Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-19 / 66. szám

1982. MÁRCIUS 19, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jásztelken már a földben találták a tavaszi árpát A nagyobb terület nem minden Megkésett kicsit a tavasz, oe miapról napra gyorsabban nyílik az idő. Nem ás tud­tunk elég korán érdeklődni Jásztelken, milyen az idei rajit a két település határá­ban gazdálkodó Tolbuihie Termelőszövetkezetben. — Ha igyekeznek — bíz­tatott Lázár József elnök — tálán még ott érnek két ve­tőgépet, valahol az alattyáinii földjeinken. Március 15-én már úgy találták a szakem­bereink, felmelegedett a ta­laj annyira, hogy hozzálás­sunk a tavaszi árpa vetésé­hez. A földben már a helye a maginak, mert a szőlás- mondás szerint zsáknyi me­leggel biztató napokra Sán­dor—József—Benedekre a legtöbb esztendőben ma­gunk mögött tudtuk ezt a munkát. Az alatityáni határban va­lóban nem sokszor kellett már fordulniuk a szépen el­münkéit talajt csíkozó két veitőgéppej] a névrokon trak­torosaknak, Bakai Istvánnak és Bakai Mátyásinak. i— A százharminc hektár tavaszi árpából már csak ez a tábla van hátra — muta­tott maga mögé Bakai Ist­ván. — Jó is, hogy megjött végre a szép idő, elég volt már a műhely levegőjéből. No, persze jobb szeretek ott -lenni, amikor az én masiná­mat javítják, de azért csak az az igazi, nekünk trakto­rosoknak, ha kora reggel a földek felé fordíthatjuk az MTZ orrát. Nos hát jó ideig csakis a határnak vehetik reggelen­ként az irányt a traktoro­sok. sokáig dolguk lesz a vetőgépelkikel a jásztelki, meg az alattyáni földeiken. Mondta is a traktorostárs, Bakai Mátyás: — Egyhamar nem lesz, nem -is lehet megállás. Ha az idő ilyen marad, dolgo­zunk a hétvégeken is. Ma befejezzük az ár-pa vetésiét, annyi időnk marad éppen, hogy átszerel jüinlk a Lajtáik­ról a Rau vetőgépekre, át­állítsuk az MTZ-kerekek nyomtávát, és máris kezd­hetjük a második fordulót, a cukorrépa ültetését. Há- roimszáznyolcvan hektár nem kevés, és nagy vétek lenne, ha ebbe a jó talajba mam a lehető leggyorsabban vetnénk el a cukornakvaiót. Furcsáitok, hogy a két nö­vénytermesztő, Ali János és Csömör Béla nem a szokott módom, zsák ókból töltötték teli vetőmaggal a ké-t Lajta tartályát. Alii János megma­gyarázta: — Könnyebb a teli vödör, mimt a teli zsák. Meg aztán gyorsabb is a „tankolás”, a pótkocsira ömlesztett mag­ból. Sok fizikai munkát és időt ímegtekarítatitunlk így: nem kellett zsákokba rakná 'az árpát, -itt a tábla végé­ben bontogatni a zsákok száját, emelgetni a hatvan­nyolcvan kilókat. Megállítunlk az egyik jász­telki ’búzatábláinál. A fő- ágazajtvezetőheilyettes elége­detten mutatott körbe. — Jól teleltek az őszi ve­tések, a kétezerből mindösz- sze nyolcvan hektáron, az utoljára bevetett táblákban kelt a kemény tél miatt rit­kábban a búza. Azokon a földeken is meghagyjuk a kalászost, de hogy jobban kihasználjuk a terü­letet. felülvetjük vörös he­rével. Ha kevesebb gabonát takarítunk is be onnan, mi­re végzünk az aratással le­het, hogy mór az odatelepí­tett lucernából is kaszálhat­Nehéz munka lenne a zsá­kolás, de gyorsabb is a gé­pek feltöltése vödörrel, az ömlesztett vetőmagból julk az első növedéket az ál­latainknak. Ha jól sikerül a ritka búza közé telepített vörösihere, helyette feltörjük árunövény-itermeléshez a már kiöregedett lucernatáb­lákat. Amint megtudtuk, a jász­telki termelőszövetkezet szakemberei nem csak a ka­lászosok és a kukorica vetés­területének növelését tart­ják a gaboniaprogram sike­res teljesítésének. — A nagyobb terület nem minden —, bizonygatta Szűcs Márton, — Szeretnénk a több hektárról nem csak ösiszmemnyiiségben, hanem átlagban is több termést aratni. Ezért tavaly ősszel a búzaterület egy negyedén első szaporítási fokú vető­magot ül telítünk, hogy an­nak terméséből 1982 őszén már háromnegyed részben másodfokú. azaz nagyobb termést adó, jobb genetikai tulajdonságú kenyérnekvalót vethessünk. T. F. Hitelszerződés Lakáskarbantartás, javítás munkaidő után Szerdán Százhalombattán hitelszerződést kötött a Ma­gyar Nemzeti Bankkal az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari, Tröszt, valamint a Du­nai Kőolajipari Vállalat, termelést bővítő beruházás megvalósítására. A Magyar Nemzeti Bank a csaknem 1,5 milliárd forintos fejlesztés­hez egymilliárd kétszázhet­venöt millió forintos köl­csönt nyújt, export árualap­bővítő, hosszú lejáratú be­ruházási hitelforrásból. A Dunai Kőolajipari Vállalat kötelezi magát arra, hogy a meglevő termelőberendezé­sek intenzitásának növelésé­vel és bővítésével meghá­romszorozza az Otor-Xilol előállítását, negyven száza­lékkal többet termel az . egyedi aromás szénhidrogé­nekből, megvalósítja a gáz­turbina-hajtóanyag és egyes speciális benzinek gyártását. A több lépcsőben megva­lósuló beruházás már 1983- tól jelentős devizamegtaka­rítást. és exportnövelést tesz lehetővé. A beruházás befejezésének végső határ­ideje 1986. júniusa. Hasznosnak ígérkező vál­lalkozással bővíti a lakosság­nak nyújtott szolgáltatások körét a jászberényi Város­gazdálkodási Vállalat. Vár­hatóan már az év első felé­ben létrehozza a lakóépüle­tek, családi házak karbantar­tására, javítására és felújítá­siára alkalmas munkaközös­séget. A minden építőipari szak­munkához értő, a vállalat dolgozóiból álló 30—40 tagú csoport munkaidőn túl,, főleg szombaton és vasárnap vég­zi el azokat a munkákat, amelyeket a megrendelővel kötött megállapodás' alapján munkaadójuk vállal el. A megállapodásban a vál­lalat határidő- és minőségi garanciát vállal a csoport munkájáért, s a számlázás­nál ugyanolyan díjtételeket alkalmaz, mint amilyeneket a közületek részére elvégzett munkáknál számol el. Külön­féle juttatásokkal segíti a vállalkozás sikerét. Többek közöét biztosítja a szükséges építőanyagokat, a szerszámo­kat, a tervdokumentációkat. Gondoskodik arról is, hogy azokat idejében a munka­helyre szállítsák. Az ígéretes vállalkozás te­hát előnyös mindenki számá­ra. Jól járnak a Vállalkozási­ban részt vevő vállalati dol­gozók, 'hiszen legálisan, kon­tárkodás és minden különö­sebb befektetés nélkül, jól végzett, becsületes munká­val juthatnak jelentős több­letjövedelemhez. Jól jár a vállalat is, hisizen bővítheti szolgáltatásainak körét, és a többletjövedelem biztosításá­val ott tarthatja azokat a szakembereket, akikre a vál­lalatnak nagy szüksége van. A dicséretes vállalkozás legfőbb nyertese azonban a lakosság. A bérházakban la­kók és családiház-tulajdono- sok, a'kik a törvényes keretek között kapnak viszonylag ol­csóbban kivitelezőt, olyan, nagy értékeket megóvó, javí­tási-karbantartási munkák­hoz, amelyekre egyébként csak elvétve akadna vállal­kozó. I. A. A Minisztertanács megtárgyalta A pénzügyi-gazdasági ellenőrzések Szolnok, Varga Katalin Gimnázium Megkapták a KISZ KB vörös vándorzászlaját Szolnok középfokú intéz­ményei közül 1957-ben első­ként a Varga Katalin Gimná­ziumban bontott zászlót a KISZ-alapszervezet. Az el­múlt negyedszázad alatt sok nemes cselekedet, társadalmi munka, ötletes kezdeménye­zés jellemezte a Varga Kata­lin Gimnázium fiataljainak munkáját. Tegnap, mindezek elismeréseképpen ünnepségen adták át a KISZ Központi Bizottsága vörös vándorzász­laját a gimnázium KISZ- szervezetének. Mint Hegyi Istvánná, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára hangsúlyozta, e magas kitüntetés egyúttal kötelezi a fiatalokat a hagyományosan jó mozgalmi munka folytatá­sára és további eredmények elérésére. Új üdítőitalok Megkezdődtek a vizsgála­tok a tartóstejhez hasonló, üdítős-papírdobozok gyártási lehetőségeinek feltárására. A vállalatok újfajta italok előállításán is munkálkod­nak. Általános a törekvés a hízásveszély megelőzésére, a cukortartalom csökkentésére. Több üzem, mint például a Hajdú-Bihar megyei Üdítő- italipari Vállalat és néhány pincegazdaság kalóriaszegény meggy-, alma-, és szőlőké­szítményt ad át hamarosan a kereskedelemnek. A pénzügyi-gazdasági el­lenőrzés egyre inkább az irányítás és a gazdasági cselekvés elválaszthatatlan része, ennek rendszeressége, fokozott határozottsága hoz­zájárult a munka társadal­mi eredményességének nö­vekedéséhez — állapította meg tegnapi ülésén a Mi­nisztertanács, amely az 1981. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló előter­jesztéssel együtt a pénzügyi -gazdasági ellenőrzések ta­pasztalatait is megvitatta. A vállalatok és szövetke­zetek pénzügyi helyzete ked­vezően alakult. A gazdálko­dás eredménye az előirány­zottat és az előző évit is meghaladta, a költségvetés ebből származó jövedelme eléri a tervezett szintet. Az állami pénzeszközökkel meg­valósuló beruházások előké­szítése. lebonyolítása — el­sősorban a beruházási piaci feszültségek lassú csökkené­sének hatására — kis mér­tékű javulást mutat- A költ­ségvetési gazdálkodásban körvonalazódnak azok a je­lek, hogy a takarékossági, szemlélet kezd általánossá válni. A vizsgálatok azonban ar­ra is rámutatnak, hogy a pénzügyi-számviteli-szerző­déses fegyelem nem javult megfelelően. A gazdálkodás szabályainak megszegése, a bizonylati fegyelem lazasá­ga esetenként — a végzett inunkéval arányban nem ál­ló — jogtalan személyi jö­vedelmekre vezetett, s a tár­sadalmi tulajdont is veszé­lyeztette. A tapasztalatok azt is jelzik, hogy a gazdál­kodók nyereségének növe­kedésében a hatékonyság, a költséggazdálkodás javulása mellett más tényezők (a ter­melői árak növekedése, az előző évben képzett nyere­ségtartalékok felhasználása stb.) is szerepet játszanak. A vállalati szervezet kor­szerűsítésekor a decentrali­zálás sikerének lényeges eleme az önállóság feltéte­leinek biztosítása. A vizsgá­latok a pozitív tapasztala­tok mellett rámutattak ar­ra, hogy a felügyeleti szer­veknek ezeknél az egysé­geknél lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítaniok az eszközellátásra, az eddig nem ismert feladatok — például igazgatási, külke­reskedelmi tevékenység — végrehajtásához szükséges ismeretek átadására. A Pénzügyminisztérium el­lenőrzési tapasztalatai sze­rint a hatékonyság javítá­sára, az adottságok és lehe­tőségek fokozott kihaszná­lásra, a beruházásokra ren­delkezésre álló pénzeszkö­zök körültekintőbb és cél­szerűbb felhasználására. a költségvetési gazdálkodás­ban az ésszerű takarékosság általános elterjesztésére kell késztetni a vállalatokat. En­nek egyik eszköze, hogy a megalapozott és segítő szán­dékú vizsgálatok alapján ha­ladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A céloik és tények összeve­téséből. elemzéséből szár­mazó információkat hasz­nosítani kell1 az irómví- tási folyamatban: a terve­zésben, a döntésben, a vég­rehajtásiban egyaránt. Ha a munkapadok mellett, a műhelyekben beszélgetni kezdünk az ott dolgozókkal, már a második, harmadik mondat ígv hangzik: ..A Tye- reskova (Május 1.. Lenin stb.) Szocialista ^Brigád taaia va­gyok.” Mit ielent ez a válla­lat vezető, és mit a brigádtag szemszögéből? Előrebocsá­tom. hogy mindkettőé más — és mégis ugyanaz. Az egyik­nél termelési egység — amelyre számítani lehet — a másiknál kis közösség — amelyre számítani lehet. A kisújszállási Faipari Vállalat igazgatója szerint a tavalyi többlettermelés a dolgozók aktivitású rak, a brigádmozgalom fejlődésének és harmadsorban a már két éve folyó termékszerkezet- korszerűsítésének köszönhe­tő. amely azonban az első kettő függvénye is. — Két éve 59 millió forint volt az árbevétel, idén 73 milliót tervezhettünk — kez­di a tények sorolását Barta István igazgató. — Ebben benne van az a program, ami a termékváltás forftos eleme volt. Az akkumulátor-fém­szekrények gyártását kezdiük meg. ami maga 5.5—6 millió forintos többlettermelést ie­lent. Az úi gyártmány jel­lemzői: kevés ember külön­leges technológiával nagy ér­tékű anyagokat dolgoz fel késztermékké. Ehhez tavaly 900 ezer forint értékű gépet vásároltunk, és két szakmun­kásunk megtanulta a CO> he­gesztéshez szükséges tudni­valókat. Másik jelentős lépés az akkumulátor-faszekrény gyártásának növelése részben a kooperációs kapcsolatok kiterjesztésével. — Hol kavcsolódnak be ebbe a lolvamatban a briaá- dok? — Mindjárt rátérek. A ter­melés ilyen mértékű felfutá­sa a dolgozókra a kivetke­zőképpen hat: lehetőséget ad a szakmai fejlődésre, és emelkedhet a bérük. A cso­portos teljesítménybér, illet­ve az egyre több helven al­kalmazott egyéni darabbér Szilágyi Istvánné brigádve­zető növeli a munkaintenzitást. Tavaly a hatékonysági muta­tók 59 százalék volt. és ez 10 százalékos bérs z. ínvona 1 -eme­lést tett lehetővé, amellett, hogy tartalékképzésre is ma­radt. A brigádok 3 millió 322 ezer forint termel éken vség- növelést ajánlottak fe' mun- kaversenv-vállalásaikban. és teljesítették is. Takarékos­kodtak az anyaggal és az energiával, ez 289 ezer fo­rint megtakarítást jelen­tett. A 12 újításból né­gyet brigád adott-be. Válla­laton belüli társadalmi mun­kájuk 46 ezer forint értékű volt: a brigádok tagjai egv év alatt 5 napot töltöttek társa­dalmi munkában. Mint az igazgató elmondta, tavalv a brigádmozgalom megúiult. Nagyobb önállósá­got és döntési hatáskört kap­tak a kollektívák, vélemé­nyüket az üzemi demokrácia fórumain kikérték és a dön­tések meghozatalánál minden esetben figyelembe vették. Bevezették az. egyéni válla­lás lehetőségét ami az első lépés lehet ahhoz hogv nem brigádtagok is bekapcsolód­janak a kis közösségbe. Tavalvi eredményeik alap­ján 5 kollektíva pályázta meg a ..Vállalat, kiváló brigádia” címet. .ígv az egyik, a Lenin Szocialista Brigád, tagiai kö­zött van fizikai dolgozó, rak­táros. művezető, az ..egy­szerű” férfi pedig kazánfűtő. Az alakulás ideién legtöbben egv munkahelyen dolgoztak, az évek során viszont más­más területre kerültek. Az összetartozás érzése azonban nem csökkent. A brigádnap­ló hangulatos képei közös ki­rándulásokon. vacsorákon készültek. amelveken a ..póttagok”, a család is részt vett. — Sok többletmunkát je­lent a brigádtagság. — mond­ja a brigádvezetö. Szilágyi Istvánné. — Vetélkedő ren­dezését vállaltuk. Hr felkészí­téshez TIT-előadásokat szer­veztünk. patronálunk iskolá­sokat. óvodásokat. Tavalv felhívást intéztünk a többi brigádhoz, keressük fel a nyugdíjasokat, öreg beteg régi munkatársainkat, és se­gítsünk. Sajnos, eddig vissz- hangtalan maradt a hívás, bár mi mindenképpen segí­tünk. — A briaádmunka tehát elsősorban üzemen kívüli t&nnivaló? — A brigádtagság szerin­tem nemcsak azt jelenti, hogy az ember társadalmi munkát végez. — válaszolt Molnárné Janó Ilona műve­zető. — Az ötnapos munka­hét bevezetésekor például megbeszéltük, hoav a rövi- debb munkaszünetek betar­tását személyes példamuta­tással segítjük elő. A brigád­tagok közül ketten a könv- nvűipar kiváló dolgozói, több vállalati kiváló dolgozónk van. E°vik társunk. Földvári Margit épp most kapott ju­talomként utazást a Szovjet­unióba. Személyes példamutatás, kiváló munka, segítőkészség, jó személyes kapcsolatok. Így summázható a beszélgetés, amelyről kiderül, mitől lesz a brigád több. mint emberek alkalmi társulása. Mitől lesz közösség — és ezáltal olyan termelési egység, amelyre mindig számítani lehet. F. E. Sándor, József, Benedek: ( Brigádmunkából ______milliók______ T öbb mint alkalmi társulás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents