Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

1982. MÁRCIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé „ I képernyője előtt Minősítésre készül a tiszafüredi művelődési ház ifjúsági néptáncegyüttese. A köz­ségben negyedik éve. folyik néptáncoktatás. Bakonyi István a Jászsági Népi Együt­tes tagja vezetésével Sláger: Moldova, Merle, Berkesi ügy óra alatt 30 ezer forint forgalom Nyitás után a szolnoki könyvesboltban Zene és kép — a kettő vi­szonya minden egyes zenés bemutató műfaji próbáia a kénem von. hogy mit lássunk és mennyit, amíg a zene szól. Ha képileg szegényes a oro- dukció. az a baj. ha meg a zenét elöntik a keni hatások, akkor az. Bizony nem könv- nyű megtalálni zene és kén eszményi kapcsolatát. Zene és kép Aki látta vasárnap este a Zenés T^vészínház legújabb bemutatóját — nem kapcsolt át a kettesre, hogy a csábító Bocaccio ’70-ben gyönyör­ködjék — az igazolhatja a fenti megállapítás jogosságát. a dilemma nagyon is élő vol­tát. Deák Tamás szerzemé­nyét Apró Attila „kénernvő- sítette meg”, láthatóan nagv ambícióval, felfokozott mond­hatni felaizott képzelőerővel. Volt itt minden, ami lehetsé­ges: játék a fénnyel, játék az. árnnyal, trükkös megvilágí­tások. képi bravúrok — höm- pölygöitt-hengerelt szinte a látvány. Az elítélt ilelkivívó- dásainak kifejezésére, más­részt a borongósan misztikus hangulat festésére oly *'x- presszív képi eszközökkel élt Apró Attila, hogy a zene. a főszereplő, már-már másod­lagosnak tűnt ebben a színes mutatványban (a film maga is színes volt). Már nem le­hetett tudni: a látvány van-e a zenéért, vagy fordítva, a muzsika csak kísérőié annak, amit láthatunk. Zene és kéo kapcsolatának, a muzsika képernyőn történő tálalá­sának ez volna a modern, új útja? A tűzájátékszerű látvá­nyosságba való csomagolás? A véletlen úgy hozta, hogv Horváth Ádám a Rádió- és Televízióújság hasábjain ép­pen erről a művészi problé­máról nyilatkozott, s mert szavai ideillenek. hadd idéz­zem ez ..ügyben” koronata­núként a szakembert: ..Szá­momra minden kitalált il­lusztráció, látvány, fényhatás másodlagossá tesrt a zenét. A zeneszerető közönség szá­mára is rendkívül erősek a vizuális hatások. Ha ezek jut­nak túlsúlyba, a főszereplő­nek szánt zene kísérőzenévé szegényedik, s helyébe lén főszereplőként a rendező, a technika a látvány. Persze lehet, hogy ennek megítélé­sében konzervatív vagyok, de nem hiszem, hogv ez lenne a iövő útja.” A vasárnap esti Az elítélt és más lótvánvosságá ..ala- csonyított” zenésnrogramok •láttán nézőként teljes mér­tékben osztom a szakember ..elfogult” konzervatizmusát. Család Az alkohol öl, butit — és családot rombol. Esetenként. És hogy nemcsak nálunk, ha­nem a távoli északon is. pél­dául a finneknél, arra bi­zonyság Claes Andersson drámája is. a Család. Külön­ben miért is foglalkozott vol­na vele az élvonalbeli finn író. Ezzel a vesizedelmes kór­ral. amely aláássa a békés család életét, felforgatja nyu­galmas rendiét, egymás ellen fordít férjet és feleséget, apát és fiút. amely emberségében kezdi ki a kisközösség legár­tatlanabb tagjait, a gyerme­keket is. A szerző látleletet készít egy széthulló családról, am el vet az italozó, maid el­vonókúrára rendelt apa élet­módja „fertőz” meg. Nem ok­nyomozásra vállalkozik An­dersson.. inkább állapotrajzot ad. a pusztulási folyamat az erkölcsi nihilhez vezető út állomásainak ábrázolására vállalkozik, annak bemutatá­sára. hogyan bomlik fel. hull szét atomjaira egy öttagú, látszólag kiegyensúlyozott anyagi körülmények között élő család. Elszomorító látleletet. ho"'v azonban mégsem elé té szív­szorongató és nem eléggé erőteljes ez a drámai kéo. abban a szerző drámaírói ..halvérűsége” a ludas. Meg­feledkezik ugyanis egy na­gyon fontos dologról, arról, hogy egy történet, akár egv család széthullásának törté­nete is csak akkor válhat drámává, ha igazán történik is benne