Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-31 / 76. szám

1982. MÁRCIUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3^ KÚTFÚRÓK Mesterszállási sertéstelepén új ár- tézi kutat fúrat a mezőhéki Tán­csics Tsz. Az 550 méteres kút a szá­mítások szerint percenként 800 liter vizet ad. A kivitelezési munkát a VIKUV ceglédi üzemegységének dolgozói végzik. Képriportunk az ő munkájukról készült. Kitüntetéseket adtak át Obsitosok* búcsúztatása Az utóbbi napokban me- gyeszerte ünnepélyesen bú­csúztatták a hadkötelezett­ség felső korhatárát elért tartalékosokat. Parancsban köszöntötte őket a honvédel­mi miniszter is. A megyeszékhelyen tartott ünnepségen Munkácsi István ezredes búcsúzott tőlük, ö adta át a kitüntetéseket is azoknak, akik emberöltőnyi helytállással, állandó készen­léttel és éber felelősségtu­dattal leginkább tettek ele­get fegyveres szolgálati kö­telességüknek. A megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnok­ság nyilvántartási állomá­nyából „A Haza Szolgála­táért Érdemérem” arany fo­kozata kitüntetést Bodócs Balázs tartalékos őrnagy (kunszentmártoni Körösmenti Tsz) kapta. Ugyanennek a ki­tüntetésnek ezüst fokozatá­val Riegler László tartalékos alhadnagyot, a megyei posta- hivatal nyugalmazott vezető­jét tüntették ki. Honvédelmi Érdemérmet (25 év után) Eperjesi József tartalékos alhadnagy, a Jászsági Cipész KSZ jászberényi telepvezető­je és Szabó László tartalékos alhadnagy, a tiszaburai ál­talános iskola nyugalmazott nevelője vett át. Ugyanezt a kitüntetést (20 év után) Bar­tók Károly tartalékos had­nagynak, a tiszafüredi Há- mán Kató Tsz párttitkárának nyújtották át. Rz export növeléséért A dolgozók szociális ellá­tását, munkakörülményeinek javítását, az exporttermelés növelését segítő rekonstruk­ciót kezdenek el a következő negyedévben a Jászsági Ru­haipari Szövetkezet jászárok­szállási részlegében. Az 1 millió forintos fejlesztés ki­vitelezését a nagyközségi ta­nács költségvetési üzeme vál­lalta. "A rekonstrukció során új szociális helyiségeket, fürdőt, mosdót, öltözőket kap a jász­árokszállási üzem. A régi szociális helyiségek megszün­tetésével jelentős hely sza­badul fel. Bővítik a műhely- csarnokot, amelyet az tesz szükségessé, hogy a szövet­kezet ettől az évtől . kezdve növeli exporttermelését. Biztosan járnak rajta Az utat is ők törték Itt a műszakváltás ideje a BHG kunhegyesi üzemé­ben. A kiözömlő tömegben föltűnően sok a fiatal köz­tük is a nő. A buszok ha­mar megtelnek, pedig sokan ülnek kerékpárra, s néhány gépkocsi is útnak indul. Golyha József, az üzemi pártvezetőség titkára úgy néz utánuk, mint a rövid időre távozó rokonok után szokás. Az átlagosnál is több embert ismer közülük, hiszen üzemvezetőként, párttitkárként egyaránt ezer­nyi szál fűzi hozzájuk. Pártépítési munkáról való eszmecserére húzódunk — jobb híján — a tanácste­rembe. — Most újítják fel a párt­irodáit, — mentegetődzik — az üzemem meg a műút má­sik oldalán van. A lakásom pedig Abádszalókon. Ezért mondom tréfálkozva. hogy én „mindennapos emigráns” vagyok az üzemben. Persze, jónéhányan vannak így má­sok is. I többségnek első munkahelye — Ez a magyarázata an­nak, hogy a járási átlagnál alacsonyabb itt a párttagok­nak az összlétszámhoz vi­szonyított aránya? — Több összetevője van ennek, azzal a végső kicsen­géssel, hogy ezt az arányt javítanunk kell. Évente hat-hét dolgozót veszünk fel párttagnak. Emellett roun- kahelyváltoztatás révén minden évben jön két-há- rom új párttag. Nyugdíja­zás elhalálozás, szerencsére nagyon ritkán csökkenti a létszámot. Most már ott tar­tunk. hogy ezerkétszáz dol­gozónkból százhuszonnégy tagja a pártnak. — A párttaggá neveléskor mit tekintenek elsődleges feladatnak? — Mindenekelőtt a mun­kássá -válás folyamatát kí­sérjük figyelemmel és tő­lünk telhetőén -segítjük azt. A kb. kilencszázas munkás létszámunkból legalább hat­száz a fiatal. Az összlélszáim hetven százaléka nő. A dol­gozók többségének ez az el­ső munkahelye. Sok köztük a tizenéves, aki fiatal, kora miatt még nem alkalmas a párttagságira. Pontosabban szólva nem mindjárt akkor, amikor belép az üzembe. Esélyük egyébként azonos a felvételre az idősebbekével, de azt megelőzően közösségi, közéleti emberekké kell vál-‘ niok. Amikor már jól beil­leszkedtek a munkás-kollek­tívába, helytállnak a terme­lésben részt vesznek a po­litikai képzésben, akkor ke­rül előtérbe párttaggá neve­lésük. Különböző pártmeg- hiza fásokat adunk nekik, vagy olyanokat választunk ki. akik a KISZ-ben. vagya tömiegszervezet akiben végez. nek társadalmi munkát. Ismerkedtek a munkásélettel — Ezek szerint a KISZ és a többi társadalmi, illetve tömegszervezet a párttaggá nevelésnek jó elöiskolája...-— Az utóbbi években saj­nos ezt nem lehetett elmon­dani a KISZ szervezetünk­re. 1975 és 1980 között nagy­arányú fejlesztés történt üzemiünkben. Korábban pél­dául a vállalat egyik buda­pesti részlegének bedolgozó­jaként úgyszólván csak for­rás zt ás i m unka kát végez- tünk. A fejlesztés időszaká­ban alakul-t ki a készárut kiibocsájtó. .a hegesztés mel­lett ezernyi más munkafo­lyamatot magába foglaló te­vékenység. Ez nemcsak nagyarányú beruházással járt, hanem az úi kádeiek tömegét igényelte középve­zetői, szakszervezeti és egyéb posztokra. Az a furcsa hely­zet állt elő hogy a kádere­ket a KMSZ szervezetektől vettük él, erősítésükre vi­szont már nem jutott ener­giánk. Az utóbbi két évben értük el azt. hogy stabil le­gyen az ifjúsági szerveze­tünk vezetősége. — De a pártcsoportok ... — Azokban sincs kitapo­sott útja a párttaggá neve­lésnek. Az üzem fejlesztésé­nek ideje alatt — a mun­kaszervezeti változtatások miatt — ugyanis négyszer- ötször átalakítottuk azokat. Ilyen előzmények alapján jónak tartjuk üzemünkben a pántépítés ütemét, hiszen a kezdeti létszám egy jó év­tized alatt ötről-hatról emel­kedett százhuszonnégyre. Egyébként más területen sem állt előttünk kitaposott út. Sok vezetőinek nem vortt elődje, nem állt előtte kö­vetendő példa. Nehéz utat tettek meg, sok buktatóval, míg eljutottak oda, hogy úgy tudták szervezni és ne­velni a dolgozókat hogy közben maguk is fejlődtek. Lényegében ugyanez mond­ható el üzemiünk első mun­kásairól. Azok előtt sem volt példa arra, hogy mi­lyen a munkásélet, hogyan élhetnek az üzemi demokrá­cia által biztosított jogokkal, és így tovább. Most már van egy jó százötven fős törzsgárdánk, aminek hatása egyre inkább érződik a fia­talok nevelésében is. — A pártépítést tekintve mi változott meg kedvező­en? — A korábbinál jóval több szakmunkás kerül hoz­zánk. Az a tapasztalatunk, hogy a képzettebb munká­sok hamarabb megtalálják az utat a pártihoz, miivel az intézetekben nemcsak szak­mai. hanem szélesebb látó­kört biztosító politikai is­mereteket is szereznek. Gondolni az újakra — Summázva a tapaszta­latokat, miben látja a párt­építési munka javításának a lehetőségét? — Semmi esetre sem a létszám minden áron való növelésiében, hiszen arra korábban is lett volna mó­dúink. Szerintem — ismétel­ten hangsúlyozva — a párt­taggá nevelés a munkássá válás folyamatával kezdő­dik s folytatódnia kell a pártcsoportok, az alapszer­vezeti vezetőségek segítségé­vel a KISZ-ben, a társadal­mi és tömegszervezetékben. S azt sem szabad elfelejte­ni: az új párttagok még nem „kiforrott” kommunis­ták. a velük való foglalko­zás továbbra is indokolt. S. B. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál már több mint 10 éves múlt­ja van a számítástechnika alkalmazásának. A vállalat bérszámítógépeket, így a bu­dapesti NIM IGÜSZI és a szolnoki SZÜV gépeit vette - és veszi igénybe. Ezeken szá­molják el szakemberei az anyag- és fogyóeszközöket, a I kőolaj- és földgáztermelés volumenét, tartják nyilván az üzemfenntartási tevékenység számadatait, valamint a vál­lalati állóeszközöket. A mun­kaügyi nyilvántartás és bér- számfejtés mellett különféle, elsősorban tervezési célú szá­mítások végrehajtása is a számítógép dolga. A vállalat saját adatrögzítő gépparkot hozott létre, a gé­pek ..első generációja” lyuk­szalagot állított elő. Ezek el­használódásának ütemében térnek át az NKFV-nél a mágneskazettás, úgyneve­zett SLK berendezések alkal­mazására. Nagy lépést jelen­tett. hogy egyúttal távadat- átviteli hálózatot építettek ki a szolnoki központ és a cég négy üzeme között, s ez növelte a feldolgozás bizton­ságát. és kedvezően hatott a munkák határidejére azok betartására is. A számítástechnika válla­lati alkalmazása a 70-es évek végére olyan szintre jutott, hogy indokolttá vált egy sa­ját számítóközpont ü/.embe- helyezése. Az NKFV új iro­daházának «építésénél már fi­gyelembe vették ezt az igényt, és a tizedik emeleten kialakították a számítógépet befogadó géptermet s a szük­séges .segédlétesítményeket. A géptípus kiválasztása az igények és lehetőségek mérle­gelése alapján történt, a „legkisebb nagygépet”, a szovjet gyártmányú R—35-öt rendelték meg a NOTO OSZV-töl. A számítógép az Egységes Számítástechnikai Rendszer (ESzR) II. sorozatú gépcsaládjának első tagja, de lehetővé teszi a?. I. sorozat­hoz készített programok mó­dosítás nélküli alkalmazását is. A központi egység má­sodpercenként 130—160 ezer műveletet tud elvégezni. A mikroprogramozott vezér­lés, a virtuális tárkezelés je­lentik a II. sorozat előnyeit. A 12 mágneslemeze, 6 mág­nesszalag egységgel együtt arra nyújt garanciát, hogy az igények hosszabb távon sem „növik” ki a gépet, sőt lehe­tővé teszik, hogy a számító- központ a Kőolajkutató VáL lalat adatfeldolgozási felada­tait is megoldja. Ebből olyan előny várható, hogy a két bányavállalat közötti szük­ségszerű adatszolgáltatás egy része úgymond rövidre záró­dik. A tervek szerint 1982. má­sodik félévében „indul” a számítóközpont próbaüzeme. Kezdeti lépéseket tettek az NKFV-nél egy távadatfeldol­gozási .rendszer kiépítéséhez. Az elképzelések szerint a vál­lalati központ és az üzemek kiválasztott munkahelyein adatmegjelenítő — display — egységeket helyeznek el. Eze­ken közvetlenül elérhetők a számítógép háttértarolóin le­vő adatbázis adatai. Ez az úgynevezett on-line rendszer lehetőséget teremt arra, hogy í. jelenlegi, havi utólagos feldolgozást napi, az irányító szervezetek keze ügyében le­vő adatfeldolgozási mód vált­sa fel. A célok között szere­pel a jellegzetes iparvállalati alkalmazások mellett olyan specifikus rendszerek kiala­kítása is, amelyek az olaj­bányászat sajátos problémái­nak megoldását segítik elő. Mindez szükséges ahhoz, hogy a számítóközpont, s a kap­csolódó hálózat kedvező ha­tást gyakoralhasson a válla­lat irányítási színvonalára, és a több mint 100 millió forintos beruházás megté­rüljön. R-35-re várva A legkisebb nagygép az NKFV-nél

Next

/
Thumbnails
Contents