Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-04 / 53. szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 53. sz. 1982. március 4., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mozog a munkaerő Fluktuáció: a statisztiku­sok közmegegyezése szerint minden fél éven belüli — és bármi okból bekövetkező — munkahelyváltoztatás. Ko­rábban ez keményen elíté­lendő volt. harcoltunk is el­lene minden lehető és lehe­tetlen módon, majd megszü­letett a felismerés, hogy a fluktuáció mégiscsak diffe­renciáltan kezelendő. A fluktuáció okozta esetle­ges társadalmi és gazdasági károk pontos felméréséhez viszont tétovázás nélkül kel­lene meghatározni — gazda­ságfejlesztési céljainkhoz Igazodva — a hosszabb idő­távon is kívánatos mozgás­irányokat. Csakis ezek isme­retében vállalkozhatunk —s még ekkor is csak viszonyla­gos megbízhatósággal — an­nak eldöntésére, hogy mit nevezünk káros, és mit hasz­nos fluktuációnak? S merte kritériumok pontos megfo­galmazása a mai napig is vá­rat magára, fogadjuk el a nem is olyan rég még tart­hatatlannak minősített állás­pontot: a fluktuáció nem minden eszközzel, és nem feltétlenül üldözendő társa­dalmi jelenség. Különösen ükkor nem. ha meggondol­juk. hogy fölfogható bizo­nyos feszültségek jelzéseként is. 1976 előtt a népgazdasági ágakon belüli mozgás volt a jellemzőbb, illetve a mező- gazdaságból a nagyiparba történő áramlás. Napjainkra fordult a helyzet. A „belső” mozgás jóval kisebb .arányú mint korábban. Nyilván azért is. mert csak 1976 után léptek érvénybe a munka­hely vá 11 őzt a fásokat admi­nisztratív eszközökkel korlá­tozó intézkedések, amelyek egyébként azóta érvényüket vesztették. Nem véletlen, hogy a tsz- melléküzemek elleni támadá­sok éppen ezidő tájt indultak meg: hogy az iparvállalatok, nagyjából 1977-től kezdve, egyre többet panaszkodtak e melléküzemek „munkaerő- elszívó hatása" miatt: hogy másfél-két évvel később már a .szakirodalomban is megje­lentek a mezőgazdaság mun­kaerők i bi icsátó képességével kapcsolatos kérdőjelek: hogy az elmúlt ötéves tervidőszak munkaerőmérlege drasztikus ipari é\s építőipari létszám- csökkenést mutatott; s hogy egyre többen és egyre hango­sabban ismételgették a kér­dést: „de hát hova lesznek azok, akik elhagyják a nagy­ipari munkahelyeket?” A KSH ezzel kapcsolatos adatgyűjtése pontos választ ad a kérdésre, s e válasz, nem mindenben egyezik a korábbi sejtésekkel. Igaz: az ipar létszámveszteséget szen­vedett a munkaeröhullám- zásban a mezőgazdaság pe­dig létszámgyarapodást könyvelhet el. Viszont — s ez valószínűleg meglepő —. a létszámmozgás másik nyer­tese a kereskedelem: több mint 10 ezer új munkavál­laló. S ne feledkezzünk meg arról sem. hogy az ipari lét­szám csökkenését regisztráló statisztikai elemzések mel­lett. más vizsgálatok válto­zatlan, és többnyire kihasz­nálatlan ipari létszámtartalé­kokról beszélnek. minden esetben visszavezetve e tényt a nagyipari munka ál­talános szervezetlenségére es az. iparvállalatok együttmű­ködési zavaraira. K. S. KÖZEL-KELET Elénk diplomáciai tárgyalások Izraelben a francia államfő - Philip Habib Szíriában Francois Mitterrand fran­cia közt ársasáí’i elnök teanan délután megérkezett Jeruzsá­lembe. A francia államfőt a repülőtéren meskülönbiV/*''- tett. tiszteletadással fogadták köszöntésére megjelent- Na­von izraeli elnök. Begin "•>•- niszterelnök. s csaknem az. egész izraeli vezetés. Begin, aki korábban lábtürést szen­vedett. tolószékben ülve üd­vözölte a vendéget. Francois Mitterrand szerda délután megkezdte tárgyalásait Me- nahem Begin izraeli kor­mányfővel. Repülőtéri beszédében a francia államfő .Izrael igazi barátjának nevezte masát.” és Franciaország nevében barátságáról és iószándéká- ról biztosította vendéglátóit. Mindazonáltal megjegyezte: a világ nem lehet elégedett, amíg a palesztin kérdés meg­oldatlan marad. Mitterrand gvors és hathatós előrehala­dást kívánt vendéglátóinak a béke út ián. még ha — mint mondotta — az szakaszosan is történik. Navon izraeli köztársaság: elnök üdvözölte a vendéget, maid hangsú­lyozta. hogy a francia elnök látogatása egybeesik az izra­eli csapatok Sínai-fzlsz.ieet- röl való kivonásának utolsó szakaszával. Francois Mitferand fran­cia köztársasági elnök és a kíséretében lévő Clauda Cheysson külügyminiszter iz­raeli vendéglátóival Begin miniszterelnökkel valamint Samir külügyminiszterrel folytatott tegnapi első meg­beszélésén azonnal a palesz­tin kérdés került szóba — je­lentette az. izraeli kormány egyik szóvivője. Begin tájékoztatta Mitte- rand-t a palesztin autonó­miáról folytatott tárgyaláso­kon elfoglalt izraeli állás­pontról. Clauda Cheysson külügyminiszter izraeli for- tások szerint Jichak Samir külügyminiszterrel folytatott mintegy háromnegyedórás négyszemközti megbeszélésen ismét megerősítette hogy Franciaország nem támogat­ja a nyugat-európai orszá­goknak a közel-keleti rende­zési kezdeményezéseit és ehe­lyett előnyösebbnek tekinti az. ügyben közvetlenül érde­kelt felek közötti megállapo­dásokat. Hat ez Asszad szilfai elnök tegnap délelőtt Damaszkusz- ban fogadta Philip Habibot, az amerikai elnök közel- keleti különmegbízottját, aki kedden este Abdel Halim K hadda m k ti 1 ügym i n iszterrel találkozott. A megbeszélé­sekről részleteket nem kö­zöltek. (Folytatás a 2. oldalon.) Bővülő kapcsolatok, új szolgáltatások Ülésezett az igazgatótanács a GITR-nél Tegnap Szájúiban tartotta meg ülését a Sabona- és Ipari növények Termelési Rendszerének igazgatói ta­nácsa. A tanácskozáson, amelyen részt vett és felszó­lalt Mohácsi Ottó. a megyei pártbizottság titkára, vala­mint Vendégh Ferenc, a MÉM miniszterhelyettese, megvitatták és jóváhagyták a tavalyi munkáról és az idei tervekről széló beszámolót, az 1981-es pénzügyi terv tel­jesítésétől és az idei elkép­zelésekről szóló elöterjesiz.- tést. Szó esett az ülésen a részközgyűlések előkészílésé­ről, valamint a társasági szerződési módosításáról. A EITR-hez tartozó tag­gazdaságok összterülete már meghaladta tavaly a 365 ezer hektárt. A területfejlesztési koncepcióban különösen fon­tos hangsúlyt kapott a cu­korrépa ágazat — így itt a hektárok számát 1981-ben már 11 ezer fölé emelték. A rendszernél a szolgál tatások fejlesztését és sízinten tartá­sát az előző évek gyakorla­tának megfelelően tervsze­rűen végezték. így például az, őszi árpa, őszi búza, rozs, kukorica és az olajosok vető­magjaiból partnereik igényeit teljes egészében kielégítet­ték, kivétel volt a naprafor­gó. A rendsizer vállalta, hogy (Folytatás a 3.' oldalon.) A Tisza Cipőgyár mezőtúri gyárában kis tételekben többféle fazonú férfiszandált készítenek nyugati exportra. A jelenlegi modellből 3 ezer 400 párat gyártanak három műszakban Brigádok hasznos ötletei Nyereséges esztendőt zárt a kenderesi November 7 Tsz Jó eredménnyel zárta a ta­valyi esztendőt a kenderesii November 7. Termelőszövet­kezet, fii szeri termelési érté­ke — amely elérte a 160 mil­lióforintot — jelentősen meg­haladta az 1980-as értéket. Jók a gazdasági eredményei már csak azért is, mert nye­reségként 18 millió forintot könyveltek el tagjai úgy, bogy jónéhány ágazatban szép termésátlagokat. írhat­tak be rubrikákba. Rizster­mesztésnél például a hektá­ronkénti átlag meghaladta a 3 ezer kilogrammot, cukor­répánál pedig a 4 ezret. A mezőgazdasági alaptevé­kenység 86 százalékkal, míg az alaptevékenységen kívüli munka 14 százalékkal része­sedett az üzem termeléséből. Tovább nőtt a melléküzem- ág árbevétele, az elmúlt év­hez viszonyítva 30 százalér kos növekedési ütemet sike­Április 1-től a megyei kórházban Munkában a művesék Másnaponként Szegedre Gyógyítás helyben Egy kezelés háromezer forint Mint arról korábban hírt adtunk: a megyei Hetényi Gtza Kórház-Rendelőintézet és a Tiszamenti Vegyiművek égyültriiűkődése keretében, a vegyiművek dolgozói nagyon sok é's lelkes társadalmi mun­kává! két művesét készítet­tek _a szolnoki kórház részére. Dr. Csépányi Attila, a kór­ház főigazgató főorvosa teg­nap arról tájékoztatott ben­nünket. hogy miután c fon­tos gépek bevizsgálása Sze­geden a sebészeti klinikán Gál György professzor, egye­temi tanár, a szegedi művese állomás vezetője irányításá­val megtörtént. Szolnokon a megyei kórház intenzív osz­tályán megkezdődött a be­szerelésük. Januárban, feb­ruárban megkezdődött és még tart a művese állomá­son dolgozók kiképzése —or­vosok. ápolónők, technikus —. és ha mind a képzés, mind a művesék beszerelése elkészül, akkor a gyógyítás szolgálatába ál! a két gép. Ez az időpont 1982. április 1 Egyelőre csak az. akut ve- seelégtelenségben szenvedők­nél alkalmazhatják a kel művesét, (le Gál professzor olyan javaslattal fordult az Egészségügyi Minisztérium­hoz. hogy a szolnoki művese rétf/Leg a szegedi állomás al- ul tonnásaként dolgozhasson. Amennyiben az engedélyt megkapják, akkor a Szolnok megyében élő krónikus bete­geket is itt "kezelik majd. Ez pillanatnyilag ót embert je­lent. akik jelenleg is heten- ként kétszer, háromszor, vagy minden másnap — például Jászárokszállásról jár így egy beteg — Szegedre utaz­nak, hogy megkapják a 4—5 órás kezelést, ami életben maradásuk, feltétele.. Hogy milyen óriási jelen­tőségű a művesék alkalma­zása. azt dr. Rédl Jenő. a megyei kórház intenzív osz­tálya netrnlógiai részlegének főorvosa mondta el: amikor mar egy veseelégtelenségben szenvedő betegnél a konzer­vatív eszközökkel való keze­lés eredménytelen: akkor ál­lít jak át művese kezelésre az. illetőt, ami megnyújtja éle­iét és ami lehetővé lesz.i ná­la a későbbi veseátültetést. De használhatóik a berende­zések akkor is. ha egy beteg­nél tüdővizenyő lép fel. A Már a művese állomás felszerelésén dolgoznak az ápolónők művesék munkába állítása nagy előrelépést jelent a gyó­gyító munkában. Egyébként egy beteg egy­szeri művese kezelése az ál­lamnak mintegy 3 ezer fo­rintjába kerül, ehhez jön még,* hogy ha gyógyszer — vagy egyéb mérgezés esetén használják, a szükséges spe­ciális szűrők darabonként 8090 forintba kerülnek (ja­pán gyártmány), és egy szű­rőt csak egy kezelésre lehet használni. A művesék hasz­nálata évente 1 millió forint­ba kerül a kórháznak. Természetesen amikor a művesék alkalmazása meg­kezdődik a kórházban, tájé­koztatjuk olvasóinkat. V. V. rült elérni. Igen fontost a községben, hogy folyamato­san munkát kapjanak a nők, a gazdaságnak pedig nem mellékes, hogy ésszerűen használja fel ezt a munka­erőt. Éppen ezért középtáv­ra szóló koncepciós kapcsola­tot alakított ki a termelőszö­vetkezet. a martfűi Tisza Ci­pőgyárral. Mindkét fél szá­mára gyümölcsöző a kapcso­lat, hiszen a szövetkezet hasznos munkát ad a nődol­gozóknak, a községben csök­ken a foglalkoztatási gond, a martfűi nagyüzem pedig ez­zel az együttműködéssel úgy'- mond bővítheti felsőrészké- szítő kapacitását. S ha már a teljesítőképes­ség fokozásáról esett szó; a termelőszövetkezet befejezte a mintegy 200 hektáros rizs­telepek felújítását, megvaló­sultak az IS-rendszerű ser­téstelepek létesítményei, és új tároló megépítésével bő­vült a szemestermény-raktá- rozó kapacitás. Az említett eredményeket mint ismeretes, az átlagtól eltérő rossz időjárási körül­mények között érték el. nem kevés erőfeszítéssel a szövet­kezetiek. A terméseredmé­nyek növelésében, a fajlagos mutatók csökkentésében je­lentős részt vállaltak a gaz­daság szocialista brigádjai. A termelőszövetkezet öt szocia­lista brigádjánál például 11 olyan újítást nyújtottak be, amelyet már be is vezettek, ezek közvetlen gazdasági haszna nem csekély. Közülük is a legtöbb ötlettel szolgált a gépjavítási ágazatban dol­gozó Lenin Szocialista Bri- 'gád. A kis közösségekre az idén is igen sok tennivaló hárul, hiszen a szövetkezet 5 száza­lékos termelésnövekedést ter­vezett 1982-re. s ha ez meg­valósul. úgy a gazdaság ár­bevétele eléri a 170 millió forintot. Játékgyár Nagykörösön Befejeződött a külföldről vásárolt ‘famegmunkáló gé­pek próbája a monqri Kefe­gyár új nagykőrösi játékgyár­tó üzemében. A második ne­gyedtől már termel; az idén tíz-tizenöt féle logikai és konstrukciós játék kerül ki innen. A gyár fa alapanyagot dol­goz fel. A játékok elsősorban az Iparművészeti Főiskola munkatársainak, végzős diák­jainak ötleteti alapján ké­szülnek. Számos diploma­munka elképzelései öltenek itt testet, az üzem és a főis­kola szerződéssel megerősí­tett együttműködés alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents