Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁRCIUS 20 I Arcképvázlati „Kedves nővér” pantallóban Pruzsinszikv Imre fiatal ember, mindössze 35 esztendős. de már hetedik éve a Vöröskereszt tiszafüredi iá- rási vezetőségének titkára, volitak is baiban kezdetben a kollégái, a munkatársai a megszólításával, elvégre ezt a feladatot — mint máshol is — korábban nők töltötték be. Sehogy sem iött a száiukra a megfelelő megnevezés, úgv. hogy a magas. íó kiállású. mindig nyugodt fiatalembert ellhalmozták a titulusok széles skáláiéval. Eav- egv vidéki "útia alkalmával volt kedves nővér.' titkár kartács. Imre nővér, vezető úr És még tovább lőhetne sorolni a címeket, amelyekre ma már mosolyogva emlékszik. — Eleinte engem is feszélyezett a sokféle megnevezés, de azután úgv érzem, megtaláltuk a megfelelő üdvözlést a Vöröskereszt alaoszerveze- tek községi, munkahelyi titkáraival. vezetőségével, taa- iaival. Ez fontos kérdés volt. hiszen a tagok több mint 90 százaléka nő. És a mi szervezetünk annyira humánus tömegszervezet. hogy azt is képes elviselni: esetenként férfiak akadnak a vezetők között — iegyzi meg szelíd öniróniával. Boldog ember. d° nem elégedett. Követte nagvapia. ania hivatását. kárpitos szakmunkásként szabadult, maid a Dunakeszi MÁV Járműjavítóban dolgozott évekig. A ..seregben” javasolták a pántba, leszerelése után a váci művelődési ház munkatársa lett. Megismerkedett eav tiszafüredi kislánnyal. És ez a találkozás házassággal végződött. Rossz lakáskörülmények között éltek, ezért szánták rá masukat a nagv útra: leköltöztek a Tisza-oar- fci nagyközségbe, az asszonyka szüleihez. Itt Imre az áfész-nál kereskedőként helyezkedett el. É’s kitanulta a ruházati eladói szakmát. Előbb alapsaervezeiti KTSZ- titkár. maid a KISZ iárási bizottság munkatársa volt. onnét- került ielenle®-' beosztásába. — Bizonyára önben is felmerült a kérdés, eninvi kitérő után mi vonzott az egészségügyi .pályához. Nos. én az előző munkahelyeimet nem tekintem kitérőnek, hiszen mindenhol emberekkel foglalkoztam. szívemhez közel álló feladatokat oldottam meg. Hogy mégis itt kötöttem ki. abban több tényező közrejátszott. Az egyik: édesanyám példája, aki szintén vörösikeresztes aktíva volt. A másik: ifiú esászséeőrként én is „belekóstoltam” ebbe a szép hivatásba az iskolában. Példákat sorol az általános iskolai, nvar-i egészségőri táborokról ;— ahová mindig szívesen megv —: felső tagozatos nagylányoknak menynyire kevés ismeretük van a szervezetükről, az embf.- korral táró élettani folyamatairól. Pedig egv 10—12 éves gyereket már élénken foglalkoztat a születés kérdése, bár iónéhánv otthonban ez a tárna még ma is tabunak számít. Otthon titkolóznak, az anyukáik közJil bedig sokan agyonhallgatják ezt a fontos, gyermekeket foglalkoztató kérdést. Arról is beszél: soha nem volt időszerűbb a környezetvédelem. mint ma. és ezen a téren is sokat segíthet a Vöröskereszt. Nem közömbös az utcák a házak, az udvarok, az üzemek: a munkahelyek tisztasága. Noha a gyáraik, a termelőszövetkezetek szociális létesítményei ma már megszokottak, az emberek tisztasági kultúrája korántsem kielégítő. Sokan nem használják a zuhanyzókat, véaigcigarettázzák a műszakot. és hiába van vízcsap, mégsem lépnek párat, hogy kezet mossanak tízóraizás. uzsonnázás előtt. — Csodálatosan szén munka a miénk. Beletartozik az anva és csecsemő védelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, az öregek segítése. Hiszen a családvédelem valahol a fogamzás előtt kezdődik az egészséges életmódra neveléssel: a meggyőzéssel, az egészséges szokások kialakításával. Mert mi várható annak a születendő gyereknek a szellemi képességeiről akinek mindkét szülőié már a házasságkötés előtt is rendszeresen iszik? És itt nekünk elhiheti, minden apró siker, meggyőzés óriási öröm. Azután ma „divat” a veszélyeztetett. terhesség. ’ Mondiák. mondjuk: a rohanás, az idegessé® a' dohányzás miatt. Én hozzáteszem: a mozgásszegény életmód is előidézi azt. Sportoló nő alig kerül a veszélyeztetett terhesek közé. Az sem véletlen, hoev a csinos, szén diáklányok a tanulmányok befejezése után a sportnak is hátat fordítva panaszkodnak: az első gverek ..elrontja” az alakiukat. Mindezt, meg lehetne előzni a test rendszeres karbantar- táfíval, napi pár perc mozgással. Látia ezekről is beszélgetünk a felvilágosító előadásokon. Lelkesen sorolja: a csecsemőgondozási tanfolyamokon már tíz százalék fölött van a fiúk aránya és ez az apró siker is előrelépés a korábbi kizárólagos lánvrészvételhez viszonyítva. Örömmel nyugtázza: nem igaz az. hoev az emberekből kihalt az önzetlen egymás • iránti segítségnyújtás: a iárásból évente ezernyolcszázan adnak térítésmentesen vért. és amikor néhány hete a szegedi klinikán egv füredi oedagóeusön súlyos szívműtétet! végeztek, huszonnyolcán adtak vért az operációhoz. Azért „csak” ennyien, mert többre nem volt szükség. Megemlíti: most izgalmas' napokat él a iárás ezerhu- szoinhárom vöröskeresztes aktívája: folynak az alao- s ze.r vezeti v ezetőség vá las zt ó taggyűlések — ezután következik maid a községi, a járási. a megvei tanácskozás, végül a mozgalom k one rés z- szusa — ahol öt év munkáját értékelik. — Negyven vöröskeresztes alaoszervezet dolgozik ma már a járásunk ban. és ezért a munkáért eavedül csak én kanok fizetést. A többiek teliesen önzetlenül, ingven látják el feladataikat, ahogy a szívük, a lelkr-meretük diktália. Legven szó véradásról polgári védelmi feladatokról. vagv Tiszta udvar, rendes ház mozgalomról. Ha ízekre szedem masam, akkor se juthatok ki mind a negyven helvre. de szerencsére a tizenhárom tagú zárási vezetőség segít, képvisel bennünket a legkisebb faluban, is. Pruzsinszkv Imre nem munkának — hivatásnak tekinti a jelenlegi beosztását. Olyannak, amelvik áthatia az életét, alakítja, formálja önönmagát is. Napról, napra örömmel figyeli gyerekei nyiladozó értelmét, és ha teheti. szívesen tölti szűk családi körben a pihenés óráit. Bár az is dsaz- valahogy ezekből az órákfoó' soha sincs elegendő. D. Szabó Miklós Csúcsforgalom Amatőrök vagy profik? Mindegy: üres ház előtt nem játszanak „Csak az operistákban lobog a szent tűz, az igazi, sportszerű versenyszellem! Igaz ugyan, hogy el vannak hízva, de azért énekelve jutnak, és Brunnenwasser II. Gertrud, a nagy Wagnerkoloratúra, még a fordulóban is kivágja a felső cét... Hiába, a művészek nem hagyják magukat visszafogni!” Ez a helyzet az operisták- kal Örkény István zseniálisan megfestett, abszurd módon realisztikus ügetőpályáján. A befejező mondat értelmezhetősége művészetpolitikai korszakonként változhat, abszolút jelentése azonban aligha, szóról szóra azt jelenti, ami le van írva. És a vidéki zenészek vajon hányas pályáról startolhatnának Örkény képtelen ügetőpályáján? Hátrányos vagy előnyös helyzetből indulhatnának acél felé? Tombolna-e a közönség, amikor — mondjuk egy szolnoki fagottos — látványos „előzésbe” kezd? Félretéve az Örkény sugallta akasztófahumort, amely egyébként a valóságból sarjadt, kíséreljük meg berajzolni a Szolnoki szimfonikus zenekar helyét az ország, illetve a megye zenei életének térképén. „És jöttek a srácok colstokkal a zsebükben.” (Somos János) Alapítótagok tem, a szüleim szolnokiak, s a tanítást és a szimfonikus zenekarban való muzsikálást hivatásomnak tekintem. — Egy pályakezdőt, mivel tudott Szolnok „elcsábítani”? Bocsásson meg, ha a kérdés túl „egyszerű”!... — Kétségtelen, hogy a jó közérzet összefügg az anyagi megbecsüléssel is. Gonosz hangulatomban sem panaszkodhatok: a zeneiskolában most emelték, a fizetésemet 3000-re, a zenekari- tisztelet- díjamat pedig — hogy pontos legyek — 1440 forintra. A kérdés nem egyszerű, bár nem is túl árnyalt: tény, hogy jó közérzetem Szolnokon összefügg az alapfizetésemmel — de a szimfonikus zenékar koncertsikereivel is. Hogy ezek valódi sikerek-e, arról Somos János, — tömören, — így szól: Egy szakmunkástanuló intézet zsúfolásig megtelt tornatermében játszottunk nemrég, jöttek a nézőtérre a srácok colstokkal a kék köpenyük zsebében., s az előadás végén zúgott a vas,taps. Azt hiszem, ez felbecsülhetetlenül nagy dolog. Ábrándok nélkül Báli József, a Szolnoki szimfonikus zenekar karmestere szerint a zenekar a következő néhány év alatt — önmagához mérten, — minden korábbinál nagyobb tekintélyre tehet szert. A karmester kijelentése nem ábrándokban gyökerezik, főképp nem, ha tekintetbe vesszük, hogy Szolnok megye párt- és, állami szervei kulcsfontosságú feladatnak tekintik ezen a területen a magasan kvalifikált zenetanárok, „hangszereseik” Szolnokon való „letelepítését”. Téglás Zoltán, az „újonc”: örül és elégedett A mii a zenekar szakmai és nemzetközi tekintélyét illeti: most nyitottak a kapuk. A Szolnoki szimfonikusok június elején Veszprémben szerepelnek, az országos kamarazenekari fesztiválon „kötelező” magyar szerzőként Kocsár Miklós egy nekik írott művét adják elő, továbbá a Kodály tanítvány Scheiber Mátyás egyik szerzeményét és Weiner Leó Diver- t.imento-ját.' Ha úgy tetszik, a zenei évad egyik kis meglepetése, s a Szolnoki szimfonikusok megérdemelt - elismerése: a Tisiza-parti együttes koncertjével kezdődik június 10-én Ausztriában. Klausban i'Linz és Salzburg között) egy nagyszabású nemzetközi zenei fesztiválon,, amelyen rangéihoz méltó módon, magyar szerzők műveiből összeállított műsorral szerepel az együttes. Meglehet: ez nem nagy elismerés. De mindentől függetlenül: bizonyítja a magyar zeneművésze1, rangját is. Szabó János Fotó: Nacv Zsolt A megbecsülés vagy a produkció ? Végülis mi dönti el, hogy egy együttes, társulat, művészeti csoport amatőr vagy Bali József karmester: „most nyitottak a kapuk” hivatásos? A státusz, a társadalmi elismerés (amelyben a kapott fizetés is benne foglaltatik) vagy • a tisztán esztétikai, kulturális szempontok alapján mérhető „végtermék”, netán a közönségsiker dönti el, hogy az abszolút rangsorban hová tehető — egy zenekar. Egy zenekar, amelynek tagjai — felkészültségüket tekintve — „profik”. Profik, a szónak abban az értelmében, hogy — szembesítve például a színészek felkészültségével — ők tudnak „blattolni” Lisztet. Schubertét, Chopint. (Bár az első látásra való .játéknak , jelentős különbségei vannak — a felkészültségtől függően.) A Szolnoki szimfonikus zenekar, amely 1965 őszén alakult — abszolút amatőrként kezdte: Ma is — dacára annak, hogy szinte minden tagja hivatásos muzsikus — tulajdonképpen amatőr együttes. Az ötventagú „csapat” főállás szerinti megoszlása a következő: a Szigligeti Színház zenekarának tagjai és a szolnoki zeneiskola tanárai alkotják a zenekart^ túlnyomó többségében. Az együttest az alapítótagok emlékezete és hite szerint, a zene széretete „hozta össze". A — végülis — hivatásos muzsikusokból álló amatőr együttes eddigi működése és főleg produkciói alapján bízvást kiérdemelhetné a „hivatásos” címet. Igaz. nincsenek legendái, mítoszok ködébe nyúló turnéi, ám a Haydn, Beethoven, Schubert. Mozart. Liszt, Bartók, Kodály kijelölte úton bejárták, bejáriák ezt a megyét,. Jászkisértől Kunmadarasig. S üres ház előtt sosem játszanak. Somosné Sűrű Erzsébet, a szolnoki zeneiskola tanéra, a zenekar koncertmestere és férje, Somos János bőgő-szólamvezető (a színház zenekarának tagja) nem bocsátkoznak „holmi” amatőr-profi vitába. összeszámlálják, hogy Magyarországon tizenkét hivatásos szimfonikus zenekar van, aztán — szintén objektiven — fölemlítik a Szolnoki szimfonikus zenekar vendégkarmestereit. vendégművészeit, akik szívesen próbáltak. dolgozták, szerepeltek.az együttessel. Nagy és jó nevek a felsorolásban, — Németh Gyula. Kóródy András, — mindnyájan így búcsúztak : „ennek a zenekarnak még van lelke”. Somosné Sűrű Erzsébet: — Zeneiskolai tanár vagyok, nekem jut az a szép feladat, hogy az izgő-mozgó .gyereknek m/egtanítsam, hogy kell hegedűvel a kéziben állni, s a holt húrokból zenét zendíteni. — ön zeneiskolai tanár. Tanári fizetésén túl, menynyi a jövedelme? — Én vagyok a zenekarban a „plafon”! Kétezer forintot kapok a szimfonikus zenekarban betöltött szerepemért, végzett munkámért. Egy kezdő... ... persze nem számíthat a „plafonra”!- Téglás Zoltán tavaly szeptemberben debü- . tált a zeneiskolában és az együttesben. Brácsás. Amellett, hogy a zeneiskolában előképző osztályt is vezet, évi 40—50 fellépést vállal, olyan fellépéseket is, amelyeken a zeneirodalom legnagyobbjainak műveit játsea. — Vagy kényszerül játszani ? Ez nem igaz. Így tagadja. — Most, az elmúlt év szeptemberében kerültem Szolnokra. Mögöttem a debreceni szakiskola és a zeneművészeti főiskola. Hazaflöt„Nekem jut az a szép feladat” • • • (Somosné Sűrű Erzsébet)
