Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

12 A tudomány világa 1982. MÁRCIUS 20. A liász-programtól a füstmentes brikettig Óbudláin, a Szépvölgyi út melletti dombok egyikén egy kiugró teraszon emelkedik a város fölé az ötvenes évek stílusában • épült szürke épü­let, amely a Központi Bá­nyászati Fejlesztési Intézet­nek ad otthonit. Aki e néven nem ismerné az intézményt, az ne magában keresse a hi­bát.: ilyen néven ési „felál­lásban” aránylag új, hiszen 1979-ben született a Bányá­szati Kutaító Intézet és a Bá­nyászati Tervező Intézet „há­zasságából”. Az egyesülés nemcsak egyszerű racionali­zálást. hanem előrelépést je­lentett, amennyiben ennek révén a kutatási -tervezési tevékenység integrálása mel­lett kibővült az intézet sze­repköre a modem számítás­technika alkalmazásával és fővá'lalkozói tevékenységgel is. (Ez utóbbira példa a köz­ponti robbanóanyag-raktár létrehozása, illetve a lőttbe- tonosi vá'gatbiztosítiás; ame­lyet viszont, nemcsak itthon, hanem külföldön is végez­nek, például olyan fejlett bá­nyászattal rendelkező orszá­gokban is. mint az NSZK- ban. a Ruihr-vidéken.) Az, intéz.et =zélec skáláiú tevékenységéből ezúttal két területet mutatunk be: a li- ász-nrogrammal kapcsolatos munkákat, és a füstmentes brikett előállításának' fel­adatait erről dr. Takács Pál kandidátus, ás vány hasznosí­tási főmérnökkel és Wolf György ásyány nemesítést osztályveze‘ővel beszélge­tünk. Li ász-program ... Furán hangzó szó. Az átlag újság­olvasó számára, ha az eocén- programmal egvütt említjük, talán ismerősebb. Tudniillik mindkét fogalom egy-egy szénfajtával kapcsolatos, amely egy-egy adott földtör-, téneti korszakban keletke­zett. (Mint ismeretes, a szén az egykori mocsaras, növény­nyel benőtt terüle'ek ma­radványainak földfelszín alá kerülése során jött létre, amelyhez különböző nyo­mós- és hőmérsékleti viszo­nyokra volt szükség.) Általá­ban igaiz, hogy minél idősebb korú egy szénféleség, annál „nemesebb”, annál magasabb a széntartalma, persze, kivé­telek is vannak, mert a „szénülést” — a szakemberek így hívják a szén keletkezé­si folyamatát — a nyomás és a hőfok azonos korú szenek­nél is befolyásolta, ezért más-más kalóriaértékű, be­sorolású szén alakult ki... A Magyarországon ismert szenek közül a most kezdő­dött eocén-program. amely általában a dunántúli hegy- ségvonu’at barnaszeneire vo­natkozik, az eocén-korszak­ban keletkezeti1:, azaz 60 mil­lió éves szenekkel foglalko­zik. A Mecsek-hegységben található feketeszén viszont, liász-kori, azaz 170—175 mil­lió esztendős. Annak magya­rázata. hogy számottevő, ki­termelésre érdemes mennyi­ségű feketeszén miért csak a Mecsekben található, szin­tén a földtörténetben kere­sendő: amikor ez a sraén ke­letkezett. a dumán túli közép­hegységvonulat. és annak északi folytatása helyén ép­pen tengerfenék volt, a srzén- képződés alapjául szolgáló parti, mocsaras terület pedig éppen a Mecsek környékén húzódott. És miiért fontos a liász­program, azaz a mecseki fe­keteszenekkel kapcsolatos munkák sorozata? A válasz kissé odébb, Dunaújvárosban keresendő. A Dunai Vasmű ugyanis a Mecsek szénva- gyonáza éoült. A vas- és acélgyártáshoz ugyanis fűtő­anyag. pontosabban szén keíl. De nem akármilyen. Ha­nem olyan, amelynek szén- taráalma a lehető legmaga­sabb, idegen anyagai szennye­zésként a folyamatot, nem zavariák. és ráadásul elég szilárd. Ez a koksz, ponto­sabban a kohókoksz. Aminek előállításához feketeszénre, más néven kőszénre van szükség, amelyet, zárt, térben 900—1000 Celsius-fokra heví­tenek. így elemi széntartal­ma a mecseki szén esetében például 82—85 százalékról 96—98-ra nő. (Mivel a me­Látogatás a KBFI-ben cseki szén hamu- és kéntar­talma magasabb, mint a kül­földieké, minőségi okokból 50 százaléknyi import — szovjet, cseh — szenekkel keverik kokszoláskor.) A Dunai Vasmű féjlesizté- se viszont folyamatban van. Ennek során a kokszloló ka- pacitíáisáit is növelik. Így az több mecseki Hász-korú sze­net kíván. Ezért a megllévő pécsi és komlói bányákat is rekonstruálják, így termelé­sük a mai évi 2,8 millióról évi 3,5 millió tonnára nö­vekszik. E rekonstrukció már folyik, 1990-iig tant. Ráadásul a Mecsekben a geológiai feltárások eredmé­nyeként. Mázaváralja kör­nyékén olyan liász-kori szén­réteget találtak, amelynek minősége jobb a már ismert mecseki kőszénnél, mennyi­ségét pedig 400 millió tonná­ra becsülik, ami az ismert eddigi hazai feketeszémva- gyon kétszerese. Az énnek kitermeléséhez szükséges úi bánya beindítása 1990-től várható, ennek révén a du­naújvárosi fejlesztés utáni mennyiséghez szükséges im- oortkőszén 70—80 százaléka hazaival helyettesíthető, és csak minőségi okokból lesz még egyáltalán szükség szén- imoortra. Ez a, vasmű esetle­ges további fejlesztésének is alapja lehet... Mindebben a KBFI felada­ta: a Mecseki Szénbányák ímegbr/iáK álból, itt készülnek a bánya és a dúsátómű re­konstrukciós tervei, az új bányák előkészítési tervei, itt, vizsgálják az új liász- szén,mintákat, a Dunai Vas­művel közösen pedig koksz- technológiai kutatásokat folytatnak. (Idén példáiul egy hétig, kísérletileg már csak magyar szénből készült koksszal üzemelt a vasmű.) De nemcsak az ipar; ha­nem a fogyasiztó, a magán­ember szükségleteire is fi­Időszámításunk előtt 3000 évvel Kínában mér bevetet­tek egy mészből', fahamuból és krétából készült elegyet, valamint a kén elégetésekor képződő kéndioxidot élelmi­szerraktárak rovarkártevői ellen. Az ezzel is foglalkozó Leonardo da Vinci kísérlete­zése során arzénnal semmi­sített meg káros rovarokat. Angliában a XIX. század ele­je óta használtak ként és szappant, majd ként és oltott n.eszet tartalmazó permetle- vet az őszibarack- és a sző- lőlisztharmat leküzdésére. A délfrancia városok .környé­kén szokásos volt az út menti szőlőtőkéket bepermetezni a feltűnő kékes-fehér színével, undorító fémízével a tolvajo­kat elriasztó mésztejes -réz- szulfit. azaz rézigálic (bordói lé) oldattal, s a múlt század végén megfigyelték, hogy ezek az út mehti szőlőtőkék nem esnek áldozatul az. ak­kor már évek óta pusztító gombabetegségnek, a szőlö- petonoszpórának. Ennek okát fe’derítve. sikerült elő­ször megnyügtató. hosszú év­tizedeken át használható megoldást találni a pusztító növénybetegség leküzdésére. Napjainkban már 500 mil­lió kg körüli mennyiségű nö­vényvédő szert használnak fel évente a világon. Kétség­telen. hogy a növényvédő szerek ilyen arányú elterje­dése és használatba vétele a különböző mellékhatásokkal kapcsolatos gondokat elmé­lyíti. A növényvédelmi cél­lal alkalmazott, készítmények közül nem is egynek csak később mutatkozik a mellék ­gyelemmel vannak. A jelen­legi háztartási brikettek ugyanis környezetvédelmi szempontból (a kén- és ko­romszennyezés miaitt) kifo­gásolhatók. A háztartási kályhák ugyanis tökéletlenül égetik el, ezeket, pedig jó kályhában füst nélkül égné­nek. Mi hát a teendő? Olyan brikettet gyártani, amely rossz kályhában is jól. füst nélkül ég. Szaknyelven: úgy ég, mint a koksz, de reakció- képessége folytán közönsé­ges kályhába is jó. (A koksz ugyanis magas égéshője mi­att közönséges1 kályhába nem való, vagy meg sem gyul­lad, vagy kiolvasztja a kály­hát.) Az új brikett lényege: barnaszénből előállítható, és „kész formájában” az eddi­giekben alkalmazott " kötő­anyagot nem tartalmaz. Ho­gyan készül? Jó mifiőségű, például tatabányai, borsodi háztartási barnaszénből vagy apró, illetve porszénből- ke­mencében hevítve, az illő anyagokat kiűzve félkokszot készítenek. Kötőanyaggal (szurokkal) és kevés fekete­szénnel összekeverve formá­ba sajtolják — majd még egyszer hevítik., és így a kö­tőanyag és a feketeszén illő anyagait eltávolítják. Ez a kétszeri hevítés az eljárás el­vi újdonsága, a többi újítás tecnológiai, ilyen az intézet által KGST-együttműködés- ben létrehozott aknakemen- ce-típus, az autoterm-bri- kettkokszoló, amely, mint neve is mutatja, a munkájá­hoz szükséges hőt maga ter­meli a folyamat során. * A mostani kísérleti beren­dezés óránként 100 kg bri­kettet gyárt, 1983-ig helyezik üzembe az egy tonna óra ka­pacitásút. amelynek segítsé­gével már piackutatást lehet vésemi. próbatüze’ltsre háztartásokat ellátni az ú.j brikettel. Valamelyik, ma is épülő brikeftgyárunik mellett létesül majd a tapasztala­tok alapján a gyártókapaci­tás. a piacon a fogyasztók 1990 körül találkozhatnak majd sz új brikettel. Szatmári Jenő István hatása a környezetben. Ilyen módon közvetlenül vagy köz­vetve az emberre is veszé­lyes. mérgező mellékhatások fordulnak elő. A mérgezés­veszélyen kívül az olyan mellékhatások sem hanya­golhatok el. mint a kárté­kony élő szervezeteknek a szerekkel szemben kialakuló ellenállóképessége — rezisz­tenciája — vagy a növény­védő szerek belépése a táp­lálékláncba. és így tovább. Bármennyire is tudatában vas vünk a rezisztens falták, a meafelelö agrotechnika, a biológia,i és egyéb természe­tes védekezés előnyeinek, a világ egyre növekvő élel­miszer-szükséglete • miatt mind fontosabb veszteség­csökkentés követelményének a növényvédő szerek nélkül egyelőre nem tudunk eleget tenni. Sőt., a szerek egyre na­gyobb sokasága áll a nö­vényvédelem rendelkezésére. Az egyes szerek alkalmazási köre ugyanakkor egyre szű­kül. annak a felismerésnek megfelelően, hogy minél ál­talánosabb egv szer ha/ása, annál több élőlény eshet ál­dozatául ok és értelem nél­kül. s fordítva. Vagyis mind több srár a kártékony élőlé­nyeknek már csak egy-egy szűk csoportja ellen hat. A vegyszer es növnévvéd elem célja sem feltétlenül a káro­sító szervezetek maradékta­lan kiirtása, s még csak nem is kizárólag a számuknak • a „gazdaságos, kár-határérték” szintje alá csökkentése, ha­nem inkább a kártétel meg­akadályozása. Vagyis olyan szerek alkalmazása válik ki­Egyre korszerűbb növényvédő szerek Siklóval a magasba A kötélpályák és siklóvasutak rendkívül fontos szerepet töltenek be a hegyvidéki országok személyszállításában, különös te­kintettel az egyre növekvő turistaforga­lomra. Nyugati szomszédunknak, Ausztriá­nak különösen nagy hagyományai vannak e közlekedési ág fejlesztésében. A föld országai közül Ausztriában működik a legtöbb sílift és felvonó: számuk megha­ladja a 3600-at! De a nagykabinos kötél­pályákban és siklóvasutakban sincs hiány az alpesi országban. Az utóbbiaknál « járművek vontatása valamiféle sínpályán történik a vonóerőt közvetítő sodronykö­tél segítségével. A siklóvasutak építése el­sősorban rövidebb távolságok esetén elő­nyös, amikor a kötélpálya még nem gaz­daságos, a sín-kerék kombinációjú ún. adhéziós vontatás pedig a nagy emelkedő miatt már nem valósítható meg (van még egy közbenső megoldás is, a fogas­kerekű vasút, ami jóval drágább a sikló­nál). A legutóbbi gazdaságossági számítá­sok szerint egy 8 km hosszú és 800 m ma­gasságkülönbséget legyőző siklópálya kb. 15 százalékkal olcsóbb, mint az erre acél­ra építendő kötélpálya. A korábbinál ked­vezőbb költségtényezőkre való tekintettel a közeljövőben á siklópályák nagyobb el­terjedése várható. A siklóvasutaknál világszerte a véges vontatókötelű rendszer terjedt el legjob­ban, két sínszálas középső ikitérős megol­dással. Ezeket az ún- Abt-rendszerű sik- lóvasutakat másodpercenkénti 7 méteres legnagyobb sebességgel járatják, és a haj­tóállomást a hegyen helyezik el. Mind a kötélpályáknak, mind a siklóknak alap­vető szerkezeti eleme a sodronykötél, amelynek a technikai fejlődés jóvoltából egyre kedvezőbb az élettartama. Képünkön egy ausztriai állványos sik- lóvasutat láthatunk, amelynek az a kü­lönlegessége, hogy a hagyományos megol­dástól eltérően völgyhajtással látták el, ami gazdaságosabbnak mutatkozik. Újszülöttek hallásvizsgálata Egy angol orvos olyan hal­lásvizsgáló készüléket szer­kesztett, amely az újszülöt­tek életének már az első órájában észleli a hallás eset­leges zavarait. Az újszülöt­teknek előbb az egyik, majd a másik fülébe elektródokat illesztenek, egyidejűleg kü­lönböző rezgésszámú és erős­ségű hangokat keltenek. A készülék jelzi a szívműkö­désnek, a légzésszámnak és viáinatossá, amielyek a növé­nyi szervezetben biokémiai változásokat indítanak el, és ezek a növényi szöveteket barátságtalan környezetté változtatják az ott megtele­pedni igyekvő gombák szá­mára. A rovarkártevők ese­tében pedig a kultúrnövé­nyektől távoltartó táplálko- zíásgátló anyagok minősül­nek előnyösnek. . A növényvédő szerekkel szembeni fokozottabb elvárá­soknak jól megfelel a Chi- noin gyár legújabb, a gya­korlatban már hasznosítani •kezdett terméke, a Chinetrin 25 EC, amely az első hazai piretroid hatóanyagú rovar­ölő szer. Lényegesen aktí­vabbnak minősitik a legha­tékonyabb, hagyományos ro­varölő szereknél. Ugyanak­kor melegvérűekre gyakorla­tilag niem toxikus 'bomlási termékei sem halmozódnak a végtagmozgásoknak a kü­lönféle hangokra adott vá­laszreakcióit. Így az egész­séges újszülöttek vizsgálati adatainak birtokában felis­merhetők a rendellenes re­akciók. A készülék további fino­mításával talán észlelhetők lesznek majd a terhesség el­ső időszakában levő magzat­nak a reakciói is. fel, és nem is mérgezőek, te­hát használata csaknem ve­szélytelen a környezetre. A hagyományos szerekkel szemben ellenálló rovarokat viszont elpusztítja. Más pi­retroid hatóanyagú készítmé­nyekhez hasonlóan elsősor­ban érintési idegméregként hat. de az emésztőcsatornába jutva, gyomorméregként is hatásos. Előnyös sajátossága az is. hogy a növények felü­letén jól meg tapad a permet- leve, és a rovarok egyébként valóságos védőpajzsát jelen­tő kutikuláján — külső bur­kán — ugyancsak könnyen és gyorsan áthatol. A 10— 14 napos ölő hatása Után is még hosszabb ideig megvédi a növényeket, mert a már nem ölő adagban jelenlévő hatóanyag rovarűző hatású. — K. L. — A cápák haszna A jól emészthető és egész­séges cápahús eddig kelle­metlen szaga miatt nem ke­rült rá az étlapokra Most sikerült szagtalanítani, s így „jobb hírű” halak helyett is fogyasztják, filézve is. A cápának minden porci- kája hasznosítható. Bőréből kézitáskát, bőröndöt, víz­álló cipőt és csizmát készí­tenek- A májából kivont ola­jat festékek és lakkok, pad- löbevonatok és vízálló tex­tíliák gyártására, a gumi­iparban pedig a vulkanizá- láshoz használják, sőt a szappan- és margaringyár­tásban szintén hasznosítják. Alkalmazzák a bőr cserzé­sére, az acélgyártásban pe­dig a fém szilárdságának növelésében van jelentősége. A cápaolajban, sok az A- és B-vitamin, ezért a mar­hatakarmánynak és a ba-i romfitápnak ugyancsak ada­lékanyaga. A cápauszony zselatinszerű része fölöttébb táplálóvá teszi a cápa- uszonylevest. A cápa belső­ségeiből számos gyógyszer- alapanyagot készítenek. Ami a cápából ezek után még megmarad, az hallisztként (állattáplálékul) és műtrá- . Évaként hasznosul. A cáoa- fogból meg láncot és más dísztárgyakat készítenek. Müüveg A General Electric vegyé­szei műanyag üveget készí­tettek, amely majdnem olyan kopásálló, mint a ter­mészetes üveg, tűzálló, csak­nem törhetetlen, és sakkal könyebb nála. A polikarbo- nát műanyagból álló alap­anyag karcolható, ezért üvegnek nem alkalmas. Am a polikarbonát-felületeket átlátszó szilikonnal vonják be, s ennek vegyi összetéte­le és molekuláris struktúrá­ja az üvegéhez hasonló Ez­által rendkívül kemény po- likarbonát felületeket sike­rült előállítani. Az autógyá­rak remélik, hogy alkalma­zásával csökkenhet a jár­művek súlya és benzinfo­gyasztása. Egyre több növényvédő szer áll rendelkezésre a nö­vényvédelmi munkában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents