejlesztési minisz­ter, akit azt MSZMP Szolnok megyei Bizottságán Andoké Miklós, a megyei pártbiaott- 6ág első -titkára fogadott. Délelőtt a miniszter, a tárca, valamint a megye párt- és tanácsi vezetőinek feladat- egyezitető tárgyalásán vett részt, amelyet Andrikó Mik­lós vezetett A tanácskozá­son seó esett a legaktuáli­sabb ágazati feladatokról^ a megyei székhelyű építő- és építőanyagipari sziervezetek tevékenységéről, amelyeknek az országos kapacitásicsökke­nések ellenére a tervek sze­rint az idén teljesítményük mintegy 2 százalékkal meg­haladja az 1981-es értéket. A tegnapi megbeszélésen megállapították, hogy jó ütemben haladnak az építők a papírgyári rekonstrukció munkálataival, s ebben köz­rejátszik az a tény, hogy az állami nagyberuházás gyor­sított ütemű megvalósítása érdekében a Szolnok megyei ÁÉV műszaki, technikai szín­vonalának fejlesztéséhez tá­mogatást kapott. A fieladat- egyeztető tárgyalás résztve­vői szót váltottak arról is, milyen változások várhatók az ágazati struktúrában^ s mindez hogyan hat a megyei székhelyű építő- és építő- anyagipari sziervezetek tevé­kenységére. Délután Ábrahám Kálmán Mohácsi Ottónak, a megyei pártbizottság titkárának kí­séretében megtekintette a papírgyári rekonstrukció munkálatait, majd a megyei, építőiparral foglalkozó szer­vek, vállalatok és intézmé­nyek vezetőivel konzultációt folytatott. A héten megalakult a kun­szentmártoni Körösmenti Termelőszövetkezetben a fia­tal agrárszakemberek taná­csa. A 22 tagú FAT alakuló ülésén megválasztották a ve­zetőséget. Elnöke Sári László termelési elnökhelyettes lett. Az új szervezet célkitűzé­sei között, fontos helyet fog­lal el az Alkotó Ifjúság Egye­sülés pályázatain való rész­vétel: a KISZ üzemi bizott­sága által közzétett ésszerű anyag- és energiatakarékos­sági felhívás végrehajtásának gyakorlati segítése: az üzem­ben készült-újítások innová­ciós termékek, ötletek finan­szírozása, -megvalósításuk se­gítése. Pályázati felhívásokat terveznek, a tsiz újítási pá­lyázatán is részt kívánnak venni, pzaJkmai előadásokat szerveznek. Az önképzés és a szervezett képzés lehetősé­geinek bővítését, az agrár­szakemberek szakmai mű­veltségének fokozását is fon­tos feladatának tekinti a FAT. Szombaton és vasárnap: 7 Rásegítő autóbuszok a Hetényitöl a vasútállomáshoz Alacsony a 17-es kihasználtsága Ismét Szolnok tömegközlekedéséről A hét végén a látogatási időben, kétezren keresik fel hozzátartozóikat a Heténvi ®óza kórházban. A beteglá­togatóki többsége termiálszete- sen autóbusszal kíván eljutni a kórházba és onnan vissza. Máté Jánostól, a Volán 7- es számú vállalatának igaz­gatóiától megtudtuk, hoev az év eleién kiadott úi me­netrendben már fiigvelembe vették, hogy különösen szom­baton és vasárnap megnö­vekszik a kórházi Látogatók száma, az azóta eltelt időben azonban .kiderült. hogv szük­ség van ú'•'nevezett rásegítő járatokra, amelyek a kórház és a vasútállomás között köz­lekednek. Ezért 13-as jelzéssel már a múlt vasárnap beállítottak két, úi iaratot. amelyek 12 órakor és 15 óra 55 nerckor indulnak a vasúthoz. Akik a két időpont között akarnak eliutni a pályaudvarhoz, megtehetik a 13/Y jelzésű autóbuszokkal, amelyek 7,.25- t"’ 13.25-ig óránként indul­nak a szolnoki állami gazda­ságtól. ahonnan tíz »»••e alatt jutnak a kórházhoz. 18 nerc alatt a vasúthoz. A 25-össel is meg lehet kö­zelíteni a vasútállomást: 7.20- kor. 9.20-kor, 10.20-kor. 11.20- kor. 12-kor. 13.50-kor. 14.20- kor. 15,20-kor. 16.20-kor és 17 órakor indul a Vegyi­művektől. hét perc alatt ér a házhoz. 15 nerc alatt a Mátyás k’-óilv úti megálló­hoz. ahonnan két perces ,gya­loglással elérhető a pályaud­var. Természetesen nem csak ..vidékiek” keresik fel a be­tegeket. A szolnokiak lénye­gesen kedvezőbb körülmé­nyek között utazhatnak láto­gatási időben, hiszen szom­baton és munkaszüneti napo­kon a Vegviművektől az 1-es 5.30 és 21.30 között félórán­ként. az 1 'A ielzésű a Cukor­gyártól 10.20-tól 12.50-ie és 15.20-tól 17,20-ig harminCoer- cenként indul. A 2-es 5.40 és 21.20 között félóránként köz­lekedik a Cukorgyártól. Ezeknek a járatoknak a sűrí­tésére nincs lehetőség. A vállalat igazgatnia el­mondta azt is. hogv a kórházi buszmegállónál minden szombaton és vasárnap 11 óra 30-tól 15 óra 45-ig „volá- nos” munkahelyi irányító teljesít szolgálatot az elmúlt vasárnap óta. Az ő feladata, hogy ha szü^pges. gyorsan kisegítő járatokat kérien. A Volán 7-es számú válla­lata egyébként az idén öttel bővítette a Szolnok helvi közlekedésében résztvevő autóbuszok számá'- így jelen­leg a megyeszékhelyen ötven busz közlekedik. Az úionnan beállítottak közé tartozik a február 15 óta 17-es ielzéssel a Széchenyi lakótelepet a va­sútállomással összekötő iá­nak amely az Orosz Gvörgv úti megállóból réggel 5.15 és 7.45 között, valamint 13 órá­tól 18 óráig harmincpercen- ként indul. A vasútállomás­tól 5,30-tól 7.30-ie és 13.15- től 18.15-ig félóránként indul vissza a Széchenyi lakótelep­re. Az eddigi felmérések sze­rint a 17-es autóbuszok ki­használtsága alacsony, amelv valószínűleg azzal magyaráz­ható. hogv az utasok még nem szokták hozzá. Bár a szolnokiakat, akik időnként tolongásra kénysze­rülnek. aligha nvuetatia meg. de az igazgató tapasztalatai és az országos felmérések szerint a város tömegközle­kedésének helyzete sokkal iobb. mint az ország más ha­sonló nagyságú településén. Tovább javulhat Szolnok autóbuszközlekedése, ha a vállalat üzembe állíthatja URH láncát, amelv maid le­hetővé teszi, hogy a város bármelyik nantiára rásegítő járatot indítsanak. Az URH láncot várhatóan még ebben az évben kiépíthetik. — b. i — Egy zárszámadás tanulsága Úgy szolgál a föld, ahogy szolgálják Hétmilliós veszteség a szolnoki Lenin Tsz-ben Az elmúlt hetekben a megyében gazdálkodó mezőgazda- sági termelőszövetkezetek kevés kivétellel megtartották a zár­számadó részközgyűléseiket, közgyűlésüket. Összességében ;ó évet zárt 1981-gyel az ötvennyolc téesz: a tervezett 7.2 he­lyett 16 százalékos termelésnövekedést éttek el. azaz 12 mil­liárd 443 millió forint értékű mezőgazdasági és élelmiszerinari terméket állítottak elő a néngazdaságnak. A megye szövetke­zeteinek nyeresége huszonhét, bruttó jövedelmük 19 százalék­kal meghaladta az előző évit. ami azt bizonyítja, hogy szá­mottevő eredményeket hozott a növénytermesztési és állat- tenyésztési hozamok emelkedése, a hatékonyság javítása a közös gazdaságok többségében. Sajnos az 1981. évi gazdálko­dása alapján nem sorolható az utóbbiak közé a korábbi esz­tendőkben jó eredményeket elért szolnoki Lenin Termelő­szövetkezet. A kapkodás jelei A megyeszékhelyt a szan.- dai réttől az abonvi határig körbefogó földeiken. 5200 hektáron gazdálkodó téesz zárszámadásra készített tava­lyi mérleg a tervezett 13 és fél milliós eredmény helyett hétmillió forint veszteséget mutatott ki. Az alaptevé­kenységet folytató „fő terme­lési területeken az ágazatok többsége nem tudta teljesíte­ni a i ö vedel mezősé p > tervet. Árbevételi tervét, téliesített® ugyan a téesz. de miiven **’ő- dom? Az 1982. év,i gazdálko­dásukat, megalapozó készlete­ik. például a takarmányku­korica. eSv részét eladták, ami növelte ugyan a bevéte­leket. de miután a termeszté­si ráfordítások meghaladták az elért, átlagárakat, az érté­kesítés természetszerűen veszteséggel iá.rit. A tavalvi gazdálkodás ösz- szes költsége, a közismert ár­szabályozások ellenére, alig több mint három százalékkal haladta