valami. Ha vary benne mozgás. dinamika, esemény. (Nem külső cselek­ményre gondolok!) Egyéb­ként magában a drámai fo­lyamatban is érezhető bizo­nyos törés. Az elvonókúráról visszatérő, megtérő apát va­jon miért fogadják gyerme­kei továbbra is idegenséggel. jobb útra térő apjukat, mi­ért taszítják el maguktól? Már nem hisznek benne, s nem bíznak e fordulat érvé­nyességében? Mert erre eset­leg túl későn került sor? Űgv megfertőződtek már maguk is. hogy nincs erejük a bom­lási folyamat visszafordításá­hoz? Kérdések. amelyek nyitva maradnak. választ nem kanunk rájuk a tévéjá­tékból sem. Ez a dramatur­giai bizonytalanság még to­vább gyengíti az amúgy is állóvíz-természetű dráma ha­tását. Pedig Zsombolyai Já­nos — ő fedezte fel a művet, ő is vitte képernyőre, első televíziós rendezése ez — feltűnően szénen, és képileg filmes érzékenységgel tálalta, és a színészi játékra sem le­het különösebb panasz. Az egyenletes teljesítmények kö­zül is megemlítem és kieme­lem — hisz vele ritkábban találkozhatunk a kéoernvőn — Falvav Klára kitűnő ala­kítását a titkárnő epizódsze­repében. Nem volt igazán érdekes magyar tévéjátékként sem a finn Család, de haszontalan­nak sem mondható a bemu­tatása. témájának, tartalmá­nak közérdekűsége okáért. Ám ha ebből kellene meg­ítélnünk. hol is tart. ma a finn dráma, a véleménv nem lehetne valami hízelgő. Koviden Csehszlovák körkén. ezzel az összefoglaló címmel mu­tatja be szombat esténként a televízió északi szomszédunk filmtermésének javát, .mint­egy történelmi áttekintést adva az elmúlt három évti­zed törekvéseinek. Legutóbb az 1959-ben készített, meg­rázó erejű Magasabb elv ke­rült a képernyőre. J. Kreicik munkája. A német megszál­lás ellenében kibontakozó ér­zelmi ellenállás igazán meg­ható ábrázolása ez a film. § bár megszületése óta évtize­dek múltak el. feltűnő, mennyire tisztán szól hoz­zánk ma is: emberségről, nemzeti öntudatról, lelkiis­meretről. Érdemes odafigyel­ni erre a filmsorozatra annál is inkább, mert a hatvanas évekkel — most már ezek az idők következnek — a cseh­szlovák új hullámban világ­hírű alkotások láttak napvi­lágot. Viszontlátni őket a képernyőnkön. gondolom, nem akármilyen élményt, kí­nál. Szemtől szembe... Jasszer Arafattal. A Palesztin Fel- szabadítási Szervezet vezető­iét Chrudinák Alajos ültette a mikrofonhoz, s ezúttal bé­kés környezetben is rendkí­vül izgalmas beszélgetést produkált. És ami nem ke­vésbé fontos: a néző számá­ra világossá vált a paleszti­nok helyzete és problémája (pedig nem könnyű kiigazod­ni benne). Megfigyelhettük továbbá. hoev Chrudinák nem egyszerűen kérdez, ő alanyait kikérdezi, meefae- gatia. Arafatból is kihúzott olyasmit is. amit első kér­désre nem kívánt elmondani a körültekintő politikus. Chrudinák olyankor is meg­találta a kiskaput, amikor a nagykapun nem tudott bejut­ni partnere gondolataihoz. Jó volt tapasztalni azt a felké­szültséget. amellyel Chrudi­nák végezte dolgát. Nem egyszerű érdeklődő módiára. hanem beavatottként. — VM — A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat szolnoki Szigligeti Könyvesboltja ed­dig korszerűtlen, kis alapte­rületű üzletben fogadta vá­sárlóit. A zsúfoltság, a meg­jelenő kiadványok és az ol­vasók számának növekedésé­vel évről évre nőtt, és egyre nagyobb gondot okozott. A ■holtban ennek ellenére évenként 12 millió forint értékű könyv talált gazdára. Az éves forgalom egy tize­débe, 1 millió 200 ezer fo­rintba került most a felújí­tás, amelynek köszönhetően korszerűbb. ízlésesen be­rendezett könyvesboltban vásárolhatnak a szolnokiak. A Ságvári körúti üzlet — a volt orvosi műszerbolt he­lyén — tegnap a déli órák­tól fogadta első vásárlóit. Az érdeklődést jól jel­lemzi, hogy a nyitást köve­tő első órában több. mint 30 ezer forint értékű könyvet és hanglemezt adtak el a bolt dolgozói. A régi üzlet­ben az egész napi forgalom nem érte el ezt az összeget. Sokan ebédidejüket áldoz­ták fel arra. hogy „körül­nézzenek” Szolnok új köny­vesboltjában. Hniszné Ósvai Mária régi vásárlója az üzletnek. — Ez a helyiség kulturál­tabb környezetet teremt a könyveknek, mint a'régi — mondja. — Érzésem szerint kicsit szűkös még ez is, bár lehet, hogy csak a mostani nagy érdeklődés miatt,, de mindenképpen áttekinthe­tőbb, alkalmasabb arra, hogy az ember kedvére vá­logasson. A könyvesbolt a nyitás napján néhány „meglepetés­sel” is szolgált vásárlóinak. — Berkesi András köny­veit és Merle regényeit na­gyon kedvelem — mondja Cserfalvi Györgyné. — Nagy örömmel tapasztaltam, hogy most kaphatók. Jó volna, ha a bolt mindig ilyen gazdag választékot tudna nyújtani. Remélhetőleg ez így is lesz. Az üzlet a nyitás nap­ján 5 millió forintos áru­készlettel várta a vevőket,, ebből 700 ezer forintot az itt igazán újdonságnak szá­mító hanglemezek, műsoros kazetták tesznek ki. ■— Eddig valóban nem árusítottunk hanglemezeket .— mondja Bedő Péter el­adó. — Az érdeklődésre azonban nem panaszkodha­tunk. Az első nap „sláge­rei” a Hungária együttes. Hernádi Judit és Szabó Gá­bor lemezei voltak, de né­hány régen keresett Beatles- lernez is gazdára talált. S a könyvek között mi volt a sláger? — Moldova, Szilvási, Ber­kes! — válaszol Varga Zsolt- né eladó — de sokan vitték Merle és Spiró György könyveit. Sok mesekönyv talált gazdára. Csak mindig ekkora érdeklődés legyen, mint a mai napon! Azt hi­szem, a vásárlók is szíve­sebben időznek majd itt, mint a régi üzletben, de meg kell vallanom, mi dol­gozók is. összehasonlíthatat­lanul jobb körülményék közé kerültünk. A raktáro­zási gondok részben megol­dódtak. szociális helyiségek­hez jutottunk. lényegesen megnövhkedett az eladótér, kulturáltabbá, igényesebbé válhat a vásárlók kiszolgá­lása. Hangod! Jánosné. a köny­vesbolt vezetője már újabb tervekről beszél. — Az új bolttól 1 millió forintos forgalomnövekedést várunk. Tovább szeretnénk bővíteni vásárlóink körét, a könyvesekkel rendelkező vevők számát. Az eddigiek­nél következetesebben tö­rekszünk az előjegyzési rendszer népszerűsítésére. Vásárlóink már a mai nap­tól előjegyezhetik például az Európa Kiiadó most indu­ló, a Világirodalom klasszi­kusai elnevezésű sorozatát. Az előjegyzők a kétszáz műből álló sorozat minden tizedik kötetét féláron vá­sárolhatják majd meg. Re­mélhetőleg az új bolt a jö­vőben közművelődési ren- dezvényékndk is otthont tud majd adni. Dzsesszparádé Szolnokon A dzsesszéri igazán rajon­gó ismerőseim hevesen tilta­koznak a gyakori vélemény ellen, miszerint a műfajnak Szolnokon nincs tábora. Hi­vatkoznak a debreceni, sze­gedi találkozókra, amelyek már évek óta nem málnákéi anélkül, hogy ők ott ne len­nének. Igaz, maroknyi csa­patokban, saját kezdeménye­zésre utaznak a fesztiválok­ra, de már ismerik őket. A dzsessz hívei, nagyon össze­tartó társaság. Leveleznek, értesítik egymást a várható­an jó „bulikról”. Az elmúlt hét végén a szolnokiak ki­húzhatták magukat, a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központban maratoni dzsesszkoncertet rendeztek. A szombati hangverseny a másnap Budapesten a nem­régiben átadott Sportcsar­nokban megtartott találkozó főpróbája volt. Táblás ház, jó muzsikára éhes közönség várta, fogadta az előadókat. Tomsits Rudolf triója — fia­tal, tehetséges újvidéki zené­szek — John Lennon sláge­reit dolgozta fel. A már is­mert motívumokkal indítani, jó fogásnak bizonyult, gyor­san be- illetve ráhangolták a közönséget a várható prog­ramra. Binder Károly cso­portja más színt hozott a színpadra. Nagyszerű pozan- és szakszofonjáték ragadta magával a hallgatóságot. A szünet után színpadra lépő trió legénysége három nemzetet képviselt. A klasz- szikus gitárt, a nyugatnémet Toto Blanke kezelte, az ütős azrenál az indiai Trilok Gur- tut fogta körül, szakszofo- non Lakatos Antal játszott. Toto Blanket a világ legjobb