Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-18 / 65. szám
1982. MÁRCIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pártszervek és a gazdaság Sikeres év után Befejeződött az AGROBER új szolnoki irodaházának műszaki átadása. A kivitelező, az EPSZER Vállalat — a megrendelő véleménye szerint — jó munkát végezve oldotta meg 27 millió forint értékű feladatát. Jelenleg az utolsó simításokat, apró hibák kijavítását végzik az épületben, a beköltözést a tervek szerint a jövő hónap elején kezdi meg a jelenleg szétszórtan, a város négy pontján dolgozó tulajdonos. Bizottságok ülése a Parlamentben Napirenden a tájékoztatás és a közművelődés Császár Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Tegnap a Parlamentben Óvári Milklós elnökletével együttes ülést tartott az országgyűlés kulturális és külügyi bizottsága. Nagy János külügy.minisztériumi államtitkár, valamint Bajnak Zsolt államtitkár, a tájékoztatási hivatal elnöke beszámolt a képviselőknek a Magyar Népiköztársaság külföldre irányuló tájékoztató tevékenységéről. A két parlamenti bizottság megállapította, hogy a tájékoztató munka összhangban van pártunk és államunk bel- és külpolitikájával teljes mértékben megfelel a helsinki záróokmány szellemének és betűjének. Betölti alapvető feladatát: reális képet ad népünk életéről, országunk fejlődéséről; segíti a szocialista országok közötti kapcsolat elmélyítését, s hozzájárul a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének megvalósításához. Az ülésen szó esett arról is, hogy hazánk és a szocialista közösség országainak propaganda munkáját a szavak és a tettek egysége jellemzi. Különösen nagy jelentőségűek azok a konkrét lépésék, amelyeket a Szovjetunió a nemzetközi feszültség mérséklése, az enyhülés vívmányainak megőrzése érdekében tett. Ezzel összefüggésben a bizottságok nagyra értékelték azt a keddi szovjet bejelentést, mely szerint a Szovjetunió európai területére vonatkozóan egyoldalúan felfüggeszti a középhatósu- gárú nukleáris eszközök telepítését. Ezt követően az ország- gyűlés kulturális bizottsága tartott ülést. A testület a közművelődésről szóló, 1976- ban alikotótt törvény végrehajtásának tapasztalatairól tájékozódott. A várhatóan az országgyűlés soron következő, tavaszi ülésszaké- . najk napirendjén is szereplő téma előadója, Pozsgay Imre művelődési miniszter a többi között elmondotta: az elmúlt esztendők során nem következtek be olyan társadalmi változások, amelyek miatt a törvény elvesztette volna létjogosultságát, időszerűségét. Alapvető céljai tehát ma is érvényesek: hozzá kell járulnia a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, a termelés tudati tényezőinek * megteremtéséhez. szélesítve a művelődés feltételeit. lehetőségét. A törvény a jogi szabályozás eszközeivel segítette azt a folyamatot hogy a korábbi, jórészt egyirányú ismeret- közlésre épülő népművelést váltsa fel a tömegszervezetek, a munkahelyek felelős részvételére és ' az állam- polgári öntevékenységére egyaránt támaszkodó nyitottabb és korszerűbb művelődés. E feladatok végrehajtása az elmúlt években jelentős eredményeket hozott, sokhelyütt kedvezően változott a szemlélet, erősödött a kul- turálódást ösztönző közösségi társadalmi légkör. A munkahelyek és a társadalmi szervezetek mind tudatosabban segítik a közösségi művelődés feltételeinek fejlesztését, s az állami irányítás is fontosságának megfelelően foglalkozik a közművelődéssel. A kulturális munka tartalmi javulása és a közművelődést szolgáló intézményhálózat számottevő bővülése azonban csak az első lépéseket jelenti abban az irányban, hogy általánossá váljék a magasaibb- rendű műveltségeszmény társadalmunkban: ez az igény állampolgárok millióinak még nem vált sajátjává. *A szélesebb kulturális kínálat - nyújtotta lehetőségeket ma még jórészt csupán a korábbi „fogyasztók”, az értelmiségiek hasznosítják, újabb rétegeket tömegesen még nem sikerült bevonni a közművelődésbe. A további törekvések középpontjában tehát az áll, hogy növekedjék a rendszeresen művelődök aránya, ennek érdekében erősíteni szükséges a szocialista kulturális politika igény-ébresztő szerepét s munkálkodni a művelődési intézményhálózat jelenlegi feszültségeinek feloldásán. Így például jelentős lehetőségek rejlenek az iskola és a közművelődés együttműködésének javításában, abban. hogv az iskola váljék alkalmassá a művelődés iránti benső szükséglet felkeltésére, elmélyítésére. A közművelődés a jelenlegi gazdasági helyzetben is megkapja az intézmények munkájához, illetve fejlesztéséhez szükséges támogatást — hangsúlyozta a beszámoló —, ám különösen időszerűvé vált, hogy ezen a területen is a lehető legcélszerűbben költsék el a rendelkezésre álló összegeket, s jobban hasznosítsák a társadalom erőforrásait. A vita több felszólalója éppen a társadalmi bázis szélesítésében rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. Magyar-szovjet kooperáció Korszerű, városi szennyvíztisztító Szovjet rendszerű városi szennyvíztisztító telep kiviteli terveit készítette el az OHV és a Vízépítőipari Tröszt megbízásából a Kéletmagyar- országi Vízügyi Tervező Vállalat. Az OVH által a Szovjetunióból megvásárolt dokumentációkat a sajátos hazai viszonyokra adaptálták, módosították. A tervet úgy tipizálták, hogy azok megfelelnek a hazánkban kialakult vízépítési technológiáknak, így a kivitelezése nem okoz többletköltségeket. Az új szennyvíztisztító légbefúvá- sos rendszeren alapul a felszíni levegőztető eljárással szemben. Az egész rendszer az eddigiektől eltérően magasabb technológiai igényt tud kielégíteni, rugalmasabb, iszapkezelése tökéletesebb, ugyanakkor az energia fel- használása is várhatóan kisebb lesz más szennyvíztisztító művekénél. Az országbon első ilyen rendszerű, mondhatni szovjet—magyar kooperációban kidolgozott városi szennyvíz- tisztítót a Nagykunság központjában, Karcagon építik meg. Létrehozására ugyancsak elsőként hazánkban városi csatornamű társulatot hoznak létre. Érdeklődik az új szennyvíztisztító mű iránt a dunántúli Tolna is, amely a jövőben ugyancsak meg akarja oldani a fejlődő település szennyvíz gondjait. A kunhegyesi Vízgépészeti Vállalat csehszlovák exportra úgynevezett középtornyokat készít, amelyeket majd uszályokra fognak beépíteni. Ebben az évben 8 darabot gyártanak a megrendelőnek. Vállalatnál okozott gondot, elsősorban is a speciális szakképzettséget igénylő beméről munkakörben. A problémát úgy tudták megoldani, hogy a vállalat központjából ideiglenesen kihelyeztek szakembereket Törökszent- miklósra. A baromfifeldolgozóban viszont aa első félévben alapanyag hiány . miattt jelentkeztek foglalkoztatási gondok, ezér,t korlátozták a felvételeket, nem hosszabbították meg a szerződéses munkaviszonyokat, állandó munkásokat kisegítői munkakörben foglalkoztattak. Később, amikor javult az alapanyag ellátás ezek a gon-- dók fokozatosan megszűntek. Éppen a pántbizottság megkülönböztetett figyelmének következtében változott érzékelhetően a szemlélet a munkaerőgazdállkodásban! Mérsékeltebb volt a munkaerő iránti kereslet, ae üzemekben törekedtek a munkások célszerű foglalkoztatására, a munkafegyelem javításaira. Intézkedések történtek — például a Finommechanikai Vállalatnál, a me- I zőgépnél — a szakmunkás- utánpótlás biztosítása érdekében a szakmunkástanulók gyakorlati képzésének javítására ás. Lehet példát említeni — más vonatkozásban — a mezőgazdasági üzemekből is. így a racionális földhasználatban: az állami gazdaságok szenttamási kerületében komplex melioráció fejeződött be tavaly, az idén pedig a csorbái területen kezdődnek hasonló munkák. Folytatódott az elhagyott tanya- helyek. majorok,, feleslegessé vált utak felszámolása, ennek következtében összesen 18 hektár területet tudtak ismét művelésbe vonni. A párt-végrehajlóbizottság rendszeresen . beszámoltatta például a gazdasági egységek vezetőit tevékenységük egészéről, vagy annak egy- egy részterületéről. Így került sor a GÉJA számadására a munkaerőgazdálko- dásról, a Tiszatáj Tsz beszámoltatására a termelés műszaki, technikai ellátásának ■helyzetéről. Mindemellett a városi pártbizottság kötelezte a termelő jellegű pártszerveket és pártalapszervezeteket, hogy testületi üléseken, taggyűléseken tűzzék napirendre a munikaerőgazdáll kodás helyzetét, a gazdaságii tervek végrehajtásának első félévi tapasztalatait Sajátos feladatok Az üzemekben tevékenykedő pá r tszer vek és párt alapszervezetek szintén éves munkaprogramjaikban határozták meg — ez egyébként természetes1 — gazdasági céljaikat, tennivalóikat, s döntöttek arról, hogy milyen témákat tárgyalnak meg a taggyűléseken. Mindemellett közreműködtek az adott üzem éves gazdasági tervének elkészítésében, a VI. ötéves terv kidolgozásában és azóta is segítik a maguk eszközeivel az elképzelések valóra- váltását. Az éves munkaprogramjában — minden munkahely pártsizerve, -szervezete — megjelölte azokat a feladatokat, amelyek végrehajtása következményeként tovább javítható a munkaerő-gazdálkodás, jobban kihasználható a meglévő munkaerő, biztosítani lehet a munkával arányban álló jövedelmeket, jobban kihasználhatók a termelőeszközök, érvényesülhet a takarékosság, javulhat a munka- és üzemszervezési, a gazdálkodás személyi feltétele. A körültekintő és alapos feladatmeghatározásnak, az együttes cselekvésnek következménye lett, hogy például a mezőgép helyi gyára a tervezettel szemben 40 millió forint értékkel termelt többet, mert ezt a piaci, az értékesítési viszonyok lehetővé tették. Ezáltal 55 milliós nyereséget könyvelhettek el, vagyis 8 millió forinttal többet, mint 1980-ban. A Baromfifeldolgozó Vállalat, a kedvezőtlen alapanyagellátási helyzet miatt 1981-re csők-: kentette termelési előirányzatát, de még ennek teljesíthetősége is kérdéses volt az év első felében. Akkor a gyár vezetői több intézkedést tettek — például más megyékből is vásároltak fel árut, átvettek feldolgozásra baromfit a társvállalatoktól, létrehozták több gazdaság részvételével a Broyler csirke előállítására a gazdasági társulást, — és már lehetővé vált termelő kapacitásuk kihasználása, a termelési terv túlteljesítése. Két jellemző szám a vállalat tavalyi’ gazdálkodására: árbevételük meghaladta az 1,1 milliárd forintot, és nyereségük 83 millió forint lett. Folytatódott az üzemiekben a termékszerkezet módosítása, korszerűsítése is; nagyobb mérvű változás következett be a mezőgépnél (pet- rencézőgép. takarmánykiosztó kocsi gyártás, robbanómotoros targonca javítása), a gépipari szövetkezetben (új típusú betonkeverőgépek, barkácsfelszerelések, ipari lánc előállítása), a baromfifeldolgozóban (konyhakész baromfitermékeket küldtek piacra) stb. Összhangban a követelményekkel Egy-egy időszakot átfogó gazdasági munka értékelése mellett természetesen a pártszervek olyan gazdasággal összefüggő napirendeket is tárgyaltak, amelyek korábbi határozataikkal voltak összefüggésben. vagy amelyek a mindennapi munka során váltak aktuálissá. A Finom- mechanikai Vállalatnál például — a folyamatban lévő rekonstrukciós beruházás helyzetéről, a ruházati szövetkezetben az exportra gyártó szalag munkáiéról, ' ezzel is összefüggésben a szakmunkásképzésről, az ál* larni gazdaságban a hibridüzem tevékenységéről. A kétségtelenül eredményes munka mellett azonban még ma is vannak gondok Törökszentmiklós gazdasági életében. Ebben a városban például szinte csak gyáregységek dolgoznak, amelyeknek önállósága korlátozott és ez a pártszervezetek gazdaság- szervező munkáját is leszűkíti. Mert mindenkor a nagy- vállalat érdeke az első. Az sem szerencsés, hogy Török- szentmiklóson sincs évek óta nagyobb előrelépés a gazdasági egységek közötti együttműködésben, — például közös beruházások megvalósításában, közös feladatvállalásokra többek között a jobb lakossági szolgáltatás érdekében. És ha már a szolgáltatást említettük: a szövetkezetek pártszervezetei e tevékenység fejlesztését új, hiányt pótló áruk előállítását nem ösztönzik eléggé a maguk eszközeivel. Lényegében ezek is jelzik: bár Törökszentmiklós gazdasága jó irányban fejlődik, van még bőven tennivalójuk a pártszervezeteknek a még eredményesebb munka érdekében. Ezt fogalmazta meg a már említett pártbizottsági ülés is, amikor határozatba foglalta: a pártszervek és -szervezetek gazdaságpolitikai tevékenysége mindig a legfontosabb gazdasági folyamatokra irányuljon, segítsék elő, hogy mindenütt érvényesüljenek a XII. pártkongresszuson megfogalmazott követelmények, legyen rendszeres és folyamatos gazdaságéi lenőrz.0. segítő, szervező tevékenységük. Varga Viktória A közelmúltban pártbizottsági ülést tartottak Török- szén tmiklóson. Az ülésen többen elmondták: az 1981. évi gazdasági eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult, hogy a pártszervek és -szervezetek a t n melést, a gazdálkodást segítő, ellenőrző tevékenységüket elsődlegesen fontosnak tekintették, felelősséggel foglalkoznak a gazdaságirányítás színvonalának javításával, a jó gazdálkodáshoz elengedhetetlen személyi feltételek biztosításával, eredményesen mozgósítottak a belső tartalékok feltárására, a helyi adottságok kihasználásra. E summás megállapítást érdemesebb közelebbről is vizsgálni, mert nem kis ügyről van szó. Törökszentmik- lósnak az ipara számottevő (meglévő gondjaik ellenére is): tava \ i árbevétele meg- icozelítette a 6 milliárd forintot, ebből több mint. 900 millió forintot az export eredményezett. A mezőgazdasági üzemek együttes árbevétele is túljutott az egymilliárdan a tiszta nyereség a 100 millió forinton. Valóban: mit tettek Törökszent- miklóson a pártszervek és -szervezetek az eredményekért? Átfogó vizsgálatok A városi pártbizottság korábbi, megszokott gyakorlatát követve, már az év első hónapjában meghatározta a főbb gazdaságpolitikai célk.- tűzéseket és azt kibővített ülésen beszélte meg a gazdasági egységek vezetőivel, párttitkáraival. E feladatok végrehajtáséról adott számot a testület a már említett ülésén, amikor egyúttal az idei főbb tennivalókról is döntött a gazdaság fejlesztése érdekében, összehangolva a helyi elképzelésekat az országos célkitűzésekkel. Ugyanúgy a pártbizottság értékelte az V. ötéves terv városi eredményeit és levonta a megfelelő tapasztalatokat, figyelembe véve a javaslatokat fogadta el a város gazdaságára vonatkozó VI. ötéves tervi célokat. A városi párt-végrehajtó- bizottság tavaly többször mint a korábbi esztendőkben — több átfogó gazdaságpolitikai kérdést vizsgált a város ’"pari és mezőgazdasági üzemeiben: így a munkaerőgazdálkodás és létszámtervezés helyzetét, a racionális földhasznosítás és földvédelem tapasztalatait; a háztáji és kisegítő gazdaságok, és a szolgáltatások helyzetét.. Milyen tapasztalatokat szereztek? Kiderült például, hogy Törökszen tmiklióson a foglalkozhatott létszám kövesebb volt 1981-ben. mint ahogyan azt a munkahelyeken, tervezték. A munkaerőhiány főként a Finommechanikai
