Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 198Í?. MÁRCIUS 25, Újra katonazene Guatemalában állam­csínyt hajtott végre a fő­tisztek egy csoportja. Ti­pikus — és egyben tra­gikomikus — volt, amint a (legalábbis pillanatnyi­lag) győztes puccsisták azonnal összehívták az országban akkreditált amerikai (!) újságírókat és közölték: az állam­csínyt „szigorúan a kato­nai hagyományok jegyé­ben” hajtották végre. Az epizód mindkét ré­sze egyformán fontos. Az is, hogy az államcsíny végrehajtói mindenek­előtt az amerikaiak szá­mára szeretnék megma­gyarázni a bizonyítvá­nyukat, és az is, hogy „a szigorúan katonai hagyo­mányokra” hiyatkozva érzékeltetik Washington­nal: ne aggódjék, min­den marad a régiben. Guatemala Washington számára mindig is fon­tos volt. Ezt stratégiai és gazdasági okok ma­gyarázzák. Ami a gazda­sági tényezőt illeti, az ország, a világ egyik leg­nagyobb monopóliumá­nak, a főleg agrártermé­kekkel foglalkozó United Fruit-nek egyik vadász- területe volt — és ma­radt. Hogy ez a cég, mö­götte pedig a Wall Street és a kormányzat mara­déktalan támogatása mit jelent a kis Guatemala számára, azt feledhetet­lenül bebizonyították — egyebek között — az 1954-es események. Eb­ben az esztendőben Gua­temala ugyanolyan jenki­ellenes forradalmi erje­dés színhelye volt, ami­lyenné később Kuba majd Nicaragua vált, csak éppen a nemzetközi erőviszonyok nem voltak még olyanok, mint e két utóbbi ország mozgalma idején, fgy, amikor a vá­lasztásokon elsöprő győ­zelmet aratott Jacobo Arbenz haladó elnökje­lölt. a United Fruit „ma­gánhadserege” (persze Pentagon-támogatásai) egyszerűen megdöntötte az új elnök hatalmát és helyébe egy amerikai zsoldban álló ismeretlen ezredest (bizonyos Cas­tillo Armast) ültetett. Ami az ország straté­giai fontosságát illeti, mindenkit meggyőzhet egy pilantás a térképre^ Guatemala a közép-ame-* rikai térségben fekszik, igencsak közel mind Ku­bához, mind Nicaraguá­hoz. Az elmúlt években az is világossá vált, hogy bár magát a rezsimet — pontosabban rezsimeket — komolyan nem veszé­lyeztették még az esemé­nyek ,a közeg ebben az országban is olyan, mint a tágasabb térségben: nyomor, elkeseredés az egyik oldalon, gátlásta­lan terror, politikai gyil­kosságok sorozata a má­sikon. Mi történt most? Két hete a jobboldali riváli­sok szerint is csalások­kal tarkított választáso­kon Anibal Guevara tá­bornok győzött. Az al­kotmány szerint nyáron venné át hivatalát a mostani elnöktől, Lucas Garciától. Ez az elnök szintén puccsal vette át a hatalmat egy olyan választáson, amelynek egyik elnök jelölt je a mostani puccsisták ve­zére, Rios Montt tábor­nok volt. .. Mindez a szokásos ké­pet mutatja: marakodó tábornokok, akik közül mindegyik kész engedel­meskedni Washington­nak és akik közül egyik sem akar semmilyen iga­zi változást. A térség története azonban azt tanúsítja, hogy az igazi változások Guatemalában is legfel­jebb elodázhatok. Harmat Endre Jószomszédi kapcsolat Ázsia népeivel (Folytatás az 1. oldalról) kultúra terén. Mindez annak ellenére megy végbe, hogy társadalmi-politikai rendsze­rünk eltérő. Szeretnénk, ha Japánnal is megbízható, jószomszédi kapcsolatunk, kölcsönös együttműködésünk lenne, ha kölcsönös bizalom állna fenn. Igaz, ma is van köl­csönösen előnyös gazdasági együttműködésünk, de ez korántsem olyan széles, mint amilyen lehetne. A kölcsönös bizalom pedig, sajnos, ennél is kisebb. Az ehhez vezető úton sok az olyan akadály, amelyet kül­ső erők hoztak létre, olya­nok, akiknek kevés közük van országaink érekeihez. Megismétlem: továbbra is annak Hívei vagyunk, hogy Japánnal hozzunk létre jó­szomszédi viszonyt, a lehető legszélesebb körű, kölcsönö­sen előnyös együttműködést. A Szovjetunió kész arra, hogy így járjon el, de ter­mészetesen a kölcsönösség alapján. Készek vagyunk a tárgyalásokra Most pedig Kínához fűző­dő viszonyunkról kívánok szólni. Ez nem egyszerű kér­dés. Pártunknak és a szovjet államnak a szovjet—kínai viszonnyal kapcsolatos elvi álláspontját világosan kifej­ti az SZKP XXV. és XXVI. kongresszusának határozata. Szeretnék most itt néhány kiegészítő vonatkozásra em­lékeztetni. Először. Függetlenül attól, hogy a kínai vezetés politi­kájának, különösen külpoli­tikájának számos vonatkoí- zását nyíltan bíráltuk és bí­ráljuk, mint amelyek össze­egyeztethetetlenek a szocia­lista elvekkel és normákkal, sohasem törekedtünk arra, hogy beavatkozzunk a Kínai Népköztársaság belső életé­be. Nem tagadtuk és. nem tagadjuk, hogy Kínában szo­cialista társadalmi rend van, holott természetesen, a szo­cializmus érdekeinek ellent­mondó az, hogy Peking a nemzetközi politikában az imperialisták politikájához kapcsolódik. Másodszor. Sohasem tá­mogattuk és nem támogat­juk semmilyen formában sem az úgynevezett „két Kína” koncepciót, teljes mértékben elismertük és el­ismerjük* a KNK szuvereni­tását Tajvan szigete fölött. Jól emlékszünk még azokra az időkre, amikor a Szovjetuniót és a népi Kínát a barátság és az elvtársi együttműködés szálai fűzték össze. Sohasem tartottuk normális jelenségnek az or­szágaink közötti ellenséges­kedés és elidegenedés álla­potát. Készek vagyunk ar­ra, hogy ' minden előzetes feltétel nélkül megállapod­junk olyan, mindkét fél szá­mára ellfogadható intézke­désekről, amelyek az érde­kek kölcsönös tiszteletben- tartása, az egymás ügyeibe történő be nem avatkozás, a kölcsönös haszon alapján, és természetesen harmadik or­szágok megkárosítása nélkül elősegítik a szovjet—kínai kapcsolatok megjavítását. Egészében véve politikánk az ázsiai földrészen, éppúgy, mint a többi földrészen is, a béke megszilárdításának, a béke ellenségei határozott visszaverésének politikája, a békés együttműködés politi­kája mindazokkal, akik ezt akarják, a-szocializmus or­szágaival kialakított testvé­ri barátság, a társadalmi ha­ladás minden erejével vál­lalt szolidaritás, a népek szuverén jogai védelmének politikája. Sohasem térünk le külpolitikánk e megingat­hatatlan lenini alapjáról — mondotta a többi között be­szédében Brezsnyev. Egyéb nemzetközi kérdé­sekről szólva Leonyid Brezs­nyev beszédében rámutatott: a nemzetközi helyzet jelen­leg rendkívül kiéleződött. Az imperializmus agresszív erői le akarják fékezni a világ-, történelem menetét. meg akarják akadályozni a szoci­alizmus fejlődését, el akar­ják fojtani a népek felsza­badító mozgalmát. Most Nyugaton a sor Az elmúlt időszakban ínár nemegyszer beszéltem (meglehetős részletességgel arról a harcról, amelyet or­szágunk földünk minden bé­keszerető ereiével szövetség­ben vív a világméretű nuk­leáris háború fenyegetésének megakadályozásáért, a fegy­verkezési hajsza, ezen be­lül az európai rakéta-nukle­áris fegyverkezés megszünte­téséért. Egyetlen napra sem pihenhetünk meg ebben a harcban, s mindaddig foly­tatjuk, amíg el nem hárít­juk a veszélyt, nem bizto­sítjuk a tartós békét. Erre irányul az a nemrég elfogadott határozatunk is, hogy egyoldalúan megszün­tetjük a Szovjetunió euró­pai területén a közepes ha­tótávolságú nukleáris fegy­verzet telepítését és készek vagyunk meghatározott mér­tékben csökkenteni a már meglevő, ebbe az osztályba sorolt rakéták számát, s ugyanerre irányulnak a Szovjetunió új javaslatai ar­ra vonatkozóan, hogy korlá­tozzák az államok katonai tevékenységét. Ezeket a ja­vaslatokat néhány napja a szovjet szakszervezetek kong­resszusán elmondott beszé­demben is ismertettem. Elhangzottak szavaink a józan ész és a bókeszeretet szavai, amelyeket, az egész világon helyesléssel fogad­taik. Most a Nyugaton a válaszadás sora — mondot­ta beszédében Leonyid Brezsnyev. Megoldjuk problémáinkat A szovjet államfő beszé­dének nagy részében Üzbe­gisztán és az egész Szovjet­unió gazdaságának eredmé­nyeiről és problémáiról, a gazdaságfejlesztés felada­tairól szólt. Hangsúlyozta: az elkövetkező években még nagyobb magaslatokra kell jutni számos döntő fontos­ságú gazdasági és társadal­mi probléma megoldáséban. Brezsnyev leszögezte: a Szovjetunió nem kis ered­ményeket ért el. de termé­szetesen vannak még meg­oldatlan problémák is. Ezek többsége — mondotta — a növekedés problémája, olyan feladat, amelyet szo­cialista társadalmunk fo­lyamatos és aktív növekedés hozott létre. Ha hűek mara­dunk a lenini munks ti lufi­hoz, ha nem száll fejünkbe a dicsőség, ha önkritikusak leszünk, ha felülről lefelé valamennyi pártszervezet fi­gyelmét a megoldatlan prob­lémákra összpontosítjuk, ha a dolgozók legszélesebb töme­geinek aktivitását és kezde­ményező erejét mozgósítjuk, akkor feltétlenül megoldjuk ezeket a kérdéseket is — hangoztatta beszédében az SZKP KB főtitkára, majd átadta az Üzbég Köztársa­ságnak a Lenin-rendet, ame­lyet feltűzött Üzbegisztán zászlajára. HAVANNA New Yorkba utazott Da­niel Ortega Saavedra. a nicaraguai kormányzóta­nács koordinátora, hogy részt vegyen és felszólaljon az ENSZ Biztonsági Taná­csának ülésén. A testület Sürgős összehívását Nica­ragua kérte, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok fegyveres támadásra készül Nicaragua ellen. KAIRÓ Az izraeli parlament esti eldöntetlen (58—58 arányú) eredménnyel végződött bi­zalmi szavazása után Be­gin jobboldali kormánykoa­líciója — az ellenzéki erők szétforgácsoltságával érvelve — mégis „meggyőzte” a miniszterelnököt, hosv ma­radjon hivatalában. Begin az érvek hatására „beadta a derekát”, s elállt korábbi lemondási szándékától. BRÜSSZEL A közös piaci külügymi­nisztereknek sikerült komp­romisszumos megállapodás­ra jutniuk' a őrit kormány követelte Költségvetési visz- szatérítések egy éve húzódó problémájában, s így meg­menteni a nyugat-európai •közösség egységét néhány nappal az EGK 25 éves év­fordulója és a március 29-i csúcsértekezlet előtt. NEW YORK Legalább 15 ezer New York-i vett részt azon a tüntetésen, amely Reagan hivatalba lépése óta legna­gyobb megmozdulás volt az elnök ellen. A felvonulók eltorlaszolták az utat a szál­loda előtt, ahol az elnök gaz­dasági programját igyeke­zett védelmezni. WASHINGTON Csökkenteni kell a Co­lumbia űrrepülőgép harma­dik legénységének kísérleti programját a gép burkolatán keletkezett sérülések és két televíziós kamera meghibá­sodása miatt. Az űrrepülés hétnaposra tervezett időtar­tamát azonban egyelőre nem rövidítették meg. MOSZKVA Moszkvában bejelentet­ték. hogy Andrej Gromiko az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, külügy­miniszter a Jugoszláv Szö­vetségi Végrehajtó Tanács (kormány) meghívására áp­rilis elején hivatalos baráti látogatást tesz a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaságban. A meghívást Joszip Vrhovec jugoszláv külügyminiszter adta át. BUDAPEST Losonczi Pál. az Elnöki Ta­nács elnöke, táviratban üd­vözölte Konsztantin Kara- manlisz köztársasági elnö­köt a Görög Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Katonai hatalomátvétel Bangladesben Hosszain Mohammad Er- sad tábornok, a hatalomátvé­telt végrehajtó erők vezető­ié tegnap rádióbeszédében ki jelentette: a fordulatra az ország állami vezetésében el­uralkodó korrupció felszámo­lása. valamint, a kormány­párton belüli hatalmi harc megszüntetése érdekében vo't szükség. A hadsereg vezérkari fő­nöke hangoztatta hoev az országban megromlott a tör­vényes rend. s a lakosság életkörülményei rendkívüli mértékben rosszabbodtak a kormányzó bangla­desi nacionalista Dárt „a tasiai között dúló hatalmi harc közepette megfeledke­zett az ország és a nép irán­ti kötelezettségeiről”. A KISZ jubileumán Ifjúsági tanácskozás Aczél György előadása A KISZ zászlóbontásának 25. évfordulója alkalmából tegnap ifjúsági tanácskozást rendezet* a KISZ Központi Bizottsága mintegy félezer fővárosi, mesvei párt- és ta­nácsi aktivista, ifjúságpoli­tikai titkár. KISZ-vezető. Drooasandista. ifjúságkuta­tással foglalkozó szakember részvételével a Magvar Nép­hadsereg Művelődési Házá­ban. A tanácskozást, amelyen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályveze­tője is. Feiti Gvörgy a KISZ KB első tiktára nyitotta meg. maid Aczél Gvörev. az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Min.iszterta- náe- elnökhelvéttese az ifjú­ságpolitika időszerű kérdése­iről tartott élőadást. A tanácskozás bár (inneni eseményhez kötődik, munka­értekezlet — mondotta —. amelynek célia nvílt. alkotó eszmecserét folytatni az ifjú­ságpolitikáról. az ifjúság je­lenéről és iövőiéről. vissza­pillantani a megtett útra és felvázolni a társadalom. a fiatalok előtt álló legfonto­sabb feladatokat. Aczél György rámutatott: — Az utóbbi évtizedekben megnő vekedett az ifiúsás társadalmi szerepe, súlva Nagy. társadalmat alakító erővé, aktív, a termelés de­rékhadának számító társa­dalmi csoporttá vált. Nap­jainkban 4.7 millió 30 éven aluli ember él az országiba" az aktív keresők egvihanmada ás ebből a korosztályból ke­rül ki. s a miunkavállalók 46 százaléka sem érte még el 35. életévét. S ha meggondol­juk. hogv ebben, az évben kis híián 40 ezerrel többen lépnek ki az aktív dolgozók közül, mint ahánvan, munká­ba állnak, nyilvánvaló, hogv — a dolgozók közötti képvi­seletüknek megfelelően — perspektivikusan is növek­szik a fiatalok szerepe, sú­lya a termelés valamennyi területén. A mindennapi munkában, építenünk kell az ifjúság saiátos tulajdonságai­ra. a kockázatot is vállaló kezdeményező-készségére, ez úi iránti fogékonyságára, ru­galmasságára lendületére és a közösség érdekeit szem előtt tartó egészséges kritikai szellemére. Ezek a tulajdon­ságaik viszont csak akkor válhatnak igazi hajtóerővé, ha mindenütt képességeiknek megfelelő feladatokkal bíz­zák meg. ha bölcsen beavat­ják őket a társadalom gond­jaiba, b" meggyőződnek ar­ról. hogy a kitűzött célok el­ért-" valóban rajtuk is. az ő vállalásaikon, döntésükön is múlik. Minden felnövekvő generá­ciót meg kell nyernünk a szocializmus ügyének — hangsúlyozta a továbbiak­ban. — Amíg párt van. addig szövetség szövetségi politika is van. Van ma. s lesz húsz év múlva is. De ezt a szövet­séget úina és úira meg kell kötni, s mindig úi az adott helyzetnek megfelelő módon. És nem mindegy hogv ki kivel és m.ire szövetkezik. A szocializmus ma nem kész. és talán soha nem is lecz kész társadalmi állapot. Ke­resi a továbbfejlődés útiát. nap mint nap felelősen vá­lasztva a cselekvés kínálkozó alternatívái között. Ilv mó­don útkereső párt keres és köt szövetséget útkereső if­júsággal. Az utánuk következő gene­rációk elfogulatlanok kettős értelemben ás — fejezte be előadását Aczél Gvörev. — Doemamesiitesek. de ugyan­akkor még sok tekintetben hitetlenek. Az MSZMP nemr zeti proenamot adó politikája biztosítia az ifjúság számára az önálló, értelmes cselekvés lehetőségét. Nem passzív lo­jalitásra, nem is csak ön­megvalósításra. hanem ön- megihaladásra serkenti a fel­növekvő nemzedéket. Nem az a jelszava, hogv . evertek, adunk,”, hanem — miköz­ben ievekszik a tőle telhető maximumot nyújtani — az. hoey ..gyertek, mert nélkü­letek nem lehet megoldani gondjainkat”. Ezt követően Naev Sán­dor. a KISZ KB titkára mon­dott beszédet maid a két előad,ást követően néevszek- cióüliásen, vitatták meg a KISZ szerepét, feliadatait a társadalmi érdek érvényesí­tési folyamatában: az ifjúság eszmei -noli tokai nevelésének aktuális kérdéseit: aiz ifjúsá­gi mozgalom történeti kuta­tásának időszerű tennivalóit, valamint az ifjúságii szövet­ség szervezeti feladatait Fock Jenő és Somogyi Sándor köszöntése Fock Jenőt az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját nyugalmazott minisz­terelnököt. a munkásmozga­lom régi harcosát párttagsá­ga 50. évfordulója alkalmá­ból tegnap Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára köszön­tötte és átadta a Központi Bizottság emléklapját. Jelen volt Havasi Ferenc, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Somogyi Sándort, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagját, a Budapesti Pártbizottság titkárát, a munkásmozgalom régi har­cosát párttagsága 40. évfor­dulója alkalmából tegnap Németh Károly az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja a Központi Bizottság tit­kára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emlék­lapját. Jelen volt Baranyai Tibor, az MSZMP KB osz­tályvezetője. Indira Gandhi sajtóértekezlete Indiát érthetően aggaszt­ja, ha a vele szomszédos or­szágokban a stabilitás fel­borul. — jelentette ki teg­nap londoni sajtóértekezle­tén az indiai miniszterelnök a bangladesi katonai állam­csínyt kommentálva. Orszá­gának ahhoz fűződik érde­ke — mondta —, hogy Bangladesben „erős és szi­lárd” kormányzat legyen, a tartós stabilitás hiánya ugyanis mindig magában hordozza annak lehetőségét, hogy „külső elemek. ame­lyek készen állnak arra, hogy a történtekből hasznot húzzanak” — beavatkozza­nak. Az indiai kormányfő egy kérdésre válaszolva megerő­sítette, hogy — ellentétben Nagy-Britann iával — a Szovjetunió afganisztáni ka­tonai jelenlétét nem „in­váziónak” tekinti, hanem olyan lépésnek amely az af­gán kormány kérésére tör­tént. Indina Gandhi végül utalt rá, hogy kormánya szeret­né, ha Nagy-Britannia és India között szorosabbá vál­nék a gazdasági együttmű­ködés, enyhülnének bizo­nyos. országát sújtó beho­zatali korlátozások, s ismét a korábbi színvonalra emel­kednék a rövid idő alatt felére csökkent brit segélyek mennyisége.

Next

/
Thumbnails
Contents