Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. MÁRCUS 16. DALOK, TÁNCOK A SZOVJETUNIÓBÓL Az együttes ének- és zenekarát Sz. K. Nazarko vezényli Pénteken délután — a Kil- lián-emiléküléshez kapcsolód­va — a szolnoki Szigligeti Színházban lépett közönség elé a szovjet Déli Hadsereg­csoport Művészegyüttese. A nyolcvan tagú katonai együt­tes — művészeti vezető: Szergej • Konsztantyinovics Nazarko — igen színes, vál­tozatos repertoárjából első­sorban a folklórra építő dal, tánc és muzsika alkotta be­mutatott műsoruk gerincét. A nagyzenekari számok és a kórusművek egy-egy műsor­biokban hangzottak el, kitű­nő hanganyagú szólisták köz­reműködésével; a népdaléne­keseket és a táncosokat kis­együttes kísérte. Az indulók, a városi folklórhoz közel álló katonanóták, operaszámok, orosz és más népdalok elő­adásával, a kaukázusi dal­lamki ncsű játékok zenei kí­séretével egyaránt nagy mu- zsikalitásról, a különböző műfajokban való otthonos­ságról „vallott” a jó felké­szültségű zenekar. Az énekes szólisták közül főleg Tatjana Tyisura, Lud­milla Szokolova, Bogdan Glivka, Vaszilij Kovalcsuk és Bogdán Bazilikusz sirat­tak nagy sikert, különösen a népdalok előadásával nyerték meg a közönséget. Az együttes tánckara — balettmester: Vjacseszlav Isztomin — igen jól képzett táncosokból áll, az előadott műsorban főleg a férfiak bi­zonyíthatták tehetségüket. A legnagyobb elismerést két­ségtelenül a remek koreog­ráfiával, megkapóan színes zenei kísérettel színpadra ho­zott tréfás kaukázusi táncve- téllkedő kapta. A tempera­mentumos, nehéz ritmusú kompozíciót a katonaművé­szek balettszínpadra illő pon­tossággal, nagy kedvvel tán­colták. — ti — Fotó: Nagy Zsolt Rangos verseny, színvonalas produkciók Az elmúlt hétvégén Szol­nok adott otthont az Éneklő Ifjúság KISZ-kórusai megyei bemutatójának. A kétnapos rendezvényen harminc ének­kar lépett pódiumra, mutat­ta be műsorát, melyet szak­mai zsűri minősített, bronz., ezüst, illétve arany oklevéllel­Szombaton a Vegyipart Finommechanikai és Műseer- ipari Szakközépiskolában a szakmunkásképző intézetek és a szakközépiskoláik együt­tesei, valamint a gimnáziumi kamarakórusok adtak hang­versenyt A bemutató színvo­nalát a számszerű eredmény is jellemezheti. A fellépő ti­zenhét együttes közül tizen­kettő szerzett arany minősí­tést. három ezüstöt kettő pe­dig bronzot. Az „aranyosok.” közt a legjobbak nívódíjat kaptak, így a szolnoki Ke­reskedő'mi Szakmunkásképző Intézet, a Vásárhelyi Pál és a Szamuely Tibor Szakkö­zépiskola, a Verseghy Fe­renc Gimnázium, a karcagi Mezőgazdasági Szakközépis­kola, valamint a kunszent­mártoni József Attila gim­názium IV. b. osztálya és a jászberényi Lehel Vezér Gim­názium együttese. A verseny után Vass La­jos L:sn-díjas karnagyot kérdeztük tapasztalatairól. — Nem ismertem eddig a Szolnok megyei énekkarokat, nagyon kellemes volt az első találkozás — mondta. — A műsor színes, színvonalas volt. Annák különösen örül­tem. hogy fehér hollónak számító fiúkórust is hallhat­tam méghozzá kitűnő, erős hangzással. Nagyon tetszett, hogy éneklő osztály szere­pelt, s volt együttes, amelyik vezénylés nélkül precízen szólaltatta meg a választott művet. — Nem volt kissé engedé­keny a zsűri az arany okle­velek odaítélésekor? — Én reális eredmény­nek tartom. Akik megkapták valamennyien kiváló muzi­kalitással énekeltek. Szívet melengető volt ’látni, érezni, ezek a gyerekek élik, élvezik amit csinálnak. Ügyesen al­kalmazkodtak a különböző zenetörténeti korokhoz. Nem akarták kifacsarná a klasz- szikus. vagy romantikus da­rabokat. ami sajnos nem rit­ka, de annál helytelenebb énekk arainknál. A Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola Az Éneklő ifjúság KISZ-kórusainak megyei bemutatói Szolnokon Úttörők Kunhegyesen aulájában folytatódott más­nap a találkozó. Gimnáziumi női és vegyeskarok adtak ízelítőt repertoárjukból, tu­dásukból. A közönség igé­nyes darabokat, értő megszó­laltatásban hallhatott, élvez­hetett. A zsűri alapos mun­káját dicséri, olyan együttes is kapói.t nívódíjat, amelyik „csak” ezüst minősítést szer­zett, viszont valamelyik mű­sorszámának előadásában je­leskedett, szép teljesítményt nyújtótt. Az arany .minősítés mellé nívódíjat a Tiszaparti Gim­názium és Egészségügyi Szak- középiskola és a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium énekkara kapott. Az előző Bartók Béla: Mihálynapi kö­szöntő című művének tolmár csolásáérit külön nívódíjban is részesült. Az ezüstösök kö­zül nívódíj:«' szerzett a kun­szentmártoni József Attila Gimnázium, a mezőtúri Te­leki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépis­kola együttese. A mezőtúriak két nívódíjat kaptak. A gimnáziumi kórusok ver­senyén a zsűri elnöke Pár­kai István, a Zeneakadémia tanszékvezető tanára volt. — Két évvel ezelőtt már volt szerencsém az Éneklő ifjúság Szolnok megyei be­mutatóján részt venni. Azóta is történt előrelépés. A pro-' dukciók azt tükrözték, hogy az együttesek jók alaposan felkészülték. Nagyon lénye­ges, hogy szinte valamennyi énekkar pillanatnyi tudásá­nak maximumát tudta nyúj­tani. A karvezetők helyesen állították össze a műsort, nem akartak túl nagyot markol­ni. Egyetlen egy jótanács a jövőre vonatkozóan. A stró­fa kus műveknél bátrabban ki kell használni az együttes hangzáserősségét. A verssza­kok között értelemszerűen különbséget kell tenni, nem pedig tükörképszerűen azo­nos dinamikával ismételni az anyagot. A szolnoki járás nyolc út­törőkórusa lépett dobogóra a kunhegyest művelődési köz­pontban az Éneklő ifjúság hangversenyén, vasémnap dél­előtt. A kiegyenlített színvo­nalú mezőny kis dalosai nemcsak a színpadon énekel­tek szívvel-lélekkel. A díjki­osztást megelőző órányi idő­ben a több száz ünnepi ruhás úttörő a spontánul kialakuló, oldott hangulatú (ugyanak­kor fegyelmezett) közös énekléssel fesztivál jelleget kölcsönzött a versenynek. A művelődési központ elő­csarnokában az alkalomhoz kötődő kiállítás a rendezők részéről elhangzott szavak­nál is ékesebben, tanúsítot­ta, hogy a rendező iskolák (a kun hegyes i Kossuth úti és Dózsa György úti) az Éneklő ifjúság mozgalmat folyamat­nak, s nem kampánynak te­kintik. A kiállításon a Kos­suth úti Általános Iskola diákjainak a „Zene a képző- művészetben” című pályázat­ra kélszült munkáit, láthat­tuk. Az iskolai ének- és rajzórákon, valamint a nap­közis foglalkozásokon -zene- hallgafás, zenei élmény ha­tására improvizált egyéni és csoportmunkák sokféle tech­nikával készültek. A népdal és balladai ihletésű festmé­nyek és rajzok, a sókerámiá­ból, gyurmából és tökhéjból készült stilizált hangszerek, a textilbábúk, hímzések, réz- domborítások és papírmo­zaikok a gyerekek és taná­raik gazdag fantáziiavilágá- ról tanúskodtak. Minősítését hét kórus kér­te. Ezüst minősítésit nyertek: a kengyeli általános iskola (vezényelt Rőszerné Fodor Agnes), a .tiszafüredi belterü­leti általános iskola (vezé­nyelt Erdős Mihály) és a zagyvaréktasi általános isko­la úttörőkórusa (vezényelt Dávidné Gönczöt Anna). A ■kunhegyes! Dózsa úti Álta­lános Iskola kórusa (vezé­nyelt Csuvár Jámosné). az arany minősítés mellé' a kunhegyesi KlSZ-bizottság különdíját is elnyerte. A ti- szaföldvár-ószőliői Általános Iskola kórusa (vezényelt Jor­dán Aníalné) aranyérmet és a legjobb út törődal-előadá­sáért járó különdíját szer­zett szép énekével. Kunhe­gyes pedagógus szakszerve­zetének a „legjobb össztelje­sítményért” felajánlott kü- Löndíjót az arany minősítés mellé a martfűi általános is­kola kamarakórusa és nagy- kórusa (vezényelt Boz aradi János) nyerte el. Fekete Sándor Labáth Valéria A hét végén tartották meg nyolc helyszínen az idei Or­szágos egyetemi és főiskolai kulturális napok területi be­mutatóit. Mezőtúron, a DATE Mező­gazdaság; Gépészeti Főiskolai Karán négy budapesti, s há­rom Szolnok megyei felsőok­tatási intézmény .művészeti csoportjai, szólistái mérték össze tudásukat. A Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem tizenhét, a jászberényi és a budapesti Tanítóképző Főiskola tizenegy-tizenegy, a Killián György Repülő Műszalki Főiskola hat, a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola kettő, a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Főis­kola egy, s végül a házigaz­da intézmény négy együttes­sel, illetve szólistával szere­pelt a bemutatón. A zsűri öt irodalmi színpad, egy ze­nés színpad. tizennyolc vers- és prózamondó, há­rom néptáncegyüttes. két citerazenökar, öt kórus, öt szólóénekes, kilenc hangsze­Egyetemisták, főiskolások kulturális seregszemléje Nem szakbarbárnak készülnek rés szólista, illetve duó, va­lamint három pol-beat, rock együttes műsorát értékelte. Ennyi a kétnapos bemuta­tó a számok tükrében. Le­het vitatkozni azon, hogy sok ez vagy kevés, s hogy miért lépett vissza a neve­zések után három főiskola, ám a kulturális seregszem­le értékét mégsem ez hatá­rozza meg. A nézők számos, igen jó színvonalú produk­ciót láthattak. amelyek meggyőzhették arról, hogy a félezer szereplő, orvostan­hallgatóik. katonatiszt-, ta­nítónő-. üzemmérnök-jelöl­tek a tanulás mellett szíve­sen, s értően tevékenyked­nek egy-egy művészeti ág­ban, ha úgy telsziik, nem „s zalkba rbárnak” készül n ek, hanem egy teljesebb embe­ri életmód kialakítására tö­rekednek. Mind a mennyiséget, mind a művészi színvonalat te­kintve, ha lelt volna rang­sorolás. a SOTE hallgatói bizonyára az első helyre ke­rültek volna. Tartalmas, szép programot „hoztak” a bemutatóra, többek között Bach. Mozárt Beethoven. Kodály. Chopin műveivel. Ady. Poe verseivel élményt szereztek nézőiknek. A két tanítóképző főiskola szereplőinek műsorán átsü­tött a hivatás sizeretete. A jászberényi tanítójelöltek irodalmi színpadának pro­dukciója, amelyben a me­zőtúri Rákóczi úti Általános Iskola kisdobosai is szere­peltek meggyőzött arról, hogy a fiatalok értik a „mesterségüket”, már az első percben olyan kontak­tust teremtettek az „idegen” gyerekekkel, amilyen csak az igazán jó pedagógusnak sikerülhet. Nem kevésbé fi­gyelemre méltó műsort adott a — számos kitünte­téssel. minősítéssel büszkél­kedhető — női kar. Bartók, Kodály, Bárdos müveit a tőlük megszokott magas színvonalon szólaltatták meg a jászberényi hallga­tók. Az ifjú tisztjelöltek szinte minden kategóriában szere­peltek. A legnagyobb sikert madrigálkórusuk. néptánc­együttesük s citerazenekaruk műsora aratta megérde­melten. A házigazda főisko­la színeiben az újra „föltá­madt” irodalmi színpadot, a klub kisegyüttest, egy vers­mondót. s a citerazenekart üdvözölhettük. A citerazrne- kar, amelynek műsorán szatmári és hajdúsági dalok és táncdallamok szerepeltek, a folklórszekció egyik leg­jobb színvonalú előadását mutatta be. Jól vizsgáztak a mezőtú­riak mint vendéglátók is, r.oha első alkalommal kap- t k meg a területi bemuta­tó rendezésének jogát. Az oktatók s a hallgatók min­dent megtettnk azért, hogy a vendégeik jól érezzék ma­gukat. Az „üres órákra” ti- s-aföldvári kirándulásra in­Az orvostanhallgatók tá »csoportja A házigazda főiskola citerazenekara Jelenet a Killián György főiskola irodalmi színpadának előadásából vitálták a fiatalokat a me­gye főiskoláit képviselő hallgatóknak tapasztalatcse­rét í-endeztek, a szereplők­nek ' mezőtúri kerámiával kedveskedtek, s mindenki hivatalos volt a tegnapi március 15—i ümnepségire, koszorúzásra, amellyel véget ért a területi bemutató ren­dezvénysorozata. T. G. A szovjet Déli Hadseregcsoport Művészegyüttesének előadása a Szigligeti Színházban Orosz tánc Kaukázusi táncvetélkedő

Next

/
Thumbnails
Contents