Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
1982. MÁRCIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tegnap Szolnokon Megnyílt a Magyar Diabetes Társaság Yl. kongresszusa A tudományos ülés résztvevőinek egy csoportja Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Az országgyűlés tavaszi ülésszakán. Képünkön: Németh Károly és Kádár János az ülésteremben (Telefotó — KS) Tegnap délelőtt Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban megnyílt a Magyar Diabetes Társaság VI. kongresszusa. A résztvevőket — a társaság tagjait, a hazai és a külföldi szakembereket, a gyógyszergyárak képviselőit —, az elnökség tagjait — köztük Majoros Károlyt, a megyei párt- bizottság titkárát, Sípos Károlyt, a megyei tanács elnökhelyettesét, Sándor Lászlót, a Hazafias Népfront megyei titkárát és dr. Szűcs Zsuzsannát, a társaság alel- nökét — dr. Czakó László, a megyei kórház • főorvosa, a szervező bizottság elnöke üdvözölte. Dr. Ignácz István megyei főorvos megnyitó beszédében többek között hangsúlyozta: a Magyar Diabetes Társaság a fiatal tudományos egyesületek közé tartozik. Az első kongresszus óta — mely 1973-ban Dunaújvárosban volt — a kétévenkénti találkozókat mindig olyan vidéki városban rendezik meg, ahol kiemelten foglalkoznak a cukorbetegséggel. A kongresszusokon — a kerekasztal-konferenciák — a cukorbetegség egy-egy területével foglalkoznak, emellett klinikai és experimentális jellegű előadások hangzanak el. Ezúttal a cukorbetegség szövődményei és az orális antidiabetiku- mok szerepelnek a kongresszuson témaként. Holnap délelőtt pedig a diabetes néhány aktuális kérdéséről hangzik el előadás. Ugyancsak holnap adják át egy a A háttér gazdasággal és az új vállalkozási formák alkalmazásával foglalkozott az a tanácskozás, amelyet a megye ipari, építőipari, vízügyi és közlekedési ágaza- lábain dolgozó vállalatok, szövetkezetek gazdasági vezetődnek, valamint az érdekképviseleti szervek képviselőinek tartottak tegnap Szolnokon. A rendezvényen részit vett Mohácsa otto, a megyei pántbizottság titkára, Bereczki Lajosi, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Az értekezlert; résztvevői meghallgatták Mohácsi Ottó előadását, amelyMind több, környezetvédelmet szolgáló berendezésre kap megrendelést a FÜ- TÖBER csongrádi gyára. Hogy győzzék a munkát, több mint negyvenmillió forintos költséggel bővítették, korszerűsítették az üzemet: ezerlhétszáz négyzetméteres új üzemcsarnokot építettek, gépi berendezéseket s zeneicukorbetegséggel több éve kiemelten foglalkozó kutatónak a Hetényi Géza pályadíjat és kiosztják a 35 évnél fiatalabb kutatók számára kiírt pályázat díjait. A megyei főorvos elmondta: a megye és a város párt- és álami vezetése örömmel fogadta a hírt e rangos találkozó megrendezéséről. Annál is inkább, mivel Szolnok a cukorbetegségben szenvedők felkutatására, gyógyítására nagyon sokat tett: 1964—1966-ban dr. Vidra,- dr. Ferenczi és dr. Ábel elsőnek alkalmazták a vércukorszűrés módszerét tömegszűrésre. Régóta jól működő cukorbeteggondozó van a városban, jelenleg 2500 beteget kísérnek figyelemmel, és folyamatban van a betegek adatainak számítógépes feldolgozása. Háromszáz fiatal labilis cukorbeteget gondoznak a megyei kórház III. sz. belgyógyászati osztályán. A most folyó komplex lakossági szűrés alkalmával cukorbetegszűrés is történik; tavaly a Tisza- ligetben az országban az elsők között szervezték meg az orvosok a cukorbeteg-fia- tafok nyári táborozását; most március 24-én pedig nagy sikerrel zajlott le Szolnokon a II. országos cukorbeteg-találkozó. Tegnap, ma és holnap a kongresszuson. összesen 93 előadás hangzik el, de egyéb programokra is sor kerül: így ma délben a megyei kórház kertjében a kongresszus résztvevői megkoszorúzzák Hetényi Géza szobrát. ben többek között szó esett a vállalatok háttéripari 'kooperációs kapcsolatainak bővítéséről, e tevékenységben a kisüzemeik jelentőségéről az új vállalkozást formák kialakításáról, arról, hogy milyen kezdeményező szerep jut a vállalatoknak ezek létrehozásóbanu Ezután korreferátumok hangzottak el, amelyekben a mintegy 120 gazdálkodó szerv képviselői konkrét iavaslatokat is hallhattak arról. milyen területeken jutnak fontos felada" tokhoz a kisvállalkozások. A tanácskozás végén hozzászólások következték. tök fel, á 'korszerűsítés eredményeként a tavalyi négyszázötven millióról a következő éveikben átlagosan mintegy ötszáznyolcvanmillió forint értékű környezetvédelmi és klímaberendezés kerül ki a gyáriból, elsősorban porleválasztók, porszűrő ciklonok, légszűrők. ventillátorok. (Folytatás az 1. oldalról) hogy az iskola nem. eléggé nyitott, és nem kellően alakítja ki az egész életen át tartó tanulás iránti vágyat. Az iskola mellett az önművelésre a példát a család adja ma is: egyik alapvető törekvés, hogy a szülői házban. az iskolában és közművelődésben folyó nevelés összhangban legyen egymással. A miniszter kijelentette: az értelmiség népművelő munkásságának nálunk nagy hagyományai és történelmi gyökerei vannak. Be kell vallanunk . azonban, hőgy az eredmények ellenére még viszonylag jelentős nagyságú értelmiségi csoportokat nem sikerült folyamatosan bekapcsolni a közművelődési tevékenységbe. Szólt azokról a fiatalokról is, akik fő hivatásuknak választották a népművelő pályát. Többségük lelkesen, elkötelezetten végzi munkáját. Nem kevesen közülük az áldozatvállalástól sem riadnak vissza. A jövőben ahhoz, hogy a népművelők helyzetén változtassunk — keresetükre. jövedelmükre is figyelve —, nagyobb gondot kell fordítanunk környezetűikre, társadalmi kapcsolataikra, munkákörülmé- nyeifcne. Javítani kell képzésük, továbbképzésük feltételeit Pozsgav Imre beszédének befeiező részében megállapította: a kulturális politika az egész ország biztonságos haladását kívánja szolgálni, s kényszerű gazdasági stagnálás. vagy egyensúlykeresés közben is számos területen megvan a haladás lehetősége. Medvetzky Antalné (Baranya m.. 4. vk.). a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense javasolta: vizsgálják felül a kulturális élet gazdasági mechanizmusát, s még nagyobb felelősséggel döntsenek a kulturális beruházásokról. Boqnár Rezső (Haidú-Bi- har m.. 6. vk.), akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára indítványozta. hozzanak létre Debrecenben könyvkiadói vállalatot kérte egy egész Kelet-Magyarországot szolgáló tv-stúdió létesítésének megfontolását is. dolgozók nem kielégítő anyagi-erkölcsi megbecsülésében látjuk. Sajnálatos, hogy a fiatal értelmiség köz- művelődési feladatokra történő felkészítése a jelenlegi felsőoktatási rendszer keretei között nem megfelelő! A jelenlegi helyzet javítása, a személyi feltételekkel kapcsolatos ellentmondás megszüntetése érdekében javaslom : a közművelődési szakemberképzésben a jelenlegi arányok növelését, a képzési forma változtatását, a pedagógus és népművelő szak együttes képzésének szétválasztását; a közművelődésben dolgozók továbbképzésének a Megyei Pedagógus Továbbképző Intézetek bevonásával történő biztosítását, az ehhez szükséges feltételek központi intézkedéssel történő megteremtését. A fluktuáció felszámolása és a közművelődést aktívan segítők arányának növelése érdekében javaslom: a köz- művelődési pálya vonzóbbá tételét elsősorban a népművelők és a pedagógusok erkölcsi-anyagi megbecsülésének fokozásával. A felszólalás következő része a megyeszékhely, a városok hatókörén kívül élők közművelődési helyzetéről szólt, hátrányosnak minősítve azt. Utalt arra is, hogy az azonos feladatokat ellátó intézmények jelentős része különböző felügyelet alatt áll, és eltérő mértékű támogatást kap. Majd így folytatta: — Egységes irányítás mellett működésük hatékonyabb és gazdaságosabb lenne! Ennek biztosítása érdekében javaslom: a különböző felügyelet alatt álló, de azonos feladatokat ellátó köz- művelődési intézmények területi, illetve településen belüli összevonását. Az anyagi háttérről szólván, megállapította: Az 1979 óta érvényesülő szabályozó rendszer hatására a közösén fenntartott közművelődési intézmények aránya csaknem változatlan. Az anyagi támogatás mértékére kedvezőtlenül hat a vállalati és termelőszövetkezeti kulturális alap képzésének eltérő módja. — Ennek megszüntetése és a közösen fenntartott közművelődési intézmények arányának növelése érdekében javaslom a termelőszövetkezeti támogatás mértékét meghatározó képzési szabályok felülvizsgálatát és módosítását. Javaslom a szociális és kulturális alap szétválasztását, a külön képezendő kulturális alap ősz- szegének növelését, és abból a fejlesztési, felújítási célú felhasználás lehetőségének biztosítását is. Az intézmények többcélú hasznosítása esetén feszültségeket okoz, hogy az újonnan jelentkező dologi kiadások fedezete a költségvetésekben nincs biztosítva. E feszültség megszüntetésére javaslom a többcélú hasznosítással működő közművelődési és oktatási intézmények esetében a költségvetési előirányzatok meghatározásánál a dologi előirányzatok növelését. A továbbiakban Szurgyl Istvánná hangsúlyozta, hogy a közművelődés további feladatai, a törvény végrehajtása nem választhatók el az iskolák, a pedagógusok, az értelmiség egészének tevékenységétől. Majd hozzászólását így fejezte be: — Abban a biztos tudatban, hogy a közművelődési törvény végrehajtásában, a közművelődés nemzeti ügyként való kezelésében alapozhatunk továbbra is a társadalom támogatására és aktivitására, a törvény végrehajtásáról szóló miniszteri beszámolót elfogadom, és a Tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra javaslom! Dr. Várkonyi Imre (Bács- Kiskun m., 6. vk.), az Actio Catholica országos igazgatója szűkebb hazájából vett példákkal illusztrálta, hogy a közművelődésről szóló törvény céljait széles körű tár sadalmi összefogással lehet és kell megvalósítani. Fábryné Dobat Ilona (Heves m., 3. vk.), a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalatának technológusa a fejlődés jeleként értékelte, hogy a falusi néptánc- és népdalcsoportok ismét megpezsdült tevékenysége a népi kultúra ápolása mellett az új, szocialista közösségek formálásához is hozzájárul. Gilányi János (Szabolcs- Szatmár m., 3. vk-), a nyír-j egyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója elmondta: többet kell tenni a falu. a kistelepülések, az ingázó munkások művelődéséért. Király István (Bp., 31. vk.), akadémikus, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára szólt az úgynevezett Szabadidős veszélyről, arról, hogy az emberek idejük jelentős részével maguk gazdálkodnak. Fontos, hogy a kultúra ne költözzék be szinte teljesen a magánéletbe, ha-- nem jelen legyen — mint közösségeket szervező erő) — a közélet mindennapjaiban is. Kapinya Míklósné (Tolna m., 2. vk.), a Magyar Selyemipari Vállalat tolnai fonógyárának technikusa aláhúzta: az iskola feladata, hogy felkeltse és kielégítse a magasabb szintű tudás, az olvasás, a közösségi élet iránti igényt a jövő munkásnemzedékénél. Szabó Mária (Veszprém m-, 10. vk.), az Ajkai Timföldgyár öntvénytisztítója a szocialista brigádok művelődési vállalásairól kifejtette: azok gyakran ma is rendezvény-, programcentrikusak, kevésbé differenciáltak, teljesítésük még sokszor adminisztratív jellegű vagy igényű. Pál József (Győr-Sopron m., 1. vk.), a Magyar Vagon- és Gépgyár fémipari alkatrész-gyáregységének lakatosa elmondotta: a közművelődési törvény nyomán érzékelhető szemléletváltozás fontos ösz- szetevője, hogy a munkásművelődést ma már nem korlátozzák a munkahelyi művelődésre, nem azonosítják azzal. A lakóterületi és az üzemi kulturális tevékenység egymást kiegészítve érvényesül. Vallyon Aladárné (Csong- rád m.. 10. vk.). a csongrádi Kossuth Lajos Általános Iskola tanára megállapította: az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek vezetői közül mind többen támogatják a művelődés ügyét, nem utolsó sorban azért, mert tapasztalják, hogy a művelt dolgozók eleget tesznek a korszerű termelés követelményeinek isGárdái Zoltánná (Komárom m., 8. vk.), az esztergomi Hell József Szakközépiskola igazgatója arról szólt, hogy a kulturált szórakozási formák továbbfejlesztésében a pedagógusok, a közművelődési szakemberek segítségére siethetnének a vendéglátóipar felelős vezetőd is, ha több ifjúsági cukrászdát, kellemes klubot alakítanának ki. Az országgyűlés tavaszi ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal. Cser- venka Ferencné és Péter János felváltva töltötte be az elnöki tisztet — ezzel befejeződött. Az ülésszak ma délelőtt a közművelődési beszámoló vitájával folytatja munkáját Vita a közművelődési beszámolóról Barát Endre (Pest m.. 29. vk.). az MSZMP szentendrei Városi Bizottságának első titkára, az országgyűlés kulturális bizottságának titkára a testület véleményét tolmácsolva elmondotta: a közművelődést szolgáló nárthatá- rozait nyomán jelentkezett nagymérvű társadalmi mozgást sokhelyütt nem követte kellő ütemben magának a közművelődésnek a fejlődése. Kevés fiatal értelmiségi látogatja a művelődési házakat. könyvtárakat, klubokat. A gondokat tovább növeli, hogy meglehetősen kevesen választják élethivatásul a közművelői pályát. Szolnok megye Szurgyi Istvánná felszólalása A felszólaló, a rákóczifal- vi Általános Iskola igazgatója — bevezetőben — arról szólt, hogy a közművelődési törvény alapelveinek gyakorlatban történő viszonylag gyors érvényesülése, a társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődés egységének felismerését és elfogadását jelenti. — Szolnok megyében a törvény hatására megnövekedett a közművelődés politikai rangja és társadalmi tekintélye. Intenzívebb lett a közművelődési intézmények tevékenysége, az üzemek, vállalatok, társadalmi és tömegszervezetek aktivitása, a művelődés ügyének felkarolása és összehangolása. A megyében a végrehajtást elősegítő párt-, állami, szakszervezeti határozatok és állásfoglalások lehetővé tették a kultúra egységben látását, és hozzájárultak annak felismeréséhez, hogy a termelés, a kultúra és az életmód egymástól elválaszthatatlan. A törvény végrehajtásának egyik alapvető eredményét abban a kedvező tendenciában látjuk, hogy nemcsak a közművelődés szerkezete, hanem a kultúra iránt érdeklődők köre is megváltozott. A közművelődési törvény végrehajtásának helyzetét a feltételrendszer alakulásával összefüggésben értékelve megállapítható, hogy az igényeknél lassabban fejlődő feltételek hatására a köz- művelődésben ellentmondások, feszültségek is kialakultak. Bebizonyosodott, hogy a * személyi feltételek alapvető fontosságúak. Ennek javulása tartalmi fejlődést, romlása visszafejlődést okoz. A közművelődésben jelentkező egyik ellentmondás éppen a személyi feltételek alakulásából következett. Az ellentmondás okait a nagyarányú fluktuációban, a jelenlegi felsőoktatási és továbbképzési rendszerben, a népművelőképzés arányaiban és — nem utolsó sorban — a közművelődésben Téma: a háttérgazdaság és az új vállalkozási formák Légszűrő, új üzemcsarnokból