gitárosai között jegyzik, ze­néje felejthetetlen élményt nyújtott, azonban az Indiá­ból érkezett muzsikus talán még nagyobb kuriózumnak számított. Szőnyegén gong, csengők, kongák, különböző fémlapok sorakoztak egy vö­dör víz társaságában, me­lyekkel fantasztikus akuszti­kus hangzásokat produkált. A néző képzelete akaratlanul meglódult a keleti zene vilá­gában. A három előadó na­gyon fegyelmezett, virtuóz műhelymunkát végzett. Az őket követő free-jazzt játszó nyugatnémet kvartett zenéjét a már kissé fáradt közönség elég nehezen fo­gadta be, többen inkább mo­zogtak egyet a folyosón, de a műsort záró Pegéékre újra megteltek a székek. A világ­hírű bőgős két osztrák mu­zsikussal társult. Pergő, könnyed programmal koro­názták meg a hatórás hang­versenyt. •Kár lett volna, ha ez a műsor elkerüli Szolnokot. Jó­kedvvel muzsikáló, kitűnő egyéniségeket hallhatott a közönség. Az érdeklődés azt bizonyította, hogy Szolnokon nem hiányzik a dzsessz tábo­ra. — t- e. — Hunyadi István: Egy boldog barkácsoló Nem hajolsz többet maaad-kímódolta játéka­idhoz. röatönzött kuc­kódban. Nem faragsz ide­jétmúlt. réai várakat, sa­rokbástyákkal. őrtor­nyokkal. Feledésbe me­rült szélmalmaid se fa­raghatod. kilenclvukú :pusztai hidat, meszelt varasztkunyhót. nvuraa nyáriáival. A könyvelői rovatok, rafinált és vrak- tikus alrovatok útvesz­tőiből. sokieauü számosz­lopaidból. korosán, de egyenes derékkal téved­tél ide. játékfiguráid, élethosszító aziliumába. Ott magadé lehettél kizá­rólag. alkotó kedved megszállottja. Tökéletes lettél a művészi fafara­gásban később. Naguava- hűséged — vágyakozásod unokáid után — nyomta kezedbe a barkácsoló fű­részt. az alakító, vésőt. Távolban élő unokáidnak akartál bemutatni vala­mi rendkívüli fontosat. Milyen errefelé a hazai táj. .ahol fölnőtté csepe- redtél. de svéddé lett unokáidnak leg följebb kuriózum. Egy aligha is­mert földszegletet kíván­tál fölmutatni, maaad si- i">rítette gyerekjátékok igézetével. Nem csiliavu­ló indulatod férkőzött békétlen tudatodba, hogy tenned kellene bármit, haszontalannak látszó, nosztalgiás vénséaedre. ami jelkévesen örök. A tevékeny öregemberek gyönyörűségére is. Naphosszat elbabráltál figuráiddal, hogy elűzd akadozó lélegzeted ma­kacs figyelmeztetését, esztendeid csapdáit át- ugord. A tervező szellem ősi életeleme a játék, ál­mok. illúziók rejtett szö­vedékéből. Ezt teszi a költő, aho­gyan sorról-sorra építgeti versét, hogy föloldja gör­cseit. nyugtalanító fe­szültségét. A festő, akit örökösnek ítélt kifejezés­re buzdít egyik világrész- let szuggesztiója. A mu­zsikus szerző, ahogy rá- érez létezése mutáló hangjaira, és kottákba rejtené olyanoknak, akik nem hallják ezeket a naayrészt homályos köz­léseket. önmagát sokszorozó, egyszemélyes játék az ilyen. Akár az eaymást köve­tő évszakok jelmezcseré­je. A természet évmilli­ók óta ismétlődő játékai. Néhányat magam is őrzök öregkori kedvte­lésből. Könyvszekrényem legtetején sorakoznak unaloműző játékaid, al­kotókedved bőséaét mondják el nekem, köz­napi ellendüléseid az egyhangú létezésből. A halott Nagy László költő csillagos táltoslova köze­lében állnak szépséges faragásaid. Ezeket néze­getem olyankor, ha vé- gigönt a hallgatás idő­szakos apálya. Valami lényegesre ösz­tönöznek késői erőfeszí­téseid. Csak az távozik el innen végképp, aki nem hagyott megidéző lábnyomokat. „Non om- nis moriar!” — dünnuöcr­ied nehéz perceidben. Te se haltál meg. hű­séges Jánosom. Találtál gazdátlanul heverő„ kin­cset. ami után nem ha­joltak le mások. Ránk testáltad nagyon is jelen­tős hagyakozásod. a játé­kot. Kislinda. a ■ háromesz­tendős unokám szomjas vágyakozással figyeli, műhelyfiguráidat az üve­ges szekrény legfelső pol­cán. Megsejtem, mire fog rávenni az a cseppséa: Mitr1- Kérlek, naauapó. szedd le nekem azokat a csudaszép játékokat!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents