Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
10 12 hónap 12 község 1982. MÁRCIUS 20. Fel kellene végre fedezni a karhossznyira lévő Magyar- országot is. A szomszéd kertje számunkra mindig zöldebb, szebb — nemegyszer akkor is-, ha valójában csúnyább. Tülekedünk ide-oda, s szemhatáron belüli hazánk szépségeit vagy észrevesszük, vagy nem. A Jászfényszarut karéjodé, téli álmukból ébredező erdők először a Jászság nagy öregjét, festőnek sem kisebb emberét, Gecse Árpádot juttatták eszünkbe; az ő nagy szerelme a homoki liget. er-, dó. s a felismert szépség hatására korholtuk önmagunkat. Izgalmas t.áj! A kiszáradt szikes tavak, mocsarak — Sóstó. Kopasz. Garos, Agyagos, Simon, Fehérlapos — mintha visszaintenének: itt voltunk! Igen. valamikor, a Zagyva szabályozása előtt. Ki gondolná, hogy valaha halászdinasztiák is éltek a mai nagyközség ősében, az I. Ferenc királytól 1831-ben mezővárosi jelleget kapott településen. A Zagyvában, a Galgában húzó- és dobóhá- lóval halásztak, az érben, mocsárban kürtőt, kecét, varsát állítottak, csátés, nádas vízben pedig tapogatóval fogták a halat. A szegénynép kenyérkeresete volt — mármint a halászat — az i Minden különbség dienere, mennyire összetartozik múlt és jelen. Feltűnt, hogy a nagyközségben igen- sok olyan előadást hirdetnek, amelynek témája az állattenyésztés. Szóvátettem ezt a község vezetőinek. — Ha fólia — akkor Jász- fényszaru. Teli a falu fóliákkal. Nem hisszük, hogy ezek alá kellene a nyúl, a nutria stb.... — A mai fóliások szülei, nagyszülei, dédszülei híres állattenyésztők voltak. Szorgalmas. ügyes emberek. Az unokák, dédunokák sem kevésbé azok, megszerették a primőrkertészkedést. De a gyártelepítés, a munkássá válás folyamata új helyzetet is teremt. A. nappal avarban dolgozók este. éijel. hajnalban vitték a primőrárut a pesti piacra. Bizony fáradtan álltak, állnak másnap munkába. Nem mindenki, de sokan. Azt szeretnénk. ha egy kicsit könnyíthetnénk a másodlagos gazdaságon — amelyre változatlanul szükség van! —. hiszen a'jószágtartás nem annyira munka- igényes. mint a fóliázás, élő hagyományai vannak, s jövedelmező — mondta Büchárusítás meg a fehérnépé, a fényszarusi meg a túrái piacon — mondta az utolsó jászfényszarui Santiago, öreg halász. S talán ezek után azon se •csodálkozunk, hogy a ladik- csinálás is ősi mesterség volt e tájon, az ácsok voltak á mesterei. Történelmi emlékekben is gazdag e táj. ahol 1330—40 körül telepedtek le a jászok. Fewanszaru, Fuewenszaru a hagyomány szerint nevét a határában, a fövényben talált kürttől nyerte. 1450 körül Ceglédről, Bércéiről, Ri- mócról érkeztek telepesek — bizonyítják ezt a családnevek :*Czeglédi, Berczeli, Ri- rnóczi stb. A mohácsi vész után elnéptelenedett a vidék, rétjeit Fráter György bírta. 1557-ben Véli szandzsák bég pusztít a környéken, de az élet újra és újra diadalmaskodik e szép vidéken. 1715- ben már 104 nemese. 334 napszámosa, 1832 köblös szántóföldje, 240 kaszásrétje, 176 kapásszőlőie volit a falunak. S ahogy a krónikások feljegyezték, híres állattartók voltak a ..fényszarusiak”, a mentháli szarvasmarhát, a mangalica sertést, a gidrán és a nóniusz lovat tenyésztették. ler Józsefné, a nagyközségi pártbizottság titkára. A teljességhez tartozik, hogy a most is fóliagazdaságban dolgozók elmondták: nem járkálnak a pesti piacra, ha felvásárló szervek elfogadható áron vennék meg terményeiket. Szerintük méltánytalan. hogy a kereskedelmi szerveknek kétszer olyan hasznuk legyen az árun. mint annak, aki megtermelte. A keresőképes lakosiság foglalkozás szerinti megoszlása elég nagy szóródást mutat. főleg topográfiai értelemben. Az Orion gyárban, a Kalapgyárban és a Béke Tsz-ben, tehát helyben, nem egészen másfél ezren dolgoznak, míg az eljáró — főleg Budapestre —. ingázó munkavállalók száma is ezer fölött van. A nagyközség külső képén látszik