meg a szövetkezet­ben a tervezettet. Csakhogy ez a szolnoki Leninben a nö­vénytermesztésben is. az ál­lattenyésztésben is a korábbi években elértnél lényegesen alacsonyabb hozamokkal pá­rosult. A téesz 4210 hektár szántóterületén termesztett nyolc féle fontosabb kultúra közül a napraforgó kiviéitelé- vel mindegviknek a hektá­ronkénti átlagtermése alatta maradt az 1980. évinek, és a megyei termelőszövetkezeti átlagnak is. A megye más közös gazda­ságaiban. a növénytermesz­tésben — előre kell bocsáita- inom. hogv nem a szolnoki té- eszben tapasztalt okok miatt — mutatkozó kiesések pótlá­sában ielentős szerepet tud­tak vállalni az állattenyész­tésben dolgozók. Hogyan lett volna erre lehetőségük a Le­nin Tsz szarvasmarha-, ser­tés-.. vagv i uh tenyésztőinek az előző évinél csaknem het­ven százalékkal drágábban megtermelt silókukorica ete­tésével. a megyei átlag felét alig meghaladó 10-3 darabos eev kocára iutó malacsza.oo- rulat mellett? Rendkívül alacsony hozamok A szövetkezet 700 hektár­nyi földterületét nem tudták 1980 őszén felszántani, és a Tisza tavaszi áradásakor ezer hektárt, közte 95 hektár őszi kalászossal bevetett. területet károsítottak a fakadó vizek. Mindezek miatt eev éve ilyenkor a Lenin Tsz növény­termesztői számoltak is ter­méskieséssel. Nem írható azonban csak az időjárás ro­vására. hogv szemeskukori­cából csaknem 18 tonnával, •éls paradicsomból 13 tonnával kevesebb termett hektáron­ként a szövetkezet földiéin, mint amen-vit terveztek. A növénytermesztési fő- ágazat rendkívül alacsony hozamainak ...indoklására” számtalan technológiai fe­gyelmezetlenséget tárt fel az arra hivatott közgyűlési tes­tület. a téesz ellenőrzési bi­zottsága. A nem kellő időben és szakszerűséggel .végzett vegyszeres kezelés miatt szinte valamennyi szántóföld di kultúra a terméseredmé­nyeket me«határozó mérték­ben elgazosodott. Ugyancsak növényvédelmi és öntözési hiányosságok miatt gyengén fellett palánták kerültek ki a kertészet fóliatelepéről a rosszul előkészített paradi­csomi áblákba. amelyekre az aszályos időiá,rast követően már csak a szeptemberi jég­verés „hiányzott”. A termő- területek táoanvag-visszanót­lása sem volt "mentes 1981- ben a szakmai mulasztások­tól: drága pénzért, importból beszerzett, úgynevezett elit gabonavetőmag került példá­ul olyan táblába, ahol mfo nem volt idei» lebomlani az előveteménv alá bedolgozott műtrágyának. Az állattenyésztési ered­mények alakulásába is csak „besegített” -az időiárás. Az alacsony lucematermesatési hozamok miatt például k— e- sebb és ugyanakkor jóval d rágább takarmányhoz i u tot- tak- a iószággondozók. Nem­csak a mennyiséggel éfe az önköltséggel volt bai. a mi­nőséggel is. Alacsonyabb beltartalmú szálas vaev ab- raktakarmánvon lassabban híznak, kevesebb teiet adnak az állatok, ás a szaporulati mutatók is rosszabbak. De még mielőtt okot adnék a nö­vénytermesztésben és az ál­lat tenyséztésben dolgozók közötti ellentét kiélezésére, sietek hozzátenni: nem fel­tétlenül szükséges a feilődéis- ben lévő boriak elé hordani azt a termesztési vagy tartó­sítási hiányosságok miatt ér­téktelenebb takarmányt, ami megteszi például a birkák­nak. Ez viszont már szerve­zés kérdése, ami a szolnoki termelőszövetkezet tavalvi gazdálkodását elemezve ió- nák semmiképp nem mond­hat' Orágán termeltek A Lenin Tsz tavalvi mér­legadatai egyértelműen bizo­nyítják. hogy ak,i rosszul ter­mel. az drágán termel és rá­fizet. Azt azonban, hosv e«v aránylag kedvező adottságú — huszonegy aranvkoronás földeken gazdálkodó és a megyei átlagnál 46 százalék­kal jobb eszköz, ellátottsáeú — szövetkezetben hogyan ke­letkezhet ilyen mértékű vesz­teség. nem táriák fel a szám­sorok. Megtette viszont a szövetkezetben dolgozó kom­munisták észrevételeit ösz­szegző oártvezetőség a gaz­dasági munkát ió gazdaként figyelemmel kísér» ellenőrző bizottság. Egybehangzó a megállapításuk: a tavalvi «:- kertelen gazdálkodás okai visszanyúlnak a korábbi esz­tendőkre is. . Kialakítottak például sok millióért a oaradicsompalán- ta-nevelsishez egv korszerű fóliateleoet. amelynek a gaz­daságossága erősen kétséges most már. amikor felére csökkentették a kertészeti növény termőterületét, és nem megoldott a fóliaházak egvéb irányú hasznosítása. Nem gondolkodtak hosszabb távon a téesz állat ten vésztési szakvezetői sem. Megélt már ugyanis a gazdaság iobb élve­ket is. amikor a. ten vészérték! javításával lehetősége lett volna a tehenemkénti tejter­melést legalább négyszáz li­terrel növelni. Néhány éve olyan. víznyerő hellvel is rendelkező istállókat bontot­tak le. amelyekben most gaz­daságosan, tarthatnának hízó- marhákat. Felvetődhet a kérdés, hogv a határban, az állattenvészté.- si telepeken dolgozók, a munkahelyi kollektívák va­jon mennyiben felelősek a - tavalvi eredménytelenségért. A téesz egyik tafiia „sporto­san” válaszolt: a csapat élén. a pályáin ott fut a kapitány is. akinek az irányítása, pél­damutatása meghatározó a mérkőzés kimenetelében. A téeisziben látottak, hallottak alapján valóban helytálló a pártvezetőségnek és az ellen­őrző bizottságnak az a meg­állapítása is. hoev a hétmil­liós veszteség létrpiöt,télben nem kis szerepet játszott a gazdasági vezetés alacsony színvonala. A tagság kezében a jövő Nemcsak Visszatekintve igaz. hogy a Lenin Tsz tava­lyi veszteséges gazdálkodása nem csupán 1981 problémája. Az éveken át érlelődő és az elmúlt esztendőben csúcsoso­dó gondok, bajok nvilvámv»- lóan kedvezőtlenül hathat­nak a szövetkezet idei mun­káidra is. A pénzügyi egyen­súlyukat ugyanis csak úgv tudták helyreállítani szanálá­si eljárás nélkül, how a ko­rábban képzett kötelező tar­talék és fejlesztési alapokat felhasználva rendezték hét­milliós veszteségüket. ... Jóllehet. — ..banik.nvelvem,” szólva — a gazdaság ísv is hitelképes maradt, de miivel tartalékai nagy részét felél­te. az idei feladaitokat. csaik úiabb üzemviteli hitelekkel tudná megoldani. Pénz k«1! a tavaly kényszerítésből el­adott készletek visszavásár­lására is. márpedig ezeknek a külső pénzügyi forrásoknak a kamatnövekménve jelentő­sen megnyirbálhatja az 1982. évi jövedelmet. De nemcsak pénzügyekben, hanem a ter­melést illetően is kísérthet még az elmúlt évek öröksége a termelőszövetkezetben. A nyárvégi, őszi időiárás ked­vezett ugyan az 1982. évi • «- vénvtermesztislst megalapozó munkáknak, de min‘«sv 1200 hektárnyi cukorrépának és" kukoricáinak szánt területen csak most tavasszal tudják elvégezni a fcápanvagvissza- pótlást. mert hibádzott tavalv vagv kétmillió forint a szük­séges műtrágya megvásárlá­sához. A zárszámadó közgyűlés hangulata, a tagok hozzászó­lásai azt tükrözték, hogv a téeszbeliek nagyobb többsége fesvelmezetten vette. tudo­másul az elmúlt évi kudar­cot. reálisan számol a nehéz­ségekkel. Nem a csaknem félezer téesztaaon múlott idei kudarc. A tagság hosszú éveken, át bizonyította szorgalmát, munkasze rétét, felelősségtu­datát. Hiszen termeltek már valamikor egv-egv hektáron öt tonnánál több búzát, hát és fél tonna lucernát, és fei- tek már egv-egv tehéntől 3100 liternél is több teiet, A tavalyinál, a korábbi lénye­gesen. iobb eredményeknél is többre kénes tehát a kollek­tíva, A sikertelen év elleniéi­re nem késő méa kiválasz­taniuk a kínálkozó lehetősé­gek közül azt am»lvik hosz- szú távon leginkább szavatol­hatja közös iövőiük. egyéni boldogulásuk biztonságát. Temesközv Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents