Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁRCIUS 25 TISZAFÜREDEN: Hamar népszerű lett az új bázis A tiszafüredi Kossuth téri Általános Iskola 7,a osztályos tanulói osztályfőnöki órán a polgánj védelem feladataival, szervezeti felépítésével ismerkednek meg a bázis tanter­mében. Előadó: Kovács Ágoston őrnagy, járási polgári védelmi törzsparancsnok A Tisza-parti nagyközség­ben hosszú ideig nem adó­dott állandó, alkalmas he­lyiség a polgári védelmi fel­adatok oktatásához. Igaz, a jóindulat mindig segített a szűkös helyhiányon, hiszen erre a célra hol a művelő­dési házban, hol az MHSZ- nél biztosítottak hosszabb- rövidebb időre egy-egy na­gyobb klubszobát. A ván­dorlás 1977 végére szeren­csére befejeződött, megürült a nagyközségben egy olyan épület, amelyben kialakít­hatták az új otthont. — Jó dolog, hogy a bázis a község központjában van, a főút közvetlen szomszéd­ságában, karnyújtásnyira az iskoláktól — kezdi a bemu­tatást Kovács Ágoston őr­nagy, járási polgári védelmi törzsparancsnok. — Amikor megkaptuk az épületet, bi­zony akadt rajta javítani való, de segítettek a helybe­li szocialista brigádok, és a fiatalokat se kellett noszo- gatnf.Átalakítottuk a szobá­kat, kifestettük a helyisége­ket, kicseréltük a tetőszer­kezetet, lebetonoztuk az ud­vart. A társadalmi összefo­gást leszámítva a rekonst­rukció mintegy félmillió fo­rintba került. Azóta elmond­hatjuk: megérte a fáradtság. méltó otthont kapott a járá­si polgári védelmi parancs­nokság. — Milyen a felszereltsé­gük? — A bázis centruma egy 30 személy befogadására al­kalmas tanterem. Ott min­den fontos oktatási, szemlél­tetési eszköz megtalálható. Rendelkezünk egy filmvetí­tő géppel, hozzá 39 szakfilm­mel, van diavetítőnk 40 dia­filmmel, és láthat nálunk különböző szakszolgálati fel­adatokat bemutató tablóso­rokat, egyéni védőeszközö­ket, a sugárszintet, a sugár­szennyeződést mérő műsze­reket, tankönyveket ,a ki­képzéshez tartozó többféle írásos anyagot is. — A ,kihasználtság? — A járás tanulóifjúságá­nak és a felnőttek szerve­zett honvédelmi nevelése, polgári védelmi felkészítése tulajdonképpen ott folyik. Minden héten van valami­lyen program: hol valame­lyik általános iskola hetedi­kesei, hol a nyolcadikosok térne« be hozzánk. De az MHSZ, a munkásőrség, az Ifjú Gárda, a Vöröskereszt, a rendőrség, a tűzoltóság is tart, tartott már itt speciá­lis. szakjellegű összejövetelt. A parancsnoki állományon kívül az úgynevezett szak­alegységek (híradó, RBV-vé- delmi, egészségügyi stb.) ki­képzésének is legtöbbször ez a terem ad állandó otthont. Nem beszélve arról, hogy a járás általános iskoláiban tevékenykedő honvédelmi felelősök ‘is hagyományosan itt ismerkednek meg évről évre a soron következő fel­adatokkal. A helyiség nép­szerűségére jellemző, hogy tavaly például 1980-hoz vi­szonyítva másfélszeresre emelkedett a forgalma. A rendszeres kihasználtságot jelentősen segítette a járási művelődésügyi osztály és a különböző társadalmi szer­vezetek (Vöröskereszt, MHSZ úttörőelnökség stb.) közötti megállapodás, amelyek ér­telmében a honvédelemmel, a polgári védelemmel kap­csolatos tanácskozásokat, összejöveteleket itt rendezik. Mintegy jelezve: az ifjúság körében végzett honvédelmi nevelés olyan komplex fel­adat, amely minden társa­dalmi és tömegszervezettől összehangolt, tudatos terve­zést, és folyamatos tevé­kenységet, rendszeres mun­kát igényel. D. Szabó Miklós Nyugodt lelkiisme rette! Tuncsánvi Sándor alezre­dessel. Jászberény polgári védelmi törzsoarancsnokával rési éveket idézünk. Bizony elszaladt az idő. Több mini. három évtized suhant el azóta, hoav a fiatal tüzér­tiszt kikerült a Kossuth Akadémn áról. — Nehéz volt a szolgálat — emlékezik. — És nemcsak azért mert nyaranta több éven át. eav erdei táborban laktunk, hanem a kiskato- nák nevelése miatt is. Az ak­kori ..sötét” Nyírségből so­rozták újoncainkat. Negyed részük, ha tudott írni. Olvan is volt közöttük, aki a Du­nántúltól nem tudott haza- taláilni. Ügy kellett eev öreg­katonát kísérőül adni mellé, amikor szabadságra ment. Szóval más volt az a gene­ráció. mint a mai. A nevelés mellett a folya­matos önképzés, az osztály- parancsnoki tanfolyam el­végzése is feladata volt. A polgári védelem állományába 1968-ban került. — Kényszerhelyzet volt. Egészségi okok miatt ott kel­lett hagynom a sereset. Volt. aki könnyen túltette masát az ilven eseten, de én na- svon megéreztem a tiszti kollektívából való kiválást. Mondhatom, hoav törés állt be az életemben mindaddig, amis mes nem ismertem a Dolsári védelem feladatait. Akkor már láttam' a mun­kám értelmét, és örömömet leltem benne. — Gondolom, főleg akkor-, amikor az úi munkamódszert, is elsajátította... — Hát. igaz. el kellett tel­ni eav kis időnek ahhoz, hogy belássam: egyedül. ..ka­tonásan”, nem mesv. Ebben a munkakörben szót kell érte­ni a Dolitikai. ' ■ rsadalmi és a gazdasási vezetőkkel, a la­kosság tömegeivel. Eredmé­nyeket csak így lehet elírni. És amellett széles körű pro­pagandával. Ezért foglalko­zok szívesen a fiatalokkal is. Van több Dolgán védelmi szakaszunk a tanintézetek­ben. Ezért a munkámért kaptam meg az Hiúságért érdemérmet. Turcsanvi alezredes rövi­desen nvugállománvba kerül. — Milyen érzéssel válik meg a testülettől? — Nyugodt lelkiismerettel, mert úgy érzem, az ón mun­kám is hozzájárult ahhoz, hogy, Jászberény polgári vé­delme korszerűvé válion. Ez a város most már mindent meg tud tenni a lakosságvé­delme érdekében. Vigyázat! Méreg! Az országban körülbelül mástól millió család van. aki kertműveléssel, mzeőaazda- sági kistermeléssel, ahhoz szükséges anyagok felhasz.- nálásával. terménvértékesí- téssel foglalkozik. Sainos. nagy részük különösen a tápanyag-visszapótlás és nö­vényvédelemhez szükséges anyagokról hézagos ismeret­tel. Aki a tápanyagok (mű­trágyák) hatásmechanizmu­sának. a növényvédő szerek mérgező tulajdonságainak is­merete nélkül dolgozik, az veszélyezteti a saiát és em­bertársai. az állatok, a hasz­nos rovarok, méhek, mada­rak egészségét, életét és a környezet tisztaságát. A káros hatásokat célszerű mindenkinek ismernie, és a vegyszereket kellő ismere­tek megszerzésével a nagy terméshozamok szolgálatába állítani. A kémiai szerek használata is csak akkor ve­szélyes. mint a villamosság, ha nem ismerjük jól alkal­mazásuk módiát. A mezőgazdasági nagyüze­mekben magas szinten kép­zett szakemberek irányítják a termelést, a tápanyag- és növény véd ős zer -f el haszná­lást. ennek eredménye, hogy országunk a mezőgazdasági termelés színvonalát tekintve nemzetközi elismerésit nvert. A mezőgazdasági szakembe­rek ügyelnek a műtrágyák és nővénvv,Idő szerek felhasz­nálására. és arra. hogy ezek az anyagok kedvező hatást fejtsenek ki. s a megtermelt áru minél nagyobb mennyi­ségben, az egészségre káros Vegyszerek aükalmazásával- e. vagy az úgynevezett bioló­giai növényvédelemmel. E két kérdésnél határozottan leszögezhetjük, hogy korsze­rű mezőgazdaság korszerű tápanyagok és növényvédő szerek nélkül ma már nem képzelhető el. Tehát ezekkel foglalkoznunk kell. de mi­előtt alkalmaznánk őket ala­posan ismerjük meg tulaj­donságaikat. elsősorban a káros, maid a hasznos hatá­sukat. Örömök és gondok A mezőgazdaság kemizálá- sával egyidőben jelentkeztek az örömök és gondok. Öröm a nagyobb terméshozam, ke­vesebb emberi munka, hatá­sos védelem, gond a műtrá­gyákból visszamaradó eset­leg mérgező elem. vagy ve- gyület. és a növényvédő sze­rek mérgező bomlástermékei a talajban, a növényben, az élelmiszerijén, a vízben, min­denütt a környezetben. A növényvédő szerek ie- len-tősebbik része mérgező, a rovarölő .szerek többsége kontakt ideaméreg, szerke­zeti felépítése, mérgezési ha­tásmechanizmus megegye­zik a mérgező harcanvagoké- val. Azonos jellegű növényvédő szer ás mérgező harcanvae esetében mindig kétséges, hogy a veavölet milyen célra került kifejlesztésre, illetve milyen célra használták elő­ször. A második világhábo­rút megelőzően növényvédő munkavédelmi. előírásokat nem használnak védőeszkö­zöket. nem mindig ismerik fel a mérgezés tüneteit. Legfontosabb a készítmé­nyekre nyomtatott hígítási aiánlások. figyelmeztetések, munka vöd elmi előírások be­tartása. Csak a kereskedelmi forgalomban kapható, enge­délyezett növényvédő szere­ket. és azokat is csak az elő­írások szerint használjuk. A permetezéshez használ­junk külön, iól záródó öltö­zetet kalapot, motoros szem­üveget. gumi- vagy bőrkesz­tyűt. valamilyen légzésvédő eszik őzt. Munka közben ne igyunk, ne együnk, ne dohányozzunk. Ha mégis rákényszerülünk, pihenésre szórniuk magunkat, vessük le védőeszközeinket, mossunk szappanos, bő víz­ben kezet és arcot, töröli ük szárazra magunkat. A mun­ka befeieztá'vel célszerű ala­posan lemosakodni, lezuha­nyozni. A mérgező harcanvagokkal szembeni védekezésinél na­gyon sok hasonlóságot figyel­hetünk meg. A Dolgári véde­lemben használatos védő munkaruha hasonló alap­anyagból. hasonló szabásfor- mával készült a mezőgazda­ságii védőruhához Van ha­sonlóság a légzésvédő esz­közöknél is. a szűrőbetétek azonban a növényvédő sze­rek kisebb méreghatása mi­att' eltérőek. Az elmondottak alanián igen sok hasonlóságról győ­ződhettünk meg. a növény­védelem és a veevivédelem mENYVEDÓSZEBEK ES MÉKEZÓ VEOTI HARCAmGOK TtXAXßNStUUWH összehasonlító táblázata KÉMIAI SZERKEZETE N HASONLÓ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI HASONLÓ FIZIKAI TULAJDONSÁGAI ELTÉRŐ HA TÁSMECHAN IZMUSA AZONOS analitikája HASONLÓ. VAGY AZONOS VÉDEKEZÉS HASONLÓ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS AZONOS FOSZFÁTÉSZTER TÍPUSÚ VEGYÜLFTEK NÓVCHTKVÓSZEBEK DFP mcjkezó teán mmcdwms hatás nélkül kerüljön a fo­gyasztók asztalára A leg­jobban vezetett üzemekben különösen arra ügyelnek. ho°v óv iák a környezetet a műtrágyák és növényvédő szerek szennyezésétől. szer után kutattak és az ideg- mérgeket fejlesztették ki. vagy Vietnamban növekedést serkentő, illetve gátló vegy­szereket próbáltak ki és al­kalmaztak lombtalanításra. növénvpusztító l.arcanvag- ként. között. A nővén vvédel-n généi, eszközei, a szakmun­kások ismeretei, a védőesz­közök iól szolgálhatják •érde­keinket. az ország háborús körülmények közötti szak­szem védelmét is. Gyakori a gondatlanság Sainos. a háztáji és kise­gítő gazdaságokban, vala­mint a házi kertekben gyak­ran előfordul gondatlanság. Különösen a táDanvag-fo’- használás äs növényvédelem terén kell sokat tennünk "z embert és környeztét veszé­lyeztető gyakorlat, megszün­tetéséért. Különös parado­xon. hogy a gyógyszertárak­ban sokkal kisebb hatóanya­gú mérget csak orvosi kiírás­ra lehet kapni, viszont a nö- vénvvédőszer-boltokban sok­kal nagyobb méregtartalmú anyagokat bárki szabadon vásárolhat. A vegyszerek szakszerű felhasználását mindenkinek meg kell tanulnia, olvan mértékben, mint ahogyan bá­nik velük. Súlvos veszélyként mutatkozik a kistermelésben a gvo^-írtó szerek használa­ta. E szerek nemcsak a gyomnövényeket ousztítiák el. se'tburiánzást előidézve, hanem hatással vannak a kultúrnövényekre és más élő szervezetekre is. Felszívód­nak a megtermelt burgonyá­ba. sárgarépába. petrezse­lyembe és más zöldségnövé- nvekbe. ezek elfogyasztásá­val a szervezetünket károsít­hatják. A legiőbb gyomirtó szer a helves növényi sor­rend és az ideiében alkalma­zott kapálás. Amennyiben nem hullanak el gvommas- vak. akkor nem is kelhetnek ki a gyomok. Az egészsé­günknek is iót. tesz a szabad levegőn végzett rendszeres mozgás. Napjainkban vita társvát képezi, hogyan termel iünk? A növényvédő szerek bom­lástermékei. a szeimaradvá- nvok. vagy más szóval nasz- ticidek. mivel felhalmozód­nak az élő szervezetben és a környezetben, károsítják — mérgezik életfunkciójukat befolyásolják, mutálják — az élő szerveket, szöveteket, sejteket. Súlvos problémaként mu­tatkozik az elhasználd vegy­szerek csomagoló- äs tároló- anyagainak. a széiieldobálá- sa. Intézményesen el kellene rendelni. hortw vegyszerek csomagolóanyagai környezet­szennyezés nélkül megsem­misíthető anyagiból készülie- nek. és más üveghez hason­lóan a vegyszeres üvegek visszaváltását is meg kelle­ne szervezni. Az üveg. amely naflv részében csak összetö­rik. mint alapanyag is érték. Napjainkban tapasztalható, hogy egyes üzemek még a por alakú növényvédő szerek árusításához is műanyag fla­konokat készítenek, amelyek széiie'.dobálva szennyezik, csúfítják a környezetet csa­padék hatására a maradék vegyszer bemosódik a talaj­ba és szennyezi annak víz­készletét. A növényvédő szerek hasz­nálata közben sokan fegyel­mezetlenek. nem tart iák be a munkavédelmi előírásokat nem használják védőeszkö­zeiket. Főleg a kiskertekben A legtöbb probléma a kis­kertekben tevékenykedő em­berek esetében van. mivel nincs kellő szakmai felké­szültségük. nem ismerik a Jó gyakorlat A szakszerű növényvéde­lem etgvben ió gyakorlat adott esetben a mérgező harcanvag-szeninveződés el- tó"olítására. mentesítésére. Az utóbbi két évtized alatt felfejlődött ipar és kialakult urbanizáció az emberiséig 70 —80 százalékának változtat­ta meg a munka-, és- 30—40 százalékának a lakáskörül­ményeit. E változások az emberek nagy tömegét elvá­lasztották a természettől, szabad levegőtől napfénytől, bizonyos réteget a fizikai te­vékenységtől. Az ipari és szellemi dolgo­zók nasv része már régebben felismerte mit. ielent a ker­tészkedés az egészségre, a káros urbanizációs ártalmak ellensúlyozására. A kertmű­velés ma már milliók ked­velt foglalatossága. iövede- lemkienészítő tevékenysége. A kert kellemessé teszi a családi egvüttléteket. A leg- fiatalabbtól a legidősebbekig találhatnak munkát, értelmes foglalatosságot. A család élelmezésében — gyümölcs, szőlő, zöldségnövénvek ter­mesztése — komoly szerepet látszik és pénzmegtakarítást ielent. Kellő figyelemmel, szakértelemmel végzett kerti munka révén ígv vailósíthaitó meg az egészségünk és a tár­sadalom védelme. Csathó Zsiemond

Next

/
Thumbnails
Contents