az általános iólét. öt év alatt 210 családi ház épült — sajnos ez nem jelent lakásszám-növekedést a szanálások miatt —. köztük nagvon sok az emeletes, ma- gasföldszintes épület. A kollektív építkezés előnyeit főleg a lakótelepeken igyekeztek kihasználni. Az új házak belső elrendezésükben. Magyar Tibor: „hogy ki mi iyen kalappal köszön?” felszereltségükkel praktikusak, de külső összlátványuk- ban meglehetősen vegyes képet nyújtanak. Messzire vezetne annak boncolgatása, hogy miért alakulhattak ki a se hús, se hal épületformák. Mindezt nem a jászfényszarui új háztulajdonosok elmarasztalására írjuk, ők olyan házakat „húztak fel”, amilyen terveket kaptak, ahogy orientálták őket, s őszintén örülünk, hogy magas civilizációs szintű lakásokat tudJ tak — kezük munkája eredményeként — családjuknak építeni. A szólás-mondásnak sem hihetünk mindig. Magyar Tibor nem olyan kalappal köszön. amilyen van — hanem amilyet gyárt ma"án"'-. ö ugyanis a Kalapgyár főmérnöke. — Nemigen hordtam eddig kalpot, de a télen már rákényszerültem. — S évente — ez persze csak játék — hány kalap közül választhatja ki a legjobban tetszőt? — Évente 800 ezer gyapjú-, nyúlszőr-, illetve műbőrkalapot gyártunk. Ebből 100— 120 ezer kerül a hazai piacra, a többi külföldi eladás ... — A férfikalap formája, színe, anyaga fölött is Divat őfelsége uralkodik? — De még mennyire! S milyen gyorsan kell alkalmazkodnunk, váltanunk, ha versenyben akarunk maradni! Egy példa: 1980-ban több százezer cowboykalapot (tompfot) szállítottunk el az USA-ba. Reagan népszerűségével megjelent a wes- ternkalap divatja. Az amerikai kalapgyárak nem győzték a munkát, képtelenek voltak kielégíteni a keresletet.. . Ma már nemigen kell a fényszarui westernkalap az amerikaiaknak, más a módi. Magyar Tibor tómérnök a TIT helyi alapszervezetének titkára. Megkérdezem tőle, hogy hivatalos vélemények szerint a nagyközségben élő értelmiségiek egyre inkább hátat fordítanak a közéletnek. Mi az igazság? — Nézze, nem tudom, honnan fúj a szél, nem is érdekel, a tények ugyanis egészen mást mondanak. A mindennapi munkáról most nem beszélek: az orvosok hivatásukhoz híven gyógyítanak, a pedagógusok becsülettel tanítanak, az* agrár- és műszaki értelmiségiek eredményesen dolgoznak iparban, mezőgazdaságban. Elmondom inkább, hogy a TIT-alapszer- vezetnek huszonnyolc tagja van, az elmúlt évben 127 előadást tartottak. Nem régen volt a TIT járási közgyűlése. igen elismerően szóltak munkánkról. Persze a TIT- tagok nemcsak az ismeret-, terjesztésben tevékenykednek, hanem számos más hasznos közéleti tevékenységet is folytatnak. Jól és okosan is élni — nem mindig sikerül. Az ötnapos munkahét új helyzetet teremt — különösen az ősztől változik a szabad idő, amikor az iskola 707 tanulója is pihenőnapot kap. Zsámbo- ki Zoltán iskolaigazgatónak jogosak a dilemmái: — Arra rendelet van, hogy a pedagógusoktól nem szabad megvonni a pihenőnapot — arVa viszont igény, hogy a tantestület tevékenyen járuljon hozzá a gyerekek fog- '■dkoztatásához. Fából vaskarika: a pedagógusokra nem rakhatunk újabb terhet — érthetően —. ugyanakkor a tantestületre ilyen, s olyan feladatok várnak. A nagyközségi pártbizottság az elmúlt hetekben foglalkozott a megnövekvő szabad idő kérdésével.- „Szervezettebbé és hatékonyabbá kell tenni az együttműködést az iskola, a szülői ház. a patronáló üzemek és az if júsági szervezet között.” Bölcs előrelátással számos olyan új szórakozásformát, kulturális rendezvénysorozatot szorgalmaznak. amelyek előreláthatóan lehetőséget adnak a szabad idő kulturált eltöltéséhez. A művelődési ház rendezvényeit jobban az igényekhez. alakítják, á tavasz- szal elkészül az erdei tornapálya szaporítják a turiszti-. kai kirándulásokat stb. Az iskola igazgatójának — joggal! — a veszélyeztetett helvz.etű gyerekek szabadidős programjai okoznak gondot: — A veszélyeztetett gyerekek a családjuk miatt veszélyeztetettek. Az okot kell megszüntetni, különben nagyon nehéz lesz. megfelelő Az ősszel (épült Orion ABC a „gyárkapuban”. A társadalmi összefogás szép példája Az 1825-ben épült tanácsháza még ma is a nagyközség legstílusosabb épülete. A nyáron felújítják Gyár és fólia ráhatást gyakorolni a kiskorúakra. Ezzel a gondolattal akaratlanul is eljutottunk a cigánykérdéshez — ami szerencsére — az előző megfogalmazásban nem él h nagyközségben. Néhány évvel ezelőtt a Dankó Pista KlSZ-szervezet- be lányokat még nem vettek fel. „Mert azok csak lányok, nem közénk valójak.” Ma már viszont csak olyan cigányfiatal kérheti a felvételét, aki elvégezte a nyolc általánost, vagy most tanul. De tradíciók még fellelhetők. Az Orion gyárban kötelező — munkavédelmi okok miatt — a fejkendő viselete. Még nem is olyan régen egy lányka tiltakozott: ő még nem asszony, nem kötötték még be a fejét, hogy viselhetne kendőt! A lakosság 9,4 százaléka cigány, az iskola tanulóinak viszont 20,3 százaléka! Figyelemre méltó számok ezek a nagyközség jövője szempontjából is. Nem mindegy tehát, hogyan használják ki a szabad időt, milyen lesz a íelnökvekvő cigánygenerációk civilizációs felkészültsége. kulturáltsága. A jelenlegi helyzet biztató: a háromszáztíz aktív kereső közül 265-nek állandó munkája van — főleg az építőiparban — 45-en alkalmi munkából élnek. Minden gyerek óvodába, iskolába jár. Gyuszika is tanúi Balázs Gyula mozgáskorlátozott kisfiú valahogy kiesett az „isten markából” — a hivatalos szerveken kívül a kényszerhelyzetben lévő édesanyja is mulasztást követett el: az értelmes. érdeklődő fiúcska most. 12 éves korában ismerkedik a betűvetés tudományával. Penzner Ilona és Tancziko Tünde „kistanítónénik” — a Makarenko KISZ-szervezet tagjai kijárnak az alvégi — patyolattiszta — házikóba Gyurikát tanítani. — Sokkal előbbre tart már, mint a „benti” elsősök, minden érdekli, nagyon szorgalmas. már arról álmodozik, hogy órás lesz, vagy hasonló, ülőfoglalkozású mesterségű — mondják tanítói. Végvár északon Nem vitás, Jászfényszaru az amatőr színjátszás egyik mai végvára. A Napsugár és a Fortuna együttes országos hírű — ahhoz sem fér kétség, hogy ez Kovács András- né érdeme. A színjátszócsoportot a Művelődési Minisztérium, a KISZ KB és a Népművelési Intézet nemrégen művészeti ösztöndíjban részesítette. Huszonhárom csoport pályázott, három együttes — köztük a jászfénysza- ruiak — kapta meg a komoly előnyöket biztosító művészeti dijat. t iskolaszínház: egy klasszikus drámát szeretnénk maid bemutatni, meg egy Sárdi-da- rabot, de a Leningrádi szimfóniát — ez eredetileg rádiójáték volt — is színpadra akarjuk állítani. Van tehát feladata a Napsugárnak, a Fortunának egyaránt. — Keveselljük a vendég- szerepléseiket. — A lehetőségek korlátozottak, de azétt nem panaszkodhatunk. Felléptünk mostanában a budapesti gyer- mekjátékházban, a Fővárosi Művelődési Központban, a Az Orion gyárban fekete-fehér és színes televíziók nyomtatott áramköreit, Hi-fi zenetornyokat szerelnek össze — Hogyan tovább — tettük fel a kérdést a Napsugár és a Fortuna együttes vezetőjének. — A pedagógussors bizony a színjátszásban is kísért. Amikor eljutottunk a lehetséges „csúcsokig”, kiröppennek a kismadarak, ki erre, ki arra ... Dehát ez az élet rendje.. Jelenleg öt csoporttal. kilénc\xn gyerekkel foglalkozom (fizetést csak egy csoport után kap. A szerző megjegyzése.), telisteli vagyunk tervekkel. A távlat az KISZ Központi Művész- együttes székházában, voltunk Szolnokon, Jászberényben és máshol is. A Jászság színjátszó csoportja szeretnénk lenni, a környező falvakat akarjuk járni, s természetes. hogy növelni fogjuk az itthoni fellépéseink számát is. Nagy öröm látni, hogy a közönség szívesen fogad bennünket. Tiszai Lajos Fotó: Tarpai Zoltán Télutón lászfényszarun
