Szolnok Megyei Néplap, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

1982. MÁRCIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vágóhídi változások Nem sok helye maradt a terjeszkedésre a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vágóhíd­iénak. A nemrégiben elké­szült szociális épüleit és a most épülő hűtőház minden, más szabad területet elfog­lalt, a környező üzemek és a Tisza szabta határok nem tágíthatok. A kétségtelenül zsúfolt üzemben azonban egyáltalán nem állt meg az idő, a kerí­tésen belül nem látványos, de jelentős változások tör­téntek tavaly is. Szép János- né, a termelésfejlesztési osz­tály vezetője az egyik legje­lentősebbnek azt tartja, hogy megteremtették a félszáraz felvágottak készítésének fel - tételeit. — Az új érlelőt a régi üzemi ebédlő helyén alakí­tottuk ki. A helyiségekben már semmit nem bízunk a véletlenre. Igaz, ma még csak az ideiglenes klímabe­rendezés működik (az or­szágban is egyedülálló új eszközt az idén szerelik fel), de már most pontosan dol­gozó műszerek szabályozzák a páratartalmat és a hőmér­sékletet. A Szolnokon tavaly óta gyártott új termékek — a túrista felvágott és az erdé­lyi paprikás túrista — mi­nősége sokat javult az utób­bi hónapokban. Az érlelő át­adása azonban lehetőséget te­remtett a termékszerkezet korszerűsítésére is: a múlt év közepén kezdődött meg két fajta, úgynevezett gyors- énlelésű szalámi kísérleti A tavaly átadott üzemi fogá­szati rendelő felszerelése igen korszerű „Lifttel” jut az üstbe az alapanyag gyártása. A gyártási enge­délyt még nem kapta meg a vállalat — az új élelmisze­rek forgalomba kerülését igen szigorú vizsgálatok elő­zik meg —, az eddigi ellen­őrzések tapasztalatai azon­ban biztatóak. Ha — amint az üzem vezetői remélik — az év végéig a boltokba ke­rülhetnek a baktériumok se­gítségével igen gyorsan meg­érlelt szalámik, akkor a fo­gyasztók is jól járnak. A tú- risita felvágottakéhoz hasonló áron olyan ételhez jutnak, amelyik két-három hét he­lyett két-há'rom hónapig tartható el... No, és az új fűszerezés, az új ízek sem lényegtelenek. A gyors érlelésű szalámi gyártásának megkezdéséhez volt szükség a vágóhídon az új aprító-keverőgép megvé­telére: az újdonságok vágási felületének ugyanis mutató- sabbnak, ahogy a szakembe­rek mondják, mozaikosabb- nak kell lenni a megszokott­nál. — Az új gép jóval ügye­sebb a réginél, nekem azon­ban nem a jobb minőségű szalámi jut eszembe róla — mondta Kovács Pál keverő­mester, amikor a „kutter” (ez az aprító-keverő szakmai titulusa) szóba került. — A régi berendezésbe fémtálcák­ról kézzel öntöttük be az alapanyagot. Napi 200 má­zsát megmozgatni két em­bernek sem csekélység — most azonban ezt a munkát az adagoló kocsit mozgató lift végzi. — Az sem lényegtelen, vá­gott közhe Tancsik Mihály, a feldolgozó üzem vezető­je, hogy ez a gép már nem keni szét a főtt rizst, nem csinál a hurkából is parizert. A vágóhídi újdonságok kö­zül mindennapi falatjaink készítői talán az új tanmű­helyre a legbüszkébbek. A jövő húsipari szakmunkásai a mostani tanév kezdete óta a megye legkisebb, ám leg­korszerűbben felszerelt vágó­üzemében gyakorolhatják és tanulhatják meg mestersé­gük fogásait. A sertésvágótól a csontozóig, a „miniatűr” hűtőig és az oktatóteremig minden megtalálható. Miért jó ez? Vigh István szakokta­tó szerint azért, mert: — Régen a gyerekeket a termelőszalagon oktatták. Mi tagadás, nem mindenki néz­te jó szemmel a még ügyet­len mozdulatokat — a kés veszélyes szerszám, és a fiúk egy kicsit hátráltatták is a munkát. Ma már nem kell az ebédszünetben „lopva” dolgozniuk a fiúknak. Az új műhelyben van idő a mozdu­latok nyugodt megtanulásá­ra, a „tanítók” mindenkivel többet foglalkozhatnak kü- lön-külön is. Az sem lényeg­telen, hogy új helyükön elő­írás szerint higiéniai feltéte­lek között, kényelmesen dol­gozhatnak a tanulók; aka­ratlanul is rendszereiéire ne­velődnek. V. Sz. J. Fotó: N. ZS. A világos, tiszta tanműh ely rendre neveli a fiúkat Kedvezően alakult külkereskedelmi forgalmunk (Folytatás az 1. oldalról.) latban tqbb mint 2 száza­lékkal javultak, örvendetes, hogy jelentősen nőtt kivite­lünk a fejlődő országokba. Az említett eredmények egyes' termelőágazatok javu­ló teljesítménye, a jobb vál­lalati együttműködés, az eredményesebb külkereske­delmi munka együttes hatá­saként jöttek létre. A nem rubel-elszámolású forgalom egyensúlyának megteremté­sében nagy része volt a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar kiemelkedő exporttelje­sítményének. A miniszter rámutatott, hogy a szocialista országok integrációja, együttműködése a nehezebb viszonyok pró­báját is kiállta. Jelentős szerepe van abban, hogy a magyar gazdaság — növek­vő gondjaink ellenére — nagyobb megrázkódtatás nélkül viselte el a világgaz­daság és a nemzetközi poli­tika számunkra hátrányos fejleményeit. Az eredmények mögött nem kevés gond húzódik meg. A fejlett tőkésorszá­gokba irányuló kivitelünk visszaesett, miközben beho­zatalunk tovább nőtt. A ko­rábbiaknál kevesebb árut tudtunk exportálni Olaszor­szágba, Nagy-Britanniába és az NSZK-ba. Elhelyezési lehetőségeink a tőkés piaco­kon — az elhúzódó válság miatt — nem, vagy alig ja­vulnak. A hidegháborús hangulat- keltés gyengíti egyes nyuga­ti országok üzleti és pénz­ügyi köreinek a gazdasági pangás miatt amúgyis elbi­zonytalanodott érdeklődését a szocialista országok, köz­tük hazánk iránt. Ugyan­akkor számos exportra ter- mlalő gazdasági egységünk­ben ma még nincs elég ru­galmasság, alkalmazkodó­készség az új helyzet új igényeihez. Az egyébként sokat fejlődött piaci-külke­reskedelmi szervezet és te­vékenység is gyakran lépés- hátrányban van. A világgaz­daság állapota, a nemzetkö­zi politikai helyzet éleződése kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja a szocialista or­szágok külgazdasági tevé­kenységét, beleértve az egy­más közötti forgalom alaku­lását is. Annál örvendete- sebb, hogy az 1982-re szóló árucsereforgalmi jegyző­könyvet csaknem valameny- nyi szocialista országgal ko­rábbi időpontban írtuk alá, mint egy évvel ezelőtt. Hangsúlyozta, hogy az idei külkereskedelmi felada­tok végrehajtása minden eddiginél céltudatosabb ve­zető-szervező tevékenységet, együttműködést követel az irányító szervektől és jobb minőségű, fegyelmezett mun­kát a termelőktől és külke­reskedőktől egyaránt. Mint mondotta, különösen a feldolgozóiparban kell jobban kihasználni a lehető­ségeket. ennek egyes ágaza­taiban pótolni az elmara­dást. Biztató, hogy például a gépiparnak nagyobb a ren­delésállománya mint tavaly ilyenkor, s lehetőségek ikí- nál koznak arra, hogy a múlt évinél kedvezőbb le­gyen a külkereskedelmi egyenleg. A tőkés piacon ma még sok az ismeretlen tényező, noha reálisnak tűnő becslé­sek szerint ez év második felére bizonyos élénkülés várható. Lehetőségeinket a világpolitikai helyzet is be­folyásolja. ' Több jel mutat arra. hogy a nyugati orszá­gok többsége nem kívánja korlátozni gazdasági kap­csolatait a szocialista orszá­gokkal, ezért gazdasági kap­csolataink normális fejlődé­sére számítunk. Ez azonban nagymértékben múlik saját erőfeszítéseinken is, a ter­melővállalatok vállalkozó szellemén, kifogástalan mun­káján a külgazdaság fej­lesztésére hivatott egész ap- .parátus céltudatos és hatá­sos tevékenységén — mon­dotta a miniszter. Marjai József hazaérkezett Bagdadból Ülésezett a Magyar Nők Országos Tanácsa Tegnap a' Parlamentben ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa. Az ünnepi tanácsülésen Rozsgay Imre művelődési miniszter az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány nevében, köszöntötte a magyar nőket a nemzetközi nőnap alkalmából, majd a közoktatás helyzetéről, gond­jairól, az ötnapos tanítási hét kísérleti bevezetésének tapasztalatairól szólott, s a közművelődési törvény vég­rehajtásának eredményeiről tájékoztatta az ülés résztve­vőit. Marjai József miniszterel­nök-helyettes és Hasszán Ali, az Iraki Forradalmi Pa­rancsnokság tagja, kereske­delmi miniszter, a Magyar— iraki Gazdasági Együttmű­ködési Állandó Vegyesbizott­ság két társelnöke Bagdad­ban hétfőn aláírta a bizott­ság nyolcadik ülésszakának jegyzőkönyvét. A kormány- szintű bizottság üléssza­kán megállapították, hogy Magyarország és Irak között a baráti kapcsolatok az el- rríúlt időszakban jelentős mértékben kiszélesedtek, új területekkel bővültek, s meg­erősödtek az együttműködés tartós elemei. Az ülésszak eredményei alapján a magyar vállala­toknak a következő időszak­ban elsősorban az energia- termelés és elosztás, egész­ségügy, járműgyártás, mező- gazdaság és a vízgazdálkodás terén vannak piaci lehetősé­geik Irakban. Marjai József miniszterel­nök-helyettes tegnap a kora reggeli órákban hazaérkezett Bagdadból. Hütöbútor kis áruházaknak Több fagyasztóláda — vizsga a Sugárban A hazai és a külföldi ke­reskedelemben már régebben letette a névjegyet a Tyler nagyáruházi bútorcsalád, amely a hűtő- és 'hűtetlen egységeket egyaránt magába foglalja. A Hűtőgépgyár jászárokszállási hűtő és kli­matikus gyáregysége jövőre ünnepli fennállásának 10 éves évfordulóját, és jó hír­nevét elsősorban a Tyler márkával alapozta meg. Sok áruházat rendeztek be bútor­kollekciójukkal Szolnok me­gyében épp úgy mint Buda­pesten, Moszkvában, Kijev- ben vagy Prágában. A Tyler családot most tovább fejlesz­tette a gyár tehetséges mű­szaki kollektívája. A kis áruházak részére, gyárilag komplettre szerelt hűtő- rendszert fejlesztettek ki. Az első 20—30 nullszériás soro­zat már a gyakorlatban vizs­gázik, a sorozatgyártás pedig az idei termelési program­ban szerepel. A Hűtőgépgyár, 'legújabb '■vállalkozásával, a kereskedelem régi gondjait enyhíti. A Jcis abc áruházak, üzletek zöme ugyanis hely­szűke miatt nélkülözi a hű­tőberendezéseket, emiatt a mélyhűtött áruk és egyéb, hűtést igénylő, élelmiszerek gyakorta hiányoznak a kíná­latból. A termékskála bővítése, vagyis a kisebb méretű hűtő- rendszerek gyártása, nem igényel külön befektetést, hiszen a nagy áruházi be­rendezéseket gyártó szalago­kon minden további nélkül előállítható. A modern kivi­telű, kis helyigényű, prakti­kusan elhelyezhető hűtő­rendszer egyes egységeinek űrtartalma 4 köbmétertől 15 köbméterig terjed. Egyik másik darabja, vitrines része akár falra felszerelhető, pul­tokra is helyezhető. Az ener­giatakarékosság szem előtt tartósával a kisáruházi hűtő- berendezések üzemeltetésé­hez hermetikus bolgár agre- gátot alkalmaznak, ennek üzemeltetése során energia nem megy veszendőbe. A szocialista import hűtőelem jó tulajdonsága az is, hogy kis méretű, így a bútorokban könnyen elhelyezhető. Az ag- regát tehát a korábbi gya­korlattal ellentétben nem igényel nagy helyet. Az új termék iránt máris megle­hetősen nagy áz érdeklődés. Eondot csupán az okoz, hogy időnként egyes anyagokból hiány van. Amennyiben az anyagellátás terén nem lesz tartós a probléma, úgy igye­keznek kielégíteni a régebbi és az épülő, új kis áruházak igényeit. A jászárokszállási gyáregy­ségben más területeken is folytatnak 'korszerűsítést. A hagyományos nagyáruházi Tyler berendezéseket a mű­szaki-fejlesztési program ke­retében korszerűsítik, kisebb lesz a zajszint, speciálisab­ban szolgálja az üzletek üze­melését. Újdonság még, hogy a régebbi, Tisza elnevezésű, mélyhűtött árut tároló szek­rényeket is újakkal váltják fel. Az új készülék teteje nyitott, ezért kísérletképpen könnyen kezelhető műanyag- fedelet „mellékelnek” hozzá. A hűtési veszteség csökken­tése érdekében a fedeleket az üzletek zárvatartása idején használják. Az első fedeles hűtőtárolót jelenleg Buda­pesten a Sugár Áruház élel­miszerosztályán . „vizsgáztat­ják”. Megszületett a rajzasz­talon, sőt az első mintada­rabja már el is készült, a la­kosság által egyre kereset­tebb fagyasztóládáknak. A jászárokszállási gyáregység önálló belföldi kereskedelmi joggal rendelkezik. A gyár­tók és a felhasználók kap-. csolata így közvetlenebb, gyorsabb az információáram­lás, nem szólva arról, hogy egyedi igényeket is rugalma­sabban tudnak kielégíteni. Legújabban a budapesti Skála szövetkezeti nagyáru­ház adott fél közvetlen meg­rendelést a közeljövőben megnyíló barkácsáruházának berendezésére, hűtetlen pol­cainak gyártására. Endrész Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents